Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-04 / 202. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16}! 1929ÁStM 3 IF i iÉÉIIÉÉ Szerkesztőség, kiaclóhivafal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No, S. Fiókkiad 6 hivatal és könyvosztály : Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. tmaauBtaesi JLVI. ÉVFOLYAM,, 2 0 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetési 840 lej. - pengő árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente — Magyarországra: negyedévre ro, félévre 20, évente 40 A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. 1 9 3 5 SZERIEMBE R 4, EíJeífa és Lavsii nem tudtak megegyezni a genfi magatartás kérdéseken- — Az angol munkás szakszervezetek elnöke a Szuezí-csatoma elzárását követeli- — Angol hadihajó-mozdulatok m földközi-tengeren A máltai kikötőt ma teljesen elzárják Az olasz—abessziniai válság ügyében mindennap felrepül egy-egg szenzációs hir, melyet nagyrészt másnapra több-kevesebb joggal megcáfolnak. A tegnapi szenzációs hir 2500 ezer főnyi olasz katonaság benyomulásáról szólott Abesszíniába, amit ma olasz hivatalos helyről a leghatározottabban megcáfolnak. A harc egyelőre még a diplomácia sakktábláján folyik és a játék központja áttevődött Genfbe, ahol holnap megkezdődik az olasz—abessziniai konfliktussal is foglalkozó népszövetségi tanácsülés. Ezt a tanácsülést követi a jövő hét elején a Népszövetség teljes ülése. A genfi vita természetesen nem csak Olaszország és Abesszínia között folyik. Az afrikai, fekete tanácstag elhanyagolható mennyiség lenne, ha Anglia nem csinálna elvi kérdést abból, hogy vezethet-e háborút egyik tanácstag a másik ellen a Népszövetség engedélye nélkül, vagy anélkül, hogy <a Népszövetség szankciókat alkalmazzon a támadó ellen. Erről folyt tegnap megbeszélés Párisban Laval és Eden között. Laval és a francia kormány, mint ismeretes, a szankciók ellen van. Amint a Temps írja, a francia diplomácia szerint rossz szolgálatot tesznek a Népszövetségnek azok, kik az abessziniai válsággal kapcsolatban megtorló intézkedéseket kívánnak Olaszország ellen. Minden ilyen lépés veszélyes válságot idézhet elő. Legnagyobb tragédia lenne —mondja a Temps —, ha a Népszövetség is hozzájárulna határozatával ahhoz, hogy az abessziniai helyi konfliktusból általános világégés keletkezzék. Anglia viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a népszövetségi alapokmány intézkedései tiszteletben tartandók és hogy az ellen, aki megsérti az alapokmánynak háború indítására vonatkozó pontjait, szankciókat kell alkalmazni. De az angol álláspont sem megy addig, hogy az együttes szankciók elmaradása esetén Anglia egyedül forduljon a megtorlás fegyveréhez. Ez annyit jelent, hogy a népszövetségi tanácsülés határozatából megtorló intézkedésekre Olaszország ellen nem fog sor kerülni. Még nem lehet tudni, hogy Eden és Laval megbeszélései cdapján Anglia és Olaszország közös jelentést fognak-e tenni párisi tanácskozásaikról a népszövetségi tanácsnak. Londoni hírek közös jelentésről beszélnek, párisi hirelc szerint ez még nem tekinthető elhatározott dolognak. A diplomáciai játék tehát London és Páris között is folyik. Ennek a játéknak tünete lehet a londoni Daily Express jelentése, hogy Németország nagyobb kölcsönt keres Angliában és beavatott körök szerint a kölcsön megadására kilátás is van. A franciák tudomásul vehetik, hogy Anglia játékában szükség esetén ott van a német ütőkártya is. Legújabb híreink a következők: Éten és L&val tárgyalása« Mintavásár terve fogauizoit meg városunk egyes vezető köreiben. Érzik, Erdély fővárosának gazdasági élete az elzárkózás kedvező körülményeinek ellenére is sorvadoz. Az anyagi forgalom különben régóta hanyatlik. Most már tenni kell valamit, mint ahogy más városok is tesznek. Például Arad városa, melyet nagy ipartelepeinek elvétele megdöbbentett. Nem tudja megakadályozni, hogy a repülőgépgyár nyomában most a nagy kocsigyárát is elvigyék és a Lomas-i után egy sereg vállalkozás a fővárosba települjön az olcsóbb adózási lehetőségekre való tekintettel, de az életérdek és a horror vaeui, az ürességtől való rettegés sugallatára mindent megpróbálhat, ami létének