Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-27 / 248. szám
19 3 5 október 2 7. waa alul'l' uz asv onv no ho'-'/uniunii n/zal, ln>g\ o urni tud fö/ui. Hog\ o nőm Imii Nomosnó halival, Nomosnének médiaiul a fojt', de a/óii kedveli ezt .1 fur- . sa ass/onyl Sajnálja. \ au benin* va ami linomsai;. szép, ősz feje van. Sok \ monisa:'on ment kérésziül és vidám ELLENIÜK ’ r r —MlWPI—lllll KHMJTMIII MII’IllWlllMMMMMMig'B MOB UÜIH—’IliWWBWO—BH—WWW *-.11 <;<CüiTŰSBE FAJDALMA l ! Kérjen a lefjW ■zeirbbi «’yógys’értéiban -’y eredeti csomagolású A férfi jön haza. egyet billent a kalapján, kettőt rúg Bizsu felé! Vigyázzon suttogja (’.salaim* —, arags/ik a kutyájára. Fél tőle, a/ as/.- s/ony is, mert Bizsu kergeti itzt a dög Cioulijat, azt a ronda macskát. Még el saljuk a kutyái. pedig az a vacak macska folyton az. ágy alá... I GYET LEN BIZTOS hatású SZER. — FEJFÁJÁS, REUMATIKUS FÁJDALOM, FOGFÁJÁS, IDEGESSÉG és IIÜLÉS ellen. mm<a DOBOZ 3 TABLETTÁVAL LEI 9— MaMcaraMMB« g? 'frci*wyj \ legelső összeveszeskor Csatainé fel- dullan rohan a délutáni álmát gyanútlanul álmodó háziasszonyhoz. Azt követeli tőle, tanúskodjék, hogy öt halálosan megrágalmazták, mondván, hogy ö meg akarja a családot mérgezni, mert a tejfeleskárfiol lábosában zöld reiszt kaptak. Persze, hogy volt zölld-reisz, mikor mindent neki kell csinálni, mert az a perszóna nem mosogatna el egy lábost a világért sem, leesne az aranygyűrű . . . Nemesné dühösen kéri ki magának, hogy felkeltik és kijelenti, hogy ö nem törődik a más dolgaival. De a más dolgai ismétlődnek. Az udvarias lakó vita közben ilyeneket mond: — Nagyságos asszony fogja be a száját, mert kirúgom a nagyságos asz- szonvt! Csatainé kiabál, azzal ijesztik, hogy ne izgassa magát, mert megüti a guta. Ugyan Csatainé — mondja Nemesné —, miért lakik maga ezekkel? Hát jó beosztással nem tudna egyedül ! megélni? Hiszen maga fizeti a lakbért, a bútor a magáé .. . — Persze, persze — feleli Csatainé —, csak az a szekrény az övék, amibe a rádió van, titkos rádiósok ezek, a fene őket. Elcsalták már az ékszeremet, fehérneműmet, de a legjobban az fáj, hogy azt mondják: én nem tudok főzni. Dehát élet az élet egyedül? Megszoktam, Mi az embergazdaság Irta: Dr. SCHMIDT RÉLA hogy lakóim legyenek, nem tudok én j egyedül élni. Es Csaíainé elsiet, habot ver, jókedvű. Este jelenet, orditás, másnap vicc- inesélés a folyosón, mintha semmi sem történt volna. És egy reggel elvész a Bizsu. Nemesné várja, reggeltől-estig várja finom csontokkal. meleg tejjel. Bizsu nem jön. Kedd. szerda, csütörtök, nem jön Bizsu. Hirdetés. ..Elveszett Bizsu nevű kis nőstény kutya, barna, hátul fehér foltokkal.‘‘ Hiába. Bizsu nevű kis nőstény kutya, barna, hátul fehér foltokkal sohasem kerül elő. Nemesné boldogtalan, sir és szomorú. Egyszer aztán Csatainé megsúgja a titkot, pedig neki fejvesztés terhe alatt tilos a dolog. — A perszóna vitte el, a férje miatt, meg a dög Ciculi miatt. A hir igaz. A pékné is látta, amint Bizsu kullogott az asszony után. Bizsunak az volt a természete, hogy akármennyit kapott enni otthon, egy odvas csonttal el lehetett csalni a világ végére. A kutya miatt felmond Nemesné, megmondja alaposan a véleményét. De a lakók olyan fölényesek, hogy végül is egészen kicsinek érzi magát. Amikor elmennek végre, azt mondja egy barátnőjének: — Csak sose láttam volna ezeket. Oda van a drága kis Bizsum . .. És szomorúan néz körül az elárvult lakásban, ahol ott van még Bizsu két kis árva tányérja és a Bizsu sok kis árva bolhája, elszórva, mindenfelé .. . Marton Lili UWa hma§í€$í$a kŐSef s *5 ?m akkorám A világhírű trilógia negyedik kötete. Egész bőrkötésben 165 lej, félvászon propaganda kiadásban 84 iej. Uj kiadásban megint kapható a teljes trilógia (Szerelem, cseka, halál — Házasság a vörös viharban — A bécsi tejes- ssszony) 250 lejért, vagy kötetenkint 84 lejért az Ellenzék kcnyvosztályá- ban Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvujdonságok ingyen jegyzékét. Első piilauiiiitra furcsán hangzik. Szokatván dolog, ha a sok mindenféle „gazdaság“ sorába az emberre vonatkozói, az eun bért illetőt is beik untjuk. Lényegét1 és érteimét helyesen áterezzük azonban, ha a népesedés statisztikai adatait kissé közelebbről megnézzük és elemezzük, ordító valósága: <> népesedési viszonyokat rögzíti le — ez már magában is rámutat az em borgazdaság lényegére és annak eredményeire. (Pl. Cluj város tiszt: főorvosa dr. Vilid Aurel: az ©mbergiaz- daság kép>ét, eredményeit múltaira be a varasról kiadott 1934. évi egészségügyi jelentésében.) Az embergazdaság nem uj valami. Ha ilven, megnevezéssel nem is voll! ismeretes a muiitban, de lényegét és értékét már ismertük. A ma már köszájon forgó embergazdaság elnevezés alatt azon ismeretek és megismerések halmazát és védekező egészségügyi eljárások, valamint aktív gyógyító munkák összességét értjük, mely arra törekszik, hogy egy nép egészségügyi1 szempontok szerint elbírált életének, a népi fejlődés feltételeinek, viszonyainak s az ezt befolyásoló — erősítő vagy gyengítő körülményeknek kikutatásával és felismerésével, minden rendelkezésre álló állami, társadalmi és egyéni lehetőség felhasználásával és annak legteljesebb kialakulási lehetőségét és egészségét biztositsa. Hosszú és cikomyás körülírás helyett rövidebben az embergazdaság általában az embereknek, különösebben egy népnek minél erősebb, minél egsézségesebb és minél nagyobb számban való megtartására törekszik. Az embergazdaság a nép jövendő sorsának irányítója és ha nem is szoros értelemben: kormányzója is. Ha egy országban a csecsemőhalandóság nagy, ha járványok egész raja irtja a népességet, ha a szociális betegségek (.tuberkolózis, venereás bajok, alkohol, stb.) pusztítanak, s ha ezek ellen felvett küzdelem eredményűden, ez az ottani embergazda-ság sikertelenségéi jelenti. Gazdasági és kulturális jólét az embergazdaság lényeges kelléke, s ennek hiányba az embergazdaság veszélybe. Külső tényezők és belső erők eredője adja azt az irányt, mdyben *az emöergazdaságnak haladnia keClL Az elmuillt korok nem egy példáját adták annja/k, hogy népek és kultturák kihalnak és nem kehiek többé életre. Ennek az elmúlásnak oka lehet belső tényező, vagy mondjuk betegség, melyet; közismerten elfajulásnak mondunk. Az elfajulással szembe kell: állítani az elsatnyulást, mély a nép életképességét nem érinti. Egy gyümölcsfa rossz földben, rosszul ültetve, gondozatdanuí nem hajt virágot, nincs gyümölcse. De nem veszti el élet- képességét, mert kedvező körülmények közé kerüli ve — gyümölcshozó lesz ismét1. így van ez az emberrel1 s a néppeH) is. Az elszegényedett, tönkrement, rossz viszonyok közé került nép számszerű szaporodásában, testi gyarapodásában visszamarad, egészben teháit apad. Az olyan nép, mélynek kulturális fejlődési lehetősége nincs — nem bajt virágot, nem hoz gyümölcsök Másképpen álll a helyzet az elfajulásnál1. Itt a gyümölcsfa olyan súlyos, végzetes, jogosan mondhatni halálos sebet kapott, melyből' nincs gyógyulás. Az elfajulás nemzedékről-nemzedékre nő, fokozódik, mig végre annyit vészit erejéből1, hogy életképessége megszűnik. Nemcsak az embernek, de .3 népieknek is van halála, ímegjsemmiisülése. Mennyi példát mutat erre a történelem! Ezek előrebocsátása utón .az embergazda- ság helyéről! és eszközeiről szóljunk. Az embergazdaság bölcsője a családban van. A 'családvédelem. — tehát az embergazdaiság első és legfontosabb eszköze. A családvédelem ne Rovatvezető: JULES’EROS. legyen puszta. szó, melynek tartalma üres, hanem lestet öltőit valóság. Azok o, nagy népek, melyek a családvédelem keretében szervezik meg népi embergazdaságukall1, azok: melyek a ma történetében az erőtől duzzadó csoportot adják. Ezek időtá 111 óknak mondhatók. Azok a népek, melyek a családvédelem érlékét fel nem ismerve, más utat választanak az ember-gazdaság értékének megszilárdít ásához — célt, végeredményben nem érnek el. Az embergazdaság bölcsődén a családon kiviül azonban még más és sok az a hely, hol az embergazdaság erős fogantyút talál. Az emberi közösség minden csoportos ..