Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-07 / 256. szám

*

fíLL/?W 7. tK

I 9 i 5 november 7.

«wa»g.;«wawri^ag!iMriiUiiii m———■nwffrf

^4/x2^£.<£A helyes ut

\ beliigviuinis/tor köncndelolet küldött vét a prefektusok. rendőrfőnökök «vs a ke riileti esendő rparuncsnokoknak. hogy a legnagyobb eréllvt'l akadályoznák meg a/ osztály. faj és politikai gyűlöletből keletkezhető kirobbanásokat Nagyon helyes, hogy a kormány végre komolyan lép lel az olyan megmozdulások ellen, melyek a béke es a testvériség megteremtésére irányuló munka helyett a faji és a vallási gyűlölet hirdetését annak a gyakorlatba való átvitelét tűztek ki célul és annak szolgálatában állanak. \ faji és a vallási gyűlölet ellenkezik a kereszténységgel és a józan ésszel és nem szolgál ja a jól felfogott román érdekeket sem. \ kormánynak a román néppel és az országgal szemben tartozó kötelessége, bogy minden rendelkezésre álló eszközzel korlátot szabjon annak a józan ésszel, a törvényekkel és történelemből hozott tanulságokkal számot vetni nem akaró egyének által megindított folyamatnak, mely az ország minden negyedik polgárát kétségbeesésbe kergetheti és az ország ellenségévé teheti.

Kell-e azt bizonyítani, hogy a mai gazda sági rendszer mellett, ha az ország fele lakosságát végeznék is ki. vagy tennék földönfutóvá, a megmaradt másik fél továbbra is épp úgy küzdene a válsággal, mint azelőtt Hiszen napnál is világosabb, hogy nem a javak hiánya az oka a mind szélesebb körben terjedő nélkülözéseknek, hanem a javak mai termelési rendszere mondott csődöt. Lehet-e tagadni, hogy Francia- országban nem dúl a gazdasági válság? Már pedig tudjuk, hogy bőven van aranya, területe és minden természeti és gazdasági kincse. Azt is tudjuk, hogy egységes és egy val- lásu nép. Itt van a kicsiny holland nép, az ő gazdag és nagy kiterjedésű gyarmataival. Ez is egységes és egy vallásu nép, mégis szorongatja a gazdasági válság. Aztán ki nem hallott volna az Egyesült-Államok 16 millió munkanélkülijéről és az ottani nagy válságról? Pedig tőkében a leggazdagabb ország. Területe egy teljesen zárt, egységes gazdasági területet képez. Időtlen időkig meg bírna élni a saját területén termő és termelt javakból. Avagy Anglia kivétel? Annak ellenére, hogy a világ egy hatodrészét birtokolja, mégis több millióra rúg ott a munkanélküliek száma.

Egyben ezek mind demokrata államok. Hasonlóképen állunk a diktatórikus kormányzat alatt álló Olaszországgal és Németországgal is. Ezeknek a népe is egységes. A felhozott példákból is láthatjuk tehát, hogy a gazdasági válság világjelenség, független attól, hogy nagy, vagy kisterületii, gazdag, vagy szegény országról, egységes, vagy kisebbségekkel rendelkező népekről és végül, hogy demokrata, vagy diktatórikus kormányzatról van szó. Nem lelketlenség. nem megbocsáthatatlan bűn, nem a tűzzel való játszás-e tehát az a meggondolatlan igyekezet, hogy félrevezessék a tudatlan tömegeket azzal, hogy nyomorának: a kisebbségek az okai, akik épp úgy szenvednek a válság nyomása alatt, mint a többségi nép. Vagy azt hiszik, hogy a kisebbségi kérdést az erőszak és a türelmetlenség fegyvereivel meg lehet oldani? Ennek ellentmond a románság múltja is. Jó volna, ha azok, akik oly naiv módon képzelik elintézni a kisebbségi kérdést, előszednék, lapozgatnák a történelmet. Akkor megdöbbennének eljárásuk és módszerük következményeitől. Mert nem tudják, mi a kisebbségi élet. Nein tudják, mi az, mikor valakit anyanyelvéért, vagy vallásáért üldöznek, nem tudják, milyen érzelmet és ellenhatást szül és vált ki a lelkekben a kisebbségi megaláztatás. Épp ezért vegyék elő a történelmet és kezdjék egy kicsit lapozgatni. Akkor meg fogják tanulni, hogy az elnemzetlenités sohasem sikerül, de annál inkább következik aztán az egymással szembeni gyűlölet. A gyűlölet pedig sohasem volt jó tanácsadó. A gazdasági válságot nem lehet megoldani a kisebbségek elleni hajszákkal.

