Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-06 / 230. szám
1939 »ktibar 9. ELLENZÉK Művészi élei m széheíy fővárosban Három és fél évtized a művészeti pedagógia szolgálatában» — A városi képiár szerepe» — Nagy lehetőségek a művészeti oktatás terén J TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Teleki-Téka árkádjai alatt találkozom először Gulyás Károllyal, a gazdag könyvtár őrével, a Református Kollégium nyugalomba vonult művész-professzorával. Több, mint bárom évtizedig állt az ősi kollégium szolgálatában Gulyás Károly, aki tanársága hosszú ideje alatt a képzőművészek egész sorát indította el pályáján. Tehetségek felfedezésében találta élete legszebb gyönyöreit. És bőven kijártak ezek az örömök. Székely diákjai közül mindig akadtak felbukkanó tehetségek, kiket igazi, mesteri szeretettel vezetett be a vonalak és színek világába. Tanítványainak festményei, rajzai, szobraival teilt bolthajtásos szobájában folytatjuk tovább a beszélgetést. Egy egész kis mű- gyűjtemény légkörében él a jóságos arcú öreg ur. Arcán látszik és minden szavából kiérzik az öröm, melyet felfedezett és ma j már beérkezett tanítványai szereztek neki. Gulyás Károly Debrecenben született, majd Budapestre került a Képzőművészeti Akadémiára. Tanársága első éveit Kisújszálláson töltötte, 1902-ben a székely főváros Református Kollégiumának lett rajztanára és itt működött, amíg a tavjaly nyugalomba nem vonult. Móricz Zsigmond Nevesebb tanítványairól érdeklődöm. — Nem az én szakmámban lett nagy- ember, de azért meg kell említenem, még pedig elsőnek, mert tanárságom első évei alatt volt tanítványom Kisújszálláson Móricz Zsigmond a kiváló regényíró. A VI.—VII. és VIII. osztályban volt tanítványom. —- Irt-e már akkor Móricz Zsigmond? — Nem. Még jelét sem adta annak, hogy évek múlva a magyar regényirodalom vezéregyénisége lesz. Nem irt, de viselkedésében, magatartásában észre lehetett venni valami különösséget. A „Forr a bor“ ideje volt a középiskola két-három utolsó éve. Csak most, miután a regényt elolvastam, csodálkozom azon a bámulatos megfigyélőképes- ségen, amellyel Móricz Zsigmond már akkor rendelkezett és amellyel most olyan hűen tudta visszaadni az egész középiskolai életet. Különben, magam is szereplője vagyok „Forr a bornak“. Könnyen magiamra tudtam ismerni. Móricz Zsigmond kissé makacs, ele végtelenül intelligens és intuitiv embernek bizonyult már diákkorában. Gulyás Károly most is szeretettel gondol a nagy íróra, aki valahányszor Erdélyben járt, sose mulasztotta el felkeresni régi tanárát. Vida Árpád A székely főváros református kollégiumában egész művészgárda tanítványa volt a már estéje felé járó mesternek. Hogy csak a icgkiválóbbakról essék szó: — Vida Árpádot kell időrendben elsőnek megemíiitenem. Kitűnő diák volt. Az oroszlánkörmöket már felsőbbosztályos korában észre lehetett venni rajta. Szülei egyszerű polgáremberek voltak. Apja csizmadia' mesterséget folytatott. Nem is akarta felsőbb oktatásban részesíteni fiát, Petel'ei Istvánnal, a kitűnő íróval együtt alig tudtuk megértetni apjával, hogy Áxpád fiát tovább kél taníttatni, mert hires művész lesz belőle. Kollégiumi tanulmányai után a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanul tovább, majd Becsbe, Parisba kerül, ahonnan Olaszországon keresztül tér vissza a magyar fővárosba. „Minit az erdélyi talentumok, csupa 'lelkesedés, tűz, komoly célokat kereső nagyratörés volt“. — A munka mámorában találta egyetlen boldogságát. Valami szörnyen lázas ambició fűtötte, akárhol tartózkodott Vida igazi mester, különösen az aquarel- j aek vöjt igazi nagy mestere. Cézanne, Degas, j Picasso, Renoir meg az angol Whistler méiiyérzcsü követőjét tisztelhetjük benne, j Az egykori kollégista Vida a maga mély- i tüzű festői előadásával a századelejei ártésiztikum olyan elsőrangúi képviselője, akihez fogható magyar piktor kevés akad. A legtisztább költészet lelke él cs muzsikál) ecsetje nyomán. Sajnos, mindössze öt esztendeig tartott ragyogó pályafutása, 1908-tól 1913-ig, az egyik dátum az Országos Képzőművészeti Csarnok budapesti kiállításának, a