Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-25 / 246. szám
2 Bl.LBNZÉK I ti 3 október 2 3. M Mi MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ ! rvlcK i ki tikok. Kintornások. Itália. l'UM N n l : \ ,gre a. érdé s -k tu jeiét .uli.vk a ktv os \o.s/rl\ ellen. A román lunkoi, n-hu.^rc.'oic indított iH'y.' ga Mm elén V>o!.u IWUn iTilélyi mctropobla, Ncoi.ie l\a». t.:Tu lltvs.su, l t.ii.in l eremül püspökök, Maniu, V aisla V orvod, Gog;, \'lad Aurél, Mihai Popo> o it \ ut on MtV't'nv, loan 1 u|xts, lul u Mol- dovnto, U. But san, N. Zigre, V. I ilc.i, polttiku• >k, ba-nkigaygatók. egyetemi t.in.óok, ujságirök i sii.ik. .ik k mind Erdélyhez uao/ji.ik. Reg történt ilyesmi, nem .ittuk Frdély lijit 'gv ■•gyűlt A Iba-lulia ot.i. 1 Heledve a különböző ,\>ht.ikai ied.'g.t'okai. közös frontba tömörültek > ez •> v.-.svelv eg\ ik b'/onyitéka. Megáílapit futjuk, hty.v életkérdésről van szó Erdélyben. Az erdeit román bankok elpusztultak s ma már I rtle'.s ben csak „strain" Intel van, am. egyenlő . nemzet pusztít ássál. A takarékosság eltűnt, a oi.uk u sót•.oviknak vannak kiszolgáltatva. a városok román elemét az aosigi téren a kisebbségi erő uralja. A román pa: és kereskedelem senv nu iéite segit.segrt nem kap, az egyházaik pénzügyi r.ittviiekaj kimerültek s a t atai földművesek az urcira vannak kidobva. S/.ímra'un cikkben mutattunk ra .w erdélyi hit: élet pusztulására. Ez volt a nemzeti cilcjiáHás forrása s még speciális feladat var ezekre a bankokra. Az egyház, iskola és az erdélyi pénzintézetek voltak azok, me* .veken megtört a srranek törekvése, — mondja =c erdeiviek. feihivá.sa. Az. egyház és iskola azonban szintén ezekből a pénzintézetekből élt, melyek jövedelmük felét áldozták fel egvhiz.i, :sko- l*i, sajtó és egészségügyi célokra. a Blaj-i ..Patra*“ 5 milliót, a Buoum-i „Detunata“ 30 ezer ej alaptőke meillett 2 miihó 419 ezer lejt adott kulturális célokra- Ilyen múltú intézetek elpusztulhatnak? Az erdélyiek felhívását halljuk a tizenegyedik óribaai t most, amikor eimult a Can* cadupok szezonja, reméljük, hogy a ILuica-Na- úonala uj vezetősége belátja, hogy nemzet bb munkát is lehet végezni ómnál, amint Vasilescu & Co. dolgoztak. ÎNDREPTAREA (Averescu marsall lo-pjai): A cenzúrának jó oldsölai is vannak, megfékezi sokszor a lapokat. Németországban erkölcsi kérdésekben a háború előtt és most is :gen szigorú cenzúra van. A kukurailamokban mindenütt feltalálható ez a cenzura, csupán náílurvk Irányaik, bár a rendszer tr i> meg van. Ha azonban nincs belpolitikáról szó, akkor az. irás a nyomdát elhagyhatja. Egyes lapokban támadások jelenhetnek meg oly néppel szemben. melyhez vérségi és évszázados barátsági kötelékek fűznek bennünket. Elismerjük, hogy a két hadakozó fri között mindenki szabadon választhat. Egye 'ík az olaszokra,, mások az abesszinekkel lakhatnak, kö/r kezdethetnek cs k vansagokat formálhatnak, ami azonban csak a jóizlés körűi belül mozoghat. Ha pedig nem akarják ezt tudomásul vinni, akkor közbeszólhatnak a hatóságok. Ez volna '1 kötelessége ma a cenzúrának. Az egvik En uitítj-.' lap például ezt írja: „ Az ?.űessz.'.neknek ren: jutott az a megtiszteltetés sem, hogy egy komoly- nép gyilkolja le őket. — Azok ölik meg őket, akik k.ntornán játszottak.