Ehhez szükséges volna a valóságnak a meglátása és felismerése. Mindnyájunk ösz- szefogása, kibékülés, hogy aztán közös erővel tudjunk szembenézni az elénk tornyosuló nehézségekkel. Poeol Victor.

SOK TÍZEZER

megelégedett vevő bizonyltja, hogy a

rs

ZEPHIR

kályha az összes kályák között a L EGJOBBÍÍÍ

kilogram fával füt egy normál szobái

órán át.

tű kilogram fával M

III füt egy nor- //■

%jr niál szobát ^ K

Gyárija t SZÓütÓ Q. BS FÍO, ÖlMtlßil

Kapható mindenütt. — Kérjen dijialan árjegyzéket.

Cluj-i képviselet „BARZEI.* vaskeresk^dAs, K Milmi Viteazul 115.

R portsorozat a munka birodalmából

ni.

Látogatás

a Linda-cukorhagyát ba

CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) 'lépek tompa lármája és pompás cukorka és cso- koládészag fogad a Linda-gyár elsőemeleti munkatermeiben. Gyerekek számára mennyei illat ez s a termek és la bora tori uniók sora eldorádö. Ezerfajta színes és illatos cukorka, bonbon, töltött csokoládé, mely az üstben fövő folyadékból szemünk láttára lesz formás, kemény bonbonná az ügyes és gyors munkáskezek alatt. Női kezek ezek. meri a cukorgyárban nők készítik a gyár produktumát, férfimunkás nagyon kevés van a gépek mellett.

Es most induljunk el. lássuk, hogy hogyan készül a sokféle cukorka és csokoládé, az üsttől a csomagolópapírig, hogy jut el innen a holtba, ahol tizdekánként mérik várakozó gyermek és bizony felnőttkezekbe is.

Ahol a cukor megfő

— Bizony, it! nem kellemes nyáron dolgozni — mondja kalauzunk a forró, nagy teremben, ahol hatalmas üstökben fő a cukor. Ez a folyékony massza kristálycukorból, krumpli vagy kukoricaszirupból (a glucose- ból) és vízből áll. 105-től 120 Celsius fokig forr itt a cukor. Termoméler van az üstben. Akár savanyú, akár selyemeuknr. akár valami másfajta cukorka készül odakünn a többi termekben, mind ebből az anyagból állítják elő. ez műiden cukorkának alapanyaga.

Tiz percig fő körülbelül ez a szirupos, édes anyag, akkor két munkásnő felemeli az üstöt, amely alatt vörösük a parázs és beleönti a vacuum szivattyúba. Egy gumival légmentesen elzárt nagy hengerből a szivattyú tökéletesen kiszívja a vizel, vízteleníti a beöntött anyagot, amely igy teljesen átdolgozódik és forró, kompakt, formálható cukor lesz belőle. Néha egy szelelőn kis levegőt bocsátanak a hengerbe, ha ez nem történne meg, a szivattyú felszívná csövébe magát a cukrot is. Érdekes elnézni egy parányi üvegablakon a forrongó anyagot, amelyből lassan kipréselődik a levegő és mindig szilárdabbá és szilárdabbá válik.

Azaz nem is olyan lassan. Talán öt perc alatt folyik le az egész folyamat. Most kis kerekes kocsit hoznak, ráborítják a nyúlós, forró anyagot, gyors és határozott mozdulatokkal, mert a cukorral gyorsan kell bánni, egyébként megszilárdul és formálhatatlan. Mint kis babát, úgy taszítják be a formátlan anyagot a másik terembe, ahol a meleg massza asztalra kerül. Itt még busz percnyi munka van vele, azután hideg, kemény cukorka lesz, amely ulrakészen azonnal nagy bádogdol>ozokba kerül.

Az utolsó húsz perc

A fondant, a cukormassza ott fekszik az asztalon s további sorsa attól függ, hogy minek szánták. Mondjuk málnacukor lesz belőle. Egy üvegből egész kis mennyiségű málnaesszenciát csöpögtetnek belé, egy dobozból ártalmatlan, vörös anilin festéket. Gyors kezek hajtogatják, gyúrják a fondant-t, ameKl'11 HlÉTYflS FM EY

CLUJ, CALEA MARECHAL FOCH 2. SZÁM ALATT

Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modern technikai berendezéssel és dúsan felszerel:; r ktárral állunk a n. b. megrendelőink szolgálatára

Speciáiisták vagyunk: acélárukban, látszerészeíbeu, borotva-köszörülésben, orvosi műszerek javításában!

