Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-27 / 248. szám

Í93S október 27.

ELLENZÉK iMMMMMaBwroMaBKawaar

PAÁL JOB i

RMFÍ RJPOi

Mária Te

meghâditţa

Bécs szivében, a Heumarkton, miniatűr kerttel az oldalán áll, sárgára festve az osztrák pénzverde száz esztendős barokk palotája. Jupiter, Merkur, Diana és Vénusz szobrai díszítik a ház tetejét. Homályos termekben százhúsz munkás hosszú és vékony lemezeket rak a gépek prései alá és vastag faládákba arany és ezüst pénzek hullanak. Itt készül immáron egy évszázad óta a Kelet pénze: a Mária Terézia tallér. Az irodában írógép kattog és telefon csilingel, a szomszédban rádió szól, odakinn autók rohannak és felettünk aeroplán kering, de a Kelet pénzére még mindig Mária Terézia halálának dátumát

\préselik..,

Háromszázmillió falié? romantikus miţa a Levmn- ten át — Ahol & négus pénze késziiL —

Riport a

világ

egyetlen értékálló pénzéről

BÉCS, 1935 október végén.

(COPYRIGHT by Jób Paál. Utánnyomás 'tiifllos.)

Kocb mérnök, udvari tanácsosnak, a bécsi állami pénzverde igazgatójának dolgozószobájában, az ablak melllett a fiadon, falécek közé szorítva, egy térkép himbálódzik lefelé. A térkép közepén, kékszinü óceánok, zöldre festett őserdők és pontozással jelölt ismerel- len tájak derekát az Egyenlítő szeli ketté. . Európa színié elvesz Afrika mammut teste mellett. Azon a tájon, ahot a Nílus kanyarog, a térképrajzoló rézsútos vonalakat -estete a mappába. Ezek a strafok nem tiszteik az országhatárókát, merészem törnek előre a Vörös-tenger felé, beárnyékolják •» biblia tengerének mindkét partját, átcsapnak Ázsiába és keresztül'szágu'kiva az indiai Óceánon, vakból az indiai félszigeten érnek véget. Néhol sűrűbbek, néhol ritkábbak.

Odaáilunk a térkép elé és a1 tanácsos ur magyarázni kezd:

— Ez a beárnyékolt rész tünteti fel a világnak ama helyeit, ahol ma is a legel terjedtebb pénz a Mária Terézia tallér. Afrika, északkelfató partjain, Abesszíniában, « szomáli röldön, Ugandában, Szudánban, Darfurban, de odaát Arábiában, Jemenben, Hadraimauit- ban, Adenben, azután a Levanten ezzel kereskednek. Ma már otthont talált Indiában is. B.engsteg neve van. Az arabok úgy hívják: „Abu gnuchte“ — a megelégedés atyja, „Abu nesr“ — a sais atyja, „Bu-ter“ — ma- dárhaMér, „Taílari“, Afrikában Bér, Kersch, Real a neve és az a nagy darab föld, amelyet ezen a térképen megjelöltünk

tízmillió négyzetkilométernél nagyobb kiterjedésű, tehát területben jóval felülmúlja Európát. Ekkora nagy darab földön vásárolnak és fizetnek az emberek Mária Terézia pénzével.

— A mult század közepe tájáig, 1S 5 8-ig a Mária Terézia tallér — bizonyos korlátok között — törvényes fizetési eszköz vől't Ausztriában is, ekkor ezt a jelíüegét itt elveszítette és ettől az időtől kezdve kizárólag a fávoikeleten van forgalomban.

Mária Terézia pénze és a dollár: ikertestvérek

Amikor az olasz hadsereg megkezdte előnyomulását a négus földjén, ez a hadsereg rendelkezésére bocsátotta hadikincstárát: hu- szonötrmdliió darab Mária Terézia-tallért. A rengeteg pénz részben a császár, részben a császárné magánvagyona, részben Men élik hagyaték» és a hadikincstárban őrizték azt a tizenegymiiKáó lirát is, amit az olaszok háti'.sarcul annakidején az aduni csattá veszt éis után fizettek. A világ talán ekkor vette tudomásuk azt, amit Becsben már emberöltők óta tudnak, hogy Abesszíniának egyetlen, ál- I alánosain elfogadott pénze & Mária Terézia- ! after. Jóllehet Anglia, Franciaország és Olaszország évtizedek óta megpróbálkoztak, hogy más pénzzel pótolják q „megelégedettség atyját“, ez a kisériet nem sikerült.

Menelik négus annakidején Meneüik-ialüért veretett, Olaszország évtizedek óta megpróbálkozik az eritreai tallérral, — minden hiába! A khartumi lóvásáron ezzel a pénzzel fizetnek és a tig r ci - tar tóm á ny ba n az asszonyok éppenugy a Mária Terézia-rtiaUérra‘1 ékesítik magukaib, mint ahogyan a harcosok oroszán sörényű k mellé ezt az ezüstpénzt;

akasztják ékességül. Amikor Abesszínia megteremtette saját valutáját és pénzverő-gépeket rendek Bécsiben, szerződésben kötelezte magáit, hogy Addisz Abbebában csak nikkeléi, bronzpénzt fog verni.

Hogyan került ez a pénz a Távolkeletre?

Ezt mondja) nedvem -a bécsi pénzverde igazgatója:

— A Mária Tér' :ia-tallér őse a „Joachimstaler“, az az első ezüstpénz, amellyet Joachimstalbam vertek. Ebből a, szóból — akárcsak a Florenzben vert Florentinerbői! a forinit — a „Thaler“ -— magyarul: tallér —1 szó és a Thalerből származott ,a dollár. A Mária Terézia-tallér és a dollár tehát ikertestvérek. Ezeh étszázharminc nyolcig a tallérok verése körül bizonytalanság uralkodott. Mindonüiit vertek tallért, egyik jobb volt, a másik gyengébb és amikor 1753-ban Mária Terézia olyan tallért veretett, amelynek minTcrézia-tallérban kötötték az üzleteikéi. Afrikába a. Léváin tetői jutott cl a tallér, amelynek sok helyen egyébként is „Levantiner“ a neve.

Ahol Abesszínia pénze késziii

Az igazgató ur szívesen ad engedélyt arra, hogy egy pillanltást vessek a műhelyre, ahol Abesszínia pénze készül. Előbb azonban még felvilágosít néhány érdekes dologról.

— Minthogy a tallér ma már nem törvényes fizetési eszköz nálunk, bárkinek jogában áll Mária Terézia-tallért veretni. Fia egy bank, vagy nagykereskedő ezüstöt szállít nekünk és megfizeti a veretes költségét — da~ rabonkint 14 garast, akkor mi a rendelést Icbőnyolitjuk.

Minden hatalom, amely eddig háborút viselt Afrikában, ezen az alapon nálunk rendelte meg a tallért. Még Anglia is kénytelen volt hozzánk fordulni, amikor Lord Napiers 1867-ben hadjáratot vezetett Theodor császár ellen. 1875-ben Egyiptomnak szállítottunk tallérokat, a mult század végen, az 1889., 1896. és 1897. években pedig legnagyobb rendelőnk Itália volt...

— Ezerhéfszázötvenegytő! 193 i-ig 246 millió darab tallért vertünk, a legnagyobb volt a forgalom 'századunk harmadik évtizedében, amikor is 1921-től 1931-ig 57 millió tallér került ki a présekből. Ebben az évszázadban, a müllt esztendő végéig 112,038.300 darab toller készült. Körülbelül 300 millió taffilér lehet ezidő.szerint forgalomban. A század elején nagy voillt a kereslet, ez aztán erősen csökkent, majd most — érthetően emelkedett. A mostani viszonyokról azonban nem nyilatkozhat om, hiszen most háború van és a háborúban nekünk is hallgatnunk kelll.

Lent, a földszinten készül a

pénz.

MÁRIA 1ERÉZIA-TALLÉR EREDETI NAGYSÁGBAN. A bécsi állami pénzverde

engedőim ével.

! den eddiginél több ezüsttartalma volt, Bajorország és Ausztria' egyezményt kötöttek és ebben a Mária. Terézia-tallért — nagyságban, súlyban és ezüstértékben — fogadták el az uj pénzegység alapjául!. 1753-ban vertek tehát először tallért, másodszor 1780-ban és ml ma Is az utóbbi (tallérok negaitivját használjuk.

— Hogyan jutott el a Mária Terczia- tallér Afrikába? Pontosan bajos lenne ezt megmondani. Először a Levantera jutott el, hiszen Ausztriának mindig szoros kereskedelmi kapcsolatait voltaik ezzel ráz élénk világrésszé!. Osztrák kereskedők vitték el oda és hamarosan annyira elterjedt, hogy a Kelet kereskedői már száz évvel1 ezelőtt is Mária

A félhomályba zuhant termekben dübörögnek a gépek.

Sok-1 sok száz killló nikkel, réz és ezüst izzik a kazánok mélllett. Hatalmas masinák vékony lemezekre lapítják a forró ércet és ezek a lemezek jutnak a prések alá. Egy-egy stancni — Mária Terézia képével — nyolcvanezer kilogram ezüst préselésére alkalmas. A Mária Tarézia-taiMrt speciális módszerrel csomagolják. A pénzverde pecsétjével ellátott zacskókba kerül a pénz és ezek a zacskók ma, is olyan faládában teszik meg az utat a Távolkeletre, mint tették meg máisfélszáz évvel ezelőtt, Huszonnyolc kilót nyomnak a ládák, amiből a Bank of Abyssinia euka'llipLus asztalára a tallérok kiiguru'íniak . . .

BÉCSI PÉNZVERDE A HEUMARKTON. Száz év óta itt készül a Mária Terézia- taJIér, amely meghódította Afrikái.

