Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-24 / 271. szám

s p 1.1. P. n 7 * re 1939 novmmber 24. M—mamwmmm vmxm k«'i I M'kol .i akciókat a püspök a hel­iu ss.'ioi s/o\ etsegek cs iute/menyek tamo- Kutasatal \ itU* végbe. 4 s/fiuélyt Yulto'/u.suk rendjén megem­lékezik a jelentés l’gron István főgomlnok lemondásáról, a/ eg\ha kei illet lclkcs/i, la nari, tanítói cs \ ilági halott jairól, a nyug­díjazottakról. a/ egvhú/inegvck cs inté/nic- nvek ve/előséáéhen előállott \ allo/ások ról Püspöki látogatások V/ t'KvIiii/.iiirgyt'k (•letérők a vi/itacink col cs uz egyes gyülekezetekben végzett szol illatairól szól ezután. Felemlíti, hogy az cspcrcsi karral egyetértő és testvéries mó­don végezte az egyházkerület kormányzatai és adminisztrációját. A lelkés/.i karral hét egvha/nu" ve lelkésza értekezletén beszelte meg a sürgős feladatokat es olükes/.iti:t*e az cgvhá/kerületi lelkeszi ertekez.h'l niegalaki tásút. \ gyülekezetek életéről adott össze j függő képben sok nehézséget, de sok fel- emelö jelenséget mutat föl és kiemeli azo­kat az egyházközségeket, melyeket az espe­rest jelenlesek dicsérettel tüntettek ki. \ gejierális vizitáció rendjén a püspök munka­társaival a Dej-i egyházmegye 26 gyüleke­zetét vizsgálta meg három csoportban. Az egyházmegye vezetőségének munkáját ezen a szétszórtságban élő területen az atyai sze­retet és gondviselés jellemzi. (Megható az apró gyülekezetek élniakarása, templomaik ékes rendbehozatala, a lelkészek és a né­hány tanító odaadó fáradozása a hit és kul­túra őrzésében. Melegen emlékszik meg a jelentés a világi hatóságok és a más feleke­zetű egyházak barátságos magatartásáról a vizsgálóbizottság iránt. Néhány megindító szóval idézi fel a buko­vinai IMánáuti) 150 éves templomának jubileumi ünnepét, melyen a mult év ok­tóberében vett részt. Ezeken kiviil a két év alatt különböző gyülekezetekben kere­ken száz alkalommal hirdetett igét. tartott előadásokat, beszédeket, vezetett értekez­leteket a püspök. Az iskolák közül a Bethlen kollégiu­mot, a Sft.-Gheorghe-i Mikó kollégiumot, az Orástie-i Kun kollégiumot cs a Bucii- ! resti-i iskolát látogatta meg és vizsgálta meg I a püspök ez. idő alatt az egyházkerületi in- j zottsággal. Az intézetekben mindenütt ön­tudatos és eredményes tanító és nevelő munkát talált. Legutóbb megnyitotta a Bethlen kollégium gazdasági iskoláját. Jelentésében ismerteti u nyelvvizsgák és tanfolyamok ügyében folytatott tárgyaláso- ! kát intézkedéseket és megállapítja, hogy i csakis az egyházi főhatóság az a fórum, ! melyben a tanítóság és tanárság a végsőkig j bizhatik. A közoktatási kormányzattal foiy- J tatott iskolai tárgyalások ismertetése rend- : jén beszámol az apró eredményekről és a ! nagy akadályokról, amelyek ezen a téren j vannak. Lelkész-képzés A teológiai fakultás két évi munkáját tel­jes elismeréssel ismertetve, rámutat az okokra, amelyek arra indították hogy java­solja a lelkész-képzésnek egy ötödik, gya­korlati évfolyammal való kiegészítését a Bethlen kollégiummal kapcsolatban. Erre i a kiegészítésre a mai helyzetben azért van j szükség, hogy a lelkész az adott körülmé­nyek közt valóban vezetője, tanácsadója, segitőatyja lehessen népének. Beszámol ar­ról, hogy a Cluj-i kollégiummal kapcsolatos egyetemi internátusbán 70—90 egyetemi hallgató talál otthont, ellátást, olvasóter­met, könyvtárt, irányítást és felügyeletet Ez az internátus 1928-ban