Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-30 / 250. szám

h 5 s 2 lóií ■ *nls» 0? 3tO TAXA POŞTALA PLĂTITĂ iN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. L/Vj. ÉVFOLYAM, 2 5 0. SZÁM. F—afla" MAGYAR POLITIK At NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZHRDA Előfizetési srak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4» pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbőzectel rdbo. 1935 OKTÓBER 3 0. A Vörös Kereszt megaktpit ójáról apró cikkek láthatnak most naptnlégot; a kitűnő Dunant orvos halálának huszonötödik évfordulója van mostanság. Á keletafrikai háború külön nyomatékot ad e megemlékezésének, hiszen a Vörös Kereszt ennek „köszönheti“, hogy a 71 évvel ezelőtt kezdeményezett genfi szerződést uj csatla­kozó fogadta el: Etiopia nemrég, az olasz vi­szály már fenyegető bonyodalmai közt ala­kította meg a maga Vörös Kereszt egyesü­letét. Talán főképen a repülőgépektől való félelme miatt. Ellenük szinte minden szilárd épületét — alig van ilyen — föl lobogóz­hatja a fehér zászlóval, közepén a vörös kereszttel, hiszen igy se lesz kórháza ele­gendő mennyiségben. De mindenkép égető szükség van a Vörös Kereszt szolgálatára ezen a keletafrikai homokon, sómezőn, ka­vicsföldön, hegy sziklákon: itt nemcsak nyilt- szini háború folyik, hanem guerilla is. Dunant helyett a háborús pártivá lett Shaw hangja hevíti az embereket. A gúny most iz­gató és tetterővel teli. Az olaszok pártján sa­ját népével száll szembe. Az egyik cikke sze­rint az ul- és vizvezetéképités nemesebb vala­mi, mint annak megakadályozása, olcsóbb is és a polgárosultságnak joga van a földfölsziné- nek bármely pontjára. Az erdő irtó se törő­dik a madarak tiltakozásával. *4 Népszövet­ség akadály a civilizáció kiterjesztésében, ezért a Vezúv kráterébe kellene dobni, An­gliának pedig, a legnagyobb útépítőnek nem szabad veszélyeztetni az angol adófizetők pénzét. Egy másik alkalommal a torz mon­datokból kénsavat fröcsköl. Két összeegyez­tethetetlen pártra szakadt szerinte a világ. egyik a pacifistáké, mely mindig a leg­vadabb szekta volt, a másik a militariiáké, akik minden áron helyt akarnak állni. ,,A helyzet egész logikája nemcsak azt jelenti, h°9y fiatalembereinkkel bombákért dobatunk Rámára és Firenzére . . . ahol egykor olyan élvezetesen töltöttük szabadságunkat. Azt is jelenti ez, hogy . . . áttesszük a Népszövet­séghez a brit birodalomnak mindazon terü­leteit, amelyeket pontosan úgy foglaltunk el, mint ahogy most Olaszország Abesszíniát akarja“. Megállapítja, hogy Olaszország nemzet és állam, Abesszínia pedig nem az. ,.Egy go­nosztevőt egy rendőrrel egy asztal mellé ül­tetni és azt állítani, hogy ők ketten most már fontos politikai testületté váltak, gro­teszk dolog“. Baj lesz, ha győznek az ola­szok, mert a brit színesek ellenhangulatba jutnak; ha a négust segítik győzelemre, ak­kor a világos-piros vagy fehér faj tekinté­lyét kockáztatják. „Lehet, hogy a legköze­lebbi nagy civilizáció egy néger civilizáció lesz“. Semmi sem bizonyítja, hogy a mi faj­tánk félsőbbséges. Hierst és Gordont meg­verte a mahdi és Chetivcrgo győzedelmeskedett az elején, Feysal kiverte Arábiából a törö­köket, akik a legjobb katonák; igaz ismét, hogy aztán a franöiák Lawrance ellenére is elkergették Damaszkuszból és Abd el Krím is megbukott végül. Szóval egyelőre még a halvány-rózsaszín polgár, a nagy kapitalista államokban megszervezett ember föltétlenül leveri azt, aki törzsi szervezetbe él. „Az eu­rópai hatalmaknak tehát a polgár mellé kell állani, még akkor is, ha úgy kell tenniük, mintha nyomást gyakorolnának a Dúcéra. Akarva, nem akarva hűeknek kell marad­itok a polgárosuftságukhoz, meg kell en­gedni Olaszországnak, hogy az ellenséggel megmérkőzzön“. Hiába követeli „a brit hi- pokrizisnek nevezett jó kínai erkölcs . . hogy tartsunk ki a népszövetségi okmány mellett . . . bár ezen szívből nevetnek a vi­lág minden részében szétszórtan élő írek . . . Haladéktalan hadba vonulni kívánunk a bé­ke érdekében ... ha továbbra is ragaszko­dik a Duce ahhoz, hogy ne az elveinket kö­vesse, hanem inkább a példánkat“. Csak Japán példáját nem idézik, mely maga foghedott az ut és vízvezeték építés­hez. De mindegy kinek van igaza vagy nincs igaza! Háború van s áldani kelt Dunant em­lékét. A Shawok hangja színez, de nem ha­tároz. \ [ lendoi) és Paris nem farffaÉalkalmasnak Mussolini javas- látási a további tárgyalásokra. — állam teste be hozzájárulását a fegyverkivitelI szankciókhoz, hét állam már az ©lasz export ellen is intézkedést tett Ellenállás nélkül nyomulnak előre Abesszínia északi részén az olaszok Párisi lapok megállapítása szerint „a béke helyreállítását célzó diplomáciai tárgya­lásokban szünet állott be“. Ugyanakkor az abessziniai harctér északi frontján olasz elő­nyomulás indult meg anélkül, hogy az abesszin csapatok ellenállásába ütköznék. Ez a helyzetjelentés a válságon sem diplomáciai, sem katonai szempontból nem változtat sokat. Az abesszinek nagyobb veszteségek elkerülésével lassan feladják külső állásai­kat, hogy erősebb védelmi vonalaikra vonuljanak vissza. Az olaszok az eddig kialakult három nagy frontnak még egyikén sem kerültek szembe a sokszázezer katonát szám­láló abesszin hadsereg törzsével. A fasizmus évfordulójára várt nagy támadásig szinte ellenállás nélküli előnyomulássá változott, mely a Makslle mögött óriási félkörben emelkedő hegyláncoíatig valószínűleg nagyobb akadályok nélkül fog továbbfolytatód­ni. itt azonban, addis-abebai jelentések szerint, a négus több mint félmilliós hadserege várja az ellenfelét megerősitett állásokban. A támadás előkészítésére a most elfoglalt állásokban megint hosszabb időre van tehát szüksége az olasz hadseregnek. Diplomáciai téren meglehetősen elhalványultak az utolsó napokon a béke lehetősé­gei. Egyes hírek szerint a tárgyalások ugyan tovább folynak, de csak későbbre készítik elő a megegyezés lehetőségeit. Talán az angol választások utánra, amikor a londoni kor­mány is szabadabban mozoghat. Más hirek viszont Párisból és Londonból azt jelentik, hogy az olasz javaslatokat sem az angol, sem a francia külpolitika nem tartja további tárgyalásokra alkalmasnak, ezért nem is tették azokat át Addis-Abebaba. A párisi Temps szerint illetékes angol körökben azt az álláspontot foglalják el, hogy az adott helyzet­ben szabad utat kell adni a népszövetségi akciónak, semmi körülmények között sem szabad ezt az akciót most mellékvágányra terelni. Laval, az egyeztetési kísérletek fő­mozgatója, az utolsó napokon belpolitikai kérdésekkel volt elfoglalva, ami szintén hoz­zájárult ahhoz, hegy ezen a téren csend állott be. A diplomáciai tevékenység újabb fejezete a 31-én meginduló genfi szankciós tár­gyalásokkal veszi kezdetét. Ezekre a tárgyalásokra Eden népszövetségi miniszter mel­lett Genfbe megy Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszter és valószínűleg velük együít- uiazik holnap este a népszövetségi fővárosba Laval is. Aloisi olasz népszövetségi főmeg- bizott, egyes hirek szerint, szintén Genfben lesz s minthogy nyilvánvalóan nem az Olaszország elleni szankciók tárgyalásán akar résztvenni, arra következtetnek, hogy a London, Paris és Róma között múlt héten megindilott tárgyalásokat esetleg Genfben folytatják tovább. Hoare váratlan genfi útja szintén ezt a véleményt látszik erősíteni. A szankciók első részéhez, a fegyverkivitel és fegyverkezési anyagok kivitelének megtiltásához eddig 35 állam jelentette be hozzájárulását Genfben. Tizenhat állam hoz­zájárult már a pénzügyi szankciókhoz is, hét állam intézkedéseket tett már a területére irányuló olasz export betiltására, msünk hét állam bizonyos nyersanyagok kivitelét til­totta meg Olaszország felé és négy állam a szankciós kötelezettségek vállalásáért meg­felelő anyagi ellenszolgáltatásokra jeîe^ette be igényét. A külpolitikai válsággal kapcsolatban nem érdekesség nélküli az a hir, melyet Pa­risból és Berlinből egyidejűleg jelentenek, hogy Hitler bizalmasa, Ribbeníropp báró november második felében a francia fővárosba utazik, A történelem legnagyobb iróniáim LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Bald­win miniszt&relnök a Haup'ton-i Wolves-ban nagy beszédet tartott, amelyen a külpolitikai helyzettel kapcsolatban a következő kijelen­tést tette: — A történelem legnagyobb és legkegyet­lenebb iróniája volna, ha