Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-06 / 230. szám

R L L B N Z fi K 10 3 5 október 6. s :utm ct nőnk, megvan a/ a nemzetközi uinciv k ,i legmegfelelőbb, amcfcyik hiszen tanuljak nz iskolában a leg- AÖiutyebb r,x uimelv minden nemzetközi nyelve lehet. A. e/crkilcncs/á/hus/onhetediki kísérlet 1 na mik, lrcncsentopliccn nein soit esz- ndő, .uuLkor ne szerepelt vohui a tirgya- .isi nyelvként u l.um. /Yz idén: a világ min­den részér eV összesei cgiett d ükkongresszus igjair latinul üdvözöltük, az információs ódában latinul kapták meg a diákok a/, ntorniáeiiókat é-. ezeket mindenki megér­tene Meg az északi népek gyermekei is ki tudták magukat kitinu tcjez.nl. Étlap latinul Mosolyogva nyújt át egy nyomtatott ét­.ipot. A felírása: tabella Prctorium Caupoanc Legionis Sec undea. Szemben a Grand Hotellal az idén építették nng a 11. Római Légióról elnevezett nyári vendégőt. Az étlapon az ételek felsorolása ’.ţinui történt. A magyar szalámi neve: Portio farciminis 1 lunganei, a tormásvirslSt Par tomuncinarum cum sinapi vei armoracia- nak hivják, a kis gulyás neve pedig: Parva caro bubuia capsicata. A Viniim Badacho- nense mellett szerepel aztán persze a Cerc- \isia Piiscnensis, a francia konyak neve: Spirit Is sini Galilei, a lágy altot Gelatumnak nevezi, akárcsak Itáliában. És magam voltam a tanúja, hogy ezeket elnevezéseket minden Lateiner megértette, ezzel az intézkedéssel kiküszöbölhető volt sok-sok sértődöttség, mindenki mosolygott az ötleten, amelynek ma már sok helyen akadtak utánzói. — Az én öt etem — mondotta beszélgeté­sünk végén a tudós professzor — nem uj. Én C9ak az életbe vittem bele azt, amiről hosszú évek óta vitatkoztak újságokban és egyesületeiében az emberek. Sokat beszéltek, sokat irtak róla, cn keveset beszéltem, ké­véséit írtam: de megpróbálkoztam. Minden előzetes kisérletezés nélkül. És a próbálkozás fényesen bevált. Egy o van erősen frekventált nemzetközi fürdőhelyen, mint Trencséntep- lic, a világnak pár tucatnyi népe van képvi­selve. Mindegyiknek a nyelvén nem beszélhe­tünk. Mi azonban — különösen a sűrűn ren­dezett kongresszusokon — szeretnénk vala­mennyinek a kedvében járni. Ezt a célunkat .c ,lnkáibfe a latinnal értük el. Latinu azzal is tudok beszélni, aki se a németet, se a fran­ciát, angolt, vagy magyart nem beszéli. La­tinul mindenki ért. Hiszen a legtöbb müveit ember nyolc évig tanulta az iskolában ezt a ".velvet. Nyo c év: sok idő. Annyit mindenki megtanul nyolc év alatt, hogy megértesse magát a klasszikusok nyelvén. Azon a nyel­ven, amely legjobban képes hczzásimulni a mindennapi élethez és amely egyformán kö­ze: ái1. minden ember szivéhez. i!j hotjií-raha és pullover divatlapok érkeztek az El enzék könyvosztályába. Cluj, Pinta Unirii. Darabja 6o lej. Vidékre is azon­nal szállítjuk! MfttSBBi MESfELElV A VASUTI NENETBENDKOMYV XXXSX-ik Íísadása ! Éivényes 1935 október hó 6-tól! Tartalmazza a C. F. R. összes vasutainak és uj autóbuszjáratainak TÉLI menetrendjeit! Uj személy és gyorsvona­tok! Uj motoros-vonatok l Uj autóbuszjáratok. Román magyar és német szöveti A 200 oldalas komplett vasúti útmutató ára 40 lei. - Zsebmenetrend ára 16 lei. OSLO, október. A világpolitikai esemé­nyek kavargásában senki sem vesz tudomást arról1 a csendes, de állandó, szívós huzako­dásról1, ami esztendők óta fo yik a világ nagyhatalmai között az