nyilt meg, tagjai közül azóta már 32 fiatalember kapott ta­nári állást az egyházkerület iskoláinál. Lankadatlan munka gyönyörű eredményei A jelentés legterjedelmesebb része a lelki élettel, a belmissziói és külmissziói munkával foglalkozik. Ismerteti az egész munkát irányitó Missziói Tanács működé­sét, az előadó dr. Imre Lajos teológiai igaz­gató tevékenységét, azután rátér a vasár­napi iskolák szövetségének munkájára, melyben 721 vezető közel 20.000 gyermeket részesít bibliai tanításban és képez ki a szeretet-szolgálatra. A fiu-ifjuság I. K. E. szövetségének 273 tagozatban több mint 4000 tagja van, főiskolás, középiskolás, ipa­ros, kereskedő és földműves ifjak közül. A Leányszövetségnek 96 tagozatban 228-3 tag­ja van. Az ifjúsági szövetségek munkája négy irányú: hitéleti, önképző, testnevelő és szolgálati. A Nőszövetség 5.12 tagozat­ban 26.000 tagot számlál, a két év alatt 5 millió lejt gyűjtött és fordított templomi, j iskolai, szegény- és betegsegélyezési, árva- i nevelési, iratterjesztő és jutalmazási célok- j ra. A Férfiszövetségnek 186 tagozatban 8000 j tagja van, célja az egyház szociális mun- J kajának végzése, egyházkerületi tagozata e j közgyűlés alkalmával létesül. Ezek után a í jelentés a szeretetintézményekről: a Diako- I nlsszaintézetről, Kórházról és Árvaházról i emlékezik meg. Jelenleg 42 diakoisisszatestvér munkálko I dlk kórházban, aggmenházbao, gyermek- otthonban, árvaházban, leányinternátnsok- ban. A kórház 1934 január 1-től 1935 szeptember 30-ig 1288 fekvőbeteget ápolt és gyógyított. W \rvnhúznuk jelenleg 83 neveltje van. A N/ercietinlé/ményck vezetői buzgó munkát végeznék, amelynek jelentősége egyre nő az egyházban és a közszeretet mind foko­zottabban fordul feléjük, mint az egyház dciga kincsei igazi erőforrásai felé. Vz egy­házkerület vallásos irattérjes/tésc a két év alatt több mint hetvenezer hiterősilő köny­vet és iratot juttatott el u hívekhez. Az egy­házkerület kiihniss/.ionáriusa, Babos Sándor lelkész Mandzsúriában működik és jelenleg azon fáradozik, hogy előkészítse egy önálló missziói állomás létesítését, mely az erdélyi magyar református egyházé volna s az. első magyar missziói állomás lenne a klilmisszió történetében. \ püspöki jelentés beszámol az egyházi fe­gyelmezési szabályzat sorsáról, melyet a mull közgyűlés alkotott. Azt a tanulságot szűri le. hogy az egyházi fegyelmezés szük­séges, kívánatos és üdvös, de csak pásztori és nevelői bölcsességgel alkalmazva válhatik áldássá. A jelentés ismerteti a külföldi protes­táns egyházakkal és hittestvérekkel fenn­álló kapcsolatokat. [Megemlékezik a lőgomlnoki kar, az Igazgatótanács, a ‘belső munkatársuk és tisztviselők eredményes munkájáról. Buzdító és áldáskiv ánó szavak után kéri a közgyűlés eddigi bizalmának további meg­adását és a jelentés elfogadását. SELECT MOZGÓ it#BEitíA Jerome Kern operettje ragyogó kiállításban. Fősz. mim o m, ERE > AVÍAIKIL, GING ER ROGERS, VÁRKONYI WIHil Y. HM Ä hétf viiácjpolHikáia Mi rejlik a diplomáciai élet wagw mozgalmassága mögött \ külpolitikai életben egy idő óta a szo­kottnál is jóval nagyobb mozgalmasság ural­kodik. Előre lehet Lát n i, hogy az olasz 1 iá bo­rús kezdeményezés elkerülhetetlenül kilen­díti aranylagos nyugalmából n nagy világ- kérdések annyi nehézséggel létrehozott egyensúlyi helyzetét. A háború első heteinek következményei mégis szinte kizárólag az európai feszülség-mezőkön pát.sz.