Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-07 / 205. szám

8 EF.r BHZÉK 19 3 5 nz epte/u bor 7. wmmmmmammaammmmo. Anglia rntmm ergehest (Első oldali cikkünk lolytativt.) LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angol politikai körökben fes/iilt érdeklődéssel fi­gyelik a «enfi eseményeket. Baldwin tegnap visszaérkezett a/ angol fővárosba és azonnal megbeszélést tartott a minisztérium tagjai­val. Anglia tovább folytatja fontosabb straté­giai pontjainak un gerösitését. A miniszter­elnök erre vonatkozólag tegnap meghall­gatta a legfelsőbb haditanács tagjait. A7 angol légierő egy csoportja Kgyiptornból Szudánba ment. Kenya gyarmaton, mely olasz Szomálitól délre fekszik, rövidesen szintén nagyarányú angol légi gyakorlatok lesznek. Egyiptom és Szudán között meg­egyezés jött létre a Tana-ló vizének kihasz­nálásáról. Ennek alapján a kél állam rövi­desen összeköttetésbe lép az abesszin kor­mánnyal. Egyiptomi lapok jelentése szerint a Tana-tóval kapcsolatban háború esetén két lépés megtételéről van szó. 'Egyik az, hogy Anglia a négusnál víztartály építésére fog engedélyt kérni és kötelezettséget igyek­szik vállaltatni a négussal, hogy ezt a szer­ződést győzelmes háború esetén is betartja. Másrészt Olaszországot is felkéri, hogy győ­zelem esetén tiszteletben tartsa ezt a szer­ződést. De szó van arról is, hogy a szudáni és egyiptomi jogok biztosítására angol— egyiptomi expediciós haderő száll ja meg az Egyiptom és Szudán részére életbevágóan fontos Tana-tó környékét, v Bethlen István az olasz— abesszin viszályról BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Beth­len István gróf nyilatkozatot adott Az Est­nek az olasz—abesszin viszállyal kapcso­latban. — Magyarország — mondta a volt mi­niszterelnök — közvetve szintén érdekelt a dologban. Úgy Angliával, mint Olaszország­gal a legbarátságosabb viszonyban van és szeretné, ha az ellentétek eloszlanánnk. Va­lószínűnek tartom, — folytatta Bethlen Ist­ván gróf — hogy végül is megtalálják a modus vivendit s igy Magyarország eddigi magatartásán és politikai irányvonalán nem kell változtatást eszközölni. Á dunai kon­ferenciára csak az olasz—abesszin viszály megnyugtató és végleges elintézése után ke­rülhet sor. A kisebbségi kérdésre vonatkozólag Beth­len István gróf sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kisebbségek helyzete napról- napra rosszabbodik. Ezért feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy a kisebbségek kezelési módjában megtörténjenek a javulást bizto­sitó intézkedések. —----- —— % —m a——____ Borzalmas vasaís katasztrófa tizenhat sebesültei PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A Golf du Lion partvidékén lévő Narbonne közelében a barcelonai gyors összeütközött egy vegyes- vonattal. Tizenöt utas könnyebben, egy vas­utas súlyosan megsebesült. A bevezetett vizsgálat több vasutas fele­lősségét állapította meg. Számos vezető hi­vatalnokot gondatlanságból okozott ember­ölés miatt letartóztattak. DR. ROSENFELD ADOLF, belgyógyász szabadságáról hazaérkezel!. rendeléseit Piafa Mihail Viteaz,il 37. 1. em. újra megkezdte. Péntek esti Istentisztelet. A Regele Fardinand- uti nagytemplomban pénteken, f. hó 6-án az esti Istentisztelet 7 órakor kezdődik Rabetz B. fő­kántor és a teljes énekkar közreműködésével. Hivatalosan is tudomásul vették dr. Biró József székely fővárosi iparkamarai főtit­kár távozását. Targu-Mures-ről jelentik: Csütörtökön délután ülést tartott a székely fővárosi Kereskedelmi és Iparkamara interi­mar bizottsága, melyen főleg belső szerve­zeti ügyek kerültek megbeszélésre. Az Ipar­kamara intézőbizottsága ezen az ülésen vette tudomásul a minisztérium rendelkezését, mellyel a másfél évvel ezelőtt nyugdíjba ment dr. Bíró József főtitkárt felmenti to­vábbi működésétől és helyére dr. Ttusu tit­kárt, mint az Iparkamara rangban legmaga­sabb tisztviselőjét jelölte ki. Az interimar bizottság foglalkozott továbbá, a munkakép­telenné vált iparosok és kereskedők segélye­zésének ügyével és elhatározta, hogy tőkéjé­ből egy alapot fog erre a célra kiszakítani, melynek évi jövedelmét osztaná ki segély­képen. Megadta az utasítást ennek tanulmá­nyozására. A székely fővárosban „Solidari­tatea“ néven egy terményértékesítő szövet­kezet alakult, melyet az Iparkamara egy 60 ezer lejes részvényjegyzéssel támogatott. Félidős szerkesztő: Dr. GROIS LAS2LÖ. m Két tij politikai párt alakul Öobr.sciU és íoaniicscu lesznek a vezérek BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Bu­curesti-! politikai körök két uj politikai párt alakulására számit ónak. Az egyiknek Do-bres- j cu volt Bucuresri-i polgármester a megalapí­tója, ki „Népfront“ elnevezés alatt bontott zászlót az elmúlt napokban a másikat Joani- tcscu volt miniszter, Vaida bizalmasa alapítja meg ,i közeljövőben. Dobrescu az összes bal­oldali elé na eket magában foglaló mozgalom­ra gondol, melyben az „Emberi jogok vé­delmére“ alakult liga vezetői játszanak a fő­szerepet. Ezt a törekvést a kommunizmus­hoz igen közel áló célkitűzésnek tekintik Bucurcsti-ben. Lehetséges, hogy Dobrescu a nemzeti-parasztpártba akarta kapcsolni az. uj mozgalmat, a Dreptatea azonban siet tilta­kozni s éles szavakkal ítéli e! az uj mozgal­mat: — Kalandos vállalkozás a „Népfront“ megszervezése — irj-a a nemzeti-parasztpárt hivatalosa, — Arra szolgál, hogy egyesek ar­cátlan étvágyát kielégítse, mely határozatlan politikai jelszavakkal van befödve. Beteg gondolkozásra vall a politikusok ilyen kar­tellje. Dobrescu — aki legutóbb Clujon Miha- Laohe, Maniu, Lupu dr., Madge*ru és a töb­biek tapsa között szerepelt — nem törődik a nem éppen hízelgő véleménnyel, tovább foly­tatja ./tervező munkáját s vasárnapra népgyü- lést hivott összte Bucurescibe, hogy program­ját bővebben ismertesse. Joanileseu volt miniszter, Valda-párti ve­zér önálló mozgalma „Munkapárt“ elnevezés u .ut fog elindulni. Ezideig még nem készült el a párt programja s a megszervezés terve. Vaida igy egyik gazdag és választási szem­pontból' értékes barátját veszti el. Jobboldali körökben még nem tudják, hogy Mirto volt miniszter melyik árnyalathoz csatlakozik. — Hir 'Zuránt Mirtót a „numerus va'ahicus“ moz-galom kudarca annyira e kedvetlenítette, hogy eladja Bucuresti-i palotáit s Párásba költözve szakit a romániai politikai élettel. gu-Jiu-i ünnepség Iwfejezése után Titulescu azonnal (j«?n 1 lx- utazik Bucureşti ki kerülé­sével. A tanácskozások fontosságát növeli hogy tegnap este Budidé -ni pénzügyi államtitkár repülőgépen Párisitől hazaérkezett s niéy a mai napon jelentést tesz a párisi pénz­ügyi tárgyalások eredményéről Ardoriescu pénzügyminiszternek, Budnlescu megérkezése után nem adott nyíltat koz a tot u sajtónak. Csupán annyit mondott, hogy n román feltételek általános elfogadására lehel számítóra s az eddigi tár- yytdásuk során hadfelszerelésről nem beszél­lek, miután ez nem tartozott az ö hatáskö­réi**. Bucuresti-i jelentés szerint Budnlescu jelentését a Targu-Jiti-i minisztertanács so­rán fogják megvizsgálni. A Lupta első oldalán vezető helyen fog­lalkozik Titulescu jelentésének fontosságá­val. A Bled-i kisanlant konferencia s a Nép­szövetség ülése között azért jön Titulescu külügyminiszter haza — irja o lap —, hogy aprólékos jelentést tegyen a királynak és a kormánynak a nemzetközi helyzetről, mi­ntán ezt oly ..konfliktusok“ s „problémák“ fenyegetik, melyek legnagyobb éberséget igé­nyelnek. Romániának ma inkább, mint sa­laim, ügyelnie kel! nemzeti politikájára, mely