Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-29 / 224. szám
r. vírru. öreg költő.“ Hu v»n rţţnxi Andersen infie, akkor ex :u élet az, minden Andersen mese eredelije: lidérces édes és csodálatos. Ne tűink elszorul a szivünk, amikor olvassuk. De ö dégedet volt ezzel a töméntelen szomorúsággal, megpróbáltatással és riadalommal. „Kietem Írja vallomásában szép mese, gazdag és boldog. Ka gyermekkoromban, amikor szegényen és magányosan kikerültem a világba, valami hatalmas tündér találkozik velem s ezt mondja: „Válaszd meg pályád, célod, aztán, amint szellemed sereiül és amint az értelem követeli, majd, oltalmazni és vezérelni foglak ebben a világban“ — sorsom akkor se lehetett volna se boldogabb, se bölcsebb, se különb. „Talán igaza is van. Ez az élet a fájdalmas egységében maga a szépség, mert valami földöntúli hangulat árad belőle, mely a csillagoknak és a legkisebb göröngynek egyformán értelmet, szint ad. Mit is érnek el, ha a világot az ész és a józanság, az egészség és a tisztaság szabályai szerint rendeznők be, az euqenika, a lajnemesilés célkitűzésével s kirekesztenének belőle mindent, ami termékenyitöen zavaros, beteg s az értelemnek megfoghatatlan? Beethoven süketsége és iszákos apja nélkül, Leopardi pupossága nélkül, Schumann elmebetegsége nélkül és Andersen kísérteties gyermekkora nélkül a föld talán kevésbé értékes volna. A gyermek maradt ö mindvégig, hetvenéves koráig, megtorpanva olyan kezdetleges fejlődési fokon, ahol a bámuló, szinte együgyű szemlélet az életet még a maga paradicsomi érzékletességébesn látja. Gyermek abban, hogy nem egyszerű, hanem bonyolult titokzatosan összetett. Gyermek abban, hogy állandó, érzelmes, valószerűtlen, de abban is gyermek, hogyr észreveszi a valóságot, a rózsa mellett a gilisztát és a tündérország mellett a .szemétládát s okossága, ka- iánsága, kegyetlensége kikiáltja az igazságot. hogy az a császár, akit a felnőttek hajbókolva bámulnak, mesterien szőtt, áttetsző ruhája miatt, meztelen. Gyermek abban, hogy éles humorérzéke van s a kis dolgokat fölemeli, a nagy dolgokat pedig sárba dönti. Gyermek abban, ahogy ir, sohase a nyelvtan, hanem mindig az eleven lélek szerint ismétlésekkel, kitérésekkel, isteni szeszé Ivének engedve. A kutyának akkora szeme van, mint egy teásfindzsa s a iabda a fecske menyasszonya. Ez a világ tündéri, de néha bohókásan operett- szerű is s néha oly ijcdelmesen valóságos, hogy megborzadunk tőle. A gyermekek költője nem áltatja olvasóit, holmi happy end-del. mint a felnőttek alkalmazkodó kiszolgálói, nem csinál titkot abból, hogy még a mese is mindig rosszul végződik. Halottas világ ez. A gyermekek itt meghalnak, angyalok emelik őket a magasba, sírjukon virágok lengenek s az őszi holdfény tündököl szomorúan. Múlandóság ferditi, görbíti a tárgyakat is. melyek végül a szemétdombon találkoznak egymással. Andersen mesél, de sohase hazudik, nem szolgál édes cukrászhabbal kis közönségének, nem gügyög neki össze- csücsöritett szájjal. A beteg gyermekhez betoppan egy öregember, lópok- rócba bugyolálva, a halál elviszi öt, az anya eszeveszett fájdalmában utána száguld, dalol az éjszakának, odaadja két szemét a tónak s vakon jut el a halál országába, előbb, mint. a halál, mert ő az anya, a gyors szeretet, ott pedig zokogva belátja, hogy a végzet megváltozhatatlan s talán helyes is, hogy gyermeke nem él többé. Egy cikkében számot adott arról, honnan vette meséinek tárgyát. Az egyiket, „A királykisasszony és a borsószem“ az odensei fogház fonószobájában hallotta, a másikat, komlószedés közben. „A császár BLLENZfiK ruhája“ cirnü meséje spanyol eredetű, Don Manuel hercegről szól, aki a XIII. században éli s ezt Cervantes is földolgozta. De a lárgyi adatoknál mindig fontosabb az ö dus élmény-anyaga. Ab ból kerül ki az igazi tündérmese, a fátyolos, rejtett emlékekből, melyek az. anyja nyomorúságára vonatkoznak, vt\gy az apja régen elhangzott szavaira, a szürkeszemü mesélő nagyanyjára, a gyöngeelméjü nagyapjára s a sok-sok tárgyra, a koppantórn, a kalapácsra, az orsóra, melyek csodás kis bálványok gyanánt vették körül éberen és vigyáz va alig cszmélkcdö csecsemőkorát. Innen van, hogy minden, amit leír, azon nul él is s azonnal művészi. Wilde később utánozta, — cifrázta és lulfinomi- tottn az. ő meséit, de nem érte utói. Maeterlinck babonás hangulataiban is fölismerszik az ö Ősibb és mélyebb regényessége. Andersen egyedül áll, mint költő. Csoda a csodák világában is. ö a i varázsló. 0W1 anzwp™* . & A lélek orvosai 370 lap, vászonkötés 165 lej, fűzve 125 lej, Marie Antoinette 600 lap, vászonkötés — — — — 125 lej. nál, Cluj. Postán utánvéttel. — Kérje a Pantheon könyvszenzációk jegyzékét. Batávia Julius vegén. A javai bazárokban 1 eltűntek nekem a yönyörü szőttesek, amelyek Ftoresz szigetei- ; ről va!Ők. A legkülönbözőbb növényi rostokból többnyire páltmáJcbóll, pandanuszból készülnek ezek a domaszt-szövésü térítők, szőnyegek. A szőttesek mintái, a színek nem olyan fokünő>ek, mint ahogyan azt az ember a bennszülöttektől már megszokta. Valami különös kultúrát sejtettem Floreszen, azért már régóta hajtott a vágy, hogy egyszer ide is ékerülhessek. Csodálatosan szép ez. a sziget tenger. Haragoszölld vegetáció emelkedik ki, szinte a tenger habjaiból. Itt is, ott is látszik egy zöld sziget és partja körül, mint vékony vonalak, a bennszülött kárnak, a fatörzscsónakok, amelyek itt a közlekedés egyedüli eszközei. Abban a hitben ringattam magamat, hogy nem keltek feltűnést, de ebben a 1 laposan csalódtam. Mikor Labuhan Badjo elé értem, kifutott a kikötőből egy motorcsónak és értésemre adta, hogy meg kell állnom. A holland köz- igazgatás tisztviselője szállt ki a csónakból. — Ezen a vidéken nem kívánatos -az európaiak látogatása —, mondta nekem az érdemes férfiú. — Magam is értem a bennszülött nye’veket, de ezenkívül hoztam magammal egy buginéz tolmácsot, aki éveket töltött Floreszen. Nem hiszem, hogy bármi kellemetlenségem lenne a bennszülöttekkel. Különben is, néprajzi szempontból tervezem kirándulásomat. A tisztviseő azonban hajthatatlan rr.arayk és a következő érdekes kijelentést tette: — A bennszülöttek miatt nem is aggódom annyira, mint inkább az ősgyikok okából. A Komodo-vidék védett területnek van nyilvánítva, oda idegen lábát nem teheti. Tetszett nekem a dolog, mert minden nehézség felvillanyoz és fokozza erőimet. Poharazás közben azután bővebb fel világosi- tást kaptam a partraszállási tilalomra nézve. Korálmezők és paradicsomi szigetvilág A Varanus Komodoensis a viliág legérdekesebb óriásgyikja, egyedüli előfordulási helye az említett Komodo-vidék. — Ha ellenőrzés nem lenne, akkor néhány év üatt teljesen kipusztulna ez az ős- gyik, — mondta a tisztviselő. A hollandi hatóságnak igen jól megszervezett kémszolgálata van. Minden szigeten van néhány bennszülött, aki nyomban, kánu- jába ül, ha a láthatáron feltűnik egy nagyobb hajó és jelenti azt Labuhan Badjoban. Azok a kánuk tehát, amelyeket útközben láttam, egymásnak adták át a hirt, hogy fehér ember közeliedik. Minden ti atomra van valami kivétel, ez ősrégi szabály. Hosz- sza-s beszélgetés után találtunk tehát módot arra, hogy mégis partraszáhjak, sőt ellátogassak Komodóba. Köteleznem kellett azon- J ban magamat arra, hogy a gyíkokat nem sebesitem meg, bar angjaikat nem háborga- I tóm, sem élő gyíkot, sem tojást magammal j nem viszek. Gyönyörű, színes korálknezőn vitt keresztül csónakunk, amikor partra igyekeztünk. Sötétvöröstől világoskékig váltakozott a kor állok színe a tenger tükre alatt. Az embernek szinte kedve volt a vízbe ugrani és végiggázoÜni a korái sziget eken, amelyeknek felső szintje néha ki is emelkedett a vízből. A csónak körül leselkedő cápák azonban nyomban elvették