“ Ez a kmtorás nép trónban vérrokonunk nettünk. mely annyi segítségben részesített bennünket. A cenzura a katonai parancsnokságok kezén víam. Szép dolog-c, hogy régi fegyvercársonk- kal szemben helyt adnak ily- támadásokra azért, mert hűségesen szolgálják olasz testvéreink hazájukat? PORUNCA VREMII: A gazdasági háború- fegyveres háborúhoz fog vezetni az öreg Európában, mely ma sem tért még teljesen magához. S ebben az c-setben, k: tudja garantálni, hogy Anghával szemben nem fog-e a kommunizmus győzedelmeskedni? A gazdasági blokádnak csak akkor lett volna helye, ha- ehhez az összes népek kivéte. nélkül mind hozzájárultak volna-. — Akkor a háború lehetősége is megszűnt volna. A népiek azonban nem csatlakoztak mind 3, genfi rendszabályokhoz. Valószínű, hogy szabotálni fogjak azok az államok, melyek nem tartoznak a Népszövetséghez: Németország és Amerika — Anglia kudarca' tenger, hatalmát is befolyásolhatja-. Ami pedig Romániát illeti, ennek teljesen különleges helyzete van. A nagyhatalmak iskolai íöIíüídüé Kaphatók az ELLEÜZÉH könyv- osztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Telefonsz.: 109. Vidékre postán utánvét mellett azonnal küldjük ! le'trkcm'.égi ku/itrlmc folyik Ir s/nnunk előtt. Mi lu /oa volna abból, |u egyikbe/., vagy mánkhoz vsm kikopnánk ? A? igazság a/ hogy mi '/rrfi|iijv Itáliát s sohasem lehetnénk aW>an <* táborban, mel\ eV megtámadj Anyagi ,/rm- Csontból I-, Olaszországtól vám legtöbb htisz- mmk. I milliárd <.17 mii Hó lej értékű árut vásárolt tőkink i^tt'. első nyolc hónapjában s úgyszólván ezen a v/,invonalon mozgott a/ előbbi években is vásárlása Géniben első h élvre tettek a petróleumot, .inti *)S százalékát képezi román exportunknak Itáliába. Tit ulrscu kompenzációról beszél, Kz gen logikus dolog, mert a mai viszont ok között egyecln ország sem veszíthet el RECURENŢI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi hetekben gyakran látták Tătă- rescu miniszterelnököt Károly király társaságában. Gyönyörű gépkocsiját maga a király vezette s mellette boldogan iilt Tatárostul. ki az egyik 111 befejezése után ötömében felkiáltott: — így vagyunk a politikai utakkal is Felség! Boldogan jár juk . . . Különösen, ha más ül a kormány- keréknél' — felelte nevetve az uralkodó. Bizony, nem könnyű ina országot vezetni. Az. országhatárokon belül gazdasági, pénzügyi és ebből fakadó politikai válsággal kell megküzdeni s a határokon fül litu- lescu helyzete sem irigylésre méltó. Kíváncsian várják, milyen szerep vár még Romániára az olaszokkal szemben elrendelt gazdasági szankciók során. Egyik öreg liberális politikus, ki igen jól ismeri Genfet. megnyugtat: — Nem kell félni! Mire a Népszövetség szakértőbizottsága befejezi tanácskozásait, vége lesz a háborúnak! Briand és Strese- mann halálával befejeződött a Népszövetség aranykorszaka. Megkondult feje fölött a halálharang. — Élni fog továbbra is! — kiált át a szomszédos asztaltól az ismert bekeapostol. — A Népszövetség hatalmas költségvetéssel dolgozik s nagy fizetést ad hivatalnokainak, fennállását már ez az egyetlen körülmény is százszázalékban biztosítja. Genf barátja ezzel elrohan. Meg sem áll a föpostáig, hol a következő táviratot adja fel Abesszíniába a négusnak: ..Bizzon továbbra is a Népszövetségben stop Mindenesetre tanácsos lenne, ha a biztonság kedvéért feleségére íratná a birodalmat1'. Sokan kérdik. mi lesz mostan? Az egyik „beavatott“ politikus erre a kérdésre következő választ adta: — Miután az ötös bizottság véleményt mond a népszövetségi alapokmány 12. paragrafusára vonatkozóan, összeül majd a tizenhármas bizottság, bogy a 14. paragrafus értelmét tanulmányozza. Aztán összehívják a tizenhatos bizottságot, mely meg fogja állapítani, hogyan sértette meg Itália a 15. paragrafust s csak azután jön el az ( ideje annak, hogy a tizenegyes bizottság a 16-ik paragrafus rendelkezései szerint végleges formában határozzon. I _ 9-— Addig Itália Abesszíniát elfoglalja s igy alkalmat ad arra, hogy megmentsék a Népszövetség tekintélyét, mely a genfi szállodák és kávéházak örömére továbbra is szent és sérthetetlen marad! Nagy az optimizmus minden vonalon. Egy-egy liberális képviselő minden órában körülnéz a Capsa-kávéház- ban s megállapítja, milyen hírek vannak forgalomban. Mert itt szünet nélkül uj és uj kormánylistákat mutogatnak titokban. Az önjelöltek hada lepi el mindennap az asztalokat. Nehéz ezekkel megbirkózni s ma sem felejtették el. hogyan fogott ki rajtuk Maniu 1928-ban. — Barátaim — mondta Maniu — adjátok ide pontos címeteket, szükségem lehet még ma reálok . .. A cimek összegyűltek s Maniu megnyugodhatott egy órára. Amíg aztán a törtetők lakásukon frakkban vártak telefonhívásra, Maniu esküt tett kormányával. <gv olyan pitcoc, mim Rónia. Dr mer, koni|vr zicjó rvini Tin cut lakozhatunk 1 / Oluvzorz/ág ellen elrendelt jţavdaiiifp blokádhoz I őrién'■lm pjllan jtoklxin legjobb, lu szivünkre hallgzinnk <t /ivünk /ei-uii nem léphetünk tefl olyan »r sváig ellen, mely maidig csak |ót tett s 'e-gitsri; ben részesített, hogy nagyok é.s hatalmasok *c- gvűnk Ne siessük tehát el a dolgot sem (jeniben, sem Bucin est i-ben. Ne avatkozzunk bele inlságo'an e/ckbr a dolgokba s ne tegyünk olyat, amiért gén nagy árat fizethetünk a jövőben. Bt- kepoliijkar, — igen De sohasem olasz testvérekkel szemben, mert ez nem egyezik sem népünk érzelmével, sem érdekéinkké*], sem múltúnkká!. f Most már óvatosabb és körültekintőbb minden politikus. Az élet sok mindenre megtanította a reménykedőket. akik elejétől végig elolvassák türelmesen minden reggel az összes újságokat. Az apróhirdetéseket sem hagyják figyelmen kívül s ezek között a következőket olvassák az egyik Bucuresti-i lapban: „Eladó egy történelmi jelentőségű tégla, mely többször esett fejemre, dim: Öreg pártelnök, a kiadóban“. „Pénzszekrények eladók üresen. Marmo- rosch. Blank“. „Kölcsönös segélynyújtási és biztonsági szerződések kaphatók kilószámra. Népszövetségi palota“. „Jó ollót keres a cenzura“. „A belpolitikai válság küszöbén párthive- ket keresünk. Esz és meggyőződés nem fontos. Bölcsek kizárva. Ajánlatokat „Gesztenye a hamu alatt“ jeligével a kiadóba. ..Palikat keresünk lej átutalásra. Toni Vasilescu“. Mert kifogyhatatlan itt a Capsában a tréfa. Egymást bosszantják. tréfálják meg a különböző pártokhoz tartozó politikusok. Lehetetlen kérdések röpködnek a levegőben. — Igaz, hogy lorga ismét fuzionál Arge- toianuval? — Vaida Badacin-ba megy és felajánlja a román front elnökségét Maniunak? — „Rendkívüli esemény“ küszöbén állunk? . . . Bizonyára a cenzura és ostrom- állapot megszüntetésére gondolnak ... — Tătărescu azért megy október végén Iasi-ba, hogy bejelentse az ó-liberális párt egyesülését Gheorghe Bratianu pártjával!... — Petrache Lupu Bucuresti-be jön november 14-én Maglavit-ból. hogy az itt egv- begyült bűnös embereknek prédikáljon . . . — Az abessziniai négus pénzügyminiszteri tárcát ajánlott fel Toni Iliescunak. — Cuza maga vezeti az első román repülőgépeket Tel-Avivba . . . Az egyik ellenzéki lap szerkesztője hozzáteszi ráadásul: Magyar evangélikus templom és iskola épül Bucuresti-ben BUCI 'RESTI (Az Ellenzék tudósítójától.) A fiatal Bucureşti i magyar evangélikus egy há/köz.ség HIVJ-Ih-ii alakult meg. A/ egyház legelső imgvá las/loH lelkésze Sexty Zoltán és közel egy esztendeje látja el a fiivek lelki gondozását. A' egyház ofcszeirt tagjainak lét száma kétezer Azonban ennél jóval több, legalább 3.500 evangélikus vallásit magsai él a román fővárosban, akik legnagyobb részt csángó magyar szél ma/ásuak. \z insé ges községekből évszázadok óla szivárog a magyar evangélikusság a több munkalehetőséget nyújtó regát és különösen Bucureşti felé. Jelenleg körülbelül 150 csángó-magyar család él a román fővárosban, közülük so- kan többszörös háztulajdonosok, akik hosszú évek munkájával meglehetős jómódra tettek szert. — Egyházunk legelső tennivalója — mondja Sexty Zoltán lelkész az evangélikus templom felépítése. Bár a református egyházzal megállapodásunk van arra vonatkozólag. hogy a református templomot istentiszteleteink céljaira igénybevehetjük, mégis jobb szeretnék, ha saját templomunkban imádhatnék urunkat. Nagyarányú gyűjtőakciót indítottunk egy lemplomépitési alap megvalósítására és örömmel állapíthatom meg, hogy a hívek áldozatkészsége lehelövé fogja tenni — valószínűleg már tavasszal — templomunk alapkövének letételét. Telket a várostól kértünk, törvényadta jog alapján, de másfél év óta még válaszra sem méltattak bennünket! Ezért telket is saját pénzünkből veszünk. Telekvásárlás tekintetében tárgyalásokat folytatunk, de itt még nem került végleges megállapodásra sor. A Şoseaua Sle- fan Cel Mare környékét szemeltük ki jövendő templomunk céljaira, miután a Filantrópia. a Colentina és főleg a Tei környékén laknak tömegesen hiveink. Utóbbi helyen határozottan müködésképes lenne egy evangélikus iskola is. Következő célkitűzésűnk iskolánk megteremtésére vonatkozik, hiszen az uj generáción keresztül lehet legjobban építeni a jövőket. Erre nagy szükség is van. mert az assziuii^lódás veszélye rt«d- kivül fenyegető. Az ii igaz viszont, hogy a Bucuresti-i magyarság összességéből talán az evangélikusok a legellánállóbbak az elnem- zetlenités veszélyével szemben. Kulturális összejövetelek, műkedvelő szinelőadások és alkalmi mulatságok által ápoljuk híveinkben a társasélet összetartásra biztató kötőére jét. — Ha a román fővárosban élő magyar evangélikus egyház munkáját két szóval legtalálóbban akarnám jellemezni, akkor azt mondhatnám, hogy a „mi munkánk örök újrakezdés!" — fejezte be nyilatkozatát Sexty Zoltán lelkész. Mozgószinházak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: Anny Ondra utolérhetetlen vigjátéka, a NAGYTAKARÍTÁS. Partnerei: Wolf Albach Retty, Hans Richter. EDISON-MOZGÓ: I. KRISZTINA KIRÁLYNŐ. Főszerepben Greta Garbo és John Gilbert. II. MALEK MEGSZÜNTETI A SZESZTILALMAT. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. RIVALDAFÉNY. Kolosszális rendezés. Főszerepben: Dick Powel. Ruby Keeler és James Gagney. II. FRANKENSTEIN. Főszerepben: Boris Karloff. Előadások minden nap 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Erdélyi premier, Richard Tauber és menyasszonyának, Diana Na piernek legújabb világhírű filmje: MÁMOROS ÓRÁK. Film előtt journal. 3 5, 7, 9 órakor. — Angelescu dr. közoktatásügyi miniszter tegnap több milliót ajánlott fel iskola- építésre magánvagyonából . . . (st.) na c Y NFNi z e reff rvff ret/e re *. {.AL £ó/£\SjUCT Al£J^Oii?‘ZÖRTd/J£l£i KÖTVE 15S-— Lei Kapható az ELLENZEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, AZ „ü“ CLDBSAN (Str. Memorandului No. 1. szám alatt.) Október 24-én, ma csütörtök este: Amerikai tombola, szenzációs ingyen nyeremény tárgyakkal. The Erodes Tálanecaná íiiíbaláí“ei/IAeT Péntek, szombat és vasárnap a három Különös érdekessége és fénypontja az estnek a táncakrobata társaság csodaszép nő tagjainak káprázatos tincmutatványai. ****** Helyszíni közvetítés a Bucuresti-i Capsa-kávéházból Hogyan látják a nevető politikusok a napi szenzációkat?