a ‘világháborúba történt beavatkozást s a tartományok felszabadítását eredményez­te. Amikor most Besszarábia helvzete biz­tosnak tekinthető — k'rdélyt és Haknidnát a Habsburg-restauráció s az Anschluss kér­dése érinti. Genfilen és mindenütt, ahol Ro­mánia hallatja szavát, a román nemzeti ér­deket 'kitulescu azzal képviseli, hogy nem lehet a véglegesen megállapított határokon változtatni s semmiféle indokból sem lehet idegen befolyást engedni a románság ügyei­nek intézésébe. Ez a két parancs a nemzeti politika evangéliuma. Egyes ellenzéki lapok szerint nemcsak külügyi kérdéseket fog Titulescu letárgyalni. A külügyminiszter tanácsát fogják kikérni a külföldi pénzügyi tárgyalásokra vonatko­zóan is, mely téren tudvalévőén a kormány hónapok óta tartó munka dacára sem képes eredményt felmutatni. Ellenzéki körök véle­ménye szeriül a belpolitikai válság megol­dásának kulcsa ismét Titulescu kezében van s könnyen megtörténhetik, hogy a külügy­miniszter n Tatarescu-kormányt távozásra kényszeríti. A kiiSiigyuiinisziériugii miniden idegen keavaiLozási erélyesen visszautasig BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Porunca Vremii cimü jobboldali lap szer­kesztője: I. 'Munteanu Bucuresli-i ujságiró jelenleg Berlinben tartózkodik, ahol beszél­getést folytatóit Weberrel, a „Völkischer Beobachter“ Romániából kiutasított tudósí­tójával. Weber a román lapszerkesztő kér­déseire a következőket mondta a Porunca Vremii számára: — Mint a „Völkischer Beobachter“ tudó­sítója közel hat évet töltöttem Romániában, teliát a nemzeti szocialisták uralmát meg­előzően helyezkedtem el Bucuresti-ben. Nem igaz, hogy az újságírás határait túlléptem volna. Nem avatkoztam soha olyan ügyekbe, melyek hatáskörömbe nem tartoztak s nem volt semmiféle összetűzésem a román ható­ságokkal. Augusztus 25-én Chisinău-ba utal­tam, hogy lássam a keresztény nemzeti párt kongresszusát, melyről tudósítást akartam irni lapomnak. Reggel 9 óra 30 perckor a „Hotel Elveţia“ előtt sétáltam s vártam a kongresszus megnyitását. Ezen az útvonalon több delegáció vonult fel s mindenki üdvö­zölte a zászlókat. Én sem vonhattam ki ez alól magam, annál kevésbé, mert többen álltak szomszédságomban s nem tudták, hogy idegen állampolgár vagyok. Felemel­tem tehát kezem néhányszor és igy üdvö­zöltem a zászlókat. Nyomban két civilbe és egy uniformisba öltözött rendőrségi tisztvi­selő szólított meg. A Chisinau-i rendőrségre kisértek, hol Stanescu, az állambiztonsági hivatal országos vezérigazgatója várt reám, kit egyébként személyesen ismertem. Stanes­cu minden bevezetés nélkül közölte velem, hogy el kell hagyjam az ország területét. Ezután magamra hagy­tak. Egy órát vártam a rendőrség épületé­ben, végül őrizet alatt Bucuresti-be kisér­tek, hol a rendőrprefekturán váltam a további intézkedéseket. Itt azt a kérelmet terjesztettem elő. hogy a külügyminisztériummal telefonon beszélhes­sek. Kértem továbbá, hogy kisérjenek laká­somra, ruhaneműt akarok magamhoz venni, miután könnyen voltam öltözve. Fáradtan, betegen érkeztem Magyarországba s egy na­pot töltöttem Budapesten. Az újságírói fog­lalkozással járnak az ilyen kellemetlensé­gek. Leszögezem azonban, hogy nem egy­szerű újságíró, de a német kormány hiva­talosának tudósítója voltam s igy a ható­ságok részéről a kiutasítást nem vártam volna. Weber nyilatkozatának közzététele után a baloldali Lupta vezércikkben foglalkozik a romániai hitlerista mozgalommal. A lap rá­mutat arra, hogy a román—orosz egyez­mény megkötése óta kezdték ilyen irányú szervezkedésüket a szászok Romániában. A lap szerint nemzetközi jelleget akarlak adni Weber kiutasításának, a román külügymi­nisztérium azonban kategórikus formában megállapította, bogy az ügy az ország bel- ügye s ebbe senkinek nincsen beleszólása. A Lupta leszögezi, hogy a békebeli kis Ro­mánia a cári beavatkozási sem tűrte, any- nyival kevésbé hajlandó tűrni ma az. idegen beavatkozásokat. A református egyházközség iskolaszéke felhívja az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy csak szeptember io.ig vehet fel gyermekeket elemi is­koláiba. A Deceba!