ódtnk le. Pár nap óta azonban nagy erővel jelentke­zik a .széLsőkoleti feszül tségi-mezöny is, Afri­kában olyan területek sodródnak a válság keretei közé, melyeket legalább pillanatnyi­lag megszilárdult pontoknak lehetett tekin­teni es váratlanul előtérbe nyomul Euró­pában is a legnagyobb feszültség! felület, a német—'francia viszony, mely tahin éppen a többi nagy ellentét fokozódása következté­ben. mintha engedett volna a feszültségéből. Fran-oors-Ponce t. berlini f ran da nagykövet hosszas kihallgatása Hitlernél érdekes tünet ebből a szempontból írs nagyfontosságn ujabh fejlemények bevezetője lehet. II« fran­dák és a németek között valóban közeledés jöhet létre, nini még nagyon kérdéses, ak­kor az egész világon végig húzódó feszültsé­gek rendszerében azonnal jelentős változás jönne létre. Különböző jelek arra mutatnak, hogy más pontokon is számítanak uj orien­tációk, vagy a nemzetközi helyzet újabb sza­bályozáséinak lehetőségével. Anglia és Orosz­ország között például az utóbbi időben fel­tűnően javult a viszony. Ugyanígy javult a viszony Moszkva és Washington között is, amiben kétségtelenül jelentős szerepe van a három nagy Ivat a Imái egyaránt nyugtalanító .szélsőkeleti Japán kezdeményezésnek. De Anglia részéről szerepe lehet ebben a német —francia közeledés lehetőségének is. melyet az uj európai rendszerhez békés megoldáso­kat kereső Tain dón szívesen lát ugyan, de szokásához híven ugyanakkor nem mulaszt­ja el, hogy az u jabh lehetőségekkel szemben a megfelelő ellenerő alkalmazásának lehető­ségét is megkeresse. A francia belpolitikai erők közül is azok szorgalmazzák leginkább az orosz—francia megegyezés mielőbbi rarti- fikálúsát, melyek az olasz-haráit orientáció­val szemben legerősebben ragaszkodnak az angoTharáteághoz. Az angol választások következ­ményei Anglia az irtolsó hónapokban megint veze­tő szerepet biztosított magának az európai események intézésében . A Bald win-koimány két külügyi vezetője. Hoare és Eden hozták létre az angol politikában ezt. a változást. A most lefolyt választások pedig mindenben megerősítették Baldwin-nak és a kiilügyek két vezetőjének politikáját. Mert a nagy tioibbség, melyet az angol választók a kor­mánypártnak adtak, elsősorban az uj külpo­litikának szólott, melyet lényegében, az el­lenzéki pártok is támogatnak. Illetve a pár­tokról nem is lehet szó. mert a választások után az angol parlamentben újra a tradicio­nális kétpásrt-rendszer érvényesül. Csakhogy ezúttal nem a konzervatív és liberális párt áll egymással szemben, hanem a konzerva­m (inem t«-! í.-s. 11 felőrölte ez a választás. Ez ;i párt kiélte programját, mert Angliáiban ma közkincs a Liberálizmus. Gazdasági vo­natkozásaitól eltekintve o hagyományos an­gol liberális elveknek hódolnak ma úgy a konzervatív párt, mint a munkás párt tag­jai. S az angol választók alighanem ugy ér­zik. hogy a szabadéivőség minden téren való moggyöke-rezése után Angliában már nincs többé szükség ennek az elvnek külön par­lamenti képviseletére is. A londoni sajtó eb­ijen a szellemijén állapítja meg. hogy Rahl- win miniszterelnök: a külföldön érvényesülő ontiparlamentciris rendszerekkel szemben ma a legerősebb demokratikus államfő a vi­lágon. A Népszövetség, mint angol kül­politikai végcél Megújult nagy ereje tudatában az angol kormány előreláthatólag változatlan eréllyol fogja tovább vinni azt a külpolitikát, melyet a választás