Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-15 / 212. szám
19 3 5 azé pi ember 15. ELLENZÉK EGY VALÓDI ; A 220 nyelvű ember Látogatás a világ legnagyobb élő nyelvzsenijénél, aki a szcsnsz- y'dtől kezdve a kínaiig minden nyelven beszél és it, de a tudományok minden ágában is jártas BERLIN. (Az Ellenzék tudósítójától.) „Szép jónapot kívánunk“ . .. köszöntünk a frankiul-ti Eibheámstxosse 4. szám aJiatt csengetésünkre ajtót nyitó nevetőiképü, fürge kis öregurna, ki bennünket bár soha életünkbe azelőtt nem 'látott, de anélkül, bogy csak egy pillanatra is meglepődne, semmivel sem kevésbé zamatos miagy ars ágú „Hozta Istennel!“ csukja be mögöttünk újból az ajtót. Az újságíró ettől) a perctől kezdve a világ talán egyik legérdekesebb emberévé] áll szemben dr. Ludwig Harald Schütz-dl, ki korunk legnagyobb élő nyelvzsenije, ki 220 nyelvet ért meg, de legalább 60 nyelven, az európai megszokottabb nyelvekről nem is beszélve, perzsául, arabul, kínaiul, pa/Knyelven, szan- szkriteüí, magyarul, törökül, héberül, ó-görögül, dánul, svédül, oroszul, vagy akár abssz- sziniai nyelven ir és olvas folyékonyan. Egy alig nagyobbacska finom öreg ur, szinte átlátszó bőrű, kékeres kezekkel, derűs-rózsa - szinü arccal s galSamibősz hajjal, szájában hosszú pipa, testén a multszázad divatos ge- rokkja ... ez az az ember, kinek már nem egyszer járt csodájára a (legkülönbözőbb nemzetiségű újságírók tolmácsolásán keresztül a nagy világ nyilvánossága, Frankfurt egyik legkedvesebb nevezetessége. . . a 220 nyelvű ember ... ki örömmel tipeg ide-oda., ha vendéget kap s a tudósok kedves köziékenységévei áll, ki tudja most mór hányadszor a sajtó rendd kezesére. — „De hiszen én nem tudok még tökéletesen németül sem!“ — mondja szinte szomorúan dr. Schütz, kinek éppen e napokban került foiÜun útjába egy német szó, melyet azelőtt sohasem hallott még,... majd villámgyorsan leporoigatva a nem kevesebb, mint 14.000 könyvből álló könyvtár kezéhez legközelebb álló, egyik fal' mellé állított kisebb székecskéjét (kell bizony a hely a sok tudománynak, nincsen hely nagy és felesleges bútordarabokra . . . még a hálószoba ágya is a folünsok mögé van sáncolva!) barátságosan hellyel kánál) meg bennünket, egy tibeti imád- sagos könyv, francia kalandorregény, javai papírtekercs s egy arab falinaptár között. A norvég király leszármazottja — a tudományok tolvaja Mondja kedves dr. Schütz, szegezzük vendéglátó gazdánknak az eüső kérdést, hogyan tud egy ember ennyit összetanulni... hiszen másoknak már az is fejtörést okoz, ha a német nyelv dallamos der, die das-ával törik a nyel»vüket! — Ezt bizony magam sem tudom, de liánok a családban a nyelvtudás már különben ■s, hogy úgy mondjam „öröklött terheltség“. Ehhez még előre kell bocsátanom, hogy anyai ágról izlandi vagyok s őseim egyikei voltak a hires „Edda-dalok“ összegyűjtőinek, kik már évszázadokkal ezelőtt folytatták ezt a munkájukat, ugyanezen az ágon, kimutatható egyenes (leszármazottja is vagyok mellesleg HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NE3&R3ÖM HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓHIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítottuk. Már 20 lejért hirdethat (10 szó) az Ellenzékben. Állást-keresők szavanként csak 1 lejt fizetnek. (Dij előre fizetendő) Harald Harfagar (kinek keresztnevét örököltem is) norvég királynak, kinek udvarában a nyelvek ismerete szinte úgy odatartozott a jó ildomhoz, mint más udvarnál a késsel, villával való eves, de ami tallán ná am. a nyelvtanulási lázat rngindi tóttá az, az egyik nogynénémre vezethető vissza, ki már maga is 22 nyelvet beszélt folyékonyan... a nagynénit nem igen szivle1 bem, hát csak nem maradhattam a „gyenge nem“ mögött hátrányban . .. igy kezdtem azután én is nyelveket tanulni. . . próbál még visszaemlékezni a nagy kezdetre mosolyogva a tudós. Szemét szinte simogatóaai járatja végig a roskadásig telt polcokon a. mialatt egy kinai verseskönyvet igazit meg szépen vissza a sorba, egy rakó ne áriánk odó cigánykalendárium mögé, elmeséli, hogy fiatal korában, úgy vagy 40 évvell ezelőtt tulajdoniképpen fizikusnak indult, a jénai egyetemen befejezve tanulmányait merő kíváncsiságból — ahogy mondja —- azután filozófiával1, zoológiával, növénytannál... no meg egy kicsit lélektannal s asztronómiával is kezdett foglalkozni... ily módon sikerült is mindenből, a „fontosabb tudományok mindegyikéből valami keveset összelopkodni“, közelebb jutni az éét nagy és kis titkaihoz (nincs is olyan sok titka az életnek — állapítja meg derűsen), melyek mellett a nyelvek elsajátítása igazán nem is volt már azután olyan nagy mesterség. Hogyan tanulta meg, a nyelveket. .. árulja el kérem a jó receptet nekünk is, hátha mi is még elcsenhetünk vallamit a tudományból... s dr. Schütz szépen elmagyarázza, hogyan készít magának legelső sorban is minden nyelvtanból] egy kis min iatürki von atot, ezzel a < legszükségesebb alappal kezd azután szavakat gyűjteni, őket mondatba összeefüzni s csak azután tér át a helyes -kiejtés szabályainak elsajátítására. Ma -már hál'Istennek a technika is sokban segítségére van, mert közel 100 gramofonlemezre sikerült az egyes nyelvek valódi ismerői nydvén hangfelvételeket is készítenie, ezek pedig igen jó szolgálatot tesznek s bizony már csak szórakozásból is nem egyszer előveszi egyik, vagy másik lemezét, hogy a Bábel egyik kis töredékének szó muzsikájában ujból-ujhól eligyönyörködjön. No, s ha nincs meg a 220 nyelv között, August Strindberg, a nagy svéd iró egész életében szorgalmasan foglalkozott kémiával is, amelyet ugyanolyan szenvedélyes szeretettel űzött, mint az irodaimat. Nagy hatása a kémiában főleg azokra a hipotézisekre vezethető vissza, melyeket a nagy iró a maga korában szenzációt keltő módon felállított. Mai szemmel nézve a dolgot, valósággal megdöbbentő az a biztonság, amellyel Strindberg a dolgok lényegére — zseniális ösztönös«égével — ráhibázott. Különösen találóak azok a föltevések, amelyeket a kémiai elemek lényegére vonatkozóan közölt. Amikor az egész hivatalos kémiai tudomány az elemek szilárdságát és megyáltozhatatlanságát hirdette, Strindberg minden kisérieti bizonyíték a támaszték nélkül felállította az elemek megvákozhatóságáról szóló teóriáját és hirdette ezt folyóiratokban és tudományos előadásokon szenvedélyes makacssággal. Indokolást a természetfilozófiában keresett és onnan merített Strindberg a merész és újszerű elmélethez. Landd'at, Strindberg korának legnagyobb kémikusa kijelentette, hogy a világ legnagyobb kémikusának fogja Strind- berget deklarálni, ha valaha is sor kerülhet arra, hogy egy diám más elemmé változzék át. Néhány évtized műk el a hivatásos ké- mikustudós és irózseni vitatkozása óta s az azóta bekövetkezett eseményok bizony Strindbenget igazolták, úgyhogy Landoldt, ha ma élne, az eredmények kétségtelen érvelése alapján a világ legnagyobb kémikusává volna kénytelen deklarálni Strindberget, aki a zseni éleslátásává!! hirdette, hogy amint a felsőbb organizmusok hasadás, keresztezés, továbbá sűrűsödés, higitás, kapcsolódás folytán változnak, aképpen a legegyszerűbb anyag is változhat ilyen folyamatok segítségévei.. S ime, fölfedezték azóta a patrónokat és az könyvet, nyelvtudományának naplóját, melybe rendszeresen beírta, miként tanulta el az emberiség nyelvét; lapozgat benne, majd megáll 51-nel, ennyi naplójában a magyar nyelv száma s már olvassa is: „magyarul 1908-ban kezdtem el tanulni a Nagy-féle nyelvtanból, igen nagy fáradtságomba került azonban egy magyart találnom, kivel beszélgethettem is volna, mig végre fellépett itt Frankfurtban egy Kun Árpád nevű (egy korán elhunyt zenezseni, ki 4 éves korában járt Pesten