eddigi kereteit lehetőleg kitölthetné: uj vállalatokat akar létesíteni, saját erejével iparkodik alkotni és Arad-i hetek rendszeresítésével fölélénkiteni a gyöngülő forgalmat, A mi városunk sem maradhat el tunyán a többiek versenyében, hiszen Arad mellett a Kőrös-parti nagyváros és a Bánság székhelye is hasonlóképen mozog, kutat, kezdeményez, pedig ezekre kevésbé sújtott le az előbbi esztendők zord sorsa, mint reánk, vágj7 a székely városokra. Meg kell mozdulnunk, mert ami élénkség egyébként itt van a köz- igazgatás és az iskolák jóvoltából: mozgalom ugyan, de nem igazi forgalom, mert a valódi forgalom nemcsak pénzbe kerül, hanem ennél lényegesebben több pénzt csorgat a közösség konyhájára. Kezdünk a dermedt álomból ébredezni. Fölmerül a mintavásár gondolata a s? óv. város nagy sikere kapcsán és pedig ott, ahol a közgazdasági eszmék megindítására legtöbb illetékesség van: a kereskedelmi és iparkamaránál. Ennek ugyan csak ideiglenes bizottsága van, amelynek kevesebb a felelőssége és soványabb a jelentősége, de amig átmeneti és rendkívüli állapotokban kell nyögni, mégis ez egyedül lehetségés és alkalmas közgazdasági hely a kezdeményezésekre s úgy látszik, most a hajlandósága kezd is jelentkezni. Ez a vezetőség szerencsésen kivergődött a súlyos külön pénzügyi válságából és igy bizonyos összeget jövő költségvetésébe iktathat egy mintavásár rendezésére. Joggal mondjuk, hogy a terv már megfogam- zott. Csak ne vetélődjék el. A rendes kihordására épp elegendő idő marad, hiszen ezt a mintavásárt már csak a jövő nyáron lehet nyélbeütsi, igy remélhetjük, hogy7 kellő gond és kedv esetén egészséges gyermek jön a világra, A szerencsés életrehozataí feltétele azonban, hogy a gyáripar támogatását eleve megkapják és a város minden erejével támogassa ezt a nagy munkálatot. Nyilván se a gyáripar, se a kereskedelem nem fog húzódozni tőle, mert ami költséget elveszít a réven, busásan megnyeri a vámon. A kereskedelmi érdekeltségek vezetői már kedvező nyilatkozatot is adtak, a város pedig köte- lezettségszeriien hangsúlyozza, hogy minden erejével segiteni fog, kivéve az anyagi áldozatot. Ez nagy bökkenő volna. Csakhogy7 az erkölcsi és hatalmi erők majd megmozdulnak és kényszeríteni fognak. Ha egy ideiglenes bizottság szabadon sáfárkodhatlk óriási meny- nyiségü milliókkal, akkor ilyen célra is, mely a városnak közvetve nagy hasznot hajt, találnia kell költségvetési fedezetet. Bennünket joggal idegesít, hogy a kamara szépen a városra, a város egyszerűen a magángazdálkodás képviseleteire és egyéneire akarja áthárítani a kockázatot és az előzetes költségeket. Másutt ilyesmi nem igen fordul elő. Eggyel több ok, hogy a nagyérdekei és az ösz- szes erkölcsi erőket biztassuk, fojtsák el csirájában a méltatlan vitákat és kényszerítsék a kötelességteljesitést az egész vonalon. Van idő elég és van lehetőség elég sok, hogy egy \ jól sikerült inintavé3ár jöjjön létre, mert a vitatkozó felek is megkereshetik a maguk hasznát a jósikerü mintavásárop. A jobb jövendő azonban mintavásár utján még csak édes kevéssé jöhet közibéuk. Sokkal többet kell csinálnunk. Egy kis fejtöréssel és buzgalommal megtaláljuk városi, hét, kongresszusok és idegenforgalom alakjában. Télen sporttal, nyáron megőrzött műemlékekkel V »fizhatunk. íPÁ'RJS. (Az Ellenzék távirata.) Laval miniszterelnök tegnap este elutazott Genfbe. Eden angol népszövetségi miniszter, aki a napot szintén Párisban töltötte, este az Aix- les-Bains-ben nyaraló Baldwin miniszterelnökhöz utazott, ahonnan ma délelőtt szintén átutazik a közelben fekvő népszövetségi fővárosba. Eden és 'Laval tegnapi tárgyalásairól nem adtak ki jelentést, a félhivatalosok is csak annyit írnak róla, hogy megvitatták a napirenden lévő külpolitikai kérdéseket és megbeszélték a párisi há- romhatalini tanácskozásról a Népszövetség elé terejsztendö jelentést. Eden és Laval tanácskozásán résztvett Van- sitart állandó angol külügyi államtitkár is. aki erre a tanácskozásra Aix-les-'Bains-bőI érkezett Parisba. Laval az angol államférfiakkal folytatott tanácskozás utón fogadta Cerutti olasz nagykövetet, akivel szintén hosszasan tárgyalt. Két ellentétes álláspont A tanácskozás eredményéről nem