Ivet igy megfestettek és megizesitettek. Most egy másik asztalra kerül, ahol húzni kezdik téglalap alakú darabokat formálnak l>elő!e. Ez mindig keskenyebb és keskenyebb lesz, ollóval ló 20 centiméteres darabokat vágnak le belőle is beleteszik a motorral Hajtott gépbe, amelybe inár belekészitették az ismert virágszerii málnaeukorformát. A cukor megkapja a mintát, körülbelül 40 darab málnacukor formálódik ki a sima rúdból, még egy darabban. Eddig villannyal szabályozhatóan melegített asztalon történt a munka, az érzékeny anyag különben azonnal megfagyna, megkrislályosodna. De most hütő alá kerül a meleg cukor, amely magától szétesik a rá- áramló hideg levegő alatt s félóránál rövi- debb idő alatt, ott van előttünk füvestől a doboz hatevésig formált, jólismert kis átlátszó, édes málnacukor.

A: izanyagok

így készül sokféle iz/.el és színnel a többi kemény cukorka is. Előzékeny vezetőnk megmutatja egy szekrényben azokat az esszenciákat, amelyeket a cukorkagyártásnál használnak. Itt állnak sorban az üvegek. A bennük levő esszenciákat Berlinből, Lipcséből hozatják. Van itt különböző gyümölcsesszencia és értékes, rendkívüli anyagok is, mint a mentholkristály, a japán mentből, amelyből a népszerű hüsitő cukorka készül. Eukaliptus esszencia. Sűrített vanília, a vanilin, amely hófehér és kristályszerü s amelyből 25 kiló cukorkához, egyetlen deka elég, olyan rendkívül erős és kompakt. Azután egy kis üveg- íven valódi rózsaolaj van. 32.000 lej egy kiló ebből a drágaságból, amelyből 8—10 cseppet használnak fel egy ugyancsak 25 kilogrammos masszához. Narancs, citrom, mindenféle iz sürátve itt találhat '* ezekben a bűvös üvegekben, amelyekkel megizesitik a fondant, a cukor és szirup összetételt.

A selyemcukor

Talán a legérdekesebb a selyemcukor készítése. Szerencsénk van. mert ma délelőtt ezt is megláthatjuk. Ugyanolyan masszából készül ez is, mint a többi. A fondant megizesitik. arany festéket kap. összegyúrják. És akkor odaviszik a terem falán lévő nagy vaskampóhoz, -az egyik munkásnő rádobja a súlyos masszát a kampóra, mintha kötél lenne. A cukortömeg saját súlyánál fogva elnyúlik, de mielőtt egy csöpp is a földre esne belőle, újra elkapja a munkásnő és újra a kampóra dobja. Talán négy-ötször ismétli ezt, mikor másik munkásnő kezdi dobálni a cukrot, mert egy ember hamarosan kifárad, tulnebéz a massza. S ekkor történik a csoda. A cukor sajátságos, megmagyarázhatatlan tulajdonságánál fogva, lassan selyemfényű lesz és pár pillanat alatt úgy csillog, mint a legszebb, valódi selyem. Gyorr.nn és óvatosan kell vele bánni. Mikor már szebben nem ragyoghat, az asztalra viszik, ahol egy másik munkásnő feketére festett cukorból már kis lapot- nyújtott ki. Kettévágják az aranyszínű masszát és közepébe teszik a fekete darabot. Kinyújtják igy az egészet. Fekete esik látható az óriáscukor közepén. Kettévágják, újra összegyúrják. Már kettő benne a esik. Annyiszor vágják el, ahány csíknak benne lennie kell. Elnyújtják hosszú ruddá, aztán ollóval pár centis darabra vágják, beleteszik a kis gépbe és máris kihűl belőle a formás selyemcukor s a hűtő alatt szimmetrikus csikós darabkákra szakad. De mindez sokkal gyorsabban történik, mintahogy ezt igy leirjuk.

A töltelék

Töltött selyerneukrot is készítenek, fehér- pirosat. A töltelék rendes csokoládétóltelék,

kakaóporból, vajlról mogyoróból inanduLí hó! és cukorporból kév/íil A pulii töltelék szilárdabb elnyújtott eukordarabba kerül, majd a selyemniassza kö/epélw Ugyanúgy készül el, mint a másik azzal a kiil6?il>v'-g- ge|, hogy ez nem csíkos hanem azáltal hogy az egyik felére egy piros lapot helyeztek, az egyik fele piros és fehér a másik. Élvezet nézni, hogy inig az asztal egyik felén gigán tikusan nagy mintákban vastagon áll a cukor, addig a másik végén ugyanezt picibe lű degen már l>e is lehet csomagolni.

— Nem akarnának mindig cukrot enni ' -- kérdem az egyik munkásnőt, aki fejét rázza és mosolyog.

Annyit ehetnek, amennyit akarnak — mondja vezetőnk , de egyik sem eszik. Egyszer elrontja a gyomrukat s aztán vége. Á cukrász sem szereti a .süteményét.

A csokoládé bonbon

A megfőtt, pompás szagu csokoládét hengereken finoman kisimítják. Aztán, mikor megfagy, darabokra vágják. Ha töltött a bonbon, mondjuk likőrrel vagy rumos megy. gyei (mindez óriási üvegekben áll a laboratóriumban), akkor rizspor veszi körül a puha tölteléket, úgy, hogy kivid megkristályosodik. de belül eredeti puha marad. Aztán lekefélik és lx-fhártják a folyékony csokoládéba. Tankolásnak hívják szaknyelven a csokoládéba való mártogatást. Ez kézzel történik. Egy munkásnő végzi hallatlan ügyesen, egyetlen villával s ahogy kiveszi a nagy üstből a pici bonbont, nem cseppen el a csokoládé. Semmi sem vész itt kárba. Különben a törmelékcukorkái s a lemaradt, kihűlt darabokat újra belegyurják a fonó cukonnasz- szába a kesztyűbe dolgozó munkásnők.

Miután megcsodáltuk a forgó hengert is, amiben fényi kapnak egyes cukorfajták. vezetőnk megmagyarázza, hogy a szalagon forgó henger belül egy viaszfélével van bekenve s ettől és a dörzsöléstől kap fényt a cukor. csöndesebb terembe megyünk, ahol már a karácsonyi .szaloncukorkák készülnek.

A szaloncukor masszája csendesebb tűznél fő. Izesilési és festési eljárások után a legfinomabb rizsporral behintett gipszformákba öntik, ahol megfagy és készen áll a csomagolásra.

És most egy titokzatos és furcsa anyaggal ismertetnek meg minket. Arra a kérdésünkre, hogy miből készül kedvencünk, az átlátszó cukorzselé, kristályosán fehér szálakat nyomnak a kezünkbe.

— Mi ez? — kérdezzük kíváncsian.

— Ez egy ágár-ágár nevű tengeri fű, amely a déli tengereken található. Ebből lesz a zselé szirupja. Furcsa tulajdonsága az, hogy ha 10—12 órát vizben hagyják, akkor megduzzad és felveszi a zs*lé átlátszó, nvu{ lós, ismert alakját.. Egyébként teljesen ártalmatlan. Mikor zselét ettünk, nem is tudtuk, hogy a déltengerek mély vize alatt himbálózó fantasztikus ágár-ágár-t rágcsáltuk ezalatt.

ÍM. D

aCSEZU'SW ’J*áS53B«IB2>3» «vCţaRWaraHWCSSSâSS3*?»

Tiszteit Szerkesztő Ur!

Nemrégen egy, a közéletben sokat szereplő egyéniség, aki egyébként kiváló és jóhiszemű, derék ember, úgy nyilatkozott, hogy városunk köztisztaságával meg van elégedve. Valószínűleg a nyilatkozó csak a legszűkebb belváVos utcáiban szokott járni, mert hiszen azt sajnos, nem állít- hatjuk éppen, hogy városunk köztisztasága pé-1" dás lenne. Seperni sepernek ugyan, de hogy? Először is világos nappal, a járókelők közepette, akiknek igy egyenesen a tüdejébe száll a por és vele a sok bacillus. Az összesepert szemetet nem szállítják el azonnal, hanem kis csomókban ott hagyják a járda szélén, úgy, hogy' sz a legkisebb szélre szerteszét repül.

Ennyi észrevételem van a dologra vonatkozólag, amelyre sürgős orvoslást várok sok-sok adófizető társammal együtt.

Szóval több tisztaságot minden városrészben. Korai seprést és a szemét azonnali elszállítását kérjük a várostól — saját érdekében.

Kiváló tisztelettel: M. Gy. előfizető.