konzervatóriumba s 6 éves korában már a párisi világkiállításon, hangversenyezett) hegedű-művész, vele me eg barátságot kötöttem, épugy később Elzász Alice Ilonkával is, majd Rorich Dezsővel, báró Pölitz-el levelezni kezdtem s igy vetettem meg lassanként magyar tudásomnak alapját“. Schütz ehhez még hozzáfűzi, hogy igen nagy kedvvel olvasgatta Benedek Elek meséit, meg is jegyzi rögtön, hogy minden magyar mese igy kezdődik: „Hol volt, hol nem volt“ . . . Molnár Ferenc ,,ördög“-e, Jókai „Aranyemiber-e“ pedig még ma is 14.000 kötetnyi könyvtárának Petőfin kívül legkedvesebb kötetei. — Meséljen valami érdekeset életéből! — Amikor 5 évvel ezelőtt Prágában, egy cirkuszban sziuindiánok léptek fel s azok előadás közben egymással beszélgettek, én anyanyelvükön kiáltottam oda nekik, hogy miért csalnak, hiszen ők nem is sziu, hanem pawnieindiánck, a jó emberek úgy megrémültek, hogy nem tudták többé számukat folytatni . . . azóta kerülöm az indiánokat, mert a vörösbőrüek bizony nem éppen kedves átkokat szórtak fefocsudásuk után felém, vagy egyszer például Németországon keresztül vándorló szingalézek akartak elszöktetni Indiába, mivel megvoltak szentül győződve róla, hogy biztos buddhista vagyok én is.. . hát ezek az én epizódjaim, de bizony ilyeneket tucatjával is tudnék még elmesélni. Aktuális dolgokra terelődik a szó. Megkérdezzük ezt a különös tudóst, hogy mit tart a politikáról, amire ő csak finoman ezt válaszolja: Politika, nagyon nehéz művészet; a tudomány s a pénz közötti összefüggésről, illetve amiért a kérdést tulajdonképpen feil is tettük: össze-ne.m-függésről, pedig csak Göthe „Tasso“-jával igyekszik egy mondatban bebizonyítani, hogy ez a két dolog am úgysem fér össze, mert: „merkt man Absicht, die und man ist verstimmt“ a tudomány álljon távol minden materializmustól, de hinni akar abban, hogy eljön még az az idő is, amikor újból visszatér az emberiséghez az idealizmus mindent megnemesitŐ kora. Egy elmerült világ, hol megállt az idő Abesszínia? Diplomatikusan tér ki a fehérlelkü tudós a kérdés elől: „hazája a világ egyik legérdekesebb nyelvének, dalainak melódiája egy ismeretlen világ, forró tűz s obogó kedv . .. egyébként a hamita nyelvcsoporthoz tartozik, teszi hozzá rögtön tárgyilagosan. Hiába, ebben a frankfurti kis kertes házban megállt az idő, visszamardt az óramutató járása . .. egy boldog bölcs éli itten a maga csendes, elmerült világát, távol a köznaptól, liberalizmustól, diktatúrától, futuriz- mustói, sztrájktól, Népszövetségtől, sztratoszférakutatástól, japán dömpingtől1 s Habsburg kérdéstől, vagy akár keleti paktumtól és Addis Abebától; . . . nem vagyok sem kuriózum, sem csoda — mondotta az újságírónak a 220 nyelvű ember, az élő s megtestesült Népszövetség, ki a földnek majdnem minden emberi szülöttéhez a maga nyelvén tud szólani, de aki a fény s pompa, hatalom és erőszak helyett, inkább ötven nép szerelmi verseit s líráját kutatja . . . bennük keresve az örök igazságot. ...S amikor egy bö dogan eltöltött egész délután után a 220 nyelvű ember karját, karomba fonva tippeg mellettem a kertajtóig s az utcán éppen egy rikkancs jósolja orditva a Népszövetség közeli bukását, dr. Ludwig Harald Schütz szelíden zárja le fejtegetéseit egy japán mondással: „Kagaku va Taishita- mono devanai“ ... nincsen a tudományban semmi nehézség ... de tudni? ... ez a minden ség ...! Doros Ferenc Jókai Mór o'csó könyvnapi kiadású: ! AZ UJ FÜLDESUR, fűzve 66, ízléses vá- I sznnkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, ki- : tűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még néhány példány kapható az Ellenzék kőnyv- í osztályában. Cluj, piaţa Unirii. Vidékre \ azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi s:en- ; zációk ingyenes jegyzékét. ami nagyon valószínűnek is látszik, egyiknck- másiknak nyelvtana, akkor mit csinál? — Hm . .. hát akkor magam készitek egyet, válaszolja egyszerűen dr. Schütz . . . szinte, hogy nem haragszik: na, de ilyet kérdezni, hát ezen nem akad fenn egy nyelvtudós.! ötven nép szerelme és Urája ... s itt egy egész világ szive szólal meg Különben is, fűzi rögtön hozzá, nem vagyok én som kuriózum, sem csoda vagy pa- pagá'ly: tanulás, rendszer és szorgalom az egésznek titka . . . bárki utánam csinálhatja, aki akarja, hiszen én magam is adok nyelvórákat, 24 tantárgyból! a frankfurti egyetemen, tulajdonképpen ez az én legnagyobb pasz- sziom, meg azután a másik legnagyobb örömöm: a versek! Mutatja is rögtön egész sor saját verse jé ent már meg, főleg a valóban mesteri „Triolettek“ érdekesek, melyeknek minden, harmadik verssora egyben a következő szakasznak kezdő sora is, de talán mégis a legérdekesebb munkája a frankfurti bölcsnek a „Liebe und Lyrik bei 50 Völkern“ cimü, piros fedeles könyve, melyben nem kevesebb, mint 50 nyelv szerelmi s lírai versek fordította, valóban mesteri szépséggel németre. Hogy Petőfi is benne van ebben a kötetben, az már dr. Schütznél ezek után annyira magától értetődő, hogy felesleges is Senne talán hangsúlyoznunk, ha nem engednék azonban elmulasztani, hogy legalább a „Hadnagy uram“ német fordítását alábbiakban ne adjuk, mert az valóban annyira tökéletes s szépmivü, hogy iskolákban kellene már tani tani: ANGRIFF „Herr Leutnant, Herr Leutnant! Vas ficht Dich an, mein Sohn? Blut ist auf Ihrem Rocke, Hat nichts zu sagen, Sohn! Herr Leutnant, Herr Leutnant! Sie schwanken, straucheln ja, Ich stiess an einen Stein mich, Vorwärts, der Feind ist nah! Da stürmt der Mann, der Leutnant fällt, Der Schmerz hat ihn bezwungen, Herr Leutnant, Herr Leutnant, Nur ver, den Sieg errungen!“ H . . . köszörüljük most mi a torkunkat (pedig az igazi meghatottságtól legjobban magunkhoz szeretnék ölelni ezt a drága, kedves magyar barátot) szép . . . nagyon szép, igazán remek fordítás ... de most, akkor rögtön azt is szeretnék hallani, hogy hogyan tanult meg egyáltalában magyarul? Benedek Elektől a sziu-indiánokig Dr. Schütz elővesz egy fekete bőrkötésű Strindberg; a nagy kémikus I elektronokat — s ezzel! az elemek megváltó zhatós ág ára vonatkozó bizonyitékok „produkálva vannak“. „Uj számok, uj tulajdonságok“' — állította főj a másik uj kémiai tételt Strindberg. A gyakorlati kémia vegykonyháján akkor nem tudtak mit kezdeni ezzel az uj elmélettel. Az akkor érvényben lévő és általánosan elfogadott Mendeejev- elv teljesen ellentmondott ennek a tanításnak. Mendelejev szisztémája még nem tudott arról, hogy az egyes elemek atomsulyai megváltozhatnak. Ma azonban, amikor az elemek értékének elbírálásánál! nem. az atomsuly a döntő, Strindberg tétele az egész kémiai tudomány legmagasabb tanítása lett. Ebből az elvből kiindulva már nem látszik vá ószinüt- lennek az sem, hogy aranyat tehessen előállítani más elemből. Strindberg szintén tudatában volt annak, hogy eve az aranycsináló fanatikusoknak „kapóra jön“, — kijelentette azonban, hogy ő maga nem akar aranycsinálással foglalkozni s ezt másoknak engedi át. Strindbergnek azt a 35 évvel ezelőtt felállított merész tételét, hogy'- a nitrogén voltaképpen nem egyéb, mint niegsürii- södött hidrogén, Lord Rutherford szenzációs kísérletei azóta szintén fényesen igazolták. Strindberg uj elméletet alkotott a higanyra vonatkozóan is s ezt az tanítását is igazolta a modern kémia, amely egyébként már föladta azt a régi álláspontot is, hogy a mesterséges aranycsinálás nem egyéb, mint az alkimisták dilettáns próbálkozása. Strindberg érdekes harcot folytatott két el nem ismert kémikusért, Proutért és Dumasért. Könyvet Is irt róluk, iIlletve tanításaikról. E könyvében foglaltakat Sommer- fb:d müncheni kémikus egyik néhány évvel ezelőtt megjelent könyvében mint bebizonyított tudományos tényeket igazolta.