másik párisi, római, velencei sikereinek esztendeje. Pedig még sok, sok mondanivalója lett volna a legszebb reményekre jogosító fiatal tehetségnek, aki élete egyetlen szerelméért, a művészetért élt. De hiába. Hiába kálvá- riázta végig a Dawost, Abbáziát, a gyulai, a budakeszi szanatóriumokat, a halál kiragadta kezéből az ecsetet és fiatalon, alig 31 esztendős korában el kellett fogadnia a Budapest adományozta disz-sirhelyét, Bordy András — Egyik délután privát najzórát tartok növendékeimnek — folytatja Gulyás tanár) — Egyszer csak első gimnázista székely góbét hoznak be hozzám társai azzál a szörHASZNÁLJON CSAKIS Primeros védőt, mert ez a .legfinomabb és legbiztosabb ! - Óvakodjon utánzatoktól! nyű váddal, hogy lerajzolta a kollégiumot. Megnézem a rajzot és az első pillanatban látom, hogy nem közönséges tehetségű gyermekkel állok szemben. Neve után érdeklődöm. — Bordy András — héderfáji! — Megint egy székely — és örömömet alig tudtam leplezni. — Eddig miket rajzoltál? — Gyermekeket! — volt a komoly válasz. — É te milyen öreg vagy! — Egy gipszfejet teszek elé, hogy meggyőződjem tehetségéről. Pár perc múlva megint előttem áll, készen a rajzzal. ■— Te, művész leszel — mondtam a szemébe, ahogy megnéztem az előttem készített rajzot. A gyermeknek öröm gyűlt ki arcán, jól' esett a biztatás. És már, mint „felavatott“ művész komolyan kezdett munkához. Alig volt harmadik gimnázista és már árult kiállított képeiből, negyedikes korában önarcképet festett nagy sikerre., hetedik gimnázista korában már keresik a képeit, mint nyolcadik gimnázista 40 képből álló kiállítással vesz búcsút a kollégiumtól. Nagy örömmel figyeltem, irányítottam munkásságát. Csupán egyszer támadtak aggodalmaim érette. Ugyanis harmadik gimnázista korában apja érette jött, hogy vigye haza.. — Már eléggé megerősödött arra, hogy segíteni tudjon egyetmást a gazdaságban — mondotta az öreg Bordy. Szerencsére sikerült lebeszélni tervéről az édesapját. — További tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Réti István tanítványa volt, ki a grafika terére szerette volna irányítani Bordyt. Ám a szin- álmok kergetője nem tudott megválni régi irányától. Kiment Párisba, hol vérbeli aquarelistának dolgozza be magát. Majd visszatér Budapestre. Elnyeri az Eszterházy pdlyadijat, megszerzi a Nemzeti Szalon kitüntetését és tagja Lesz a „Barabás Miklós“ céhnek. A székely ősmcglátás, brillláns szinkész- ség, mint Páris aquarclista mesterei között, úgy Budapesten meghozta számára a sikert. A pasztell, zsanér, olaj- és tájképek szinező- készsége is bámulatra méltó Bordynál. Az utóbbi időben, itthon festett aiquaré jei felteszik a kérdést az emberben: — hova fejlődhetik tovább az a fiatal művész? — Mik a Bordy további tervei — kérdem. — Itthon marad közöttünkI Hazamegy a Kiikiiliő mentére. Szülőfalujában műtermet épittetett. A falusi csend nyugalmában teljesen a művészetnek kíván élni. És az utánuk következők — Meg kell még említenem Sipos Lászlót, ki Bucureşti egyetlen magyar üvegmozaik festőművésze. Már kis gyermekkorától fogva rajzol és egész fiatalon kezdett festeni. >— Barcsay Jenő tájképeivel, aquareljeivel és rézkarcaival szerzett külföldön is nevet magának. — Az egészen fiatalok közül a két Da- boczi fiút kell megemlítenem. Daboczi Mihály szobrász, Kisfaludy Strobl Zsigmond tanársegéde, József pedig dekoratív festő. Mindketten ígéretei a magyar képzőművészetnek. — Szomorúan kell megemlékeznem még a nagy lendülettel, pompás karakterérzékkel induló, de a tavaly tüdővészben elhalt, Mátyás Andrásról. Egészen fiatal volt, még nem is határozott, hogy szobrász lesz-e, vagy festő. Távozom Gulyás Károlyról. Jóleső érzéssel és boldogan. Igazi öröm, egy élete munkásságával megelégedett emberrel találkozni. Gulyás nem mondja ugyan ezt, — annál szerényebb, — de arcáról jól' le lehet olvasni. Elégett tett kötelezettségének és tanítványai sem maradtak háládatlanok. Értékes müvek teremtésével adóztak és adóznak mesterüknek, A városi képtárban Hogy a székely főváros képzőművészeti élete a mult és jelen dicsőségével ne érjen végpt, arról Aurel