íegnyilvánu'áaa olyan hely és olyan alkalom, hol az emberg-azdaság célkitűzései hatható« eredményt érhetnek el'. Az emberi közösség csoporton megnyilvánulásai alatt nem a Hömegct kel'l érttieni, hanem az azonos egye- dek csoportját, s a csoportos emberi közösDIVAT Ragyogás és pompa az estélyi ruha divatban Budapest. A délutáni és estélyi dival jelszava: ragyogás és pompa, széles kerek váll, keskeny csípő, görögösen elomló ráncok. Az ‘igazi nagy toalettekről még korai volna beszélni, mert a nagy estéiVek még messze vannak, de azért az érdeklődés a színházak újdonságainak toalettjei felé fordult, mert a színésznők ruhái lettek az uj divat br sé;-,nek ilyen értelemben számos lajtá;> elitiskola, munka, gyári és mező-,'r/dusá - foy dkozái, stls., vtb., mind olyan csoporlbi fii /.iái embcrtömcgek, melyek kor, nem, erő kifejtés, idő stb. vzcrijil mJu én mi. A.r'f, séget is, de feladatot, in áíi-iianak az rmixrr gazdaság elé! Az embergazdaság r./közei .r hétnek iheorcrikuvak k/rk az eszközök mi.-, dig gyakorit»tiak. F. nélkül maga az. ember gazdaság eredménye kétségessé válik! Az embergazdaság lényege több, jobb egészségesebb ember termele»«, a meglévő nek pedig fokozott védése, s esetleges baja ban minél hathatósabb gyógyítása, „restit úti, ad integrum“. Az ember gazdaság gyakorlat, esz közeit és módjait nem felsorO.ni, de ménagy vonásokban ismertetni i« tu lm egy egy rövfl áttekintés keretén. Azt az illetékesek választják ki és használják fel, de ezek ígér változatosaik. Az embergazdaság nagy jelentőségű és szerepű a kisebbségi életben. Jolentövégét felismerni és azokat a szempontokat kiválasztani, melyek a munkatervnél iránytszabók — nem ötlet és nem véletlen utján kell — és nem elhamarkodva viendők keresztül. Az embercazdaság is elkészített tervet, céltudatos munkát, erős kitartást igényel, melynek eredménye: a jövő sok évtizedére elhatározó. Az erdélyi magyarság életében az embergazdasági terv felállításának ütött az órája! A kisebbségi sors gazdasági és kulturális jelene, embergazdaságjl tervtelensége előre veti árnyékát annak a megrettenést kellő lehetőségnek, hogy sorsának válságos idejébe kerül ha az embergazdaság történeti tanulságait, számokba öntött tényeit nem veszi figyelembe, üres templom, bezárt iskola és egy csomó szcp emlék pótolja majd helyét a történelem rohanó sodrában. Mert az idő, mit már is elvesztettünk, kitudja, pótolható-e s ha igeo: eredménye nem lesz-e későn? nagy A Árban ás FŰZŐSEALOM Budapest, IX., Ráday-utca 1. Kálvin-tér sarok. A legújabb párisi és amerikai mo- delelk. A budapesti kézműves-' ipar kiállításon ezüst éremmel kitüntetve ! SÁRMILYEN HANGSZERÜK JÁTSZIK* ietlassűÁség/eíét az Ellenzék zeneműontal utján nevezze be! Oictó árak! Nagg tabtás* kétzleil Minden külföldi kiadiúr&i káu>cíiea óm tekötietéil-b áó hírnökei. Éppen ezért a hazai divattervezők fokozott gonddal készítették elő a bemutatásra kerülő ruhákat. Meg kell emlékezni Szombathelyi Blanka eseményszámba menő taft estélyi ruhájáról, amelyet a 120-as tempó címszerepében viselt. Ez achansan estélyi stilruha különösen jól il.ct Szombathelyi Blanka finom vonalaihoz cs a ruha vörösből szürkebejátszó szinévei már a (éli estélyi ruhák divatszínét hozta. A divatházak mutattak nagy ruhákat, azonban a vásárlók várnak a főszezonra, most inkább a vacsorázó ruhák közül válogattak. Nálunk kis estélyi ruhának nevezik az ilyen hasznos színházba, vacsorára alkalmas öltözékeket, sőt, ha ügyesen varrják, akkor még késő délutánra is megfelel. Az estélyi ruhák közt nagyon sok és mindig elegáns fekete. Kevés közöttük az egyszerű szabású. Már a nagy délutáni ruha is földig ér. A ruha maga többnyire olyan, mintha nem is tervezték volna, hanem mintha valaki tündérkezekkel körülcsavamá az anyagot az emberen, az egyik oldaJán teljesen testhez simulva, a másikon laza raffolá- sokban ejtve alá. Az elegáns toalettnek elmaradhatatlan kiegészítője az elegáns cipő. Inkább egy ruhával kevesebbet csináltassunk, de a jó ruhához megfe’elő cipőt viseljünk. A iapossarku estélyi cipő tényleg divatos, de természetesen csak egészen magas nőknek áll jól. Sok estélyi cipő készül bársonyból, arany, vagy ezüst sevró és a ruhaanyagból készült szandálok változatlanul a legdivatosabbak estére. J. E. minőségben a
