Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-01 / 200. szám
Wt I mmm Fff 7 FW ymmmwrvi 193 5 nzcpf. mher I. iaira. H Írí.'r.as nuv.íw-U.sííu'i iránt .uló. hoţ;y íj »u nr rí kai munkássá;; j ccm-óikon y s/ávuloka vsuk hci\ :cn v-\' nom lélektani szempontokból (.; cl ,1 műnk .udiíkt ól. Roosevelt locciju, hogy ugy a tőkésből, mint a munkásból kiirtsa a/ ösztönös gazdává önzést cs kiváltsa ho ölük a kooperáció szellemét. Nein XL a colja, hogy ugynevezect ,,ro- : ahs“ államot a’likomson, hanem erős kornriny- harahn.u akar. Annak a fegyelmi elvnek az a apian i'f, amely tisztában van, hogy a kontroli. nélküli demokrácia végül az Anarchiához vezer. A jövő évi elnokválaszaás dönti nvajd el, hogy .1 népi demokrácia, amely korszerű akar leírni, cívise, -c oiVan elnököt, aki nom udvarol a tömegnek, hanem működése erkölcsi tart.danával és gyakorlati jelentőségével útmutatója akar lenni. A mai európai szellemi-élet képe ívmrmmmm Amerika szellemi élete Reményi József irodalmi munkásságát nemcsak itthon, de Amerikában is elismerik. Több előkelő amerikai amgolnyelvü folyóirat munkatársa és európai irodalmi levelező je, azonkívül a egnagvobb magyar folyóiratok amerikai szerkesztője és munkatársa. (Nyugat, Magyar írás, Helikon, Kalangya.) Nagyércékü magyar- nyelvű szépirodalmi munkáival a kritika legteljesebb elismerését vívta ki. Az amerikai szellemi életnek is egyik i'ogjeesebb ismerője 0 és az alábbiakban n.tgyon érdekes képet rajzol Amerika mai szellemi világáról. — Majdnem gyógyíthatatlan európai előjelet, hogy Amerika és a szellem egymásnak ellentmondó fogalmak. Amikor Európa lebecsüli az amerikai költészetet nem gondol arra, hogy Edgar Allan Poe befolyásolta Baudekuret és hogy az európai szabadvers ritmusa jelentékeny mértékben visszavezethető Akait Whitmanra. — Amerika heterogén ország, ámde a heterogén kereteken belül vannak homogén hagyományai. Ebből a szempontból legjlelem- zőbb a newengkmdi tradíció, amely az amerikai s-zel.emi ó etnek legőszintébb iorrása. Ma már persze ott tartunk, hogy a newcn- giandi tradíció angolszász jellegét háttérbe zorit ja, vagy megsemmisiti a kontinentális 1 urÓpai kivándorlók leszámiazottainak amerikai színezetű kultúrája. Magától értetődik, rogy Amerikában, amely e.végre különböző '..pék kong lem erátuma, az amerikai életben -vekeretvert faji és nemzeti külsőségek ha- . yormánya, az irodalomban elkerülhetetlenül . rezhető, mely végiil is a lé ék éneklő érettig ének kikristályosodása. Ugyanakkor azonsán hangsúlyozni akarom, hogy ezek a kü- ánbségek, csodálatos módon mégis találkoznak Amerika felszívó erejének fókuszában s az angolnyeivü amerikai irodalomban a pezsgő és forrongó véregyvelég ellenére -mégis kimondott amerikai irodalomról beszélhetünk, na technikájában sokszor utánzata is az europa: irodalomnak. — Miből akar táplálkozni az uj amerikai sze lem? — Az uj amerikai szellem a megteremtendő nemzeti egységből akar táplálkozni. Talán agy mondhatnám, hogy az egységes neweniandi hagyomány, amelyre fentebb utaltam, módosított formában ki fog terjeszkedni az egész Egyesült Államok terű étére. Amerika most már ezen az utón van. — Az évenként ismétlődő európai utazá- sóidnak, az utazáson, a látogatáson kivüi van-e valami más célja is? — Elsősorban azért vagyok itt, mert szeretem a komoly európai értékeket. Egyik célom, hogy a legkülönbözőbb világnézetet és érdekszempontot képviselő emberekkel érintkezvén, megállapítsam magam részére, hogy tulajdonképpen mi az, amiben az emberek nem értik meg egymást és miért. — Például sajátságos jöbnség, hogy itt mindén gondolkodó ember függetlenül társadalmi és gazdasági helyzetétől és nemzeti hovatarto- zandóságától megegyezik abban, hogy lelki kultúrához vaíó ragaszkodás a mai Európában fényűzés számba megy. Nem sajátságos-e. hogy ennek a szomorú banalitásnak magától értetődő észrevevése mégsem tud egy olyan lelki szolidaritást teremteni a szellem munkásai között, amelyik csakugyan az élő béke és nem a tengődő fegyverszünet útját egyengeti. Másik sajátságos jelensége az európai szedetni életnek, — s ez -elsősorban arra a pár országra áll, ahol még van viszonylagos gon- dölatszalbadság —, hogy a szellem vezéreiből sokszor hiányzik a józan ész felelőssége. Amikor a józan ész érettségének hiányait fájlalom, bizonyos természetű szellemi alkotókban, akkor nem a fölény álláspontjára akarok helyezkedni, hanem annak az elvnek érvényesítését keresem, melyet a fenti szigorhoz hasonlóan önmagámtól is elvárok. M uii .1/ eu i opa i kultuiák a-la | mis 1 s 11 c— tűjének mi a véleménye u ki.sncm/.ctck, szorosabban véve ,t Duna-medence nemzetei átfogóbb .s.’xtilemi kapcsolatának szükségét illetőleg? — Sze rintr.ni a nemzeti kultúrák szeplőtlen »égének sz.ciuelőtt tartásával elsőrendű szükség a Duna-incdcnce különböző nemzeteinek szellemi téren való kooperációja. Az itt élő la jóiknak küllőn, de nem elkülönítő hagyományai ellenére van egy közös forrásuk: az élet szépségének, miszticizmusának és valóságának éneklő tudomásulvételé. Ez a példa, jóhiszemű véleményem szerint, gyakorlatik« A igazöja azt az állításomat, hogy a nemzeti kultúrák itt a Duna-mrcdencében a közös lelki és gyakorlati jóiét és a béke érdekében kiég cv/h h e t n ék egymást. Lilioma, a/onkivül llerczcgli Icrcnc, l.cngyel Menyhért, liiró Tajos cs Pásztor Árpád .unr nkai színpadon előadott müvei. Amerika figyelemmel ki séri-c a népi kuliura előretörését? A magyar népművészet a kérdést ismerő amerikai szemében első ho yen áll. I la alkalma !lenne a/.t jobban megismerni, valószínű, hogy a magyar népművészet komoly kukw- missziót teljesuiietne. A magyar szellemi kultúra szerepe Európa megujhód ásóira készülődő szellemi életében mindinkább szerepet kap a magyar kulkura is. Amerika részéről szellemi kultúránk iránt való érdeklődé'ében milyen mértékű fejlődés mutatkozik? — Magyar szempontból nagy értékű jelenség, hogy utóbbi illőkben sok magyar író müve jut el Amerikába, Madách: „Az ember tragédiája“ nem rég jelem meg egészen kiváló fordításban és egészen kivételes sikere volt. Koszto ányi Dezső: „A véres költő“-je, Kuncz Aladár: „A leket? kolostorija, Szabó Pá : „Emberek“ cimü müve nagyon meleg fogadtatásra talált. Zilaliy Lajos, Móra i crcnc, Brody Sándor, Surányi Miklós, Körmendé Ferenc, Hcítay Jenő, Szép Ernő és még számos magyar iró müve jelent meg utóbbi időben angol nye ven. A színpadi irodalom nagy sikerének számit Molnár Ferenc: Népművészet A m c r i ka bon — Amerikában milyen szerep jut a népművészeteknek? — Az. amerikainak az. Amerikában fellelhető népművészetek felé való fordű ása inkább az egzotikum jellegével' bir. — Az. indiánok ősi népművészete igen nagy értékű. Képzőmüveszeti motívumaik nagyon emlékeztetnek a perzsa formára. Bő meseviláguk a vadászati jellegen épül. Totemfáik (halotti emlékfák) eég közeli rokonok a székely kopjafákkal. Primitiv, ösztönös faragó művészet ez, ahol azonban a szín fontosabb a formánál. Domináló színeik: a piros, sárga és narancs. — Számbelileg nagyon megfogyatkozott ez az értékes fajta. Nemrég már indiánvédő irodát állítottak fel. Amennyire pusztították valaha őket, most annyira védik. Még mindig nyit kérdés, hogy Afrikától kerültek-e Amerikába. — A négerek népművészete gazdagabb, bár kissé természetesen amerikaiasodott. Népművészetük amerikai alapja; afrikai babonás vallásosság keresztény értelmezésben és a tudarositorc egyéni művészet. Muhoray Elemér. i Menekülés Czinczár Miklós regénye, a: Erdélyi Szépmives Céh legújabb kiadványa Ez a beszámoló, amely Cziűczár Miklós most megjelent könyvéről szól, nem akar kritikai szabályokon és esztétikai taglaláson felépült kritika lenni. Impressziók azok, amelyeket felvázolunk, az olvasó impressziói, aki mindaddig nem tudta letenni kezéből a Menekülés-t, amíg nem olvasta végig. Nyilvánvaló tehát első megáUtpit.Tunk, hogy Czinczár regénye érdekes könyv, mert leköti az olvasó figyelmét. Szórakoztató regény is egyben, mert az elő vasás után nem érzünk fáradságot, hanem marad bennünk egy kis romantikus hangulat és elgondolkozunk azon, hogy az életben pillanatokon fordulnak meg boldogságok és tragédiák, éppen úgy, mint Czinczár regényében. A regény egy kis faluban játszódik le, amely Brasov mó lért fekszik, közel az akkori román—magyar határhoz. Cselekménye iáiéban történik, amikor legvadabbu! tömböt a világháború vérzivatara. A falu lakossága három nemzetiségből áll: magyarokból, románokból és szászokból, Czinczár szerencsés kézzel érezteti meseszövése közben a felvetődő nemzetiségi kérdéseket, anélkül azonban, hogy mélyebben belebocsátkoznék a politikába. De igy is ées meglátással rajzolja fel a magyar, román és a szász nép közötti különbséget. Hiszen a cselekmény is ott indul el a tragédia felé, amikor Dörres Minny, az anyagi válságba került szász kereskedő-család gyönyörű leánya nem megy feleségül az ideájához, Bedő Ferenc postatiszthez, mert ebben az esetben idegen kézre kerülne az adóssággal terhelt ősi szász vagyon. Ehelyett menyasszonya lesz egy gazdag szász mészárosnak, aki megmentheti a családot az anyagi bajokból. Mialatt a szeretni regény boldogsággal és tragédiával vegyesen szövődik, az egymással: szemben áló hatalmai: küzdelme egyre véresebb íesz. Románia is belép a világháborúba és a hatóságok rendeletére menekülni kell a lakosságnak a határszéli faárba. Menekülés közben Minny és Bedő Ferenc ismét egymásra találnak.. Elválnak a többiektől és a fiú keserűen vágja ,a leány szemébe, hogy most már mit ér a földi javakkal, hiszen a vagyont rommá tehetik a háborúskodó hadseregek. Kár volt tehát eldobni a boldogságot. A menekülés izgatott hangulatában a leány eldobja a jeggyürüt, szabad utat enged érzelmeinek és egy elhagyott házban odaadja magát szerelmesének. A rövid boTlogság után megérkeznek arra az állomásra, ahonnan a menekülők vonatai indulnak. Nagy nehezen helyet kap a fiatal pár az egyik vagonban, ahol a hosszú úttól kimerült Minny elalszik. Közben katonai őrjárat jön, igazoltatják a hadköteleseket és Bedő Ferencet leszállítják a vonatról. A fiatal postatiszt azt hiszi, hogy az igazolás röviden fog lefolyni és éppen ezért nem költi fel a leányt. De az álomás katonai kirendeltségének rengeteg a dolga. Egymás után telnek a percek, Minny vonata elindul, elviszi a Leányt az ismeretlenség felé és Bedő Ferenc azt hiszi, hogy soha többé nem fogja viszontlátni. És mégis találkoznak. Tizenhat év után egy Bács melletti kis városban hozza őket össze a sors, ahol a férfi egyik közös barátjukat akarja meglátogatni. Minnyből utcalány lett azóta. Az a pillanat, amikor a vonat elindult, a bizonyra anság, a züllés felé vitte. Drámai az a huszonnégy óra, amely a találkozást követi. Bedő Ferenc újra végigálmodja az egész regényt a kisvárosi szállodában és egész lelkét felkavarja Minny tragédiája. Pedig a tragédia csak most teljesedik be igazán. A találkozás hatása alatt: Minny eldobja magától az életet, Bedő Ferenc ped;g egy keserű emlékkel! továbbfolytatja útját... Ez röviden Czinczár Miklós regényének tartalma. Ahogy igy kontúrokban felvázoltuk a történetet, talán azt hihetne e sorok olvasója, hogy Czinczár könyve csupán megható szerelmi történetet akar elmondani. Pediţgi a remek meseszövés mellett ez a könyv tipikusan erdélyi munka, az erdélyi ember eredeti meglátásaival. Nagyszerű korképet ad arról, hogy a háború éveiben hogyan éltek az itthonmaradottak és hogyan gondolkoztak a jövőről a nemzetiségek. Czinczár Miklós emellett kitünően tudja felvázolni alakjait. Magunk elé tudjuk képzelni regényének minden szereplőjét, miért meghatározásai olyan színesek, mint amilyenek az arcképfestő jellegzetes meglátásai szoktak lenni. Stílusa szabatos, Övezetes, tiszta magyar stílus, jólesik ilyen gondos magyarsággal könyvet olvasni napjainkban. Az Erdélyi Szépmives Céh nagyon szép kiállításban hozta ki Czinczár Miklós regényét, amelynek megjelentetése nagyon szerencsés ötf'et volt. A Menekülés olyan könyv, amely a közönség minden rétegéhez megtalálja az utat. Kielégíti azoknak igényeit is, akik irodalmat akarnak és megelégedést vált ki azoktól is, akik szórakoztató olvasmányokat keresnek. Bizonyosra vesszük, hogy az uj regénynek nagy sikere lesz. (v. j.) m* Mii hoz az ősz? A forró kánikulai időjúrím darára a j • 1 4 dlviitáruliá/uk műtermeiben a kicótoroi. ■ divutuiü vénnek lázasan dolgoznak a/ ő»,|j divaton. Már el in készült az önzi divat ellő hit nöke: a szöveti uha. Nagyon helyűben, mei a kosztümön kívül ez a legsürgősebb ruha darab. Sőt akkor in kitünően lebet hanz nálni, amikor az őszi kosztümöt elő vfr szedjük a szekrényből, a jó nzövetruha télnJ époly fontos mindenkinek, mint ősszel,I amikor még esetleg kubai nélkül járhatunk! benne. Ezekre a szövetruhákra legdivatol sabb a kreppelt szövetanyag. A kreppell anyag gyakran úgy hat, mintha selyem volna, mert fényes müselyemszálakkal keve rik. Kosztümre leginkább az úgynevezett szőrös anyagokat kedvelik. Nagyon szép hatásokat érnek el azzal, hogy maga az alapanyag teljesen matt, viszont az anyagból kiálló száluk fényesek. Az anyagban lévő szálak igen gyakran az anyagtól elütő színűek és ezzel hatnak kitünően. p*' A. T ; ' : í .. ? '■/ - i: . • • .. ' ' T'FíC-Vr Aó-' i í sfeé ÄgÄt rx-.r 4*, & m V •* íáfepb ^ ,.v ’Í-CM i* ■ : AAy; riMÁ,■ fy' :& rf , .*2%, *-< • . • . tw-: y , • -'j Ugyanolyan érdekes és hatásos tud lenni az az anyag, amely kiálló, érdes, merzsás mintázatú, minha virágmagvakkal szórták volna tele. Természetesen itt is a magszerü I kiálló minta fényes, míg az alapanyag nem. ! Újabb változat az ilyen anyagoknál az, ami- I kor a beleszórt minta másszinü. j Igen erősen hódit majd ezen az őszön a 1 tvid. Nemcsak útra és vidékre fogják hasz- j nálni, hanem hent a városban is örömmel fogják hordani a nők, olyan gyönyörű ennek az anyagnak a minősége és sokféle mintázata. Az egészen egyszerű angolos kosztüm az egyetlen, amelyik megmaradt majdnem olyannak, amilyen a tavalyi vagy a még régebbi esztendőben. Egyszerű egyenes szoknya jár az ilyen kosztümhöz, egy, vagy kétsoros gombolás és „férfi-fazon“. Ez a hagyományos angol kosztüm csak annyi eltérést mutat a régitől, hogy a szoknyát gyakran felhasitják, a kabátokat zsebekkel díszítik. Jules Eros. HORT DEZSŐ: Hi SZOCIALIZMUST! Szociológiai tanulmány a marxi gondolatrendszer lényedéről és hiányosságairól. Most jelent meg! Ára 53 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzációk ingyenes jegyzékét 1 A legnemesebb erdeiyi hagyuniaizyil képviseli és szolgálja Ellenzés*
