Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-10 / 259. szám
t ■ ‘ «999 »9W9mW9e T9 Vége felé közeledik a transzfer-panama több napos tárgyalása Mi Ügyész nem élt a vádeteités fogával és Toni ffígsíu szanátuv ielnök is Indítványozta BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Iranszfer-pan ama nap óik óta ’tartó tárgyalása befejezéshez közeledik. A kiiilföldi cégek képviselői megbízóik nevében elsírtuk ismét bánatukat s -bejelentették magánjogi igényeiket. Előbb Penescu Bucnresli-i ügyvéd szólalt fel u svéd károsultaik képviseletében. A per — mondja — jellemző a mai erkölcsi ékekre, melyben egy Vasilescu-Ca-ntalnip oly összeköttetésre tesz szert, hogy tíz és százmilliós átutalásokról tárgyba! külföldi cégekkel. Kijelenti, hogy a károsult cégek közül az SKD nevű vállalat vissz orvon ta magánjogi igényének érvényesítésére vonatkozó bejelentését. A cég képviselői ugyanis attól félnek. Irogv egyes vádlottak felmentése esetén kiutasítják «kiét. Az Eríkson-cég pedig annak lie jelentésére kérte fel, hogy nem kéri Tonă Iliescu szenátusi alaloök megbüntetését s nem kívánja, hogy ez a tekintélyes politikus büntetést szenvedjen. — Tessék csak! Bátran (kérheti! — vág közbe Tóni Iliescu védője. — Nem vásárról van szól — felel Penescu ügyvéd. — Csupán rá akartam mutatni ezekre a ime±Jékk5rii!m«tiy<skre. Nem fogok tehát sokai beszélni Tóni lüeseuról, csupán azt fogom kknutatni, bogyóm használta ki barátságát Vasilese u-Gautaíup, midőn ügyfelemnek, vu Eriksou-cégnek 600 ezer lejnél több kárt okozott. Vasttescu „pdtent“-je Peneseu ezután részletesen foglalkozik az zal a módszerrel, mellyel Vasilescu-Canlalup dolgozott. — Erre „patentei“ is kérhetett volna — mondja — annyira hozzá volt nőve személyéhez s társaságához. Hot ■‘hét külföldi társaság áldozata az általa szemezett bandának, mélyítek szemérmetlensége a. belgák százmilliós transzfer ügyében érte el tetőfokát. Vasi- leseiHtak emberei voltak, akik összeköttetéseiről meséket mondtak a piacon. Bucureşti-ben azt mondták, hogy mindenható és bármely átutalást el Ind intézni. Az idegenek könnyén dőltek he, mert látlak, hogy- a szenátus (delnőkével és Buciit est egyik rendőrehestóránál tart fenn összeköttetést. Együk váltót adott és igy könnyítette meg a cofäliös kijárása dijak előlegezését, másik együtt ment fej « lépcsőn Va-sUescuvaJ a Vasilescu t, akinek működése oly karos volt Dnfliitrescu tekintélyére, becsületére Gy jó- hfrnevére. Dumátrescu személyét rosszhiszeműen használ Iák ki, ami aztán alkalmat adott az ellene indított hadjáratra. Emelt fővel, saját elhatározásából távozott a jegybank éléről ä rehabilitálást kér a bíróságtól. Az ügyész vótdbeszéde A (magánvád képviselőinek felszólalása után Procop Dumitnescu ügyész kezd hozzá vádheszédéhez. Mindenekelőtt a belgák terhére elkövetett csalással foglalkozik s megállapítja, hogy a kijárási dij nagysága Is megtévesztette a külföldieket, akik azt hitték, hogy befolyásos személyek osztozkodnak ezen. Tény az, hogy Vasilescu a jegybank igazgatóságának egyik üléséről felvett jegyzőkönyvet hamisítva adta át a belgáknak Lapedatu igazgató alá Írásával, akiről azt hazudták, hogy az ügy elintézéséért „néhány I milliót“ kapott. A gyanúsítottak nehezen vallottak.. Fárasztó. egyfolytában tiz áráig tartó, Jet hallgatásra uoh szükség, hogy megtörjenek és valljanak. Nem. igaz, hogy verték votna vasHatás köz- ben cl vádlottakat « Nachtnak fogsorát kiütötték volna. Vasilescuval szemben a vizsgálóbíró nagyszerű trükköt alkalmazott. Azt mondta ugyanis, hogy szabadlábra helyezi abban az esetben, ha, hásroimnUliót visszaad a belgáknak. — A belgák szépen hazautaznak ás igy vége lesz a botránynak! — mondta a vizsgálóbíró — s Vasilescu hitt a biztatásnak, a pénzt kiadta. Ccdcetorescu és Tóni Iliescu első perctől kezdve tagadtak. Gala törésen hangoztatta, hogy baráti szolgálatokat lett Vas&lescunak abban a hitben, hogy becsületes dologról van szó. Nehéz azonban elhinni, hogy anyagi érdek nélkül, egyedül barátságból adott volna Jd a kézhez fizetett előlegekről aláírásával milliós váltókat. Az ügyész ezután Toni Iliescuval foglalkozik. Midőn odaér, hogy Vasil escu-Cantalup úgyszólván mindennap együtt ment fel Toni Iliescuval a jegybankba, a szenátus alel nőkének védői közbeszólnak s ránmittatnak arra, nincs erre bizonyíték az ügyosomóbain. Procop DiMmtresou ügyész felolvassa Ccdatorescu ezredes vallomását, ki azt vallnrâ Italie? ssffi. Csali duáqfF ............................................ S^S0S filme: Franz Lothar „Döntő é jszaka“ MQZGQ n-fffl zl-vi is A cg A fis? [ u€ m wü Banca Naţionala palotájába, így jártak a he Igák után a svédek is, majd a Miág, Kraus, Michelin, Allard, DMC, Osram és Hoger-cégnek. Azt hitték, hogy egyiknek sem lesz bátorsága csalás miatt fel jäen test tenni. Fosztogató „koncern“-t alakítottak! A legnagyobb büntetést érdemlik! — végzi szavait a svéd károsult jogi képviselője. Krams svájci károsult nevében Aurel Weisz Buciifest-i ügyvéd jelent be ezután magánjogi igényt. Vasilescu t egy Plesoiami nevű mérnök ajánlotta Krausnak, aki ennek során azt állította, hogy Tátúrescu miniszterelnök „rokona“. A mérnök elvitte Kraust Calator eseu ezredes, volt rendőrchestor lakására, ahol IksilesciT- Ganíalup is bemutatkozott. Kraus ^>0 ezer lej kijárási dijat adott Vasilescunak, amibőt viszont, ez 180 ezer lej részesedést fizetett le a mérnök kezéhez, Ezután Vasilescu további 1 millió 800 ezer lej kijárási dijat kért és kapott Eraustól. Dumitrescu, volt bankkormányzó Az ügy szenzációja az, hogy Dumitrescu, volt bankkormányzó is a károsultak sorába lépett és ügyvédje utján erkölcsi kártérítést követelt. Ottulescu ügyvéd — Dumitrescu képviselője — kíméletlen szavakkal támadja latra, hogy hinnie kellett Vasilescu becsületességében, mert „úgyszólván naponként“ járt fel a legnagyobb üzleti ügyek lebonyolítása végett Tóni Iliescu társaságában a jegybankba. — De, ha ez csak egyetlen egyszer is történt volna — hangsúlyozza az ügyész — ezzel is alapot nyújtott arra, hogy fellépését Vasilescu-Gantalup kihasználja. Egyébként nem hiszem, hogy Toni Iliescu a Vasilescu által átadott kérvények bűnös hátteréről tudott volna. Ez azonban nem is szükséges a kijárás bűncselekményének tényálladékához s a regáti büntető törvény Szerint elég az egyszerű közbenjárás is, ha valaki egy ügy legális elintézése végett is nyomást gyakorol valamelyik közhivatalnokra! — végzi beszédét Procop Dumitrescu s szigora büntetést kér az összes vádlottakkal szemben, A tárgyalás során most a védők következnek. így csupán jövő hét folyamán lehet) ítéletet várni az ügyben. Az itéletkihirdeté.sf óriási érdeklődéssel várják Bucureşt i-ben* NŐI ŐSZÍ DIVATLAPOKAT óri**i választékban Ellenzék könyvosztályi» ban kaphat! FRI!. SCHísiE (Scbmidepé öccse üzlete) HAUTE COUTURE, BUDAPEST, IV;, Párisi-utca 6. Eredeti párisi modell ruhák. — Trico, yersays costümök és pulloverek. £ándáőan íJáfaMzicL meg Helytelenítik a betegsegélyző orvosi szolgálatának rendszerét Az orvosi kar a szabad orvosválasztás mellett foglal állást GliUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az egyre fokozódó orvosnyomor elleni védekezés komoly megmozdulásra késztette a hivatalos orvosi köröket, melynek első állomása az országos orvosegyesület ezévi nagygyűlése lesz. Az orvosegyesület központi intézőbizottságának október 29-én tartott ülésén elhatározták, hogy az ezévi nagygyűlést november végén Bucuresti-ben tartják meg, ahol az orvosi nyomor és munkanélküliség leküzdésének érdekében javaslatot fognak benyújtani a betegsegélyző pénztárak orvosi szolgálatának kibővítéséről,, a szabad orvos- választás régóta vitatott kérdésének