sok szivárgott ki, de beavatottak azt hiszik, hogy nem sikerült teljesen tisztázni a helyzetet olyan értelemben, hogy Anglia és Francia- ország összhangban lépjenek föl a genfi tanácskozásokon. Franciaország továbbra is azon a határozott állásponton van, hogy a szankciók kérdését semmi körülmények között sem szabad fölvetni Olaszországgal szemben. Anglia viszont ragaszkodik eddigi álláspontjához, hogy a népszövetségi alapokmányt feltétlenül tiszteletben kell tartani és hogy az alapokmány ellen vétő népszövetségi tag ellen az előirt megtorló rendszabályok alkalmazandók. Ha azonban ezeket a megtorló rendszabályokat nem lehet elfogadtatni a népszövetségi tanáccsal, Anglia nem fog élni avval a jogával, hogy szabadkezet nyer a megtorló rendszabályok egyéni alkalmazására. Bár igy nem sikerül közös nevezőre hozni Párisnak és Londonnak állásfoglalását, mégis valószínű, hogy a há- romhatalmi tanácskozásról közös jelentést fognak a népszövetségi tanács elé terjeszteni. Ennek a jelentésnek szövegezését Éden és f^avai Párisban már meg is kezdték. Befejezni azonban csak Genfhen fogják, ha Edennek Baldwin miniszterelnökkel közben folytatott tárgyalásai megfelelő eredményt hoznak. Az angol sajtó minden esetre bevég- zett ténynek állítja be a közös jelentést, inig Párisból még fenntartásokat hangoztatnak. Leszuek-e megtorló rendszabályok? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol politikai közvélemény nagy érdeklődéssel kiséri Eden párisi és genfi tárgyalásait. A sajtóból megállapítható, hogy bár Anglia helyesli a Népszövetség erélyes védelmét és szükségesnek tartja a válság által veszélyeztetett brit birodalmi érdekek erélyes védelmét is, arra a közvéleményben nem igen van hajlandóság, hogy esetleges megtorló rendszabályok felelősségét egyedül Anglia vegye magára. Lansbury, a munkáspárt vezére tegnap egyik beszédében helyeselte a kormány politikáját és helyesnek mondta azt a lépést is, hogy az abessziniai pelróleumkoncesszió kérdésében az engedmény visszavonását ajánlotta a né- gusnak. Lansbury annak a reményének adott kifejezést, hogy az Egyesült-Államok kormánya is hasonló álláspontra fog helyezkedni. Nyilatkozott tegnap a munkásszervezetek elnöke. Margate is, aki jelentős erőt képvisel az angol közvélemény életében. El keli zárni a Szuezi csatornát Margate szerint Mussolini szembeszáll az egész világgal, mely elitéli az Abesszínia elleni lámadást. Margate ezéri megfontolandónak mondja azt is, hogy Anglia esetleg zárja el a Szuezi csatornát. Mindamellett tekintetbe kell szerinte is venni, hogy ez európai háborút vonhat maga után, amit kockáztatni nein szabad. Az angol követ a négusnál Az abessziniai pelróleumkoncesszió ügyében angol részről mind határozottabban állítják, hogy a koncessziót elnyerő cég tisztán amerikai vállalkozásnak tekinthető. Sir Eric Drumond római angol nagykövet tegnap meglátogatta az olasz külügyi államtitkári és közölte vele, hogy az angol kormány értesülése szerint a koncessziós társaságban angol töke nincs érdekelve és hogy az egész vállalkozás a londoni kormány helytelenítésére talál. Ugyanakkor megállapították Londonban, hogy a petróleum-üzletek finanszírozásával foglalkozó öt nagy angol bank, a ,.big five“ közül a petróleum- koncesszió támogatásában egyik sem vett részt. Barten abessziniai angol követ kihallgatáson volt Haile Selassteh négusnál és nagy eréllvel tiltakozott a petróieumkon- cesszió ellen. A negus válaszáról angoi lapok még nem kaptak hirt, valószínűnek látszik azonban, hogy az abesszin császár kitérő választ adott. A koncesszió elnyerője, Kicketl ugyan angol állampolgár, de teljesen az amerikai vállalkozás szolgálatában áll. Rickett, amint az addis-abebai angol követ táviratában jelenti, augusztus 23. óta tartózkodik az abesszin fővárosban. Megérkezésekor azt a magyarázatot adta az angol követségnek, hogy az abesszin császárnak át akarja adni az egyiptomi kopt katolikus papok ajándékát, mely egy, az abesszin Vöröskeresztnek ajándékozott repülőgép volt. Rickettnek a kopt pát- riárchától volt ajánlólevele a négushoz. A létrejött petróleumszerződést tanúként Hobson amerikai pénzügyi szakértő irta alá. (Folytatása a 10, oldalon.)