az ember kedvét. A parton kiváncsi társaság gyük össze: lenge ruhákba öltözött bennszülöttek. Az irodában hamar elintéztük az ügyeket, hivata'ösan megállapították útirányomat és abban is hamar megegyeztünk, hogy személyesen el fog kísérni a fiatal tisztviselő, aki a motorcsónakon elém jött. És most megkezdődött életem egyik legkalandosabb kirándulása. Heteken keresztül, a paradicsomi egyszerűségben élő szigeteken Az ősgyikok szigetén nem volt más táplálékom, mint nagyon rossz minőségű szágó, amelyet a bennszülöttek a Ion tár-pálma rostjaiból vernek és áztatnak ki, azután szárított csiga és az ászárai a fiatal levelei, amelyek a zöldséget póto tik. A holland tisztviselő, buginéz tolmácsom és jómagam, igy tengődtünk az ősgyikok földjén. Hangos sivalkodíssal futottak el dőlünk a bennszülött gyerekek, az asszonyok nyomban kunyhóikba rejtőztek és a férfiak a ■bambuszkeritósek mögül leskelődtek, hogy mifélék vagyunk s mijáratban lehetünk, órákba került, míg, fényképezőgépem eUé csalhattam egy kisebb csoportot. Holdas éjjel gyikországban Nem tartozik az élet gyönyörűségei közé ilyen primitiv viszonyok között élni és kószálni a gyikok utón. Mégis, cseppet sem sajnálom ezt a kirándulást. Alkonyat felé járt az idő, amikor az első varanus-tdephez érkeztünk. Laza, humuszos talaj borította a dombokat, amelyek 7—800 méterig is eme- kednek. A földben, óriási, maguk készítette barlangokban, laknak az ősgyikok. Éppen holdtölte vök. A Labuhan Badjo-i tisztviselő már többször megfordult ezen a helyen és ismerte a gyikok titokzatos birodalmát. — Jöjjön velem sétálni a holdfényben, — mondta nekem. É'étem legkülönösebb sétája volt. A szél könnyű, szürke felhőket hajtott a vörösen világitó tciihold elé, zizegtek az ászámfák levelei, sírtak a bambuszligetek, a dombok alján és a parton, a vizenyős mélyedésekben, 193 5 szeptember 2U. .1 szágópáhnák közelében parázslót» a tuz bemiv/ÁilöOCck kunyhója CJŐtt. óvatovun lilád» unk, de még így is gyakran besüpped» a lábunk valami iriélyedé~.!>r ■> utána nyöszörgő hang árulta el, hogy megzavarni-. egy nagy gyik éjjel» nyugalrrrít. isgy panda hisz félig kitakart gyökerei alól hatalma, gyik meredt teénk. Szemei kékes íényfxn csillogtak, orrán apró pikkelyek. hiba bőr őz tek. Társain intett, hogy álljak meg. Azután ő óvatosan a gyik mögé lépett, kezét előre nyújtotta és simoga/tni kezdte az állat fejét. Mint valami hűsége* kutya, a földre tette fejét a gyik és látható jóérzéssei fogadta a simogatást. Most már én is közeebb léptem. A tisztviselő felvilágosított, hogy ez a simogotás az egyedüli mód arra, hogy az ember lekenyerezze a gyiktársadaiom éjjeli őreit. Kétségkívül hidegvér keli hozzá, de ha az ember nem tenné, akkor kellemetlen támadásban lenne része hamarosan. A varanus fogai, amelyek ajkának széléhez köze! nőttek, nyomokat iiagynának. az éjjeh idegen lábszárán. Másnap a tisztviselő bemutatta nekem a gyikfogást. Lőtt egy tengeri madarat, belét kivétette és azután rotánra kötve, végighu- zatta egy darabon a bambuszliget felé. Itt egyszerű csapdát készíttetett és a madár többi részeit tette bele. Visszahúzódtunk és figyeltük, mi fog történni. Egy óra múlva jött egy óriás gyik, lehetett vagy két méter hosszú és a madárbélel meghúzott csapáson egyenesen a csapdába rohant. Természetesen szabadonbocsátotmk a gyíkot. Kissé bántott a dolog, hogy emlék nélkül vagyok kénytelen távozni a gyikok országából. A közigazgatási tisztviselő azonban komolyan vette a dolgot és hallani sem akart arról, hogy megállapodásunktól; eltérjek. A komodói Öbölbe Igyekeztünk, amikor megláttam, hogy az egyik bennszülött nagy' figyelemmel sütöget valamit kunyhója előtt. Kíváncsiságból' odamentem s nagy meglepetésemre tapasztalam, hogy bizony a holland kormány által annyira védett óriásgyikot sütögeti a bamabőrü atyafi. Melléje telepedtem és buginéz tabnácsommal értésére adtam, hogy szeretnék részrvenni a lakomában. Az ízletes gyikhus hamarosan megsült és olyan jó illatot árasztott, hogy a ho Hondas tisztviselő is részt kért belőle. — Ez nem volt benn a megállapodásban — mondta mosolyogva. J. v. G. Hogyan dolgozik a berlini agykutató Intézet? BERLIN. (Szeptember hó.) A berlini agykutató intézetben érdekes kísérletek folynak. LTjszerü gépekkel, amelyeket neurog- raphoknak neveznek, vizsgálják az agy működését, amelyről a legutóbbi időkig oly keveset tudtak a specialisták. Ez a neuroeraph egy rádióvevőhöz hasonlít és arra szolgál, hogy az agy hullámai felfogja és geometriailag áb ázolja. Tudományos tényként tekintik immár azt a megállapítást, hogy az agy állandóan elektromos hullámokat bocsát ki magából. Ezek a hullámok önmagukban gyengék ugyan, de a gép éppen arra szolgál, hogy felerősítse a hullámokat, úgy hogy ezeket érzékelni lehessen. A gép azután egy irótollat hoz mozgásba, amely egy papirtek rcsre feljegyzi az agy működésének vonalait. Az agy minden részének megvan a maga görbéje és ha a papirtekercsen látható vonal eltér a szabályostól, a professzorok ebből agyi zavarokra, ingerlékenységre, esetleg bénulásra is tudnak következtetni. Ezeket a kísérleteket az intézet idegkliníkájának páciensein végzik. Eltekintve attól, bogy ezekről az agy belső működéséről készített fényképekkel meg lehet állapítani a diagnózist, tehát segíteni lehet a betegen, ezek a kísérletek hasznosak már csak azért is, mert ezekbői általános érvényű következtetéseket is lehet levonni, az agy törvényszerűségeire vonatkozóan. Az agykutató intézetben a halottak agy- velejét Í3 megvizsgálják. Az intézet a beszállított agyvelőknek valóságos archívuma, a narafinnai impregnált belső részeket elraktározzák és egy mikrotom nevű géppel 10.000—150.000 apró részecskékre vágják. Ezután üveglapokon helyezik el a legapróbb részecskéket is, majd megkezdődik a mikroszkopikus vizsgálat és a kísérleti anyag filmre való felvétele. Minden üveglapon kis névíábia áll az egykori „tulajdonos“ nevével. Ismert neveket is olvashatunk itt, költők és tudósok az intézetre hagyományozzák agy velejüket, de emellett itt találjuk az öröklött betegek, gyengeel- méjüek, epileptikusok, degeueráltak „adományait“ is. Az agykutatás minden problémája a szemléltető példák egész tárházával rendelkezik ebben a furcsa archívumban, amelynek plafonig érő magas szekrényei rekeszeiben fekszenek az egyes üveglapokon az intézetrejhagyományozott, vagy az intézetnek ajándékozott agyvelő- preparatumok. Az agykutató intézet egy másik osztályán az örökletes betegségeket vizsgálják. Ezen az osztályon állatkísérleteket is végeznek és például tartanak és tenyésztenek itt olyan fehér egereket, amelyek vi- tustáncban szenvednek. Ketreebe zárva semmit sem lehet észlelni rajtuk, ami a normálistól eltérne. Amint azonban az egereket az asztalra eresztik, az apró állatok őrületes vitus- táncba kezdenek. Nem tudnak előre szaladni, hanem saját tengelyük körül forognak szakadatlanul. Fejüket eközben hátrafelé fordítják, Ezeket az állatokat tovább tenyésztik és igy állapítják meg, milyen betegségek örökölhetik, kiindulva abból az aiapprincipiumból, hogy az átöröklés törvényei növényekre, állatokra és emberedre egyforma érvényűek. Az intézet tudó ai azonban mégsem elégszenek meg az állatkísérletek bői való indirekt következtetésekkel, hanem rendszeresen megvizsgálják a klinikán fekvő betegek családtagjait is. Az intézet orvosai nem egyszer többszáz kilométert utaznaK a vidékre, hoay az intézet klinikáján fekvő betegek minden egyes hozzátartozóját alapos vizsgálatnak vessék alá. A tervszerű és rendszeres családvizsaálatokban a rendkívül pontos fényképfelvételeknek és a filmnek is fontos szerep jut. TBHliPi’ 52/50 cm 5 színben 40 Lei Lepagenál, Cluj. — Kérjen teljes ingyen térképjegyzéket.
