Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-08 / 206. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1919. âm s 1 o k 19sS > â ll so <hJ5\ o4ii ttrsst im So«\2 ibi Roii Msrt noţ> rU>« WSV. «Io cau \>i od am 1 o iis?. db\ 1D|\ 1 n W ib(\ OÍ fţal ib od 05\ ao \b >rt ai N ^ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaţa Unim 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTtíA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 20 6. SZÁM. VASÁRNAP 19 3 5 SZEPTEMBER 8. Szeptember ílz M\ angol proteHiorátiisiioz hasonló megoldást ajánlanak az olaszoknak Izgalmas vitatkozások után megalakult a viszály elintézésére kiküldött ötös bizottság. __ Olasz részről visszautasították Litvinov bizottsági tagságát. — Egyiptom nemzetközi jogászokat bizott meg a Szuezi-csatorna elzárása kérdésének tanulmányozásával Az angol hermáiig demarsoi heszül intézni Olaszországhoz (?) A népszövetségi tanácskozások tegnapi napja megint izgalmas viták között folyt le, de a feszültség estére határozott enyhülésnek adott helyet. Sikerült megalakítani a népszövetségi ötös bizottságot, melynek az olasz—abesszin viszályt kell megvizsgálnia és jelentést tennie a viszály elsimításának lehetőségeiről. A bizottság ma ül össze és egy részletesen kidolgozott tervet tárgyal meg, mely állítólag alkalmas a békés elintézésre. Ez lesz az első lépés a viszály érdemleges tárgyalásában, eddig csak az ellenséges álláspontokat terjesztették elő és egyes országok kiküldöttei szögezték le álláspontjukat a népszövetségi tanács előtt. De már a bizottság összehozása nagy nehézségekbe ütközött. Az olaszok mindenekelőtt nem akartak belemenni abba, hogy Anglia és Francia- ország delegátusai résztvegyenek ebben a bizottságban, ha ők nem vehetnek szintén részt benne. A népszövetségi tanács viszont nem fogadhatta el, hogy Olaszország mint érdekeit fél a saját vitás ügyét vizsgálhassa meg ugyanakkor, mikor Abesszínia nem tagja a bizottságnak. Az olaszok visszautasították azt is, hogy a Népszövetségijén résztvevő negyedik nagyhatalomnak képviselője, a szovjetorosz Litvinov s a népszövetségi alapokmány szigorú alkalmazását kívánta a tanács előtt tartott beszédében. Â helyzet any- nyíra kényessé vált, hogy a bizottsági tagság elfogadására nagynehezen lehetett csak rábeszélni azoknak az államoknak kiküldötteit is, akik ellen olasz részről nem emelkedett kifogás. Végül is hosszas tanácskozás után sikerült megegyezésre jutni. Anglia és Franciaország. melyekre a vitás kérdés megoldásában oroszlánrész bárul, részi vesznek a bizottságban. Rajtuk kívül még Spanyolország, Lengyelország és Törökország megbízottai ülnek ma össze az olasz—abesszin viszály megvizsgálására. Hogy az olasz érzékenységet kíméljék, sikerült elérni Jéze francia jogtanár, abesz- szin delegátus visszavonulását, akinek éles beszéde valóságos vihart keltett Olaszországban. Helyette Abesszínia képviseletét Havariate párisi abesszin követ veszi át, Jéze csak második delegátusként fog mellette szerepelni. A genfi vitával egyidejűleg erősen élesedik a feszültség Anglia és Olaszország között. Angolok szerint Olaszország Egyiptomban angolellenes mozgalmat szil és Londonban elterjedt a hir, hogy az angol kormány ebben az ügyben rövidesen dc-marsot is fog intézni Olaszországhoz. Egy másik londoni hirt, hogy az angol kormány fontolóra veszi a haditengerészet tartalékainak behívását, nem erősítettek meg. Hegalaksfflll az ötös ©izoáéság az iskolák hónapja. Most az emberiség legfőbb érdeke és legfőbb gondja: a benépesült iskolákon át megoldani az életre való elkészítés ezt az egyik legsarkalatosabb újkori eszközét. Mert állandóan igyekszik javítani és nemesíteni a meglévő helyzetet. A legnagyobb buzgalommal rajta van, hogy az iskolák száma nőttön-növekedjék, méginkább, hogy minden lehető eszközzel és minden lehető jó érzéssel megteljenek. A szakadatlan gondja pedig: hogy a gyermek iskolába jutván, a lehető legnagyobb tanultságra tegyen szert, a lehető legderüsebb, legkönnyebb, legolcsóbb módozatokkal. Érthető, ha jól szervezett államokban és társadalmokban az iskolaév kezdetét ünnepnek nevezik. Ünnep is! Formaságaiban és benső elemeiben. Ezért igyekezünk a szünet örömeibe és nyugalmába szokott és kevésbé tanulni szerető gyermek leikéből is kiűzni a kis szorongást vagy a rosszkedv felhőit, a törekvők és lelkesedők szivében még nagyobb tüzet gyújtani. Nagyjában és egészében már sikerült a békés és jóérzésü országokban az iskolát népszerű, hasznos, egészséges hellyé avatni. Ott ahol a lehető legkevesebb politikumot keverik beléje. Ahol a politikum legfeljebb már csak pár ilyen és megoldhatatlan kérdésre szorítkozik: az állam-e, felekezeti, a társadalom-e legyen oktató és nevelő egyedül vagy pedig osztozkodva e feladaton, ingyenes-e vagy drága, korlátozott vagy korlátozatlan számba történjék-e az iskoláztatás minden fokon? És ahol csak egyetlen politikum az, amit már tökéletesen megoldták az északi államok: legyen tökéletes vége az írni és olvasni nemtudásnak: ezt mint fájdalmas terhet csak az üggefogyottak, nem pedig, mint szégyenbélyeget az értelmesek hordozzák. De nálunk, Istenre mondva, nálunk és más országokban, ahol kisebbségek vannak, ahol most a nemzeti kizárólagosság gondolatát, A' v. **^.\,* r\ űzik? . . . Hát nálunk T/ C’-T ' ¥ ’tgzetes politikum. LV' !v)•/-•** 1. tf v v *«- ' , % -4 V 4 ^ 4 * . i ' ^ .-«'■f* > f-* je'k Á' a . ,4 # -1 . ■/a,", V/\i vi'’Sit gW Vz/AVi Az iskoláztatást úgy szervezik meg másutt, hogy mentői könnyebb legyen a belépés a kapuján és mentői kisebb a költsége. Tessék megnézni most, hogy a magyar anyanyelvű gpgermek beiratása saját iskolájába is mennyi felesleges nyűggel és sikanériával jár, hogy a korlátozott számú állami helyekre mily vesződ- ségget és mekkora költséggel történik. Előbb engedélyt kell szerezni a megfelelő hatóságoktól, aztán közjegyző előtt két tanúval igazolni, ami pedig rendesen kiállított anyakönyvi kivonatban és minden más családi köziratban megörököl: milyen anyanyelvű az a szerencsétlen kis gyerek, aki máris dideregve lép az iskolába, mely vidámság és népszerűség helyeit félig-meddig ellenségnek rémlik föl a háta mögött fenyegetödző hatalmak folytán. Most negyven és ötvenhatra szabták a középiskolák alsó és felső osztályaiba beirhatók számát, holott párhuzamos osztályok létesítése ma nehéz, sőt kivihetetlen. Ez már burkolt numerus clausus itt és bizonyára akadály, hogy a nem értelmiségi pályára készülő egy pár középiskolai végzettséggel kiszélesíthesse a készültségét. Beszél- jünk-e az egyetemi oktatás rendkívüli megnehezítéséről, mely főleg a gyöngébb felét, a kisebbségeket sújtja. Már nincs helyünk felsorolás folytatására. De a következmény igy is nyilvánvaló: fokozódó analfabetaság és a polgári művelődésből való elzárás lesz jövendő sorsunk. Minthogy bent vagyunk az általános statisztikában, szerepet kapunk a részlet-adatok pontos kiszámításánál. Például az irni-olvasni nem tudók rovatában, a felső tanulmányokat végzettek sokféle csoportjában. Az elsőnél gyarapítjuk a szégyent, pedig nem akarjuk, az Isten látja lelkünket, az utóbbinál csökkentjük a díszt, pedig megint Isten látja lelkünket, szeretnők smelní. Miért ilyen balkezes politikum? Miértt GENE. (Az Ellenzék távirata.) A tegnapi tanácsülésen, mely délután háromnegye ötkor kezdődött, a tanács elnöke végül be jelentette az olasz—abesszin viszály meg vizsgálására kiküldött ötös bizottság mer alakulását. A bizottság azonnal vissza is v - nult a titkárság helyiségeibe és megválasztotta elnökének Madariaga spanyol delegátust. Az első ülést ma fogja tartani, melyen megkezdi a viszály érdemi megvizsgálását. A tanácskozás a francia és angol delegátusok által adandó tájékoztatással kezdődik, melyben ezek beszámolnak a párisi tanácskozások lefolyásáról. Népszövetségi körökben az a vélemény, hogy' a bizottság kiküldése haladást jelent a viszály megoldása felé. A megoldásért való felelősséget ezzel Franciaország és Anglia válláról most már az összes népszövetségi tagállamok veszik át és az az érdekelt fél, amely a bizottság indítványát visszautasítja, a Népszövetséggel kerül szembe és viselnie kell ennek minden következményeit. Megoldási lehetőségek A megoldásra hir szerint szintén pozitiv indítvány merült fel. Franciaország és Anglia ennek az indítványnak érdekében lemondanának a párisi tanácskozáson tett indítványaikról. Arról volna szó, hrogy Olaszországnak olyan helyzetet adjanak Abesszíniában, amilyen Anglia helyzete Irakban. Ez kielégíthetné az olasz kívánságokat anélkül, hogy súlyosan érintené Abesszínia szu- verénitását. Irak királya független uralkodó és tagja a Népszövetségnek. Ugyanakkor azonban elismeri Anglia számára a jogot, hogy biztonságban tartsa az iraki területen átvonuló közlekedési utakat, Irak területén hajózási és légiállomásokat létesítsen és ellenőrizze az iraki rendőrséget. Ezekhez a jogokhoz Abesszínia esetében hozzá lehetne csatolni Olaszország bizonyos gazdasági követeléseinek kielégítését is. A kérdéshez természetesen hozzászólása lesz még úgy Abesszíniának, mint Olaszországnak. Nem valószínű azonban, hogy ezt a már egyszer sikertelenül felvetődött megoldási módot újra tárgyalni kezdenék anélkül, hogy ne tapogatóztak volna előzőleg mindkét irányban. Mit követelnek az olaszok? Olasz részről a Havas távirati ügynökség római munkatársa azt az értesülést nyerte, hogy' római kormánykörökben elvileg nem helyezkednek elutasító álláspontra a békés megoldással szemben. Olaszország azonban nem hajlandó négyes szerződés kötésére, melyben Abesszínia mint egyenrangú fél venne részt. Ehelyett teljes ellenőrzési jogot követel, olyat, amilyent Anglia akar megvalósítani a. Tanganyika-területen. Az olaszok tehát az inditványozottnál súlyosabb követeléseket szabnak, de nem utasítják visz- sza a tárgyalások lehetőségét, ami az adott viszonyok közölt már haladást jelent. Nagy kérdés azonban, hogy a háborús lehetőségek által felizgatott Abesszínia, ahol a nemzeti szenvedélyek magasra lángolnak, belemegye-e olyan megoldásba, mely, ha látszólag nem is, a valóságban erősen megnyirbálja a függetlenségét. Leváltották az abesszin delegátust? Avenol népszövetségi főtitkárnál tegnap megjelent Aloisi fődelegátus és tiltakozott Jéze professzor, Abesszínia delegátusának beszédében használt olaszellenes kifejezései és hangja ellen. Ugyanakkor bejelentette Avenol a népszövetségi tanács elnökének is, hogy Olaszország defer Tusai nem hajlandók a Népszövetség tanácsülésein Abesszínia delegátusával együttesen résztvenni. Ez a bejelentés igen kényessé tette a helyzetet, mert népszövetségi szokások azt követelik, hogy a tanácsülésen az érdekelt felek jelen legyenek. Viszont arról sem lehetett szó, hogy Abesszínia delegátusát Olaszország kedvéért egyszerűen eltávolítsák, mert ez a méltányossági követelésektől eltakintve is súlyos precedenst jelentett volna. A megindult tanácskozások során sikerült azt a megoldást találni, hogy Abesszíniát ezután Havariate párisi abesszin követ fogja a nép- szövetségi tanácsban képviselni és Gaston •Téze professzor, aki tegnapi kijelentéseiért nem hajlandó bocsánatot kérni az olasz kormánytól, csak kisegitőképen működik az abesszin delegátus mellett és nem vesz részt többé a népszövetségi tanácskozásokon. A tegnapi zárt ülésen Jéze professzor már nem is jelent meg. Nem lehet tudni, hogy' ezt a visszalépést az abesszin kormánynál érték-e el, vagy pedig a franciák gyakoroltak nyomást a párisi egyetemi tanár, Jéze profesz- szorra. További, összeütközéseket az által is elkerülni remélik, hogy' az ötös bizottság megalakulása után a feleknek nem lesz többé alkalmuk találkozni a tanács plénuma előtt. Enyhült a hangulat A tegnapi izgatott hangulat után estére határozottan enyhült a légkör. Különösen bizakodó a hangulat a franciák között s a tegnapi párisi estilapok erélyesen hangoztatják ,hogy a francia kormány még mindig bízik az olasz—abesszin viszály békés elintézésé riek lehetőségében. Franciaország ezért nem is tett eddig semmiféle olyan óvóintézkedést, melyet tennie kellene a Földközi-tengeren, ha valóban számítana a háborúra. Ezzel szemben Anglia és Olaszország komoly flottamozdulatokat hajtanak végre és mindenhol erősitik haditengerészeti csomópontjaikat. Az esti órákban elterjedt hírek szerint az abesszin császár újabb felhívással fordult a Népszövetséghez a viszály késedelemnélküli rendezése érdekében. Abesszíniából érkező hivatalos jelentés szerint különben a négus kiadta a parancsot az általános mozgósításra. A rendelet indokolása szerint azonban a mozgósítás csak óvatosságból történik és a császár még mindig reméli, hogy' a békét fönn lobot tartani. (Folytatása a 16 oldalon.)