Cíüpe, a festőiskola professzora s a kufcurpal'otai képtár őre kezeskedik. Körsétát teszünk vele a képtárban. — Ez előtt három évvel — mondja a kitűnő festőművész — kronologikus sorrendben helyeztem el a> képtár festményeit, hogy a látogató közönség könnyebb áttekintést nyerjen a kÜönböző korú és irányú festmények szemlélésével. örömmel' kell megállapítanom, hogy képtárunk évről évre gazdagodik a művészi termékekben. Lotz Károly, Pál László, Munkácsi Mihály, Pataki László, Feszti Árpád, Réti István, Ferenczy Káro'y, Vida Árpád Demeter Róbert és vagy száz más kiváló magyar művész képei mellett, a román festők képei is állandóan gyarapodnak. A Lapedatu miniszter ajándékozta Grigcrcscu-kép igen értékes festménye a képtárnak. Pociurea, a legnagyobb román szobrász: Szatir feje és Medrea: De- íavrancea és Goga büsztjes, Toka, Zamfiro- pol, Dan, Bunescu, Muhos, Năsturel, Coraca festményei szintén komoly művészi értéket képviselnek. — A képtár gazdagitásával kapcsolatos további célom az, hogy az érdé yi román— magyar—szász festőművészek alkotásainak helyet adjak a képtárban, sőt egyenesen beszerezzem a három nemzet nagy festőinek képeit a leendő erdélyi festőművészek képtára részére. Elismeréssel kell adóznunk ebben a tekintetben a polgármesternek is, ki ezúttal először a képtár támogatására 30 ezer lejt vett fel a város idei kö: tségvetésébe. A képtárnak égető szüksége van erre a minimális összegre, melyből, ha értékes képeket nem is tudunk vásárolni, legalább az ajándékozottakat a helyszínre tudjuk szállíttatni és be tudjuk kereteztem! A festőiskola és ígéretei — Három év óta működik a festőisko’ánk — folytatja Ciupe Aurel. — A növendékek átlagos száma 25, a művészi diploma megszerzéséhez szükséges idő y év. Szüksége van az erdélyi képzőművészeti életnek erre a festőiskolára, annál is inkább, mert a Baia9 legolcsóbban Garantált príma minőség! 70 ezn* széles 3L©I 95 90 cm» széles IL©i Í27 120 em, széles L&i KEFELÁBTÖRLŐ prima kókusz Lei 99 legnagyobb választéki GYÁRI LERAKAT: FRITSCHNE I HAUTE COUTURE, BUDAPEST, IV., Párisi-utca 6. (Schmldegné öscsa flzletr) Eredeti párisi modell ruhák. — Trico, yersays costü mök éspulloverek. Cluj, C. Reg. Ferdinand 6. Mare-i évek óta vajúdik. Ez a város pedig szinte minden tekintetben megfelel egy festőiskola akadátynélküíi működéséhez szükséges követelményeknek. A kultúrpalota könyvtára, helységei, a művészi ízlés kifejlesztésére igen alkalmas képtára olyan előnyei ennek a városnak, amilyennel talán egy másik erdélyi város sem rendelkezik. Csak. egy dolog hiányzik itten, ami azonban igen fontos követelménye a művészi é et fejlődési lehetőségének és a közönség ízlése fejlesztésének a kiállítási terem. Nincs a városunknak és nincs Erdély egyedien városának sem művészi tárlatokra alkalmas terme. — Mutatkozik-e utánpótlás? — Komoly Ígéretek tanulnak az iskolámban. Barabás István, Csomafáji Károly, Vagoné — tanítványaim a tavaszi Bucuresti-i tárlaton már komoly sikereket értek el. Covrig, Becsey, Savuiescu, Zoe mind sokat ígérő tehetségek. Úgyhogy az utánpótlás kérdése nem ad aggodalom na okot. A Ciupe professzor által említett fiatalokon kívül más tehetséges fiatalok is dolgoznak fe.fedezetiénül a székely fővárosban. E sorok Írójának alkalma nyílott betekinteni egy ilyen autodikta, fiatal székely, igen szegényesen berendezett műtermébe, Kocsis Tibornak hívják a fiatal szobrászművészt, aki komoly reményekre jogosít, de még sokat kell tanulnia, amíg a kezdet nehézségein túl jut s vésőjével maradék néki;1 tudja visszaadni önmagát. Szabó Lajos Párisi divat stagy őszi szám-r 20 lejért ! Tartalma: Prémes kosztümöle, köpenyek, gyönyörű délutáni ruhák, gyermekruhák. TI oldal kézimunka melléklet nagyított minta- iuvel. Szabjunk-varrjunk. Kalapdivat. Gombareceptek. Az. őszi konyha különlegességei. Anyai örömök, anyai kötelességek. Befőzés. Vidékre 25 lej pénz vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal szállítja az Ellenzék könyvosztálya, Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60, félévre 120, egész érre 240 lej. OBBAH FEST és TISZTIT
