Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-30 / 250. szám

2 ELLENZÉK 193 3 mktó bér 3 0. m MIT IR A ROMÁN SA|T() lllcuség. — Korlátok. Terhek. CURENTUL: \'mx am.'i \*vi. u>nist.i propagau da linerglui^n dolgozik > munkájának ugy a haiari xkoa belül, num r éken tol, meg von a 'j+viiogu. Hz. azonban nem elég. így gazdasági e> társadalmi veszedelmei nem lehel propaganda opiritokkV. könyv. \kel, liinieiő kiap!' 'ásókkal ' onokl.tokkal e lensu \ ózni Nem szavak: a, de teuyokie vaji szűkig, melyek kémek. A legszebb szónoklat sem gyógy>tih*w sebeket. Nem lehet tüntetéssel ié>l lakaim a tömegeket. Az antirevi- önista ga *gy tárgykörének év front ián.<k nemi módosításira kényszerült. Ahelyett. hcg\ a kiil- ló’.da revíziós mozgalmat ellensúlyozná, lelki elő- készítést vége/ es . rra ösztönz a kormányt, hogy e eeke-Jjen- Mert nem a határokon túl vonnak cg veszedelmesebb cl'ensegeink. hanem azokon be.ül. Azok a bűnösök, akik passzivitásukkal a revizionisták társa tv i1 szegődnek. Nem egyszerű véletlen. hog\ elégedetlenség és reménytelenség vet gyökeret uv erdélyi nép lelkében, ami súlyos következményekkel járhat az országos poHtiká- .m. Nem egyszerű véietfenség, hogj bezonyos politikai csoportok körül folyó harc annyi zavart idéz elö belpolitikái téren. A gazdasági válság a talajt jó előkészítette. Könnyű dolog ilyen kö- t ülmények között, demokrata, vagy nacionalista elszóvod demagr>giát üzn rámutatni a régi ma­gvait uralom és ú mai helyzet között különbségre telhivni a T'gyehnct arra a hősi szép korszakra,, mely megtudott küzdeni minden nehézséggel. Az erdélyi nép elvesztette a Bucurcsti-i kormányokba v etetc bizoilnut- Védekező és obstrukciós regio- niéizmussal állunk szemben s Marii u jól tudja az okit. miért tud oly kényelmesen utazgatni Bă­ii Jc*n-ból vidékre, hogy beszedeket tartson a to­lván lakosság aha! lakott centrumokban, hol a he vi lakossághoz beszél s ugyanakkor bombát dob a főváros felé e. kormány számara. A tujaj eó var. készítve. Az erdélyi tömegek politikai szempontból csupán látszólag vannak különválaszt­va. Holnap gén könnyen egyetlen táborban le­hetnek. S bármilyen irányt fognak követni, any- nvi bizonyos, hogy Bucureşti e len lesznek. Ez esz a jelszó a választásokon- — A politikusok ugyanis követik a tömeget. K használják lelkiál­lapot'.; és túlozzák. A kormányok közömbössége Erde i nek életet, vagy halált je entő kérdásvkben teret biztosvtoct a< reg omii smusnak, mely sakkot mond az országos politikának s oly beszédekre rigad. melyek cenzúrát követeinek. UNIVERSUL: A Ciuj-i orvosciövendékek egye­sülete kimutatása szer nt a háború után: években úgyszólván egyedül román diákok látogatták az egyet, meket- Aztán a kisebbségi diákok is elkezd­tek Uinulná rctmán nyelven s így számuk cvről- évre növekedett. Cluj-on például işac-ban 4.9 százalék volt a magyar egyetemi hallgatók szá­ma s azóta az arány következőként változott: 1923: 12.7%, 1926: 16.1%, 1927: 17.1%, 1928: 20.2%, 1932: 23%, 1934: 25.3%. Ugyanilyen mé­retekben nőtt a több: kisebbségek arányszámá is az egyetemen. A román diákok száma pedig •3 következő visszafejlődést mutatja: 1924: 74%, 1929: 71%, 1931: 66%, 1932: 61%, 1934: >6%. így került sor az ismert diákmozgalmak­ra. A kisebbségiek erre külföldre mentek s őrt : an ultik. Négy-öt év múlva aztán észrevették a diákok, hegy diplomává: jönnek visszai azok, akik eltávoztak s az egyetemen nosztrjfikálják diploma keit. így vége volt az illúziónak. Meg­szűntek a diákmozgalmak és »újra megnőtt a ki­sebb égi egyetemi ha! ;:atók száma. A románok nem kapnak ösztöndib-r. felbeszak tjak tanulmá­nyaikat és visszatc-nck a «-zülöj házba- Tenni ka. var.mrt. Nem gondolunk üldözésre a kisebb­ségekkel szemben, mert hiszen ez semmi ered­ni énnyci n.:m járna«, csupán azt kívánjuk, adja­nak mód-: : a szegény román ifjaknak a tanulásra. DIMINEAŢA: Az elemi oktatás, jórészt a köz­ségek terhe. A min szter kinevezi és fizeti a tar,tanerőket- viszont a helyiséget, berendezést, fel­szere At. lakást, füté t, vizet, világítást a község adja Nyih. ir.vtéó tehát, hogy nagy szerepük van a községeknek az iskola fenntartásából s ez nagy kiadást jelent költségvetésükben. Ez a kiadás foly­tonos emelkedést mutat. A közoktatásügyi mi­ll-szter a négyéves elemi oktatás fölé hároméves továbbképző ta.nfoiy.amot szervezett, ami szintén ingyenes és kötelező. Ez a községi kiadásokat megkétszerezte. Vannak más kiadások is még kuk turáijs célra. A háború után könyvtárak, színhá­zak, dalárdák stb. keletkeztek, minek hasznát nem vonjuk kétségbe, de ez a költségeket újból szaporította. Az Ország Őre szervezet, a kötele­ző katonai előkészítés, különböző kötelező iskolai ünnepélyek növelik a községi kiadsokat, mikör gazdasági válság idejét éljük, minek következté­ben a- községek bevételei megfogyatkoztak. Igen sok olyan gazda van, aki iskolakönyvet sem ké­pes vásárolni gyermekeinek. Nem tudja táplálni és ruházni sem őket kellően. A községek erkölcsi kötelessége, hogy segítve a szegényeket és munka­nélkülieket. Ezek újabb terheket jelentenek, me­lyekkel szemben az állatni segítség most már el nem maradhat.- fű a Wíó minősül Jog paszta worruxg^eása: A nagy tubus csak Lei 22 — Lágy, kellemes, habzó, csodás ízű NIVEÄ Király gyűrűsök találkozója Fényes ünnepség hereiében tartották meg a hirály- gyiiriis dohtorráavatás intézményének negyvenéves jubileumát Budapesten BUDAPEST, október hó. Gyönyörű ün- . népség keretében tartotta meg a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem a „király- gyűrűs" doktorráawatás intéz menyének negy­venéves jubileumát. Az egyetem aulájában ebből az. alkalomból összegyűltek a régi Magyarország egyetemeinek legjobb hallga­tói. akik annakidején minden vizsgájukat ki­tüntetéssel tették le és igy a legmagasabb el­ismerést. a „király gyűrűt“ kapták jutalmul doklorrúavaitásuk alkalmával. Háborít után Magyarországon a „stib auspiciis regis“ ki­tüntetést, a „sub auspickis gubernaitoris“ vál­totta fel. Ez az intézmény a magyar diplos- más emberek legjobbjait számlálja a tagjai közé, nem csoda tehát, ha negyvenéves fennmaradását szokatlanul fényes keretek között ülte meg. A jubileum A negyvenéves jubileumra meghívták mindazokat, akik „sub auspiciis regis“ dok­toráltak. így meghívót kaptak dr. Filep Gyula, a református kórház igazgató-főor­vosa. dr. Ausch Jenő ügyvéd, dr. Ferenci .lózsof vezérigazgató és mások, akik a ma­gyar impérium alatt városunk, egyeteméül nyerték el kitűnő képzettségük jutalmául a legmagasabb jutalmat. Ezt a jubileumot tisz­tán a tudomány tisztelete és méltatása jelle­mezte. Távol állott a politikától az ünnep­ség, amelyre Erdélyből dr. Ferencz József utazott fel. A megnyitó beszédet a szép számmal meg­jelent királygyütüsök előtt dr. Karnis Gyu­la, a budapesti Pázmány Péter egyetem rek­tora mondotta. Beszédében kijelentette, bogy a magyar tudományos életnek pirosbetüs ünnepe ez a jubileum. Azok gyűltek ösz- sze baráti találkozóra, akik elkezdve a középiskolai tanulmányokon, egészen a legutolsó egyetemi vizsgákig kitüntetéssel oldották meg tudományos feladataikat. A megnyitó beszéd után Hegedűs Lóránt, volt pénzügyminiszter, a sub auspiciis regis doktorok seniora mondott ünnepi beszédet. Hegedűs Lóránt volt az első, akit annak idején ldrálygyürüs doktorrá avattak. Meg­hatott hangon emlékezett vissza arra, hogy milyen nagy jelenőségü volt műiden időben a sub auspiciis regis doktorrá avatás intéz­ménye. A magyar közélet kitüntető figyelem­mel kisérte azoknak pályafutását., akik ezt az elismerést elnyerték. Most négy évtized távlatából jóleső örömmel állapíthatja meg, hogy a királygyüriis doktorok valamennyien vezető szerepet játszanak a társadalomban és beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. Kiemelkedő pontja volt még az ünnepség­nek dr. Lajtag Imre beszéde, amely az in­tézmény negyvenéves történetét ismertette. Ünnepség után a régi egyetemi diáktársak ünnepi banketten gyűltek össze, amelynek keretében kétíves visszaemlékezéssel hódol­tak diákköri élményeiknek. (—) A Tariw-Severlnl gyilkosság cUtövefésftei egű főszolgabírói cs fiM? e?lMc§gf@fi Közigazgatási HszlyfecUM gyanúsítanak Az ügyészség teiatióziaöa a főszolgabírói és gyanusiioi! társaid BUCUREŞTI. ÍAz Ellenzék tudósítójától.) A Turnu-Severin-i gyilkosság egyik áldozata: Marius Vorvoreanu képviselő súlyos sérü­léseibe belehalt. Marius Vorvoreanu a Tur- nu-Severin-i liberálispárti tagozat elnöke volt. Többször volt prefektus s nagy mun­kát fejtett ki a liberális párt érdekében a vidéken. Az ügyészség és rendőrség a vak­merő gyilkost együttesen kutatja. Megálla­pítást nyert, hogy este ti* órakor történt a merénylet, ami­kor már kihalt az utca. Vorvoreanu képviselő golyótól találva föld­re zuhant s csak ann3rit mondott: „Tudom, hogy' ezt Ghita csinálta!'1 Ebben az irányban indult el a nyomozás és az ügyészség a gyilkosság elkövetésével Ghita Troean volt prefekturai igazgatót gyanúsította, aki főszolgabírói állást tölt be a megyében. Troean békés természetű, csöndes ember, akit aljas merénylet elkövetésére képtelen­nek tartanak. Jogot végzett, gyermekei a párisi egyetemen tanulnak. Megállapítást nyert, hogy a kérdéses időben a merénylet színhelyé­hez köze! tartózkodott, beszólt egy néhány lépés távolságra eső ká­véházba, hol megkérdezte a pincért, nem találhatna-e valakit, aki vele táblajátékot játszana? A pincér nem tudott partnert ajánlani, mire Troean hazafelé tartott. Ez nem elég arra, hogy a tragikus halált halt Vorvoreanu képviselő két-három szava alapján a gyanút vele szemben kellően alá­támassza. Két körülmény bizonyít Troean ellen. Az első az. hogy vadászpuskája van. a másik pedig, hogy röviddel a merénylet előtt összeveszett Vorvoreanuval. Az ügj'észség ennek alapján Troean szolga- birót letartóztatta. Megvizsgálták vadász- fegyverét. melyen friss lövés nyomai látsza­nak. Troean szívósan tagad s bebizonyítot­ta, hogy előző napon vadászaton vett részt nagyobb társaságban. Amennyiben Troean ártatlannak bizo­nyul, abban az esetben magánbosszu helyett politikai merénylet elkövetésének lehetősé­ge kerül előtérbe. Turnu-Severin a nagy politikai harcok városa. Averescu marsall közvetlen környezetéhez tartozó politikusok itt laknak és igen sok azoknak a száma, akik különböző pártokból személyi harcok során kiváltak. Egyes Bucuresti-i lapok azt Írják, hogy Vorvoreanu néhány héttel előbb — a libe­rális tagozat kongreszusát megelőző napon — fenyegető levelet kapott, amit aztán újabb levelek egész sora követeti. Az is­meretlen, névtelen levélírók azzal fenye­gették meg, hogy elteszik láb alól. Egy harmadik feltevés is kering a város­ban. Eszerint Vorvoreanut cigányok ölték meg bosszúból. A