felvetésével. A szabad orvosválasztás, melynek lényege, hogy a betegsegélyzőpénztári tag saját belátása és bizalma alapján választhatja meg orvosát, akivel magát gyógykezeltetni akarja, a külföldi államokban már régóta be van vezetve. Ez a rendszer, mint külföldi példák bizonyítják, teljes mértékben bevált, mert úgy a betegekre, mint az orvosi társadalomra nézve rendkívül előnyös. Az a javaslat azonban, amelyet a közeli orvos nagygyűlés elé terjesztenek, bár lényegében a szabad orvosválasztás alapján áll, olyan veszélyeket tartalmaz különösen a kisebbségi orvosok szempontjából, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. E javaslat szerint ugyanis táblázatokat készítenek az orvosokról, akik aztán egy meghatározott díjazás ellenében a belegsegélyző- pénztári tagok számára rendelhetnek. A terv szerint a díjszabás egy negyedrészét a beteg, mig háromnegyedrészt a betegsegélyző pénztár fizeti meg. A javaslatnak már az a része is, amely a betegek számára a díjszabás egynegyed részét. írja elő, bizonyos mértékig kifogásolható, mert ezáltal újabb terheket ró az amúgy is aránylagosan magas betegsegélyző! illetékeket fizető betegekre. Ez a Anegoidás Csák úgy képzelhető el, ha a további ingyenes rendelések is megmaradnak és igy csak azokra a betegekre vonatkozik, akik az orvosválasztás jogát a honorárium egynegyedének lefizetésével váltják meg. A nagyobb veszély azonban a kisebbségi orvostársadalomra nézve a betegsegélyezési táblázatok felállításánál jelentkezik. Ezeknek a táblázatoknak az összeállítása ugyanis minden valószínűség szerint az országos orvosszövetség hatáskörébe fog tartozni, erről az egyesületről pedig köztudomású, hogy politikai színezete szerint — enyhén szólva — a nemzeti munka alapján áll. Bár nem tételezhetünk fel semmiféle elfogultságot ennek a nagymultu egyesületnek a részéről, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a táblázatból kimaradó orvosok számára a szóbanforgó javaslat megszavazása katasztrofális lehet. Az uj beteg- segélyezési rendszer ugyanis a szabad orvos- választással egyidejűleg, a mezőgazdasági munkásokat kivéve, kötelező tagságot, fog előírni az alkalmazottakon és iparosokon kívül a szabad foglalkozást űző egyénekre és azoknak családtagjaira nézve is, úgy hogy a táblázatból kimaradó szabad gyakorlatú többségi vagy kisebbségi orvos számára lehetetlenné teszi a megélhetést. A betegsegélyző rendszer gyökeres átszervezése a szabad orvosválasztás elvének bevezetésével kétségtelenül célszerű és erkölcsi szempontokból is kitűnő gondolat. De csak azzal a feltétellel, ha az orvosi táblázatok elkészítésénél az állástalan, nyomorgó orvosok érdekeit veszik tekintetbe és nem az álláshalmozókat. Mert csak igy felel meg a törvény annak a szándéknak, amely életre hívta: a betegségek és az orvosi nyomor elleni küzdelem magas céljainak. Hitler ielosziaüa az acélsisakosok szervezetét BERLIN. (Rador.) Hitler elhatározta, hogy november 7-ével végleg feloszlatja az acéisisakosok szervezetét. Ezzel kapcsolatban Hitler levelet intézett Seldtehez, az. acélsisakosok volt elnökéhez, akivel 'közli, hogy a német hadsereg helyreállítása szükségtelenné teszi az acélsisakos szervezet fennállását. Dicséri a szervezet érdemeit és közli, hogy minden egyes tagja egyenkínt beléphet a nemzeti szocialista pártba. A feloszlatás az állam teljes beolvadását jelenti a nemzeti szocializmusba. Az, acélsisakosok 1931-ben a német nemzetiekkel és a nemzeti szódái istákkal együtt működtek. Később Hitler és a szervezet kö zött konfliktus keletkezett, akkori elnöküknek: Düsterbergnek távoznia kdSett, S ft Síelőn Zwei taimeisísi Sesamtaus^abe (Drei Meister Kampf mi dem Dämon, Drei Dich'er) 656 lap, reme kiállítás, propaganda kiadás vászonköt- tokban Lei 240— Kér-ien uÍd01^ â'Pfîâ© CÍ!lj( jegyzéket. Postán ulánv ttel. Leküidve: francn