Északi és a Déli Sark gazdátlan területeiért. Az utóbbi hónapok­ban Norvégia és Oroszország között éles összetűzés támadt a Spitzbergák és a Ferenc József Föld között elterülő sarkvidéki szige­tekért. A szovjetkormány ugyanis még a ta­vasszal minden előzetes bejelentés nélkül birtokába vette a két szigetcsoport között e terülő Viktória-szigetet s igényt támaszt az ugyanott lévő Fehér szigetekre és a Károly király Földjének nevezett sziget egy részére, melyek mind a Spitzbergák szigetvilágához tartoznak. A norvég kormány természetesen tiltakozást jelentett be az oroszok erőszakos lépése ellen s jelenleg még nem tudni, hová fejlődik a vita. Hason'-ókcppen az angolok , aggodalommal figyelik Byrd admirális dél- I sarki expediciós útját, melynek célja nyilván­valóan az, hogy az Antarktis eddig felderí­tetlen és hozzáférhetetlen vidékein uj terü­leteket hódítson meg az Egyesült Államok részére. A Déli Sark körül elterülő ismeretlen kontinens legnagyobb részére ugyanis Nagy- británnia tart igényt. M5t keresnek a sarkokon? De mi teszi oly értékessé az Arktist meg az Antarktist, hogy diplomáciai bonyodalmak támadnak körülötte? Hiszen az Északi Sark körül nincsen más mint jéggel boritott irdat­lan óceán, meg néhány terméket en sziget, melynek vi'ága csupa hó, jég és gleccser! Az Antarktis egyetlen, összefüggő roppant szárazulat ugyan, de az éghajlati viszonyok itt sem igen csábítgatják állandó letelepülésre és gyarmatok alapítására a hatalmakat. Igen ám, de a hó- és jégtakaró a'att gazdag érté­keket rejteget a föld. A Spitzbergákon nagy Hiába törné most már hazugságon a fejét, valami hihetőn, mint például, hogy adót fi­zetett, vagy hogy törlesztett a Szövetkezet­né . Hiába itt már minden! Vagy három kőhajtásnyira az úttól villo­gott a bárói kastélynak, bádog fedele. Attól óbbra pedig 'legelészett a bárói ménes. Jó mentve a becsület! Gyorsan megindult a kastély felé. Nem egészen más gondolatok ka 17 Valami megvil­lant az eszében, valami jó, valami üdvös gon­dolat. rjf A báró ur, akivel együtt szolgált János a Vilmos-huszárokná', az ailé végén egy far­kaskutyát idomított, mikor János .gazda messziről alázatosan megsüvegeke. '— Mi feslett János testvér? — intette magához a báró ur. —- Hát bizony, nagy bajba kerültem méi- tóságos uram! A báró ur végignézett Jánoson. — Rekedt vagy, gyűrött vagy komám! . . . Mondd hékás, nem ittál te az éjszaka? . . . — Ippeg:, hogy ez a baj méltóságos uram! ... A tűz égesse meg a gégémet! . . . Eladtam az egyik lovamat, az árát meg el- danoltam! — Hát aztán! . .. Kinek tartozol ezert fe­lelni? ... Adja Isten egészégedre! — Köszönöm, — nyelt egy hosszút János. — Gyere velem János! . .. Éppen bort fejtünk a pincében, igyál egy pár slukkot erre a nagy szomorúságra! Félretekert nyakkal kullogott János a báró után. A pincében kelletlenül ivott, mialatt a báró ur a régi katonavilágról beszélt, a há­borúról, meg azokról az időkről, mikor egy esztendeig János volt neki a pucérja. János csak fcl'füidel hallgatta ezeket a visszaemléke­zéseket, közben azon gondolkodott, hogy és miint kezdje a szót, a kérést, ami az országút árkában jóságosán belevágott. Egyszer csak mégis nekibátorodott. — Köszönöm a bort méltóságos báró ur, de ezenkívül volna egy alázatos kérésem, miszerint . . . — János fiam, pénzt ne kérj tőlem, mert egy vasam sincs hónapok óta ... — Nem