Turnu-Severin-i törvény­széken ugyanis cigányok bűnügye került tár­gyalásra, melyben Vorvoreanu elmulasztott egy tárgyalást, ami miatt aztán a törvény­szék uj határnapot tűzött az ügyben. A merénylet után többen kerültek letar­tóztatásba. Az ügyészség Troean főszolga­bírón kivül Popovici Topardea, Alexestu és Rachitan volt közigazgatási tisztviselőket is letartóztatta. Csak menetrendszerű ^eherantó-forcgalomban kötelező közluvaroza^í engedély váltása TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósitójától 1 j A belföldi áruforgalom nagyiés/.él telni autókon bonyolítják le és a közforgalmi tör vények szabályozzák ezt a forgat unit. l./.'k 1 szerint mindazon teherautók, melyek me­netrendszerű járatokban vannak, közfuvam- * zási engedéllyel kell rendelkezzenek. Ennek a törvényes intézkedésnek helytelen értelmezésével a csendőrörsök minden útszakaszon feltartóztat ják az ösz- szes teherforgalmat lebonyolító teherautó­kat. A vélt kihágásról jegyzőkönyvet vesznek fel * és hosszadalmas hivatalos eljárást akaszta- j nak a teherautótulajdonosok nyakába. Russu Victor Tg.-Mnres-i teherautótulaj- , donos időnként és alkalom szerint szállít árut s egy ízben, mikor Bucureşti felé tar- 1 tott bárányokkal magrakott autójával, ] Ploesti-nél megállította a csendőrség és kő- J vetelte a közfuvarozási engedély felmutató- j sát. Russu ezzel nem rendelkezett, mert teherautójával nem tartott menetrendsze­rű járatot s igy ;i törvény rendelkezése nem illette. A csendörség kihágási jegyzőkönyvet vett fel, melynek alapján Russul a közmunka- j ügyi minisztérium .'>000 lej birsaggal suj- i tolta. A közmunkaügyi minisztérium bírságolá­sa ellen Russu a törvényszékhez felebbe- I zett. mely elrendelte annak bizonyítását, hogy Russu nem tart lenn menetrendszerű járatot és a tárgyalást elnapolta. A törvény­szék álláspontja világos. Csak menetrend- szerű teherautóforgalomban kötelező köz- fuvarozás engedély váltása. Sürgős intézkedésre volna szükség, hogv a csendőrség a közfuvarozási törvény végre­hajtási utasításának helyes értelmezése alap­ján csak oly gépkocsitulajdonosokat birsá- goltasson meg. akik menetrendszerű járato­kat tartanak és igy közfuvarozási engedély váltására kötelesek. EPE- ÉS MÁJBETEGSÉGEKNÉL, elsősorban epehólyagkacarrus, epekőképződés és sárgaság eseteiben a mindig enyhe hatású természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz a hasi szervek funkcióit é.énkebb tevékenységre serkent. Az orvosok ajánlják. Mozgószinházak műsora: HÉTFŐ: CAP1TOL-MOZGÓ: Anny Ondra utolérhetet­len vigjátéka, a NAGYTAKARÍTÁS. Partnerei: Wolf Albach Retty, Hans Richter. EDISON-MOZGÓ: L FÉLVÉRÜ BESTIA. Fősz. Irene Dunn és Ricardo Cortez. II. FELFORDULT KASTÉLY. Bársony Rózsi és Willy Fritsch. III. Duo Palen­ceanu. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. RIVALDAFÉNY. Ko­losszális rendezés. Főszerepben: Dick Povvel, Ruby Keeler és James Gagney. II. FRANKENSTEIN. Főszerepben: Bo­ris Karloff. Előadások minden nap 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Nagy kettős premier, egy helyárért. I. HALÁLLÉGIÓ, fősz. Ran­dolph Scott. Cowboy sláger. II. Richard Tauber világsikere: MÁMOROS ÓRÁK. Legközelebb: KEK DUNA. ■PöFWBHEaaggaa Legjobb módszer román nyelv elsajátítására: 153 Lei AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN Clu , P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-eg; rész csak 75 lei m TECHNIKÁVAL a ruhafesté , vegy tiszti tás CZINK-nél nem drágább, csak jobb, mint bárJoh •fö

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents