Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-15 / 237. szám

2 BLLfíN7. ÉK 193». október. 1». 5gazságok kr' újságcikk, fekszik előliem, \milyen It'l villáim US es í'emeiiNi ke! Io ;i/ egyik épp ol\ lesujlo es elesiigges/ló a másik. \/ egyik eg\ iiitervjnt foglal magában. Az in tervju a kisebbségi kérdésről szól a másik \;ilas/ egy névtelen levélre. Ez. az utóbbi s. nmoru világot vei a kisebbségi kérdés mai állásara. Az. első eg\ komoly tóvárosi lap­ban jeleni meg s az Ellenzék is leközölte, a második a Keleti I jságbiin. Az inters jut közlő cikkel V. Muntcanu. egy baladó gon­dolkodása jeles újságíró irta. a második eikket pedig Nvirö .1 óz.sei', a kilóim Író. V/ inters jut Bucsan, a néppártnak erdélyi főnöke és az. annakidején sok port felvert (aicea i paktum létrehozója adta. A máso­dik cikk megírására az alkalmat egy név­telen levél szolgáltatta. Az intervju s a név­telen levél is szomorú fényt vetnek a mai helyzetre. ügyben jellemzi úgy az interv jut adó. valamint a névtelen levelet Író ember lelkierejét. Mindkettő látja, hogy a mai helyzet embertelen, esztelen és veszélyes. De amig az egyik ezt meg is meri mon­dani hangosan, nyomatékosan és nem utalja felhívni erre a szomorú tényre a közfigyel­met, addig a másik még egy ártatlan levél­re sem meri aláírni nevét. Melyik szolgálja jobban a kettő közül országát, népét? Sem­mi kétség az iránt, hogy az első, sajnos azonban, a nagy többség a második kategó­riába tartozik. Az emberiség túlnyomó szá­zaléka opportunista és gyáva. Kz az oka annak, hogy oly lassan és annyi áldozat árán tudunk csak előre haladni. Jól esett, lelkileg felvidámitott, hogy végre-valahára okos, határozott és a lénye­ket a maga valójában látó és azokat fel is táró szót is olvashattam egy közéleti szere­pet játszó egyén nyilatkozatában. És most e cikkek hatása alatt, ha nem is alkalmas a pillant erre, hiszen világot megrázkódtató események peregnek le szemeink előtt, me­lyek lekötik figyelmünket, mégis újból fel­tárom azt a négy sebet, melyből oly súlyo­san vérzik ez az ország: 1. Az egész világot átfogó gazdasági válság. 2. A kisebbségi kér­dés rendezetlensége és elmérgesítése. 3. A nálunk meghonosodott komolytalan és Üz­letszerű pártpolitika és végül 4. A mindent felperzselő és elsorvasztó közéleti korrup­ció, mely a pártpolitikának szülötte és dé­delgetett gyermeke. Ezt a négy pontot ki kellene függeszteni az összes nyilvános helyeken. Hadd tudja meg az ország népe bajának igazi okait. Hiszen bármily hatalmas és őserőtől duz­zadó szervezet is legyen az, mégsem képes huzamos időn át ilyen súlyos organikus ba­jokkal megküzdeni. Annál kevésbé egy fia­tal és serdülő korban lévő szervezet. Épp ezért mindazok, akiknek szavuk van az or­szág sorsának intézésében, jó lesz, ha nem fogják hagyni, hogy e sebek továbbra is az ország testén tátongjanak és sorvasszák ezt az annyira elnyűtt testet, hanem késedelem nélkül hozzáfognak ezen kérdések elintézé­séhez. Tudjuk, hogy a gazdasági válság világ­szerte dühöng. Azt is tudjuk, hogy a hiba magában a gazdasági rendszerben van. Ki­élte magát. Nem tud megfelelni a haladás mai fokának. Sajnos, idő kell ahhoz, mig e rendszer haszonélvezői ezt belátják. Vagy ha látják, ezt nyiltan el is ismerik. Amikor ez az idő eljön, akkor majd meg lesz en­gedve, hogy meginduljon a folyamat a hely­zetnek megfelelő gépezet beállítására. Ad­dig tovább folynak a kisérletezések a tü­netek elnyomásával. Teszik pedig ezt elva­kul Iságukban. Abban a balga reményben, hátha a tüneteknek többé-kevésbé ideig­Könyvujdonság,mindenkit érde­kel! Az egyetlen román zseb­szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, am ely minden román szó nyelv­tani alakját pontosan feltünteti-a­DR. CHERESTESIU VICTOR: ROMÁN-MAGYAR VJ ZSEBSZÓTÁRA Ára: fűzve 60, vászon! ötésben 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Clu , Piafa Unirii 9. szám alatt. — Vidé­kiek pénzt előre küldjék be, plusz 10 lejt portóköltségr> ! ng tarló i'liiYomá'uival, egys/ei csak cilii ink maga a baj fonása ív K téren leluil minthogy általános, világhajról van > /«> nem kívánhatjuk, hogy épp mi legyünk az elsők. Megkövetelhetjük, hogy a közfigyel met a bajok igazi okairól ne tereljék olvan len yezörc, mely a legkevésbé sem oka a gazdasági válságnak meg a kori opciónak. Különösen ma, amikor ez az elterelés mil­liók érzékenységéi és vilális érdekeit sérti es amikor e rövidlátó és undorító politiká­nak a többségi nép is kúrál vallhalja. I s most eljutottunk a kisebbségi kérdés­hez. Mit is mond csak C. Bucsan? „Nincsen olyan igazságtalanság, amely meg ne Imisz- s/ulná magát. Mi megalkottuk Nagy Romá­niát, mert az osztrák-magyar monarchiában igazságtalanság létezett, már pedig a tegnap igazságtalanságát nem ültethetjük ma a ki­sebbségek tudatába. Mást megtisztelni any­ucit jelent, hogy tiszteled temnagadaf. Ha a gazdasági válságot nem tudjuk megoldani és igy nem tudunk korlátot állítani a válság nyomán elönyoinuló és iniiidínk áld* Hier jedö elszegényedésnek és nyomorunk, leg alább ne állítsuk odú hiiubukul a kischbsé grkel. Ne engedjük meg, hogy milliók, a gazdasági válság csapásain kiviil még azért is szenvedjenek ártatlanul, meri kisebbsé giek Csak egy példái hozzak fel. Vájjon azért a mélyen lesújtó lényért, hogy 2 mii lió IIOO 000 paraszlprolelárral rendelkezünk, a kisebbségekéi lehel e okolni? Kegyünk komolyak. Dugjunk hozzá minden haloga­tás nélkül a kisebbségi kérdésnek diilőre- jullalásához. Oldjuk meg. Hozzuk nyugvó­pontra. Ezt követeli a józan ész, az. igazság és az ország jól felfogott érdeke. A megol­dás módozata adva van. Olt vannak az Albn-Iulia-i pontok. Ezzel egyidejűleg hozzá kell kezdeni az. üzleti pártpolitika megszüli teleséhez és a közélet megtisztításához, is. E célból teret kell engedni uj emberek, uj alakulatok és uj világnézetek érv én vesti lésének. Pucol Vidor. Hi förfönift Olaszország 29 5 millió fontos londoni oronnielftfftel ? LONDON, október hó. Olaszországnak a mai helyzetben minden külföldi devizára érthető módon szüksége van. Ebben a hely­zetben felmerült a kérdés, mi történik azzal az 1.772,800.000 lira, azaz körülbelül 29.5 millió fontnak megfelelő letéttel, amelyet a Bank of England őriz az olasz kincstár számára. A Financial News legutóbbi száma vizs­gálat tárgyává teszi, mennyiben lehetne hozzáférhető az olasz kormány számára há­borús célokra ez a jelentékeny összeg. A letét eredetileg az Olaszország által 1915- hen felvett amerikai hadikölcsön biztosíté­kát képezte, melyet az olasz kormány Ang­liában helyezett letétbe az Egyesült-Államok által nyújtott körülbelül 61 millió font köl­csön biztosítására. Az összeget azonnal az. Egyesült-Államokba transzferálták. Anglia amerikai adósságainak fedezésére — ami természetesen Anglia kötelezettségét Olaszországgal szemben érintetlenül hagyta — 1926 január 27-én Olaszország és Anglia között megállapodás jött létre arra nézve, hogy az akkor 22.200.000 font értékű arany- letét nem kamatozó letétként továbbra is Angliában marad és abból 1.000.000 főni nyolc egyenlő félévi részletben 1923 szeptember 15-töl 1932 március 15-ig kerül visszafizetésre, mig a további rész szintén félévi egyenlő részletekben 1932 szeptember 15-től 1987 szeptember 15-ig. Anglia a meg- állapodásszerii részleteket 1931 junius 20-ig, a Hoover-moratóriumig, fizette is — minek következtében Olaszország eredetileg 1 mil­lió 847.713 millió lira külföldi arnyletéte 1.772.800.000 lírára csökkent — a Hoover- moratórium óta azonban beszüntette a fize­téseket. Angol vélemény szerint Olaszország, Magyar kulturházak építése DICIOSAN,MARTIN. (Az Ellenzék tudó­sítójától.) Most tartotta az Országos Magyar Párt Tarnava-Mica megyei tagozatának in­tézőbizottsága rendes negyedévi ülését Pekri Géza elnökletével. Az intézőbizottság ismé­telten sajnálattal állapította meg a magyar­ságnak a kereső pályákról való fokozatos leszorítását s megbeszélte azokat a módoza­tokat, amelyeket a magyarságnak társadal­mi, kulturális és gazdasági téren ki kell fej­tenie ezzel kapcsolatban. Örömmel vette tu­domásul az intézőbizottság, hogy korábbi határozatait a párt tagozatai közül többen magáévá tette s szükségesnek tartja, hogy a Párt tagjai a határozatban foglalt irány­elveket tartsák szem előtt. Az elnök beje­lentette. hogy a kulturházak létesítésére vo­natkozó közgyűlési határozatot a megye ma­gyarsága a legnagyobb megértéssel fogadta és több községben, valamint Diciosanmartin városban is mozgalom indult meg azon cél­ból. hogy mielőbb használatba vehető kul­turházak épüljenek. Különös helyesléssel ta­lálkozott a Ganesti-i református és a Dej-i unitárius egyházközségek kulturházépitési ak ciója. Mindkét helyen annyira előhaladtak már a munkálatok, hogy e községekben még a tél beállta előtt megindulhat a társadalmi munka a tető alá került kulturházakban. aki maga is beszüntette hadikölcsönszolgá- latainak fizetését Angliával szemben, sem­mi körülmények közölt nem számíthat en­nek a font devalválása következtében ma 29.5 millió fontnak megfelelő aranynak hoz­záférhetővé tételére. Ebben a kapcsolatban érdekes megemlí­teni. hogy a határidő-lira diszkontja a nem­zetközi devizapiacon emelkedő tendenciát mutat. Az arany blokdevizák deporttételei a lírával szemben évi 40 százalék körül mozognak. A lira helyzetét a háborúban egyébként alapos vizsgálat tárgyává teszi a Német Bankárszövetség hivatalos lapja, a Bank Archiv október elsejei száma. Az érdekes tanulmány utal arra, hogy a Szuezi-csatorna dijait, az adeni vizbeszerzés költségeit fon­tokban kell Olaszországnak fizetnie. Ugyan­akkor exportjánál hileleket kell adnia, mig a behozatal nagyrészt készpénzfizetés elle­nében történik. Miután Olaszország behozatala negyed­évenként 1900 millió lírát tesz ki, a kész­pénzfizetésre való átállítás egyszeri egymil- liárd lirás járulékos devizaszükségletet vált­hat ki. Ez annál inkább feltehető, mert a hadianyagszükséglet tekintetében Olaszor­szág erősen behozatalra van utalva. A lira árfolyama természetesen nemcsak attól függ, hogy Olaszország akar-e devalválni vagy sem, hanem attól, hogy az állam pénz­ügyeit mennyire veszik igénybe a háborús szükségletek. Amig a devizák elvándorlása tart, a hadiszükséglet fedezése az egyéb be­hozatal rovására fog menni, mert a tőke­piac tartósan nem lehet abban a helyzet­ben. hogy rövid- vagy hosszúlejáratú állam­papírokat felvegyen. HÉTFŐ: CAPITOL-MOZGÓ: Bolváry-premier! ŐFEN­SÉGE INKOGNITÓBAN. Zenés vígjá­ték. Főszereplők: Magda Schneider, Wolf Albach Retti. Hans Moser. EDISON-MOZGÓ: I. DALMASSEHOTEL CSALOGÁNYA. Fősz. Dolly Haas. II. SZERETLEK TÉGED. Fősz. Gustav Fröhlich és Annabella. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. DOKTOR X. Frav Wray és Lion An twill. II. ÉN VAGYOK SUZAN. Főszerepben: Lilian Harvey és Jena Raymond. Előadások: hétköznapo­kon 6 és 9-kor. Helyárak 10 és 12 lej. ROYAL-MOZGÓ: Premier-sláger. Heidel­bergi DIÁKROMÁNC. Főszereplők: Grete Natzler és Patrie Knowles, a leg­szebb film-bonviván. 3, 5, 7, 9 órakor. Jókai Mór olcsó könyvnapi kiadásai: AZ UJ FÖLDESUR, fűzve 66, ízléses vá­szonkötésben 96 lej. AZ ARANY EMBER, ki­tűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még né­hány példány kapható az Ellenzék köngv- osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a köngvnapi szen­zációk ingyenes jegyzékét. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Anglia. — Mihalichc. Ecgyvírkr- /f*. — I’opoviciu. Idegen CURENTUL: Egy angol ujwguó mondta hány nappal előbb: „Ti, romáin k nem lehet­tek a revi’/jó hívei Addp Abrbibiu i nlircvi/ó nisták Bucureif ben. Nem érdeknek tehát ily joggyakorlatot teremteni.“ I rre a kövnkc/ő választ adtuk: — „Nem erről van .zó. Románia nak nmeiének oly bűnei, mint Abeis/.iniának. Arról van s/.ó, hogy a/ angol birodalom ne tanú sitson nagyobb szigorúságot Itáljával ./emberi annál a mértéknél, melyet Japánnal, vagy Né­metországgal szemben tanúsított. Az egyezménye kcc egyformán alkalmazták mindenkivel szem­ben s ha már eltérnek ezektől, akkor 'cgalább állapítsák meg, hogy Itáliának több joga van Abesszíniában, mint Japánnak Kínában. Az an­gol nem szeret nyomban válaszolni. Hidegvérrel előbb körülnéz s csak azután indul el a kijelölt céT felé. „Eszközeink bírálhatók ugyan — mond­ta angol ba/rátunk — céljainkhoz azonban nem férhet kritika, Anglia ideálisra célt szo'gál békc- poluikájáva!.“ M:t akar hát Anglia? Azt mond­ja: „békét óhajt". Angol békét, urakkal és szol­gákkal, hogy a Népszövetséget klubbá változtas­sa. Ez. csak akkor volna lehetséges, ha az ethio- piai cigányok nem ülnének ottan. Anglia tenge­részeti egyezményt kötött Németországgal s ez egy légi-egyezmény előjátéka. Előre látta 3Z ola­szokkal való sv.akitást s Németországnak helyet csinálc szövetségesei sorában. VIITORUL: Mihalache, ki Mironescu és a többi konzervatív bojár szekerét tolta, egyszerre revolucionárus lett. Semmi sem tetszők neki Ro­mániában, főleg Bucuresti-ben. Minden tothadt, mindent meg kell változtatni „Bucureşti ország­ban.“ Ezt trombitálja a nemzeti-parasztpárti gyűléseken, hol földrengés gyanánt akarja össze- dönteni a Bucuresti-i házakat. A földrengés azonban kés:k, hiába veri mellét a topolovenú trombitás, annyi ez, mintha egy kakas szólna. Miért gyűlöli ennyire Bucure$ti-it? Kipróbált3 összes fényűzéseit, az Athenee-Palace szálloda szoba.t, selyem pizsamát s a nyolccilinderes au­tomobilt. Kitűnő volt a román állam s ennek fő­városa. Most mégis forradalmár s mindezt gyű­löli. Van azonban ennek egy gyógyszere: — a miniszteri tárca. Egy a célja: Elnök akar marad­ni a nemzeti-parasztpáriban és a kormányt sze­retné átvenni. Elmúltak a tégi idők. A politi­kát ma már nem úgy csinálják, akárhány milliót is dobnak a kortesek szájába. TARA NO ASTRA: A béke nem a diploma­ták kezébe van letéve. A szüntelen fegyverke­zéstől függ ez, minek során mindegyik nép saját erejéből igyekszik magát megvédeni. A háború . technikája óriási mértékben fejlődött. A fegyve­rek száma szaporodást s folytonos tökéletesedést mutat s azok a népek, melyek nem készültek fel eléggé, ki vannak téve annak, Hogy legyőzik őket. Románia sokat bizott a Népszövetség ha­talmában, ezért nem tartott lépést a fegyverkező államokkal. Mos: sem késő. Tegyünk meg min­dent számos ellenségeinkkel szemben, akik körül­vesznek bennünket. Abban a pillanatban, midőn a népek barátsági kötelékét valami megzavarja, a békeszerződések bizonytalanokká válnak, ve­szélyek támadnak, melyek között minden ország saját érdekének védelmére gondol elsősorban- Ismét nagy, történelmi időket élünk. Erőskezü vezetőkre van szükség a mai politikusok helyett. Ki kell ragadni az országot a mai bizonytalansá­gából s azoknak, kik a nép bizalmával rendel­keznek, kell adni a kormányhatalmat. DREFTATEA: (Mihai Popoviciu Fagarasban mondott beszédét idézi): A harc időszakához ér­keztünk. A párt győzelme az ország győzelmét és megmentését is jelenti. Minden erőnket a párt rendelkezésére kell bocsátani, minden gondola­tot, mely elődeinket áthatotta. A vérben ismét fel kell támadjanak a régi gondolatok s meg kell valósítanunk ezeket. Harcról és nem játékról van szó. Midőn az ország veszélyben van, mi­dőn szabadságunk van veszélyben, nincs helye teóriáknak, költészetnek, — most tényekre ke­rül a sor. Távol Abesszíniában kitört a háború. Senki sem tudja, nem fog-e átterjedni ez Euró­pára. Nehéz percek előtt állunk. S mégis, ahe­lyett, hogy vészkiáltás hangoznék s minden erőt mozgósítanának, politikával játszanak akkor, mi­dőn égni kezd a fedél fejünk fölött. A tűz elol­tására kell sietnünk. Fegyvert kell vennünk ke­zünkbe, hogy bármely eshetőséggel szemben megvédjük az országot. Skárlátjárvány Cernáuti-ban. Bucuresti- ből jelentik: Bukovina fővárosában nagy skárlátjárvány pusztít a tanuló ifjúság so­raiban. Tegnap 40 megbetegedési jelentet­tek be. Néhány osztályt bezártak az isko­lákban s a főorvosi hivatal nyomtatott fi­gyelmeztetést osztott ki az iskolák növen­dékei között oly célból, hogy a járvány el­leni védekezést elősegítse.

Next

/
Thumbnails
Contents