is pénzről vóna szó... — így még valahogy tárgyalhatunk! — Aggyon nékem a méltóságos báró ur ! egy lovat hitelbe! Az árát lassacskán lefizet- J getem! . . . Nem akarom megbolygatni a családi békességemet, a hétmdndenit a tor­komnak! . . . Ha a pénz nincs meg már, eg- alább luval állítsak haza! . . . A báró ur érző ember volt, világfi vöt, egy kicsit bohém is volt. És emlékezett. Egy­szer . .. régen ... a Széchenyi előtt . . . négy ló . . . a határral együtt ... elment. . . Olyas­féle keserűség maradt utána, mint amilyen most Jánosban szaladgál . ., * Andris szőrén ülte a lovat, az istránggal kormányozta és úgy saccoigatta, hogy test­vérek közt is megér vagy százötven pengőt. Mellesleg a báró azt mondta, hogy majd ad érte, ha tud és annyit, amennyit akar. Meg- megbillent a lovon, mert hogy a szesz még hilintázott benne és mire a dülőuton befor­dult a tanyába, rekedtre dalolta magát. Már messziről látta, hogy a két asszony kint áll a tanya e őtt, mint két kihizott szarka egy­másnak fordulva trécsei. Asszonya is kiöltöz­ve ünneplőben. Nyilván utána akar már jönni. Belevágott csizmájával a Hó hasába és be vágtatott a tanyába. Leugrott a lóról, ki­áltott: — Hé, Bandi! . .. Fiatal suhanc ugrott ki az istállóból — Vezesd bé ezt a lovat az istállóba! . .. De mint a két szemedre, úgy vigyázz, mert százötven pengőt adtam érte! . . . Na, ko- mámasszony, maga elébb megérkezett mint én? . .. Csudálatos! Beletett a házba. Halilgatózott. Arra lett figyelmes, hogy a két asszony perlekedik. A felesége mondja: — Nem érte ek, Sára, hogy mér kellett az én idegeimet ennyire felkavarni! . .. — Lelkem, nem kavarom én a világért se! . . . Ittak és ittak, az olyan igaz, mint ahogy én most itt állok... De hát nem is azért jöttem én voltaképpen... Itt van húsz pengő . . . Ezt a sörért fizetjük ... Az én uram nem potyázik senkin . .. Reggel mondta a kocsmáros, hogy János kifizette . .. Eh un a pénz, fogjad! . .. — Fizette ki a jófene a komám serit! — ugrott ki János. — Nem fizettem én egy vasat se. . . Hászen mindent a méltóságos báró ur fizetett ki, még este ... A báró ur a kárlátott, Sárám! . . . * Minthogy igaz is volt... I 1 ■■—I mi ni szénbányák vannak, Grönlandnn pedig arany leletekre bukkantak. Minden jel arra mutat, hogy az és/Ai sarkvidék szigetein, de még inkább a szűzi Antxrktnon, rengeteg v/én, nemesfém és e yéb bányatermék vár kiakná zásra és e bányák .t kérdéses területeket bír tokló államot mcz.lx-L'.ülhrietlen értékű ter­mészeti kincsekhez jut tátim ják A déli sark­vidék. vizeiben rengeteg a l>á!na éi a bálna­vadászat évente roppant összegeket jövede mez a különböző nemzet beli bálnavadászok - nak. Végül nem .zabad rzdmiţâson kívül hagynunk azt sem, hogy a számos kontinetu- közi viszonylatban a Sarkokon át vezet a legrövidebb ut, az Arktis és az Antarktis te­hát a jövőben minden bizonnyal nagy repü­lőjáratok átvonulási területe lesz. Az öt cikkbe vágott alma Északon főleg Norvégia igyekszik fe cég­jogait minél szélesebb területre kiterjeszteni. Erős küzdelmet folytatott Angliával a Spitz- bcrgáktól délre fekvő Medve-szigetért és ke­resztül is vitte, hogy a szigetet norvég terü­letnek ismertek cl. Ezt követőícg, 1929-ben Jan Mayen szigetére is kitűzték a norvég lo­bogót, mely addig jóformán senki földje volt. A norvégek Grönland jelentékeny ré­szét is maguknak akarták elvitatni