Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-08 / 206. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1919. âm s 1 o k 19sS > â ll so <hJ5\ o4ii ttrsst im So«\2 ibi Roii Msrt noţ> rU>« WSV. «Io cau \>i od am 1 o iis?. db\ 1D|\ 1 n W ib(\ OÍ fţal ib od 05\ ao \b >rt ai N ^ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaţa Unim 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTtíA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 20 6. SZÁM. VASÁRNAP 19 3 5 SZEPTEMBER 8. Szeptember ílz M\ angol proteHiorátiisiioz hasonló megoldást ajánlanak az olaszoknak Izgalmas vitatkozások után megalakult a viszály elintézésére kiküldött ötös bizottság. __ Olasz részről visszautasították Litvinov bizottsági tag­ságát. — Egyiptom nemzetközi jogászokat bizott meg a Szuezi-csatorna elzárása kérdésének tanulmányozásával Az angol hermáiig demarsoi heszül intézni Olaszországhoz (?) A népszövetségi tanácskozások tegnapi napja megint izgalmas viták között folyt le, de a feszültség estére határozott enyhülésnek adott helyet. Sikerült megalakítani a népszövetségi ötös bizottságot, melynek az olasz—abesszin viszályt kell megvizsgálnia és jelentést tennie a viszály elsimításának lehetőségeiről. A bizottság ma ül össze és egy részletesen kidolgozott tervet tárgyal meg, mely állítólag alkalmas a békés elinté­zésre. Ez lesz az első lépés a viszály érdemleges tárgyalásában, eddig csak az ellenséges álláspontokat terjesztették elő és egyes országok kiküldöttei szögezték le álláspontjukat a népszövetségi tanács előtt. De már a bizottság összehozása nagy nehézségekbe ütkö­zött. Az olaszok mindenekelőtt nem akartak belemenni abba, hogy Anglia és Francia- ország delegátusai résztvegyenek ebben a bizottságban, ha ők nem vehetnek szintén részt benne. A népszövetségi tanács viszont nem fogadhatta el, hogy Olaszország mint érde­keit fél a saját vitás ügyét vizsgálhassa meg ugyanakkor, mikor Abesszínia nem tagja a bizottságnak. Az olaszok visszautasították azt is, hogy a Népszövetségijén résztvevő negyedik nagyhatalomnak képviselője, a szovjetorosz Litvinov s a népszövetségi alap­okmány szigorú alkalmazását kívánta a tanács előtt tartott beszédében. Â helyzet any- nyíra kényessé vált, hogy a bizottsági tagság elfogadására nagynehezen lehetett csak rá­beszélni azoknak az államoknak kiküldötteit is, akik ellen olasz részről nem emelkedett kifogás. Végül is hosszas tanácskozás után sikerült megegyezésre jutni. Anglia és Fran­ciaország. melyekre a vitás kérdés megoldásában oroszlánrész bárul, részi vesznek a bizottságban. Rajtuk kívül még Spanyolország, Lengyelország és Törökország megbízot­tai ülnek ma össze az olasz—abesszin viszály megvizsgálására. Hogy az olasz érzékenységet kíméljék, sikerült elérni Jéze francia jogtanár, abesz- szin delegátus visszavonulását, akinek éles beszéde valóságos vihart keltett Olaszország­ban. Helyette Abesszínia képviseletét Havariate párisi abesszin követ veszi át, Jéze csak második delegátusként fog mellette szerepelni. A genfi vitával egyidejűleg erősen élese­dik a feszültség Anglia és Olaszország között. Angolok szerint Olaszország Egyiptom­ban angolellenes mozgalmat szil és Londonban elterjedt a hir, hogy az angol kormány ebben az ügyben rövidesen dc-marsot is fog intézni Olaszországhoz. Egy másik londoni hirt, hogy az angol kormány fontolóra veszi a haditengerészet tartalékainak behívását, nem erősítettek meg. Hegalaksfflll az ötös ©izoáéság az iskolák hónapja. Most az emberiség leg­főbb érdeke és legfőbb gondja: a benépesült iskolákon át megoldani az életre való elké­szítés ezt az egyik legsarkalatosabb újkori eszközét. Mert állandóan igyekszik javítani és nemesíteni a meglévő helyzetet. A legna­gyobb buzgalommal rajta van, hogy az isko­lák száma nőttön-növekedjék, méginkább, hogy minden lehető eszközzel és minden le­hető jó érzéssel megteljenek. A szakadatlan gondja pedig: hogy a gyermek iskolába jut­ván, a lehető legnagyobb tanultságra tegyen szert, a lehető legderüsebb, legkönnyebb, leg­olcsóbb módozatokkal. Érthető, ha jól szer­vezett államokban és társadalmokban az is­kolaév kezdetét ünnepnek nevezik. Ünnep is! Formaságaiban és benső elemeiben. Ezért igyekezünk a szünet örömeibe és nyugalmá­ba szokott és kevésbé tanulni szerető gyer­mek leikéből is kiűzni a kis szorongást vagy a rosszkedv felhőit, a törekvők és lelkesedők szivében még nagyobb tüzet gyújtani. Nagy­jában és egészében már sikerült a békés és jóérzésü országokban az iskolát népszerű, hasznos, egészséges hellyé avatni. Ott ahol a lehető legkevesebb politikumot keverik be­léje. Ahol a politikum legfeljebb már csak pár ilyen és megoldhatatlan kérdésre szorít­kozik: az állam-e, felekezeti, a társadalom-e legyen oktató és nevelő egyedül vagy pedig osztozkodva e feladaton, ingyenes-e vagy drága, korlátozott vagy korlátozatlan szám­ba történjék-e az iskoláztatás minden fo­kon? És ahol csak egyetlen politikum az, amit már tökéletesen megoldták az északi államok: legyen tökéletes vége az írni és ol­vasni nemtudásnak: ezt mint fájdalmas ter­het csak az üggefogyottak, nem pedig, mint szégyenbélyeget az értelmesek hordozzák. De nálunk, Istenre mondva, nálunk és más országokban, ahol kisebbségek vannak, ahol most a nemzeti kizárólagosság gondo­latát, A' v. **^.\,* r\ űzik? . . . Hát nálunk T/ C’-T ' ¥ ’tgzetes politikum. LV' !v)•/-•** 1. tf v v *«- ' , % -4 V 4 ^ 4 * . i ' ^ .-«'■f* > f-* je'k Á' a . ,4 # -1 . ■/a,", V/\i vi'’Sit gW Vz/AVi Az iskoláz­tatást úgy szervezik meg másutt, hogy men­tői könnyebb legyen a belépés a kapuján és mentői kisebb a költsége. Tessék megnézni most, hogy a magyar anyanyelvű gpgermek beiratása saját iskolájába is mennyi feles­leges nyűggel és sikanériával jár, hogy a kor­látozott számú állami helyekre mily vesződ- ségget és mekkora költséggel történik. Előbb engedélyt kell szerezni a megfelelő hatósá­goktól, aztán közjegyző előtt két tanúval iga­zolni, ami pedig rendesen kiállított anya­könyvi kivonatban és minden más családi köziratban megörököl: milyen anyanyelvű az a szerencsétlen kis gyerek, aki máris di­deregve lép az iskolába, mely vidámság és népszerűség helyeit félig-meddig ellenségnek rémlik föl a háta mögött fenyegetödző hatal­mak folytán. Most negyven és ötvenhatra szab­ták a középiskolák alsó és felső osztályaiba beirhatók számát, holott párhuzamos osz­tályok létesítése ma nehéz, sőt kivihetetlen. Ez már burkolt numerus clausus itt és bizo­nyára akadály, hogy a nem értelmiségi pá­lyára készülő egy pár középiskolai végzett­séggel kiszélesíthesse a készültségét. Beszél- jünk-e az egyetemi oktatás rendkívüli meg­nehezítéséről, mely főleg a gyöngébb felét, a kisebbségeket sújtja. Már nincs helyünk fel­sorolás folytatására. De a következmény igy is nyilvánvaló: fokozódó analfabetaság és a polgári művelődésből való elzárás lesz jö­vendő sorsunk. Minthogy bent vagyunk az általános statisztikában, szerepet kapunk a részlet-adatok pontos kiszámításánál. Pél­dául az irni-olvasni nem tudók rovatában, a felső tanulmányokat végzettek sokféle cso­portjában. Az elsőnél gyarapítjuk a szégyent, pedig nem akarjuk, az Isten látja lelkünket, az utóbbinál csökkentjük a díszt, pedig me­gint Isten látja lelkünket, szeretnők smelní. Miért ilyen balkezes politikum? Miértt GENE. (Az Ellenzék távirata.) A tegnapi tanácsülésen, mely délután háromnegye ötkor kezdődött, a tanács elnöke végül be jelentette az olasz—abesszin viszály meg vizsgálására kiküldött ötös bizottság mer alakulását. A bizottság azonnal vissza is v - nult a titkárság helyiségeibe és megválasz­totta elnökének Madariaga spanyol delegá­tust. Az első ülést ma fogja tartani, melyen megkezdi a viszály érdemi megvizsgálását. A tanácskozás a francia és angol delegátu­sok által adandó tájékoztatással kezdődik, melyben ezek beszámolnak a párisi tanács­kozások lefolyásáról. Népszövetségi körök­ben az a vélemény, hogy' a bizottság kiküldése haladást jelent a viszály megoldása felé. A megoldásért való felelősséget ezzel Franciaország és Anglia válláról most már az összes népszövetségi tagállamok veszik át és az az érdekelt fél, amely a bizottság in­dítványát visszautasítja, a Népszövetséggel kerül szembe és viselnie kell ennek minden következményeit. Megoldási lehetőségek A megoldásra hir szerint szintén pozitiv indítvány merült fel. Franciaország és Ang­lia ennek az indítványnak érdekében lemon­danának a párisi tanácskozáson tett indít­ványaikról. Arról volna szó, hrogy Olaszországnak olyan helyzetet adjanak Abesszíniában, amilyen Anglia helyzete Irakban. Ez kielégíthetné az olasz kívánságokat anél­kül, hogy súlyosan érintené Abesszínia szu- verénitását. Irak királya független uralkodó és tagja a Népszövetségnek. Ugyanakkor azonban elismeri Anglia számára a jogot, hogy biztonságban tartsa az iraki területen átvonuló közlekedési utakat, Irak területén hajózási és légiállomásokat létesítsen és el­lenőrizze az iraki rendőrséget. Ezekhez a jogokhoz Abesszínia esetében hozzá lehetne csatolni Olaszország bizonyos gazdasági kö­veteléseinek kielégítését is. A kérdéshez természetesen hozzászólása lesz még úgy Abesszíniának, mint Olaszor­szágnak. Nem valószínű azonban, hogy ezt a már egyszer sikertelenül felvetődött meg­oldási módot újra tárgyalni kezdenék anél­kül, hogy ne tapogatóztak volna előzőleg mindkét irányban. Mit követelnek az olaszok? Olasz részről a Havas távirati ügynökség római munkatársa azt az értesülést nyerte, hogy' római kormánykörökben elvileg nem helyezkednek elutasító álláspontra a békés megoldással szemben. Olaszország azonban nem hajlandó négyes szerződés kötésére, melyben Abesszínia mint egyenrangú fél venne részt. Ehelyett teljes ellenőrzési jogot követel, olyat, amilyent Anglia akar meg­valósítani a. Tanganyika-területen. Az ola­szok tehát az inditványozottnál súlyosabb követeléseket szabnak, de nem utasítják visz- sza a tárgyalások lehetőségét, ami az adott viszonyok közölt már haladást jelent. Nagy kérdés azonban, hogy a háborús lehetősé­gek által felizgatott Abesszínia, ahol a nem­zeti szenvedélyek magasra lángolnak, bele­megye-e olyan megoldásba, mely, ha látszó­lag nem is, a valóságban erősen megnyir­bálja a függetlenségét. Leváltották az abesszin delegátust? Avenol népszövetségi főtitkárnál tegnap megjelent Aloisi fődelegátus és tiltakozott Jéze professzor, Abesszínia de­legátusának beszédében használt olaszel­lenes kifejezései és hangja ellen. Ugyan­akkor bejelentette Avenol a népszövetségi tanács elnökének is, hogy Olaszország de­fer Tusai nem hajlandók a Népszövetség tanácsülésein Abesszínia delegátusával együttesen résztvenni. Ez a bejelentés igen kényessé tette a hely­zetet, mert népszövetségi szokások azt köve­telik, hogy a tanácsülésen az érdekelt felek jelen legyenek. Viszont arról sem lehetett szó, hogy Abesszínia delegátusát Olaszor­szág kedvéért egyszerűen eltávolítsák, mert ez a méltányossági követelésektől eltakintve is súlyos precedenst jelentett volna. A meg­indult tanácskozások során sikerült azt a megoldást találni, hogy Abesszíniát ezután Havariate párisi abesszin követ fogja a nép- szövetségi tanácsban képviselni és Gaston •Téze professzor, aki tegnapi kijelentéseiért nem hajlandó bocsánatot kérni az olasz kormánytól, csak kisegitőképen működik az abesszin delegátus mellett és nem vesz részt többé a népszövetségi tanácskozásokon. A tegnapi zárt ülésen Jéze professzor már nem is jelent meg. Nem lehet tudni, hogy' ezt a visszalépést az abesszin kormánynál érték-e el, vagy pedig a franciák gyakoroltak nyo­mást a párisi egyetemi tanár, Jéze profesz- szorra. További, összeütközéseket az által is elkerülni remélik, hogy' az ötös bizottság megalakulása után a feleknek nem lesz töb­bé alkalmuk találkozni a tanács plénuma előtt. Enyhült a hangulat A tegnapi izgatott hangulat után estére határozottan enyhült a légkör. Különösen bizakodó a hangulat a franciák között s a tegnapi párisi estilapok erélyesen hangoz­tatják ,hogy a francia kormány még mindig bízik az olasz—abesszin viszály békés elintézésé riek lehetőségében. Franciaország ezért nem is tett eddig sem­miféle olyan óvóintézkedést, melyet tennie kellene a Földközi-tengeren, ha valóban szá­mítana a háborúra. Ezzel szemben Anglia és Olaszország komoly flottamozdulatokat hajtanak végre és mindenhol erősitik hadi­tengerészeti csomópontjaikat. Az esti órák­ban elterjedt hírek szerint az abesszin csá­szár újabb felhívással fordult a Népszövet­séghez a viszály késedelemnélküli rendezése érdekében. Abesszíniából érkező hivatalos jelentés szerint különben a négus kiadta a parancsot az általános mozgósításra. A ren­delet indokolása szerint azonban a mozgó­sítás csak óvatosságból történik és a császár még mindig reméli, hogy' a békét fönn lobot tartani. (Folytatása a 16 oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents