Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-01 / 200. szám

1935 szeptember 1. ELLENZÉK \ mnok ismerikaszép haj cs nagyon jo! igaz hogy a bájos arc, a csinos őlah döntő fontosságú a nő szép­ségének megítélésénél. Azonban csak a csodálatosan ápolt haj emeli íci tökéletesen a szépséget. S ezt tudja minden nő, ezért ápolja haját helye­sen, azaz Elida Shampoo-val. Ha Elida Shampoo-val ápolja haját mindig illatos, puha, cso­dálatosan szép és fényes lesz. Haját kedve szerint, könnyen ren­dezi el és a hullámok tovább tartanak. un KAMILLOFLOR Special Shampoo szőke haj szá­mára, a hegyikamilla virágkivoao* tának felhasználásával készül. Het­venszeresen sűrített tömény kivonat. BRUNETAFLOR Special Shampoo sötét haj szá­mára, a sötét szinü haj legjobb szépítő és ápoló szerét Haquil-t ^ tartalmaz. A ni és a jövő Amerikájáról beszél az Egyesiih-Allamok egyik kitiinő magyar ismerője Roosevelt tervei* — A lövő évi elnökválasztás* — Magyar könyvek sikere. — Amerika és Európa Beszélgetés Reményi József doktorral Egy pesti kávéház terrasszán ülünk Re­FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Megkövült cédrust találtak Németország­ban. A középuaémet barnaszén vidéken az .egyik bánya területen egy körülbelül kilenc méter magas, megkövült fatörzset ástak ki. A xylotomiai-vizsgálat megállapítása szerint ^Afütörzs valami ősi cédrus egy darabja. Also része tökéletesen megmaradt, szinte teljesen hibát lan. A fatörzs korát többmiílió eszten­dőre becsülik. Most látványosság gyanánt kiállítják Böhlen falaiban. * Táncoló elefántcsonttörpék a Fáraó sírjá­ban. A „Metropolitan Museum of Art“ Egyiptom földjén, nemrég uj ásatásokat vég­zett. Az egyik sírban, amely a razenkjettedik dinasztia közepéről való, tehát mintegy 4000 . éves, csodá utos játékszert találtak. Elefánt- csontból faragott apró figuráikból áll a já­ték. A figurákat egy drót huzogatásával forgó, táncoló mozgásba lehet hozni. Az c 1 cfiutcsontiigurák, úgy látszik, a 'ma is élő pigmeusok őseit ábrázolják. Bámulatos öénik, szinte mozgalmas a törpék arokrfejezese is, amit különben sehol nem látni az egyiptomi művészi alkotásoknál, amelyeken szinte elő­kelő finomulcság tükröződik. Az elefánt­csont törpék egyáltalán nincsenek stilizálva, élethűen faragta meg őket a 4000 év előtti művész. * Sztrájkolnak a háziasszonyok. Detroitból jelentik: Szokatlan sztrájk kezdődött el a na­pokban Detroitban. A háziasszonyok és a vendéglősök léptek közösen sztrájkba a mé­szárosok fülen. A városban ugyanis a hús­árak elég magosra emelkedtek s a háziasszo­nyok és vendéglősök többször is tiltakoztak a mészárosok árdrágítása eliten. Ugylátszik, a mészárosok a háziasszonyok haragját nem .ették komolyan s úgy vélekedtek, hogy szabadon diktálhatják az árakat. A háziasszo­nyok azonban más véleményen voltak, mert kimondották, hogy hús néfikül is lehet élni s inkább bőjtölnek egyideig, de megtörik a makacs mészárosok ellenáhását. Egyszerűen kijelentették, hogy mindaddig, .mig a mészá­rosok nem szállítják Je a hús árát, bojkottáí- ják az összes mészárszékeket. A háziasszonyok keményen állták a szavukat, mert rövid idő ■*' att • háromszáz mészárszéket zártok be Detrokiban s a kétségbeesett mészárosok ki- jekmtettrk, hogy hajlandók már a fogyasz­tók követeléseit teljesíteni, * Uj várost alapit egy 90 éves orvos. Texas­itól jelentik: Dr. S. K. Haliam 90 éves orvos elhatározta, hogy uj várost fog alapítani. Az uj város alapjait a Rio Grande völgyében akarja megalapozni, hét mérföldnyire Port ísabel-től. A városalapitó városát Laguna Vístátnak akarja elnevezni. Mint Ameriká­ban már szokás, az uj Romulus nyilatko­zott az újságoknak is. Elhatározására — ngymond — az inditotta, hogy a völgy rendkívül alkalmas városalapitásra. Egész­ségi szempontokból sokkal megfelelőbb, mint azok a vidékek, amelyek a környéken létesültek. Az uj város alapjait azzal kí­vánja megvetni, hogy elsőnek épit házat és farmot a Laguna Vistán. Úgy véli — mond­ja tovább nyilatkozatában a 90 éves város­alapitó, — hogy hosszú élete és viruló egészsége láttán sokan fognak letelepedni ,,az egészség völgyében“. * Egy falu, ahol csak ikrek születnek. Az anglmi Yorkshire grófságban lévő Jump fa­lucska különös nevezetességnek örvend. A községben nincs semmiféle nevezetes épület vagy történtíkni emlék, mégis a falu renge­teget szerepel az angol lapok hasábjain és neve közszájon forog. Annak köszönheti ne­vezetességét a kis Jump, hogy az utóbbi években nem kevesebb, mint tizenegy kettős iker látta meg falai között a napvilágot. Most legutóbb egy tizenkettedik ikerpár is született és a Jump-beliek most váltig han­goztatják, hogy az ő falujokban egyálalábam nem is születhetnek mások, csak ikrek. A sok iker-gyermek nagy gondot okoz a foki iskolájában a tanítóknak. Mindegyik osz­tályban található két vagy bárom ikerpár és a tanítók sokszor nem tudják, hogy me­lyik-melyik. Megesik gyakran, hogy csak az anyák tudják megkülönböztetni egymástól az ikergyermekeket. Az ikrek ügyével már a falu tanácsa is foglalkozott és elhatároz­ta, hogy az ikreket különböző szinü ruhák­ba kell öltöztetni és igy kell őket megkü- löwböztethetővé tenni. Mindamellett, hogy Jump népének igen sok baja és gondja vau az ikrekkel, nagyon büszke arra, hogy lénye­gesen feljavította a születési arányszámot. menyi Józseffé1', a ^legfiatalabb- magyar disz- doktornal. A nagyváros juliusvégi déllelőttjé- nek furcsa csendje áll körülöttünk, mellet­tünk hangtalanul l'óduö el egy-egy jói'nevefc pincér, -a színakingos főur mintegy szolgálat- kész szobor áll és csak a szemével intézi ká­véháza scrsát-dolgát. Az elegjáns fő-várexsi ut­cán is mintha szigorú csendrendeüet lenne; a puhára főtt .aszfalton zajtalanul lépkednek a megritkult járókelők, a villanyosok, autók za­ját is el torn pit ja a délelőtti csend. Az a város ez, ahonnan kiköltözött a zaj, kiköltözött a Duna és Tiszaimenti falvakba, a Balaton és a többi vizek partjaira. Olyan most Budapest, mintegy nagy uxusfürdőhely, ahol csak a ki­váltságosak nyaralnak. Mindenről és mindenkiről szó jön; Európa, a Duna-dence, Hitler, Mussolini, a négus, a hollandi forint, a Középeurópai Kupa helyze­téről, sorsáról, — csak úgy szivarfüst és hideg kapuciner között. Mindenről és mindenkim' tud valami érdekeset mondani, de nem kerül­heti el a sorsát, beszélnie kell önmagáról is. — 1914-ben még. Pozsonyban éltem. Néhány hónappal a világháború kitörése előtt neveztek ki a philadelphiai osztrák-magyar konzulátus titkárának. 1917-ben Amerika be­lépett a háborúba, akkor egy magyar hetila­pot indítottam. Amerikai pályafutásom tulaj­donképpen 1921-ben kezdődött; Raymond Moley — a későbbi agy tröszt elnöke — meg­bízott a bevándorlás kérdésének tanulmányo­zásávaí. Nemsokára a clevelandi egyetem ta­nára lettem. 1922 óta hét Ízben voltam Euró­pában — legtöbbször feleségemmel együtt — természetesen a legtöbb időt minden alka­lommal Magyarországon töltöttük. Különböző számításokat végzek magamban. Clevevendtól Budapestig hétszer oda-vissza, európai tartózkodás, itthoni utazgatások stb. egy egész kis dollárhegy. — Ennyi pénzért már egy kis felhőkarco­lót lehetett volna venni odakint. Reményi József mosolyog. Úgy mosolyog, mint igazi gavallér, akitől számonkérnek egy nagyon gavoiüléros gesztust. Félig lehunyt sze­méből látom, hogy most Cleveiandban jár, most utazik az Óceánon, most egy zajos európai kikötőben van, most száguld át sebes vonatokon Európán és most újra itthon van Budapesten. Még mindig mosolyogva mondja: — Nagyon szépek ezek az. utazások. Az Amerikát nemjárt európai izgalmával ! én is végiigosináom a világjárásnak ezt .1 leg- 1 ősibb és egyben legolcsóbb Tormáját, de vissza- ! felé; én Budapestről indulok el. Gondoluthu- I jóm rövidesen a Szabadság-szobor mellett húz el. Megkérem Reményi Józsefet, hogy kalau­zoljon ebben a sokrétű ,,ujvi:ágban“, a mai, az uj Amerikában. A kiábrándult Amerika — Mi az oka annak, hogy Amerika egy idő óta annyira érezhetően elfordult Euró­pától? — Legelsősorban a háború. A volt szövet­ségesek, vagy egyáltalán nem, vagy csak kis­mértékben fizették vissza tartozásaikat. A ki­ábrándulás legfőbb okának azt tartom, hogy a demokráciáért ontott amerikai vér hiába­valónak bizonyult, mert Európa legnagyobb­részt az autokrácia útjára lépett. Ezt a kiáb­rándulást még jobban elmélyítette az ameri­kai gazdasági depresszió. Amerika nyert ezen, a kiábrándulás utján mindinkább elérkezett az önmaga problémáihoz. Az önmaga problé­máival való foglakozás nagymértékben javí­tott az általános helyzeten. A mai valutáris helyzet Amerika és Európa között már ki­egyensúlyozottabb. Az a jogtalan előny, amit eddig a dől ár élvezett, megszűnt. És ez a jó­zanul gondolkodó amerikai szempontjából is igazságosabb állapot. Hozhat-e sikert Rooseveltnek a jövő évi elnökválasztás? — Mikor Rooseve tét megválasztották, a közvélemény túlnyomó többsége mellette volt. Konstruktiv értékű demokratikus nyílt­sága és emberi közvetlensége meghódította az amerikaiakat. Mivel áliást lóglak a nagytőke ellen — bár ő maga is igen gazdag —, a nagy­tőke kezdettől fogva e fensége lett. Európai nézőszögből bizonyára érdekes; a kistőkés és .1 munkásság egy bizonyos csoportja is, a sza­badság koncepciójának szempontjából a nagy­tőkével azonos ideológiát képvisel. Az átlag amerikai a nagy amerikai vagy ónokban a maga gazdasági nagyságánk a lehetőségeit is

Next

/
Thumbnails
Contents