Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-04 / 202. szám
2 E 1.1 F N 7 fi K MIT IK A ROMÁN SAJTÓ C'Otulőr>cgi iskola. GvJrmatok. Szuszok. „Mozgósított civil.” I PO( A: \ un ocmtíVscp iskola? A lakisi fnJ őreit n-g\ gondossággal kell kiválasztani. Ugyanilyen körültekintéssel kell kugtb/iteni tu- Ju'ukat -s leik Ivkcszültségüket. I I■• > dolog, nege telni \eluk, hogv nem uralkodni küldik okét a tálukba, hunéin azért, hogy ott a va■.vouu órizarck, segítsék a népet és tanácsot : cl fa _ rak. Mielőtt a csendőr •”/ iskolát elhagyná, tudnia ke h hogvun lehet a fehér inget összcb.irít_ koz rat ni u kék ruhával. Nem szabid az or es őrzött között szakadék támadjon. L>c nincs ilyen falusi csendőrvskoila. S ha van is. ez mindössze t jegyzőkönyv felvételét turtit ja. Ig\ találkozunk aztán az ilyesfajta hírrel: „Az Ítélőtábla i. szekciója ntos't tárgyalta Jacob Constantin csendor- őraparancsnok 1 et irt oz tu t ;ít$á nők ügyét, ki azzal volt vádolva; hogy Stefan Cojocarii gazdát Jon Mândru nevű csendőr segítségével kezén megva. aha, aztán egy kötéllel szekeréhez, kötötte Sál - cm* Vcche faluban. A bűnös csendőrőrmester galoppban hajtort az őrségig, közben a szekér után szaladó gazda megbotlott, elesett s eszméletét vesztette, inig a földön hemperegve végre a lovak az őrs előtt megállótok. Itt aztán a parancsnok ismét elverte szerencsétlen áldozatát, kinek tejét bakancsával rugdosta. Stefan Cojocaru gazda a szenvedett sérülésekbe két óra; kínszenvedés után belehalt. Az ítélőtábla a letartóztatást jóváhagyta. Ez a Jacob Constantin őrmester bizonyára nem első ízben folyamodott erőszakhoz. Mit tettek ilyenkor felebbvalói? Elszigetelt eset! — mondják bizonyára. Nincs erdő száraz gályák nélkül. Ez az eset azonban nem egyedülálló. Sok oldalt töltene be, ha a sok kis fakereszt mind beszélni tudna. Szükség van egy falusi csendőriskolára. Komoly iskolára, nem olyanra, mely a teóriát tanítja. Amig ezt felállítják, a k:s fakeresztek panaszkodni fognak. CRUCIADA (Stelescu jobboldali vezér lapja): Ne feledjük, hogy a német gyarmatok nagy részét Anglia tartja megszállva s bizonvosnak tekinthető; hogy Itália után Németország is igényt tart gyarmatokra. A példát Japán adta, mely ellen semmiféle megtorlást nem alkalmaztak. A légkör épp oly túlfűtött, mint 1914-ben. DREPTATEA: Az erdélyi szászok merészsége túllép minden határon. A kihívások szaporodnak. A Sura-Mare-i támadás után újabb kihívás történt a Brasov.megyei San-Petru faluban. Itt : németországi hitlerista rendszert dicsőítő szász ifjúság revolverrel fenyegette meg a csendőröket, akik meg akarták akadályozni az ilyen tüntetéseket. Mindez veszélyes felfogás bizonyítéka. A szisz kisebbség elfelejti a román állam engedékenységét, melyet a kisebbségekkel szemben any- nyrszor tanúsított. Barátságos és vendéglátó nép vagyunk. Nem szokásunk megsérteni azokat, akik szomszédságunkban laknak. Kisebbségeink ellenünk nem panaszkodhatnak. Mert milyen üldözése jelent az, hogy 16 évi uralom után is vannak olyan kisebbségi tisztviselőink, akik az állam nyelvén nem tudnak? Ez nem az üldözés, de a türelem bizonyítéka. A magyarok minden panasza a Népszövetségnél csak „skandalum“-ot jelent, mert hiszen mindenütt tudják, hogy civilizált elbánásban részesülnek. Most a szászok is hozzákezdtek az agitációhoz. A legelégedetlenebb is közülük el kell ismerje, hogy erre nincsenek feljogosítva. Mit tennének, ha a román állam is hitlerista elveket alkalmazna velük szemben? Azt akarják, hogy mi is ily módszerhez folyamodjunk? UNIVERSUL: A francia lapok közölték a világháború alatt ezt a történetet. Két katona találkozik a fronton. Az egyik megkérdi a másikat: — Mi újság nálatok? — A civilek jól érzik magukat! — feel: erre a szabadságról érkező katona. Akkor derült ki, mennyire szükség van erkölcsi és lelki téren a civilek és katonák közti összetartásra. Kiderült, hogy meg kell szervezni a front mögöttieket is a nemzet védelmére, melyet >.a hadsereg, — maga a nemzet“ fogalma foglal magában. Ezt alkalmazzák most Itáliában. Az olasz kormány több intézkedést tett oly célból, hogy 2 nép összetartását veszély esetére is biztosíthassa. Nincs katonai szervezetről szó, az olaszok mégis nemre és korra való tekintet nélkül kötelesek résztvenni az ország védelmében. Ennek megszervezésére bizottság alakult minden faluban. A Le Temps római levelezője szerint Itália így uj katonai fogalmat: „a mozgósított civil“ fogalmát adta a világnak. Nekünk nincs ily törvényünk, pedig erre szükség volna. Uj! Masí je’ew? meő 1. Siíone: Fontamara Az olasz Marsica parasztjainak (és minkén ország parasztjainak) küzdelme a davicsos földdel, babonával, lelki és társadalmi vezetőivel. Ára 60 lei. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj. I 913 izeptemher 4. Hadszintéri jelentés a Deva-i a Egy asztalosmester adóhátraléka miatt az adóvégrehajtók ci félig elkészült bútorokat és a lakásberendezést hurcolták el DIIVA. (Az l'.llonzék tudósítójától.) A dévai adófronlról ezidáig min sokat hozott napvilágra :i sajtó. .leien esollu-n som emlékeznénk meg nz alábbi eseményről, ha az nem háborítaná lel minden jóérzéssel bíró Deva-i polgár közömbösségéi s ha nem mentene ki a méltánytalanság' minden feltételéi. Szötvs (ivnla bútorasztalos a szomszédos Unnedoarai vásárra készüli. Minden anyagát. ami még a rosszul menő műhelyben volt. erre a legjobbnak Ígérkező augusztus végi vásárra készítendő bútorokba dolgozta lel. Még a bútorok készen sem voltak teljesen. mikor az átló hátrál ék miatt foglalás céljából egy rendőr kíséretében megjelenő két adóügynők a fehér bútordarabokat a műhelyből lefoglalta és a bő: előtt oárako:ó szekérre ráki a fel. Hiábavaló volt Szőes Gyula minden tiltakozása és magyarázata, hogy ö tulajdonképen a bútorok eladásából inkasszálandó ösz- szegböl elsősorban is a kincstárt, illetve hátralékos adóját akarja kiegyenlíteni. A könyörtelen adóágensok nem hajlottak a könyörgésre és mivel értékelésük szerint a lefoglalt félig kész bútorok nem fedték a kincstár követelését, a lakóstban található bútorokat is felpakkolták és elhurcolták. A kétségbeesett asztalos Iiiböz-fáboz. kezdett szaladgálni, hogy bútorait kaphassa ki s hogy azokat még a nap hátralevő részében befejezve, másnap a Hunedoara i vásáron eladhassa és a lakásberendezését igy kiszabadíthassa. A solv kilineselés közben eljutott dr. Hosszú városi főorvoshoz is, ki mint az ipartestedet elnöke közbenjárt Birceanu pénziigyiguzgatónál, ki aztán méltányolta Szöcs Gyula asztalos helyzetét és a: eladásra szánt bútorok kiállását rendelte el. Igv jutott aztán hozzá a szerencsétlen asztalos mester egv félnapi szaladgálás után áruihoz, hogy azokat a délután és az éjszaka folyamán befejezve, másnap a Hunedoa- rai vásárba vihette, hol azután potom áron, csak éppen, hogy a feldolgozott anyag árát megkaphassa, elvesztegette a bútorokat. A kincstár követelését kiegyenlítve, valamint az adóiigynökök által okozott szekér 1Ő0 le- jes szállítási költségeit kifizetve, lakása berendezését vi ss za k a ph a 11 a. Az esetről az egész város felháborodással vett tudomást. A kérlelhetetlen adóbehajtás nagy feltűnést és visszatetszést keltett a lakosság köreiben. I Város, ahol névtelen levélírással foglalkoznak Bizonyos időhözóhben anonim levelekkel bontják meg a kisváros nyugalmát. — A megvádolt urileány érdekes nyilatkozata SIMLE UL-SIL V A NIKI. (Az Ellenzék szilágysági tudósitójától.) A városban az utóbbi időben ismét divatba jött a névtelen le vélirás. Nemrégen is többen kaplak anonim I leveleket, amelyekkel — mint megírtuk an- nakidején — ismert személyeket akart j szennyes Nádjaival bemocskolni egy mind- I ezideig még ismeretlen személy. Néhány évvel ezelőtt szintén nagyon sokan kaptak legaljasabb vádakat tartalmazó. ,«cgy jóakaró ‘ aláírással ellátott leveleket. amelyekben az ilyen furcsa módon szórakozni akaró személy legtöbbször valamelyik családtagjának állítólagos erkölcstelen tel- j leire figyelmeztette a címzettet. A vádak i azonban majdnem minden esetben alapta- ; latinak bizonyultak s azokat csak a levélíró j koholta, hogy perverz szenvedélyét igy elégítse ki. Később aztán nyílt titokként emlegettek egy nevet, akinek az anonim levelek Írását tulajdonították, rábizonyítani azonban semmit sem lehetett s az akkoriban nagy port felvert ügy lassan feledésbe ment. Pár nappal ezelőtt ismét több Simleul- Silvanie-i házhoz vitt a postás sokszor érdekes és fantasztikus tartalmú leveleket, amelyeket az ismeretlen iró Dácz Zsuzsika aláírással látott el. A durva tréfák szerzője a kertjében napfürdőző urleányról fénykép- felvételeket is készített s a levelekbe azokat is mellékelte. A levelek szerzőjeként feltüntetett urlenny a helybeli újság legutóbbi számában a következő, kétségtelenül igen érdekes nyilatkozatot tette közzé, amely, ha fogna az átok, kellemetlen órákat szerezne az Ízléstelen tréfacsinálónak, akinek személye akkor hamarosan ismertté válna s a rendőrség is megszabadulna egy nem a legköny- nyebb nyomozás levezetésétől: „Tudomásomra jutott, miszerint a nevemben SimleuliSilvaniei-n minden rendi! és rangú férfi, a legmagasabb intellektueltől a ma felszabadult suszterinasig levelet kapott. Uraim, e levelek ne tévesszék meg önöket, meri én egyetlenegy levelet sem irtain senkiméi sem. E levelek Írója, illetve értelmi szerzője még e piszkos tartalmú leveleknél is sokkal piszkosabb és sokkal aljasabb. E levelek értelmi szerzői nem elégedtek meg csupán e levelekkel, hanem meglestek, mikor napfiirdőztem és búvóhelyükről alat- tomban lefényképeztek s a hitelesség kedvéért e fényképeket is szétküldözgették, odaállítva engem a város szemetjének, a város cédájának. Van-e cselekmény, mely jobban a földről az égbe kiált? E levelek s e fényképek értelmi szerzői jól ismertek engem, e munkájuk — elismerem — mestervágás volt, elsőrendűen talált. IE levelek és fotográfiák, többnek mini bestia, többnek mint szemétdomb, ezek már egész őrültnek tüntetnek fel engem. Nem, őrült az nem vagyok. Vájjon a lakásomban mit keresnek? Ott is fotográfiáinak? Amikor a távollétemben oda időnként álkulccsal behatolnak. Senkim sincs a földön, akihez segítségért fordulhatnék, kérem a .Mindenhatót, engedje rövidesen megérnem, hogy az ellenein indított nagy hajszáiban minden ki világosodjék. E levelek és fotográfiák értelmi szerzőinek adja az Úristen, hogy e levelek és fotográfiák legyenek életének utolsó ténykedései, hogy ez legyen fekete lelkének legniagasabb- röptii szellemi szárnylebbenése és azután következzék be a nagy zuhanás. Adja az Úristen, hogy annyi jónapjuk legyen az életben. amennyit nekem okozlak. Adja, hogy minden pénz. amit jótékonycélra fordítanak. amit a szegényeknek adnak, ezeknek ! minden áldása átokká válva, ezerszeresen hulljon vissza a fejükre, adja. hogy minden hónapban egy koporsót vigyenek ki a házukból s amikor már mindenki elhagyta őket. maradjon hozzájuk Ilii az ágy s mikor megváltóként hívják a halált, az ne jöjjön, míg az ellenem elkövetett gálád tettüket he nem vallják és jóvá nem teszik. U. i. Ha valaki még e lapközleményem után is levelet, vagy fényképet kapna a nevemben. úgy szíveskedjék azt hozzám juttatni. — Dácz Zsuzsika“. A fenti nyílttéri közlemény kétségtelenül igazolja, hogy a sötétség homályába burkolózó névtelen levélíró milyen kétségbeejtő lelkiállapotot idéz elő sok ártatlan embernek. a jelen esetben egy egyedülálló árva urleánynak, akinek azóta egyetlen óhaja az, hogy a levél írójának személye ismertté váljon és elnyerje méltó büntetését. b. gy. Mozgósziníiázak műsorai KEDD: CAPITOLMOZGÜ: SZERELEM, ÖRDÖG ÉS HALÁL. Kalandos szerelmi történet. Főszereplők: Nagy Kató, Brigitte Horney, Albin Skoda. EDISON-MOZGÓ: I. MAGLAVITI CSODA — Juhász, aki beszélt az Istennel. II. EGY ÉJ VELENCÉBEN. Fősz. Bulla Lici, Gombaszögi Ella, Tino de Patera. 3, 5, 7, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. TANIA. A MOSZKVAI LEÁNY. Főszerepben; Kay Francis, Ricardo Cortez és Warner Öland. II. MEXICO. Fősz. Georg O'Brien és Claire Trewor. OPERA-mozgó: A VÁGYAK RITMUSA. Fősz. Joan Crawford, Clark Gable. Csütörtöktől: A sivatag fiai. Stan és Bran-al. ROYAL-MOZGÓ: I. FEHÉR NŐVÉR. Fősz. Loretta ’Young és John Boles. — II. SCHMELING—HAIM.MANS boxmérkőzé- se. Uj Paramount Journal. Előadások: Box: 3.15, 5.45, 8.30. 11-kor, Fehér nővér: 4.15, 7, 9.30-kor. Vihart vetett a primár, hogy vihari arasson Az alább vázolandó történetben adva van két színigazgató, egy primár és végül a szé kely főváros magyar társadalma mely az egésznek a levét issza. A mull esztendőben egy kis színigazgató működött itt társulatával, akinek nagy érdeme az volt, hogy adósa nem maradt senkinek. Kiadta a társulat tagjainak megállapodott gázsiját, kifizette a terem bérét s igy reménykedve akart neki menni a következő szezonnak. Arról nem Írunk most. hogy mit nyújtott a kis társulat: művészetet-e vagy sem, minthogy most nem ez a lényeg, hanem az, hogy saját társulatából uj ,,iyazgirtá“ jeleni meg o színházban, oki honnan, honnan nem, de pénzt is tudott mozgósítani. tatarozott egyet s mást a zsidó kulimhoz termén, mely terem egyedül alkalmas a székely fővárosban kis szini- előadásokra, s 0 zsidó hit község ebből kifolyólag neki odta ki a termet. Nem magukról az igazgatókról akarunk szólani, mert a múlt esztendőben sem szenteltünk sorokat nekik s ezért nem említjük neveiket (egyelőre úgy sem kell megtanulni azokat), hanem elnevezzük a régit ..Balam- bérnak“, inig az újat ..Padoméinak'. Hogy I.adomér igy belemelegedeü Bal amber helyére, ez terem után nézett és kapott is a volt Meder szállóban. (Hogy hogyan fog ott játszani, az az ö baja, mi folytatjuk történetünket). Dandea primár elé járult Balambér, aki tudta a primárról, hogy nem nagy barátja a magyaroknak azzal az alázatos instánciával, hogy adna neki koncessziót magyar színjátszásra. A primárról nagy meglepetésére kiderült hogy nern olyan rossz, amilyennek festik, mert azt mondta: — Nesze fiam Balambér, koncesszió. De beállított ugyancsak Ladomér is s a primár újra azt mondta: — Nesze fiam Ladomér koncesszió. JáLszál te is magyar színházat a székely fővárosban. A székely főváros magyar polgársága pedig egy szép napon arra virradt, hogy egymással szemben két hatalmas plakát hirdette: van már magyar színház, de mindjárt kettő is. Elvetette a primár a vihart, hogy vihart arathasson. Mert, hogy Balambér megfojtaná egy kanál vízben Ladomér! és Ladomér viszont Balambért. nagyon jól tudta a primár. Nagyon jól tudta azt is. hogy két színházba egyszerre járni nem tud ez a polgárság. önként következik ebből, hogy valamelyiknek buknia kell. De lehet, hogy mind a kettőnek, mert a két plakát közt a polgárság azon gondolkozik, hogy melyik színházba ne menjen! A józan megoldás önként kínálkozik és ha van egy kis jobb érzés vagy: becsület és annyi intelligencia Thália nemes papjaiban, hogy egymással kezetfogva, együtt vonuljanak be abba a terembe, mely egyedül alkalmas, vagy távozzék az egyik, más városba, akkor hiába vetett a primár vihart, mert le nem aratja — és mi ezt akarjuk. (—dór.) nélkülözhete len segédkönyvei Elorn János: Törpe gyümölcsfák, alakfák nevelése és nyesése lei 36 Biró Géza: Szőlő metszése és mi- velési módjai — ->- — lei 36 Horn: Gyümölcsfák nyesése lei 36 Urbányi Jenő: Gyümölcsfák betegségei — — — — lei 36 Jéesay László: Hogyan készítsük el virágos kertünket — lei 36 Slntlia L.: Szőlő kártevői lei 35 Horn-Jeszenszky-Kerekes: Gyümölcstermesztés* és gyümölcsfavédelmi rádió - tanfolyam lei 40 Pettenkoffer: Szőlőművelési rá- diótanfolyam lei 40. — Zajtav: Okszerű takarmányozás lei 40 KuDhafók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérjen ingyenes gazdasági könyv- jegyzéket és ingyen mutatvánvszámot a Növényvédelem és Kertészetből. Vidéki rendeléseket azonnal — soron kívül intézünk ! NŐI DIVATLAPOK legnagyobb vi. lasz téka az Ellenzék konyvosztáiy ábaa, Cluj, Plata Unirii.