a dánok­tól, míg végül a mult tavasszal a hágai dön- tőbiróság elé került az ügy, mely a norvég annexiós követeléseket t utasította. Másfelől viszont Oroszország még 1926-ban az orosz jegestengeri partoktól északra fekvő összes szigeteket, egészen a Sarkig — beleértve a még fel nem fedezetteket is —, orosz birtok­nak nyilvánította. Nem sokkal később Ka­nada is beleszólt a vitába és a kanadai par­toktól a Sarkig fekvő területeket követelte magának. Ezután már Norvégja és Dánia sem e'égcdtek meg eddigi birtokaikkal, hanem orosz és kanadai pé-dára minden, a Sarkig terjedő területet a magukénak jelentettek ki. Ugyanezt cselekedtek az Egyesült-Államok az Alaska és a Sark közé eső területtel, úgy­hogy az Arktisnak ma még ismeretlen, részei is teljesen fel vannak osztva öt hatalmas kör- cikkaLaku terű etre, melyek csúcsai az Északi Sarkon futnak össze. Ahol Anglia volt fürgébb Hasonlóan kezd alakulni most a helyzet délen is. Itt azonban az angolok fürgébbek­nek bizonyultak és az ismert terület ötnyol­cadát a brit lobogó ura ma alá helyezték, beleértve a déli Orkney- és a Failkland-szige- teket is, melyekre Argentina tartott igényt. A bélyeggyűjtőket bizonyára érdekelni fogja az a filaitéliai incidens, mely nmrég a Falk- land-szigetekke! kapcso atban történt. Ez a szigetcsoport ugyanis a mult század huszas éveiben argentinai fenhatóság alatt állott, egészen 1833-ig, amikor az angolok meg­szállották. Argentína tiltakozott el ene és máig is feszült emiatt a viszony a két ország között. Mikor nemrég Anglia a Faüdand- szigetek megszállásának százados fordulójára jubileumi emlékbélyegeket adott ki, az ar­gentinai kormány azokat érvényre elteknek minősítette és az ilyen bélyegekkel ellátott le­veleket Argentínában bérmentet'erűiknek te­kintik és megbírságolják. Anglián kívül most Norvégia, Francia- ország és az északamerikai Egyesült-Államok igyekszenek maguknak területeket szerezni az Antarktison. Az Egyesük-AlSaimok főleg Byrd merész kutató repüléseinek köszönheti hódí­tásait, aki 1929-ben 20.000 négyzetkilomé­ternyi szűzi területet vett birtokba a csilla­gos lobogó nevében. Újabb expedíciója az amerikai felségjogok további kiterjesztéséhez vezet a Déli Sark szárazulatain. A gondolkodó ember felveti magában a kérdést: mi az oka annak, hogy a háború előtt értéktelennek tartott sakvidéki terüle­tekért most olyan lázas versengés folyik? A felelet kettős: részben a cikkünk elején emlí­tett nagy gazdasági és politikai előnyök, me­lyeket az előrelátó államok, a világesemények váratlan fordulataira számítva, már most igyekszenek maguknak biztosítani, résziben pedig a technika, a közlekedési és hirtováb- bitó eszközök nem álmodott fejlettsége, mely az újabb birtokokra éhes országoknak olyan földdarabok bekebelezését is lehetővé tette, melyek azelőtt földrajzi és éghajlati viszo­nyaik miatt hozzáférhetetlenek voltak az em­ber számára. És amint a technika a tökéle­tesség mind magasabb '-csőfokaira hág, amint az emberiségnek uj meg uj szűzi föl­dekre és nyersanyagokra van szüksége, úgy nő a sarkvidékek jelentősége és fokozódik a versenyfutás irama a Sarkokért. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZID iottaszükségletét az Ellenzék zenemHoíZtalg* utján szerezze be! Olcsó árak! Nagg raktüt» készlet! Minden külföldi kiadóval iózveii.- összekőttetiil

Next

/
Thumbnails
Contents