eredményei szerint az egész brit közvélemény helyesel. Fz a külpolitika pe­dig a Népszövetséget állítja, a nemzetközi kérdések megoldási lehetőségeinek központ­jába. Amint egy párisi újság megállapítja, az angol választások föhaszonélvezője a Nép­szövetség, melyről szinte azt lehet ezután mondani, hogy belépett az angol közintéz­mények sorába. Ha az angol kormány ma domini urnái tói azt kérné, hogy vegyenek részt az európai háborúban, azok műiden valószín!iség szerint visszautasítanák a kér­dést. Ha azonban a Népszövetség fordulna hozzájuk ugyanilyen kérdéssel, a dombiiu- j mok föltétlenül igenlő választ adnának. Anglia tudja, hogy az általa tervezett nem­zetközi rendezés érdekében a Népszövetség egyedüli ut az angol domíniumokhoz is, azért előreláthatólag törhetetlen erővel fog továbbra is ragaszkodni a genfi intézmény­hez.. Ezt n politikát, melynek határozottága az első pillancrtokban talán nem tűnt fel egészen, változatlan créllyel folytatja az an­gol kormány a Népszövetség szeptember 3-i ülése óta. Es nem fog eltérni tőle a szankciók érvényesülésének már megkezdődött ideje alatt sem. London ragaszkodik hozzá, hogy ezek a szankciók mindaddig működésben maradjanak, amig Olaszország háborút visel és számit azzal is. hogy a megtorló rendsza­bályok elhuzódhaiSnak addig, amig Abesz- sziniáiban újra megkezdődik a hadművelete­ket akadályozó esős idő. Ebben az esetben, angol felfogás szerint, a bábom ellen föllépő népszövetségi tagállamok megnyerték a játszmát, mert nem valószínű, hogy Olaszor­szág az abesszíniái háborút egy második évig is elhúzza. Az egyipomi helyzet Az abesszíniái esős időszak bekövetkez­téig azonban még sok minden jöhet közbe, ami a hidegvérű angol külpolitika útjait is keresztezheti. Lava.1 szüntelenül, dolgozik egy olyan megoldás érdekében, mely kielégítheti Olaszországot és nem talál föltétten vis&za- uiliasitásra Anglia részéről sem. A szélsőke- letí események szintén kívánatossá teszik Anglia számára, hogy az európai fesznll­üvpart és a ' munkáspárt. A liberálisokat HATÓSÁGILAG engedélyezett véokiAhusitAs STEM S.TT Cluj, Calea Reg, Ferdinand No. 9. Csak rövi: ideig! Válogatott, k-lk llörncnti uradalmi tájborokat olcsón, házhoz is szállít az uj Jncze-féle boromce rrr—i Strada Cipariu No. 1. (Sze c. ha/) ségek megoldása iu* nagyon húzódjék el. L.\ ugyanilyen irányban éreztelik erejüket az egyiptomi zavargások is, melyek éU;Ll;<-vá- góiui fontos ponton érintik Anglia érdekei:. Egyiptom aévleg szuverén ura a Szuezi-csa- torniVnak, mely az angol világhataJom út­rendszerének egyik legfontosabb csomópont­ja. Ezen a ponton vezet át a szélső keleti ha­jóul., itt vari a központja a tervezett nagy lűLgol szárazföldi útrendszernek Is, a Kairó­tól Jóreménység-fokig már majdnem telje­sen kiépített vasúti vonatnak és az ugyan nmen Arábián és Kisázsián át az indiai Kalkuttáig vezető vasútvonalnak i.s. A brit bírod:doni kelet felé vezető, fontos légiös/- szekötletéseinek, szintén Egyiptom a legfon­tosabb állomása. Egyiptomból és a névleg Egyiptomhoz tartozó Szudánból szerzi 1k- Auglia legnagyobb ipara, a szövőipar nyers­termékeit. Érthető tehát, hogy erre a terü­letre, melyet London páratlan diplomáciai ügyességgel ugy tart ba ta Ima alatt, bogy szuverén!tusát külsőleg alig érinti, a brit bi­rodalom nagyon vigyáz. A szélsökeleti események Ennek az útnak követésében még szivósab- bá teszik Jxjmiont a szélsőkele i események, melyek ellen pillanatnyilag nincs módja föl­lépni. Anglia ezen a területen két tűz közé szorult. Egyrészt Japán használja ki a nem­zetközi helyzetet arra. hogy Kínáljon óriási területeket kerítsen hatalma :dá, amivel su- sulyosan érinti Anglia hatalmi és gazdasági ér­dekeit, másrészt Szovjetoroszország nyomul előre a középázsitd területen India felé, ami szintén nem közömbös u brit birodalom ázsiai érdekeire. Az oroszok, miután külső Mongóliában megteremtették a szovjet­rendszert és több belső kínai tartományban elősegítették a kommunisták uralmát, nem­rég a nagykiterjedés ü közép ázsiai Sin-Kiang kínai tartományt alakították át szovjet-köz­társasággá. Ez a terület a nagyszabású Turksil) vasút révén gazdaságilag már telje­sen Oroszországhoz csatoiódott. Anglia, melynek érdekeit mindkét terjeszkedés ve­szélyezteti és ezeknek az érdekeknek védel­mére nem akar katonailag föllépni, arra a megoldásra gondol, hogy a még független Kínát fogja erősíteni és ezzel állít gátat a két másik ázsiai nagyhatalom terjeszkedése ellen. A független Kínát azonban, mely alatt a nankingi kormány hatásköre alatt álló Kö- zépkina értendő, csak ugy lehet valamennyi­re talpraállítani, ha anyagi helyzetét hozzák rendbe. Erre szolgált volna az a lépés, mell­re « nankingi kormán}' a Kínában levő an­gol gazdasági szakértő, Sir Frederic Leith Köss sarkalta, hogy az eddigi tisztán ezüst- j pénz-rendszer helyett térjen át a kormány- j ellenőrzés alatt működő jegybank által kibo­csátott bankjegyek pénzrendszerére. A nan- kiugi kormány így' nagy pénzügyi lehetősé­geket kapott volnn a kezéhez és elősegíthette volna az. ország kivitelét is. mely az ezüst értékének emelkedése miatt teljesen lezüllött. Ez természetesen nem tetszett a japánoknak, akik nem hajlandók megengedni, hogy bár­milyen kínai kormány gazdaságilag reorga­nizálhassa a nagy szélsőkeleti birodalmat, amelynek előbb-utóbb ők akarnak teljesen urai lenni. De nem felelt meg nekik azért sem, mert az uj pénzrendszer lehetetlenné tette volna a Japán pénz leértékelésével megkezdődött diimpmg-bevitelt a kínai pia- j cokra, Tokió rövidesen megadta a választ a nankingi kormány lépésére, öt északkimai tartományt, melyeket hónapok óta megszáll­va tart, függetlenségük kikiáltására akar kényszerűé ni. Ez annyit jelent, hogy Mand­zsúria után most Kína legnépesebb északi tartományait helyezi fennhatósága alá és megfosztja ezzel a kínai birodalmat nemcsak lakossága jelentős részétől, hanem .legna­gyobb szén és ércbányáitól is. A nankingi kormány itehetetLenül áll a Japán támadással szemben. Alint annyiszor, megint engedni fog és várja a lehetőséget, hogy a többi nagyhatalmak esetleges későbbi támogatásával a kicsikart engedményekből valamit visszaszerezhessen. Kétségtelen, hogy az Európában elfoglalt Anglia, Oroszország és az egyedül föllépni nem akaró Egyesült- Államok feszült figyelemmel figyelik a szél- sőkeleti eseményeket s amint az események lehetővé teszik, újra hallatni fogják a szél- sökeleten is hatalmi szavukat Ehhez azon­ban a beláthatatlanul súlyos európai válság megoldására van előbb szükség. A műit hé­ten lefolyt angol választás Genfet jelöli meg a megoldás egyedül lehetséges utjának. A genfi országok közül azonban három nagy­hatalom hiányzik és egy negyedik. Olaszor­szág, időnként szintén kiválással fenyeget. N- —s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents