Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-07 / 256. szám
X ii ST995 a* T 9M b e r I. mmmusmamsemam György görög király kíáltványb an jelenti be hazaérkezéséi ATHÉN. (Az Ellenzék távirata.) György líkirály kiáltványt intézett a görög néphez, ^amelyben közli, hogy Isten segítségével és a íinép akaratából visszatér Görögországba anél- ikül, hogy a múltban történtekért valakire is .Iha ragud na. Kész tiszteletben tartani az ab ;!kotmányos rendszert és jelszava: hatalmam 'in épem szere te télien alapszik. Végül a király •[kéri az összes polgárok közreműködését, rtiogy a haza fejlődését és boldogulását bizto- íísi thassa. ATHÉN. (Rador.) György király Jugoszlávián keresztül Spalafoba fog érkezni. Ott hajjóra száll és a Helli cirkálón fog hazaérkez- cni. Theotokisz külügyminiszter a következő (nyilatkozatot! adta a sajtónak: II. György király alkotmányos uralkodó. Amikor hazaérkezik, megteszi az intézkedéseket az alkot- tmány értelmében. Görögország külpolitiká- jjában semmiféle (változás nem fog bekövetkezni. Nagybrittániával mély és rendi thetet- >ten barátságos kapcsolat köti össze Görögországot. ATHÉN. (Rador.) György király a. követ- skerő táviratot intézte a miniszterelnökhöz: Mélyen meghatva az ön táviratától, meleg köszönetét mondok a minisztereinöknek és £iaimsz tér tan á csn ak s ze ren csokivá n a taiik ért, amelyeket a hazánkban lejátszódott történelme esemény alkalmából juttattak hozzám, listen segítségével és népem látható akaratából visszatérek hazámba, hogy azt mindenki köz rém üköd ésével a fejlődés és dicsőség útijára vezessem. Legyen tolmácsa a görög népnél szeretetem érzelmeinek, amelyek eltöltik szivemet. Távollétem tőle fájdalmas volt számomra és súlyosak voltak a megpróbálta tások, amelyeken átmentem. Senkivel szemben nem érzek gyűlöletet szivemben. Pontot teszek a múltra és tekintetemet a jövő felé irányi tóm. Mindenkivel egy célért kívánok dolgozni hazám boldogulásáért. Erőm és jelszavam: a nép szeretete az én hatalmam. Görögországban holnap megszüntetik az előzetes cenzúrát. A Karisbadi Forrássó feloldja a fogkövet — épugy, mint ahogy szét- mállasztja a köképzödményeket az emberi szervezetben. Solvolith - Fogpép ha naponként használjuk, megakadályozza a fogkő képződését, mert tartalmazza a természetes, kőoldó karísbadi forrássót. A Solvolith-Fogpép pikáns, üdito izü. „Soha sem tudjuk ma.f hogy mire virradunk holnap" Megjeleni az érdéíyi Fém. hat egyházmegye évi jelentése CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az (erdélyi római katolikus egyházmegye ez évi [közgyűlését november 14-én tartja meg a s római katolikus gimnázium dísztermében, gr. ! ftíajláth Gusztáv püspök elnöklete alatt. E (nagygyűlésre felvonulnak az erdélyi római [katolikusok egyházi és vilá’gi vezeíőférfrai, Ihogy számhavegyék az egyházmegye ügyeit jés a súlyos helyzet közepette uj munkater- rvet készítsenek. Az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg :a titkári hivatal jelentést adott ki, amely az egyházmegye szellemi és gazdasági ügyeiben történt eseményekről számol be. Jajkiáltás a jelentés bevezető része. — „Híveinkre lélekzetfojtó súllyal nehezedik a mindennapi kenyér kérdése. Sokezer testvérünk lézeng állás, munkaalkalom, kereset nélkül, kenyér nélkül, leronguosodva, lesoványodva, városainkban, tereinken, utcáinkon. Még hagyján, ha bekopogtatnak adományokért egy-egy irgalmasszivtí házhoz, de hány tisztes családapa, anya kénytelen otthon senyvedni gyermekeivel, kenyér nélkül, ruha nélkül, mert koldulni szégyen. Foglalkozáshoz, munkaalkalomhoz pedig semmi erőfeszítéssel sem juthat. Székelyföldi falvaink népe teljes pénztelenségben aránytalanul súlyos közterhekkel a vállán, olyanokkal is, amelyek viselése nem az ők feladata, csüggedten néz a jövője elé, tehetetlenül, némán szemlélve népi életének, jövőjének teljes megrendüléséi. A népek jövőjének és sajátos, válságos népi sorsunknak a sötét látóhatára alatt élik mindennapi látott életüket, ugyancsak mindenkép megviselt intézményeink, sohasem tudjuk ma, hogy mire virradunk holnap. Iskoláink beszüntetése, működésűk korlátozása, iskolás gyermekeink hitvallásos iskolákba való behatásának tömeges akadályozása mindennapi jelenséggé váltak, különösen a Székelyföldön. Legutóbb meg kellett élnünk, hogy a Ghelinte-i iskola épületét karhatalommal lebontották. Ebben a csüggedt hangnemben szól a jelentés bevezető része. 'Beszámol aztán a jelentés az igazgatóia- nács személyes ügyeiről és ügykezeléséről, egyházi építkezésekről, amelyeknek végösz- szege 699 ezer 1njt tesz ki. Különösen érdekes a tanintézetekről szóló jelentés. A jelentés megjegyzi, hogy a fegyelmi állapot valamennyi tanintézetben jó volt. Az iskolákban a cserkészet örvendetes fejlődést mutat. A tanügyi közegek lényeges kifogásokat egyik intézetnél sem találtak. Beszámol a jelentés arról is, hogy a közoktatásügyi miniszterhez intézett az 'a kérés, hogy a katolikus növendékek a bakkalaureátusi vizsgákon anyanyelvükön felelhessenek, válasz nélkül maradi. A tanulók létszáma az egyházmegye hét középiskolájában a múlt évben 1533 volt. Végül a jelentés a gazdasági ügyekről ad számot s közli, hogy7 a városunk határában, a Csikós-kertben lévő hat és fél hold kiterjedésű, kisajátítás alól mentesített ingatlant, csereszerződéssel az egyetemnek adták át s ennek ellenében Jernut-on ötven hold kiterjedésű gazdasági területet kaptak. Véget ért a bizonyító eljárás a íranszfer-panania ügyében Vasilescte-CíBíttalup előkelő barátait gataüérosan megvédte BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A transzfer-panama tárgyalása során a tanúkihallgatások befejeződtek s ma a védelem és vád képviselőinek meghallgatása következik sorra. A két hét óta tartó bizonyító eljárás során beigazolást nyert a gyanús kijárások egész sora a belgák, svédek, svájciak, németek, franciák romániai küntlevüségeinek átutalása érdekében, melyért milliós kijárási dijat vettek fel a vádlottak. Vasilescu — a volt kovácslegény — szomszédságában egymásután sorakoznak fel a gyanúsítottak: Ca- latorescu ezredes, volt rendőrchestor, Toni Iliescu, a szenátus alelnöke és Nacht, a Bu- curesti-i kávéházi ügynökök típusa. Mind levertek, egyedül Vasilescu-Cantalup mosolyog. Nem veszti el életkedvét, harcol, kiizd rendületlenül. Be akarja bizonyítani, hogy a bűnt nem benne, de a rendszerben kell keresni. Joggyakorlatra, paragrafusokra hivatkozik. Közbeszól, mikor a védők megakadnak s az ügyész „munkatársunknak“ nevezi gúnyosan. Emellett gavallér. Nem vádolja társait, védeni igyekszik magas barátait: Toni Iliescu szenátusi alelnököt és Galatorescu * ezredest, a volt Bucuresti-i rendőrchestort). | Az ügyész egyetlen kérdéssel világította meg Tomi Iliescu szenátusi aLelnök helyzetét. Azt kérdezte: honnan volt 7 millió lej betétje a jegybankban? A vádlottak padján ülő neves politikust nem érte ez a kérdés váratlanul. Számított arra, hogy tisztázni kell vagyonának eredetét és a választ bizonyára jóelőre elgondolta. Pillanatnyi gondolkozás nélkül válaszol az ügyésznek, azt állítva, hogy egyedül 1926. évben ügyvédi minőségben három és félmillió left keresett. Egészen más kérdés most már, vájjon bejelentette-e adóvallomásában ezt az óriási keresetet? Aztán hangsúlyozta, hogy egymilliónál többet takaritott meg szenátusi alelnöki és szenátori illetményeiből. Végül jogtanácsosa volt az állami monopol- társaságnak és ettől ’ 50 ezer lej fizetést húzóit havonta. Ezt is félretette. Megemlítette, hogy egy pe- I rés ügyben 250 ezer lej tiszteletdijat kapott a Banca Nationalatól s végül visszaemlékezett arra is, hogy egy pert vitt a Monopol és a pénzügyminisztérium közölt, melyben szántén hatalmas ügyvédi dijat kapott, erre azonban már nem emlékezett. Volit más jövedelme is. Toni Iliescu ugyanis elárulta a tárgyaláson, hogy egy hatalmas ingatlana van feleségének, melyet 250 ezer lejért a pénzügyminisztérium bérel. A bért egy összegben fizette ki a kincstár két évre s igy a szenátus alelnöke a kincstártól kerek félmillió lejt vett fel ezen a címen. Töredelmesen vallott Toni Iliescu, kiadásait azonban nem részletezte. Pedig erre volt kiváncsi igazán a tárgyalás közönsége. Örök titok marad, mi történt a vallomásában nem ’ érintett milliós „bevételekkel“. Ä nők elmondják Bemutsz'ó a Magyar Színházban Kissé idegenszerünek hat számunkra az a légkör, ahová Rachel Crothers, „Á nők elmondják“ vígjáték Írója figuráit beállította. Talán ez is az oka annak, hogy csak egész jó előadásban tudjuk élvezni ezt a darabot, amely más konvenciókon épült fel, mint azok, amelyekhez hozzá szoktunk és a tőlünk távoleső világ, ahová a szétnyíló függöny résén bepillantást enged az iró, számunkra valószínűtlennek ható magas formája a társadalmi érintkezésnek. Ilyen ese- I lekben kizárólagosan a színészekre hárul az a nehéz feladat, hogy belevigyenek a darab lendületébe és közelebb hozzák azt az életformát, ahol a cselekmény lepereg. A cselekmény két sikon mozog, de ez a kettősség csak látszólagos.: a színpadi valóság együtt halad a főszerepbe beállított Írónő regényproblémájával, illetve annak egyik valóságba vetített megoldási mozdulatát adja. Éppen ezért a vég semmit sem old meg, hanem nyitva hagy minden lehetőséget. És ebben rejlik a színdarab értéke, életizének nyitja. A színház prózai együttese minden tőle telhetőt megtett a nehéz, de hálás feladat megoldására. Ha ez nem mindig sikerült, ez főleg a kissé felforgatott szereposztásnak tudható be, aminek következtében az előadás lendülete itt-ott elakadt és csak kisebb- nagyobb zökkenők után jött az egyenesbe. Mary irónő szerepét Varró Annie játszotta* aki hősies küzdelemben birkózott meg a nehéz feladattal. Alakítása minden dicséretet megérdemel, mert sikerült megfelelnie nehéz szerepében az iró intencióinak. Har- math Jolán a nagyvilági társadalmi hölgy szerepében egészen kivételest nyújtott. Tökéletesen illúziót keltő volt, eltalálta a helyes hangnemet és kihasználta szerepe színgazdagságát. Budaházi Magda szép és disz- tingvált jelenség és kitűnő játékával nagyban hozzá járult az előadás sikeréhez. Jimmy szerepét Balázs Samu játszta kiválóan és valósággal lendítő kereke volt az előadásnak. Nagy István nehéz szerepét teljes hozzáértéssel és átérzéssel alakította. Lantos Béla is kitünően illeszkedett be az együttesbe. A közönség egy finom tónusu, ötletes vígjáték élményével távozott az előadásról. Gróf Apor István emlékünnepe. A Báthori —-Apor szeminárium e hó 13-án gróf Apor István volt erdélyi kincstartó emlékére a piaristák templomában és a római katolikus gimnázium dísztermében emlékünnepet rendez. Az emlékünnep délelőtt 10 órakor ün népi misével kezdődik, amelyet Majlátli püspök fog szolgálni. A szentbes2édet. ör Balázs András kanonok tartja. Mise után Apor István emléktábláját avatják fel, ezt követőleg délelőtt 11 órakor a főgimnázium dísztermében emlékünnepet tartanak. Az emlékünnep keretében dr. Gyárfás Elemér szenátor mond iihnepi beszédet, P. Jánossy Béla ez alkalomra irt ódáját adja elő, dr. Biró Vencel Apor István életpályáját ismerteti, dr. Kászoni Alajos kanonok pedig em- lékheszédet mond. Úgy a templomban, mint a gimnáziumban a gimnázium és a szeminárium énekkara fog énekelni. Női ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvaxztáfyá» ban kaphat!