-ut:. a Calea Victoriei.i és a Motilor-uti elemi iskolák igazgatósága: készséggel adnak meg minden felvilágosítást. TYRON SILVIA NAGY SIKERE AZ UJSÁGIR.Ó KLUBBAN. Nem mindennapi élményben volt része tegnap este az Újság­író Klub közönségeik. Tyron Silvia, az or­szágszerte ismert, kitűnő operaénekesnő lé­pett fel, csaknem teljes órát betöltő műsor­ral, melyen a legismertebb operaáriák (Erná- ni, Manón Lescaut és más operákból), vala­mint klasszikus szépségű Brahms-dalok sze­repeltek. A termeket zsúfolásig megtöltő kö­zönség áhitatos csöndben hallgatta végig a csodálatos szinnel és hangtechnikával elő­adott müsorszámokat és lelkes tapsokkal ho­norálta Tyron Silvia művészetét. A PAJOR SZANATÓRIUM (Bndaoeví. Ves-u. 17.) ügyében felvilágosítást nyújt «3* v esség bői dr. Biró Géza gyógyszerész Cluí Piaţa Unirii. NEWT ORK. Hivatalos megállapítás szerint a floridai orkán emberáldozatainak száma több. mint 1000. — SZÓFIA. A bulgár—görög határon ma egy görög pásztor fgyverével a bulgár határ felé lőtt és megölt egy bulgár földmivesc. — BORDEAUX. A bordeauxi szőlők vidékén hatal­mas vihar pusztított, amely 25 kilométer hosz- szuságban és 10 km. szélességben tönkretette a szőlőket. A kár 5c millió frank. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI, CLUJ. No. 24.963—1935. Árlejtési hirdetmény. Miszámithatofian fontossága van a I asgu-fin-i ünnepségeiknek TstoSescas jeSenáest tesz az asraikoffősiak at nemzetközi kefyze^ről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A | kormányhoz közelálló körökben néhány na- ( pos szélcsendre számítanak belpolitikai té­ren s igen nagy fontosságot tulajdonítanak azoknak a tanácskozásoknak, melyek vasár­nap folynak majd le a Targu-Jdu-i ünnep­ségen, melyen a király és Titulescu külügy­miniszter is résztvesznek. A Facla jelentése szerint Titulescu szombat éjjel érkezik Bucu­resti-be azért, hogy Károly király előtt a nemzetközi helyzetet részletesen ismer­tesse. Titulescu nem szakítja meg útját és to­vább utazik Bucurestiből Targu-Jiuba, hogy a kormány tagjaival együtt jelen legyen a király fogadtatásán. A lap úgy tudja, hogy Titulescu a királyi szalonkocsiban nyomban kihallgatáson fog megjelenni, Talarescu je­lenlétében. A Facla jelentése szerint a Tar­Cluj város polgármesteri hivatala az érdekeltek tudomására hozza, hogy 1935 szeptember 19-én délelőtt a városháza Cluj, Ser. Regina, Mania 2. sz. alatti üléstermében zárt és lepecsételt ajánlatok­kal nyilvános árlejtést tart a városi vágóhíd ki­bővítésére vonatkozóiig 6,260.142 lei értékben, mely összeg a munkálatok elvégzésétől számított 20 év allatt fizetendő az évi költségvetés és az ár­lejtési feltételek előírásai szerint. Az árlejtés az C. C. P. 85. és következő cik­kelyei, az O. C. L. szabályzat és a M. O. 1951 junius 4-1 127-ik számában közölt szabályok sze­rint lesz megtartva. A pályázók az ajánlatokkal egyidejűleg kötele­sek a munkálatok értékének 5 százalékáé letétbe helyezni. Az ajánlat az árlejtési felitételek szerint készí­tendő el, amelyek naponta 8—12 óra között a vágóhíd igazgatósági irodájában tekinthetők meg. Cluj, 1935 szeptember 2. _______ Primăria Municipiului, Cl. Kiadótulajdonos: ELLENZÉK RT. — Az Ellenzék „Concordia“ aníiotézetének körforgó nyomása. Nyg’a&ozafS a Sucarcsíi-i antiszemita lm sicrlscszliíéíídí a Bomániáftói fclntasifett nemet újságíró

Next

/
Thumbnails
Contents