a Népszövetség azon igyekezetében, hogy érvényt szerezzen a föld valamelyik pontján a béke gondolatá­nak, mindössze azt érné el, hogy háborút szítson, amely lángba borítja az egész vilá­got, egyik sarkától a másikig. Ezután szigorú bírálatot mondott az elszi­getelődés politikájáról, amelyet egyesek aján­lanak és a többi népszövetségi tagállamokkal való közreműködés mellett tört lándzsát. Az angol kormány politikája — jelentette ki Baldwin — a Népszövetséggel való teljes együttműködésen alapszik. A továbbiak so­rán a jelenlegi viszály lokalizálásának és a nemzetvédelem megerősitésének szükségét hangoztatta. ( Politikai körök véleménye szerint a béke lehetőségei az utolsó napokban megint na­gyon elhalványultak. Illetékes angol körök- , ben valószínűtlennek látják,* hogy eredmé­nyes tárgyalásokat lehessen folytatni a kö­zeli napokban. Mussolini javaslatait sem az angol kormány, sem a francia kormány nem tartja alkalmasnak arra, hogy a béketárgya­lásokat ilyen alapon, meg lehessen indítani, ezért nem :is látják szükségesnek azt sem, hogy áttegyék aízokat Addis-Abebaiba. Az angol kormány álláspontja továbbra is a szilárd népszövetségi politika s amint egyik vezető angol államférfi a Temps tu­dósítójának kijelentette, Londonban lehe­tetlennek tartanak minden olyan lépést, mely a népszövetségi akciót mellékvágány­ra akarná terelni. Eden holnap utazik Genfbe és vele megy Sir Samuel Hoare is, ami meglehetős feltű­nést kelt diplomáciai körökben. Minthogy Lávái is Genfben lesz és az eddigi hirek szerint Aloisi is odaérkezik, arra következ­tetnek, hogy a három hatalom között mégis tárgyalásokra fog kerülni a sor. Egyelőre meghiúsultak a béke­tárgyalások PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia politikai élet érdeklődését a radikál szociális- ta párt tartott kongresszusával kapcsolatban belpolitikai kérdések foglalják le. Laval szin­tén belpolitikával van elsősorban elfoglalva, de holnap este már Hoare-al és Edennel együtt Genfbe utazik. Általános vélemény szerint a békére irányuló fáradozásokban szünet állott be. További lépéseket ebben az irányban a genfi tanácskozásoktól vár a francia politika. A francia közéletben és szel­lemi életben erős szakadás mutatkozik az olasz—abesszin háborúval kapcsolatban. A baloldal, mely politikailag erősebb, határo­zottan angolbarát politikát követel. A jobbol­dal az olaszok mellett van. Ez a szakadás átterjed a szellemi életre is. Tegnap kiált­vány jelent meg az akadémia 64 tagjainak az aláírásával, mely az ellen tiltakozik, hogy Franciaország ebben a válságban szembeke­rüljön az olaszokkal. Röviddel rá a balol­dali intellektuelek kiáltványa jelent meg, mely élesen támadja a jobboldali kiáltványt, megbotránkozásának ad kifejezést fölötte és erősen védelmébe veszi a Népszövetsé­get és a szankciós politikát. Egy harmadik kiáltványban a katolikus in­tellektuelek a válságnak az örök igazság szempontjai szerint való megoldását követe­lik, Hadszíntér! jelentések LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Ti­mes jelentése szerint három olasz hadosz­tály, amely az összeköttetést csaknem mind­végig megtartotta egymással, ma reggel foly­tatta előnyomulását dél felé. Az elő nyomuló csapatok a bő esőzések el­lenére is mintegy negyven kilométernyi utat haladtak az ország belseje felé. Az előnyomulást nem lehet még offenzi- vának tekinteni, mert az abesszinek minde­nütt harc nélkül visszavonultak a: olasz csapatok előtt. Ogadenben az olaszok Goro- hai város közelében vauinak, amelyet bár a repülőgépek bombái elpusztítottak, az itt lévő rádióleadó állomást is, még nem fog­lalták el. Egy olasz hadosziop a Shebeli fo­lyó völgyében folytatja előnyomulását, anél­kül, hogy ellenállással találkoznék. Makalle környékét az olasz csapatoknak még nem sikerült elfoglalni. Gyarmati körökben az a felfogás alakult ki, hogy a Shebeli völgyi előnyomulás csak hadá­szati mozdulat akar lenni, mig az igazi nagy csata Dzsigkizsatól északra fog le­zajlani. Makalle környékének fontossága abban rej­lik. hogy ez a vidék biztosítja Abesszínia nagy részének sóellátását. (Folytatása a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents