Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-15 / 212. szám

IO h 1 I /: N / fi K Ä Morgan-íegenda vége Néhány héttel r/i'löll történi, hotfy .lohn Picrpont Morgan, :t vila^hirü bankház feje, képgy iijtnnényéiH'k hal legszebb darabját eladta nüislehniliiő dolláréi-!. I jahhan |m*<Iiarról erke zell hir, hogy páratlan miniatűre-gyü j- teményél fogja elárverezlelni a londoni Chrislie-cégnél. A Morgan gyű jteiné- nveknek e/ a s/éts/órása olyan. mint \ alanti modern legenda vege. \ mostani bankár atyja, a/ dreg .1. !’. Morgan, volt korunk legnagyobb műgyűjtője. Kómá­ban hall meg, nagy műgyűjtőhöz egyet­len méltó helyen. l‘,)lö március elsején. A New York Times 11 Magnil ieo-hoz, a nagy Lorenzo Medieihez hasonlította, i Fia, az egyetlen könyvgyiijtö szenve- : délytöl eltekintve, keveset örökölt atyja I irtózatos összegeket felemésztő, de azért I végeredményben jó befektetésnek bizo- ! nvuló szenvedélyéből. Ami moslanig I megmaradt, alig húsz évvel gyűjtőijük I halála után, már csak kicsiny töredéke j annak, amit az öreg Morgan étele utolsó ' éveiben összeszedett. Az öreg Morgan a műgyűjtésben, ép­pen ugv. mint a vagyonszerzésben, olyan volt. mint valami nagy ragadozó: mohó étvággyal mindent magának ka- pariloti meg, ami csak kezeügvéhe ke­rüli. Mint óriási pók ült a newyorki Ö6. utcában lévő fehér márványpalolá jában és ügynökei olt voltak Hurópa minden zugában, ahol megvehető műkincseket sejtettek, elsősorban régi mestereket és azonkívül csaknem mindent, ami meg­vásárlásra érdemes műtárgy volt. így gvültek évröl-évre növekedő számmal a Filippo hippik. a Gbirladaiok. Rem­brandtok. Kubensek. Goyák. Gainsbo- roughk. Reynoldsok. Frans Ilalsok, Ver- meerek. Fragonardok. Az öreg Morgan jellegzetes amerikai self-mademan volt. a gazdagság és meg­gazdagodás egyik nagv századának: a XIX. századnak igazi fia. Mint ez az egész század általában és művészi téren különösen. Morgan is inkább szerzett, mint alkotott. Hozzátartozik ennek a tí­pusnak jellemző) vonásához nmeivel ö képvisel, az is. hogy alulról kezdve ju­tottak el a csúcsig, a pénzszerzésben FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL \ v ilágitóioronv hősnője. A lauriensi köz- kórha.ban -o eves koriban mégha11 Madles t ugenu nevű asszony, aki negvedcvv/ázaddal ezr!v>tt v:lightrességre tett >/ert hőstettével. A Csendes-óceán egvik világító tornyának ■ re vöt rzulőben Madles Aleks/uiuler, oki .okott munkáját végezve lassan mászott tel . v ' jgitótoronv lépcsőjen. Már majdnem e- :e a legmagasabb !okv>t, amikor hirtelen élsz edült éa lezuhant a tengerbe. Szerencsét- . asegere olvan súlyos iitödest kapott, hogy eszmelctlcnü terüli cl. felesége nagy nehezen ki vonszolta a partra, de nem vehette ápolás alá, mert meg kellett gyújtani a világító­torony lámpáját. A kötelességtudó asszony .át és két leánygyermekét felvitte a vi ágitó- toronyba, akiknek megparancsolta, — mi­után a gépek kezeléséhez nem értett, — hogy kezükkel forgassák a fénykorongot. Ö maga addig a vak sötétségben lérjét ápolta, míg a vermekek a mehanizmust forgatták. Kis idő múlva, amikor a gyermekek teljesen ki­merültek a munkában, az anya ment fel a toronyba és ellátta férjének, munkáját. A ki- :nerü tsegig dolgozott a hős asszony, azután a gvermekek jöttek lel ismét és ez így tartott hajrulhasadásig, amikor is Madles Alekszander k szenvedett. A kötelességteljesités hősi asz- szonyit és a gyermekeket állami kitüntetés­ben részesítették, ami