Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-24 / 271. szám
TAXA POŞTALA PI.ATITA ÍN NUMERAR No. I4T.t6Vi9J<». ÁRA 5 um Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii y, szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 3o. JLVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM. MAGYAR POLÍTIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Á VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. 1935 NOVEMBER 24 innmn husiim mi . ......... k Két év az erdélyi kálvinisták életéből: hitről és melléz küzdelemről számol be a reformátusok közgyűlésének Makkai püspök jelentése Ünnepélyes keretek hozott nyitották meg cs pelovmátusok parlamentjét, — Hetvenkilenc uj lelkészt széniéinek fel Áldozatkészségről, Kemái At at űrk, az anatóliai tárok köztársaság elnöke már életében szobrot kapott s a győztest díszítő Gházi névvel ruházták föl. Mini férfi azonban boldogtalan volt. Most pedig a leánya kizuhant a francia vonatból és halálát lelte. Természetesen az emberek érdeklődését izgatja ez a szerencsétlenség. Nemcsak, mert a hölgy a regényes Kelet nemrég szabadsághoz jutott leánya és nagy történeti nevet visel. A pusztulás körülményeinek folytán is. Akár öngyilkosság, akár szerencsétlenség történt, van elgondolkozni és beszélni való róla. A világsajtó hasábos cikkeket is ir és érthető kapzsisággal kutatja, mi lappanghat akár a szerencsétlenség, akár az öngyilkosság mögött. Sor végzetes válság ... Az egyes halála egyébkérd is jelentőssé vált újból, miután a világháborúban elvásott már a tömeg- hálái garázdálkodásainak végnélküli sodrában a különálló sötét végzet iránt való érdeklődés. Igaz, most az abessziniai pokolban egyre fokozódó emberhelcatombák s a keletázsiai sárga kaszás garázdálkodása, árvíz és éhínség, banda harc és tűzhányó alapos kiaknázása után a háború rémségeinek eszközével megint elfogják fásitani az idegzetünket. De ma még friss és ideges az érdeklődésünk az egyéni megteljesült sors iránt. Mindezen túl az Atatürk leányának zuhanása már azért is főizaklat, mer? Franciaországban, a megrázó halálok uj gyüjtőtciepén és a vasút birodalmában történi. Gondoljunk csak a marseillei rémeseire, gondoljunk a Staoisky pusztulására és a következő halálesetekre, arra, mely szirtién a sínek mentén fejeződött be . . . Milyen különös véletlen, hogy Dechanei köztársasági elnök, aki a tigrist, a nagy Clemenceaui buktatta meg, hiányos öltözékben a vasúti pályatestre került fényes szál ónkocsijából . . . hogy a gazdag román asszonyt Párisba való utazása közben francia hálófülkéjéböl vetették Id a határ közelében. Véletlen mindez, de mégis szabályszerűséget sejtet. A halál uj divatot létesített: A fiatal mozdonyt gyilkosság és öngyilkosság segítségére alkalmazta s kelléket csinált a wtsutikocsiból: ki lehet ugrani és a szegény áldozatot ki lehet dobni belőle. Mindez azonban csak helyzetkép és a lélektani pillanat megrögzítése. Mögöttük azonban újra találkozunk korunk rettenetes nagy kísértésével, az élet értékének önkéntes megtagadásával és önkéntes kivégzésével. Napról-napra látjuk, hogy az önö'lések és a mást -gyű kai ások száma ijesztő mértékben szaporodik. Az ember kisajátít magának egy döntő előjogot a természet ősi alkotmányától: ítél és végrehajt. Igaz, hogy az öngyilkosság és az öles legtöbb esete az önkívület és beteg tudat következménye. Egészséges lélek és ép idegzet nem öl az önelhatározás alapján. Az ilyet külső körülmények taszítják az öngyilkosság kétségbeesésébe vagy az ölés elhárít kát at lan kényszerébe. Az ősi ösztön vadságát kell helyreállítani. Tudjuk, mit kell az alkohol, a vérbaj, az idegbetegek számlájára írni, mire kényszerit állam és társadalom hatalmas jelszavak és erkölcsité- letek elmén. A szerzett gonoszság és az önkéntes életunalom ritkán szerepéi. Nincs az életnek az az anyagi és erkölcsi nyomora, amely az alapjában véve derülátó embert könnyen kizökkentené az életösztön szoros elhat ár olt súgóból és küzdetmi képességébők mind a kettőnek átlagos tiszteletétől, az élet értékének és az emberi célnak egyetemes tudata óriási fegyver a természet, a társadalom és az egyéniség pusztító eszméinek esetlegeivel szemben. De ma borzadállyal állapítjuk meg, hogy az általános optimizmus nagy gyöngülésben van! A tudatos ölések s az úgynevezett ész öngyilkosságok egyre jobban szaporodnak. Az élet borzasztóan eltorzul. Ebben a feje tetejére állított embertelen, céltalan, zűrzavaros világban a megfontolt elhatározás ölesre késztet, ha érdekem igy kívánja és elpusztítom életemet, ha csak egy kicsit is elborult a derűs lelkiéoboltoza- tom. Sokszor büntetés-bünhödés nélkül. Borzasztó sors ez, sok rémletes lehetőségekkel még. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Gondterhes időben, a lelkekre világszerte ránehezedő bizonytalanság napjaiban tartja nagy- fontosságú tanácskozásait az erdélyi reformátusok november 23-án délelőtt 10 órára összehívott egyházkerületi közgyűlése. A kerületi közgyűlés, mely az egyházkerületre tartozó minden egyházi és iskolai ügyben a legfőbb közigazgatási hatóságként működik és intézkedik, az idén különösen fontos ügyekben van hivatva döntéseket és határozatokat hozni. Miután 1933 ősze óta, két év leforgása után, csak most ül össze megint a közgyűlés, elsősorban az eltelt idő alatt feltorlódott adminisztrációs ügyek várnak lebonyolításra, majd a két utolsó esztendő eseményeit értékelő és birálő püspöki jelentés alapján, valamint az igazgatótanács összefogjál« jelentésének figyelembevételével utak keresendők az erdélyi magyar kálvinizmus legközelebbi teendőinek, feladatainak és terveinek keresztülvitelére. Az ügyrendbe felvett tárgyak a mai válsáÜmtepé lyes A közgyűlés, mely lapunk zártakor rnég tart, szombat délelőtt kevéssel 10 óra után vette kezdetét a püspök, az egyházkerületi főgondnokok, az egyházkerületi főjegyző és közügyigazgató, az igazgatótanácsosok, i esperesek, egyházmegyei főgondnokok és gondnokok, egyházmegyei lelkészi és világi képviselők, az egyházkerületi tanácsbirák s a teológia és a többi tanintézetek képviselőinek jelenlétében. A közgyűlési tagok és az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötték a teológia dísztermének földszintjét és karzatát Közének és dr. (Makkai Sándor püspök imája után gróf Teleki Arctur főgondnok, aki Ugrón István főgondnok lemondása foiytán most az erdélyi egyházkerületnek rangban legidősebb főgondnoka, elnöki megnyitóval vezette be a tárgysorozatot Ugrón István lemondása A megalakulással járó formaságok után dr. Illés Gyula előadó-tanácsos a közgyűlés elé terjesztette Ugrón István lemondását Az előterjesztés meleg elismeréssel és az egész erdélyi reformátusság háláját kifejező tiszteletadással méltatta a lemondó főgondnok- nak az anyaszentegyház és magyar közéletünk terén kifejtett értékes munkásságát, megállapítva, hogy Ugrón Istvánnak a vezetéstől való visszavonulása nagyon érzékeny veszteséget jelent s leszögezve, hogy az egyházkerület becsülete és változatlan ragaszkodása a pihenésbe is elkíséri az ősz vezért. A közgyűlési tagok élénk és őszinte szeretetmegnvilvánulásai megkapóan igazolták és megerősítették az előterjesztésben foglalt elismerést. A napirend következő pontjaiként dr. Illés Gyula, Mester Mihály és Almási Samu tanácsosok előterjesztésére a közgyűlés választás alá bocsátotta az Ugrón István lemondása folytán megüresedett egyik egyházkerületi főgondnoki helyet, a teológia főgondnoki tisztét, a református Szeretetház főgondnoki tisztét, a hetyi leányfőgimnáziumi és a Wesselényi kollégiumi gondnoki tisztei. j gos és vajúdó életben sokkal többet jelen- I tenek rideg és száraz hivatalos tényéknél: i az anyaszentegyház atyáinak és őrállóinak f sok tusakodó és imádságos töprengése lüktető szívveréssel tölti meg őket és nemcsak a református felekezetű, hanem az erdélyi egész magyarság érdeklődésének és létküzdelmének középpontjába állitja őket. A közgyűlés programja A mostani kerületi közgyűlésnek, amelynek irányvonalát dr. Makkai Sándor püspök püspöki jelentése adja meg, kiemelkedőbb pontjai a teológiai oktatás reformja és a ! lelkészképzés kiszélesítése kérdésében folytatandó tanácskozás, a nyugdíjintézet működésének számbavétele és módosítása, a Bethlen kollégiummal kapcsolatos gazdasági iskola felállításának bejelentése, az egyes vidékeken előfordult kényszerkitérésekről szóló előterjesztés és az egyházkerületnek, illetőleg intézményeinek vezetésében megüresedett tisztségekre kitűzött választások megejtése, valamint hetvenkilenc uj lelkész felszentelése. megnyitás a legfőbb bírósági tagsági helyeket, az egyházkerületi pénztártdzsgálő bizottsági tagságokat és még néhány egyéb üresedésben lévő állást Ezek után került sor dr. Makkai Sándor püspök nagy áttekintésü, széles távlatokat nyitó, hivő szellemű, nemesen emelkedett hangú jelentésére, melyet a közgyűlés feszült érdeklődéssel hallgatott végig. A püspöki jelentés az 1933 november 25-ikén tartott egyházkerületi közgyűlés óta eltelt két esztendő eseményeivel és munkáival foglalkozik. Bevezetésében utal arra, hogy püspökségének letelőben lévő tiz évéből ez a kettő volt a legtöbb gonddal és munkával terhes, de ebben hűségesen osztoztak az egyház többi felelős vezetői is. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mai viszonyok között nem szabad a külső látszatokra és a hangos jelszavakra adni, hanem a csendben folyó erőfeszítéseket és munkát kell figyelni és becsülni. A munka végre is meghozza gyümölcseit és igazolja önmagát Ismerteti a jelentés az egyházkerület népmozgalmi és anyagi helyzetét. Az összlélekszám az 1934 év végén kereken 525.000 volt. A két év alatti szaporulat 6112 lélek, évente átlag ezerrel kevesebb, mint régen, amit a születések számának csökkenése és a kitérés folytán szenvedett veszteségek okoztak. 1933 január 1-től mostanig kitérés folytán, az áttérésekkel mérlegbe állítva, 1123 lelket veszített az egyházkerület. Legtöbben a román egyházakba és a szektákba tértek, mig a római katolikus egyházzal szemben a ki- és áltérés egálban van, a protestáns felekezetekkel szemben pedig a reformátusság nyert. Voltak erőszakos térítések, de sok a világi érdekből, hitbeli közönyből vagy tudatlanságból eredő kitérés. A lelkészeknek és presbitereknek hivő munkája kell hogy a gyülekezeti közösség erőit felébressze és a felelősségérzést megerősítse. Az egyház helyzete Az iskolai statisztikából kitűnik, hogy az egyházkerületnek 13 középiskolája működik 2516 tanulóval, 192 tanárral. Az elemi iskolák száma 358, a tanítóké 538, a gyér inekeké 24.656. Az iskolák a református tanköteleseknek csak egyharmad részét nevelik, a belmissziói munkával kell pótolni az igy előállott nagy hiányokat a jövő generáció megtartása érdekében. Nagy elismeréssel szó! a jelentés a kis fizetés mellett türelmesen szenvedő tanítói és tanári testület odaadó munkájáról. Az anyagi helyzet képének rajzolása rendjén feltárja az egyházkerület gyülekezeteinek és intézményeinek ingatlanokban birt vagyona változásait. 191S októberében ez a földvagyon 61 ezer hold volt. Kisajátítottak belőle 24.500 holdat. Eladtak 1600 holdat. Vettek 763 holdat, kisajátítás rendjén kaptak 1200 holdat. Jelenleg van 36.780 hold földbirtok, a veszteség teliát 25.000 hold. A kisajátítási ár a forgalmi értéknek körülbelül a 6 százalékát tette. A gyülekezetek adóban, adományban, munkában évente mintegy 22 millió lejjel járultak az egyház fenntartásához s a két év alatt 8 és félmillió lejt fordítottak építkezésekre. Építettek vagy lényegesen renováltak 46 templomot 74 iskolát, 12 lelkészi lakást 7 kulturházat, 10 más egyházi épületet összesen 154 épületet A jövendőért Az egyházkerület 77 esetben járult hozzá az építések költségeihez, de a lényeges áldozatot maguk a hivek hozták, akiket a jelentés nagy elismeréssel illet, „mert egy olyan nép. mely anyagi és lelki szorongat- tatásának tüzes kemencéjében a jövendő építésében találja vigasztalását, az életerőnek adta bizonyítékát és nem veszhet el, ha maga fel nem adja magát“. Az egész egyházkerületre nézve jelentős építkezések voltak: a Brasov-i kereskedelmi iskola, a Sft.-Gheorghe-i leánygimnáziumi in- ternátus, a Bethlen kollégium Ciumbrudi gazdasági iskolája, a Református Kórház második pavillonja, a Diakonisszaintézet uj otthona felemelése. Ezek „tűzhelyek lángjai az éjszakában, fároszok a tenger sötét hullámverése fölött“. Beszámol a jelentés a Nyugdíjintézet helyzetéről, melyet megnyugtatónak talál és teljesítményét az önerő leg szebb bizonyítékának, mert 333 nyugdíjast, özvegyet és árvát lát el, évente 5 és félmillió lej illetménnyel. Az államsegély ügye Ismerteti a lelkészi államsegély ügyében folytatott tárgyalásait, az államsegélynek Lapedatu miniszter jóakaratu megértése folytán általában való emelkedését, mellyel azonban nem lehetett kiküszöbölni egyesek súlyos veszteségeit. Az államsegély azonban nem lehet a lelkészi egzisztencia igazi alapja, az csak a gyülekezetek élő tőkéje lehet ennek megszervezésére kell hatni és dolgozni. Ismerteti a püspök segélyakcióit, melyek rendjén a két év alatt 500 lelkész, tanár és tanító részesült támogatásban középiskolában tanuló gyermekei után és ezen kivül 523 esetben betegség, váratlan csapás esetén kaptak az illetők momentán segélye-