11

Egy pénz, amelynek az értéke nem változik . .,

A Mária Perézia-tallémak nincsen ércfedezete egyetiLen bank páncélpincéjében sem és mégis

a Mária I erézia-tallcr a világnak egyetlen

pénze, amely értekét változatlanul megtartotta 1780 óta.

Az oka ennek? Ez a pénz mindig annyit ért és annyit ér ma Ls, amennyi az ezüstértéke. Khartumban és Adenben a világnak harminc valutáját váltják át Mária Terézia- tallérra. A font, a dollár, a rúpia értéke Mária Terézia pénzéhez igazodik. Ennek a pénznek az értékét egyedül a benne lévő 28.0668 gram szín ezüst határozza megs Ez a súly a Távolkeleten egyben sulymértek is, „ocket“-nek hívják és ezzel mérik az aranyat. A Mária Terézia-,toiler ezüsttartalma a legdusabb, a (tallér értéke az ezüst viflágpiaci árához igazodik és jelenleg körülbelül nyolc tallérért adnak egy fontot. Az a körülmény, hogy a világ letért az ezüst-állapról, a Mária Terézia-taliér értékét és jelentőségét csöppet sem befolyásolta.

Miért szereti a titokzatos Kdét annyira a n,aigy királynő pénzét?

Erre a kérdésre így felelt nekem Koch tanácsos ur:

— Mindenekelőtt talán azért, mert olyan uralkodónak a képe disziti a pénzt, akinek sohasem voltak hóditó szándékai azoknál a népeknél, akik Mária Terézia-tailérjáva! fizetnek. Afrikában és Ázsiában nem törődtek az emberek azzal', hogy a Mária Terézia- talílér elvesztette hivatalos pénzjeLlegét Ausztriában. Nekik tetszik a kétfejű sas misztikus alakja, hét állmával a koronában. Maga a pénzdarab a tizennyolcadik század ötvösművészetének remeke. A császárnő képe az akkori felifogás szerint a női szépség megtestesülése. Dús haját özvegyi fátyol borltja, ,a művésznek ez az ábrázolása egyezik a mohamedán felfogással!' is, a Keleten a nők fátyolban járnak. Ruhájában drága ékszer. Pengése szokatlanul tiszta, egyetlen pénz sincsen a világon, amelyik ilyen tisztán cseng. Az afrikai néger és az arábiai beduin nem fogadnak el más pénzt, csak Mária Terézia-tallért.

A királynő mellképe alatt két betű húzódik meg szerényen. S. F. Mi a jelentőségük?

— A mesterek névjegyei. Két ötvös, Tobias Johann Schöberl és Joseph Fabian vésték az díső stanenk. Régen feledésbe ment nevüket őrizte meg ez a két betű az utókor szamara, ök álmodták legkevésbé, hogy egy négy centiméter széles pénzdarab a munkájukat évszázadokon keresztül híressé teszi.. .

.. . libia sivatagaiban, ahol két napig kell utazna teveháton, amíg egy csöppnyi, oázis elsárgullfc pálmái alatt poshadt vízre akad a karaván, Etiopia háromezerméteres fensikján a trópikus nap égető sugarai alatt, Arábia pusztáin és azon a nagy darab földön, ahol egykoron tanított és szenvedett az üdvözítő, a szuezi-csattoma vidékén, ahöl most angol torpdorombolók néznek fiarkasszemet olasz csapatszáliikóhajókkal, embernetniátru őserdők rengetegeiben, a kék és fehér Nikis ösz- szef oly ásónál, kunyhókban. sátrakban és

pénzváltók szennyes vászonüepedőjén másfél évszázad óta egyetlen pénz forog: az a tallér, amelyet Tobias Johannes Schöberl és Josefus Fabian véstek acélba az Ur 1853-ik esztendejében. A itallllér a nagy királynő halálozásának dátumát viseli miagán azóta, hogy a bécsi kapucinusok templomának pincéjében utolsó útjára kísérték.

Mária Terézia sohasem akarta meghódítani Afrikát. ..

... És mghóditocta mégis.

Tiszita csengésű pénzével, amire a képiének -a mását vésték.

Ez a pénz jobban és biztosabban hódított, mint Lord Napiers ágyúi, vagy q modern tank, amely gyorstüzelő-gépfegyverei mellett most is magával viszi Afrikába a dollár öccsét: a Mária Terézia-toMért . . .

Rövid ideí*s még könyvnapI áron :

A KABARÉ REStNYE

irta és illusztrálta: Nagy Endre. .4 kabaré magyarországi története a legizgalmasabb regény s e regény hőse Nagy Endre. Hogyan került a dobogóra ő, aki vérbeli iró, hogyan lett egy szegény fiatalemberből milliomot conferancier, erről ad számot ez a könyv, mely egyben tükörképe a háboruelőtti Magyarország politikai és társadalmi életének. Könyvnapi ára, amíg a készlet tart 96 lej, az Ellenzék könyvosztályában, Cluj Piaţa Unirii. Kérje a könyvnapi szenzációk jegyzékér