abban az időben álta­lános megelégedést keltett mindazon népek- né, ahol a világítótornyok őrének fontos munkáját jól ismerik. Mad.es asszony 25 év­vel élte túl férjének tragikus halálát. * Kutya, mint nemzeti halott. Tokióból je­lentik: Hidesaburo Uenio tokiói kórházi fő­orvos Hasjiko nevű kutyáját egész Japánban merték. Hasjiko a népszerűséget meg is ér­demelte, példaképe vöt a hűségnek és ra­gaszkodásnak. A főorvos ugyanis vidéken la­kott és naponként, vasúton utazott a városba, ahol kórhaza volt. Hasjiko minden reggel ki- . isérte a pályaudvarra, este is ő volt az első, aki üdvözölte, amikor a kocsiból kilépett. Egy napon azonban a hü Hasjiko hiába várta gazdáját: nem jött meg a vonatta. A ‘iáorvost halálos baleset érte. Hasjiko azon­ban ezt nem tudta. Ezentúl is minden áldott este kiment a pályaudvarra, megvárta míg a vonat befutott, szétnézett az érkezők kö­zött s mikor látta, hogy gazdája nem érke­zett meg, szomorúan, csalódva hazament. Hasjiko tíz: esztendőn keresztéi! változatlanul kijárt az á; lomásra. Ez a rendíthetetlen ra­gaszkodás feltűnt a környék lakóinak és so­kat beszéltek róla, úgyhogy Hasjiko hire messzi földre eljutott. Hiressé lett, belekerült a japán iskolai könyvekbe, mint a hűség megható példája, tavaly filmen is bemutat­ták. Ugyancsak tavaly szobrot is emeltek Hasjikonak. A napokban Hasjiko kimúlt. Amikor elföldelték tizenhat shintopap haladt az óriási tömeg é én, aztán ünnepélyes szó­nokiatok kíséretében helyezték el a hü álla­tot gazdája mellé. A főorvos özvegye renge­teg részvéttáviratot, levelet, koszorút, virág­csokrot kapott. A város lakossága körében mozgalom indult meg, hogy újabb em éket készítsenek s helyezzenek el sírja fölé. Azok között a részvétlevelek között, melyeket a főorvos özvegye kapott, több levélnek az írója Hasjikot a „nemzet halottjának“ nevezi. % Kalandkeresők egyesüljetek! Londonból je­lentik: London, a klubok városa uj klub­bal gazdagodott. Megalakult a Kalandkeresők Klubja. Nincs ennek a címnek semmi frivol értelme; a kalandkeresők klubja azoknak az angoloknak kivan második otthont nyújtani, akik világéletükben a veszedelmeket keres­ték és — mint a felvételi szabályzat mond­ja — legalább háromszor állottak a halál meredé vének szélén. Az uj klub egy csa­pásra London leg exkluzívabb klubja lett; nem használ itt semmit a pénz. a rang, a származás, a döntő a három halálos vesze­delem, amelyet kaland-keresés közben állott ki a jéölt s amelyet nem is lehet csak úgy előadni, hanem okmányokkal, vagy hitelt érdemlő tanukkal kell igazolni. Ha azonban a jelöltet beható mérlegelés után fö1 vették a tagok sorába, akkor cppen az a kötelesség hárul reá, hogy veszedelmes kalandjainak el­beszélésével szórakoztassa klubtársait. Ami pedig az exkluzivitást illeti, az ebben az eset­ben nagyon is helyénvaló, mert bizony a ka­landkeresők klubjában elhangzó szörnyű tör­ténetek az óriáskígyókkal, tigrisekkel és ali­gátorokkal való vádaskodásokról — hogy csak a vadásztörténeteket említsük — egyáltalán nem valók átlagos idezzetü embereknek. éppen ugv, mint nűigvüjteményének fel halmozásában. Egyéni életében igényte­len volt ;iz öreg Morgan is, mini u leg­jelentékenyebbek, a Gai negiek és Hóeke felierek, ezekből a XIX. századbeli nagy vagvonszer/ökböl. Fsak akkor nem kí­mélte a pénzt, ha valamelyik gyűjtőmé- un nék a gyarapításáról volt szó. Mikor az első Verrneer-képet kínálták fel neki megvételre, a műkereskedőt könyvtárá­ban fogadta. „Ki voll Vermeer-''1 •— kérdezte tőle és valóban sejtelme sem volt áriul, hogy hol helyezze el szemé­lyes és az autodidakták rendszertelensé­gével összeszedett mütörléneti tudásá­ban a nagy hollandi festőt. Fár percig hallgatta a műkereskedő gondosan be­tanult előadását Vermeer érdemeiről és arról, hogy a deliti mester milyen keve­set festett. Azután nyomban kiállította a 100 ezer dollárra szóló csekket. Mor­gan jól bizott ösztöneiben: a deli ti mes­ter képeit pár év múlva lázas buzgalom­mal hajszolták a világ legpénzesebb mii- gvüjtöi és az ö százezer dollárja néhány év leforgása alatt kétszeres, sőt három­szoros pénzt ért. De azért végig megvolt benne a self-mademan-ek sajátságos szén timen tál izmusa. Fehér mái vánv pa­lotája legszebb ablakába beillesztve ma is ott van az a pár, jelentéktelen festett üveg. amelyet még iskolásfiu korában, első európai utján megtakarított zseb­pénzéből vásárolt és amelyet úgy tekin­tett, mint későbbi hatalmas mügyüjte- ményének legelső darabját. A veveyi színes üvegfestmény tovább­ra is ottmarad a képtárnak használt nagy könyvtárterem ablakában, szem­ben az öreg Morgan íróasztalával, ahon­nan elérzékenyedve szeretett elgyönyör­ködni az alig pár dollárt érő. de neki annyira kedves első, maga szerezte mű­kincsében. De a bájos Giovanna Torna- huoni arcképét, a többi. igazi értéket képviselő, régi mesterrel együtt, már le­akasztották a műkereskedők emberei és ezzel véget ért a Morgan-gyűjtemény XIX. századbeli legendája, alig húsz évvel a gyűjtemény gazdájának halála után. — th. — „Szép uriház családi kisértettel eladó.“’ Londonbó jelentik: Egy idő óta érdekes hir­detések jelennek meg az angol lapokban, amelyek azt adják hírül, hogy az ingatlan­tól rgil mi ügynökök részére jegyzék készül mindazokról az eladó kastélyokról és urihá- zakról, amelyekben kisértet van. így azután a közeljövőben alighanem ilyen hirdetések jelennek majd meg az angol lapokban: „Tu- dor-sti.usban épült kastély, birtokkal, nagy parkkal és halastóvá , összes melléképületek­ké! eladó. Háromh a vönként megjelenik a családi kísértet, me y a monda szerint az egyik ősanya szelleme cs csupán a cselédeket és gyerekeket ijeszti meg. A kastély árábó éppen ezért tiz százalék engedményt nyúj­tunk.“ Voltaképpen kézenfekvő volna, hogy az angol ügynökök elhallgassák a családi ki­sértet et, ha el akarnak adni egy ilyen kas­télyt, vagy uriházat. Ezt azonban nem teszik az anger ügynökök, mert az tisztességtelen volna, másrészt arra is lehet számitani, hogy az uj tulajdonos pert akaszt a nyakukba, ha nem szereti a kísértet járást. Érdekes, hogy még nem is nagyon régen egész másként járt a dolog. A háború előtt a jól szituált amerikaiak főként olyan régi angol kasté- t lyok iránt érdeklődtek, amelyekben kísértet A fagylaltgyár és a hőmérő Ki találta ki a fagylaltot? A cukrászipar története feljegyzi, hogy a fagylaltot egy ColteFi nevű olasz cukrászinas találta fel. CoFtelli állandóan azon törte a fejét, hogyan találhatna ki újabb édességeket. Egy külö­nöseit forró nyáron meggyőződött arról, hogy a viz „külső'eg és belsőleg“ még nem hüti le az eltikkadt embert s igy jött arra az ötletre, hogy édesített itaJba jeget kever­jen. Az újításnak nem várt sikere volt, afní ! a cukrászinast újabb kísérletekre ösztönözte, j Dupla fallal el'-átott faládát komponált s e I ládikában egymástól elválasztva édes krémet I és jeget tartott. A krém a válaszfalon ke- > resztül is megfagyott s a kiséretnek olyan í sikere volt, hogy a cukrászinas nemsokára I kávéhizat nyitott Párisbon, ahol a fagylalt­is van. A/ amerikaiak cgyánlán n<■ * a ‘-zcilemekiől és rendkívül jói mr * gát, ha j pénzes amerikai .,///. <!n a .un­téit odahaza, hogy angliai kj.n-lyábm c •* i szellem ki sért. Ebben j/ időben ./inte* lm. ■ volr. a kisértette rendelkező kastélyok /ín és az amerikaiak külön fizettek azért, hoz kastélyukban időnként egy-cgy szellem meg jelenjen. Közben megváltoztak a viszonyok és az angol kastélyok kiértetc most ruá tehertételt jelentenek. Lenyomják az amúgy is alacsony árakat és sok gondot okoznak az ügynököknek. Az ango ügynökök szellem- jegyzéke különben jellemzi azt a szinte kmo pedaaiténát, amely az. ango. üzleti ele: sajátja. Egy londoni klubban parfiimözik a kutyá­kat. Londonban a napokban megnyitották az arisztokraták kutyáinak k ubjái. Az uj egyesület tagjainak díszes sorában helyet foglal a walesi herceg, a kenti herceg, Erzsé­bet hercegnő' és sok más angol udvari neme.. Az arisztokraták kutyáinak klubjában heten­ként kétszer nagy összejöveteleket tartanak, ahol a kutyák szórakoztatása mellett azoknak testi kivánaimairó is történik a gondosko dás. Itt nyirják, göndörítik, íésülgetik a faj­ebeket. sőt legújabban speciális kutyapart ü- mök szagosűják a klub tagjainak négylábúit. Amíg. a klub személyzete a kutyákkal bíbelő­dik, addig gazdáik a szomszédos termekben szórakoznak, nagyszerű bár, olvasó, biliárd- szalon feledteti a kutyatulajdonosokkal az idő múlását. A termekben mindenütt gyö­nyörű képek lógnak, melyek kizárólag ne-ves kutyákat ábrázolnak, ameyeket esőrendü piktorok festettek. A klub igazgatója Beddos őrnagy azt mondja, hogy a klub eddigi fenn­állása óta 7709 arisztokratának ebét látta vendégül a nem mindennapi rendeltetésű kutyaotthon. * Teázni fogunk — akár akarunk, akár nem. így határozott az International Tea. Market Expansion Board s hogy szavainak nagyobb nyomatékor adjon, évi csekély kétszázötven­ezer angol fontot, vagyis 150 millió lejt sza­vazott meg propaganda célra. A szervezet megállapította, hogy India, Ceylon és Hol- iand-Keletindia tea ültetvényei egymás között megái apód rak már ugyan, ez azonban nem elég, mert a tealogyasztás nem kie-égitő és ez halomra dönt minden tervet. így hát nagyszabású prop>aganda_h-adjárat indul a tea- ivás érdekében Nagvbritániában, Kanadában, Dc':-Afrikában, Ausztráliában s valamennyi európai országban. És egy 150 millió lejes propagandának ki tudna eilen illanj? 193 5 szeptember IS. Cigánnklrf Hj - választás Amenitában Detroitbó. jelentik: Nagyon érdekes soro­zatos ünnepélyeket tartanak a környékbeli cigányok abból az alkalomból, hogy király­nőjük Queen Elizabeth Mary, megtért ősei­hez. Több, mint húsz évig kormányozta a braziljai cigányok hatvanezer főre rugó tö­megét. Most, hogy „dicsteljes“ kormányzása véget ért, a cigányok egy teljes esztendeig gyászolják. A kiráynő utóda fia, József ki­rályfi lesz. A cigányhagyományok szerint, ha a dinasztia egy tagja meghal, akkor az összes törzsnek teljes számban kell! részt- vennie a temetésen. Minthogy a törzsek szétszórt telepieken laknak, sokszor hat hó­napot is igénybe vesz, mig valamennyien össze tudnak gyülekezni s igy addig a teme­tést nem is tartják meg. A környékbeli :la- kosság nagy érdeklődéssel várja az uj ci­gánykirály beiktatásával kapcsolatban rende­zendő tarka ünnepségeket. A már egybe- gyült hatalmas cigánytábor lázas izgalom­mal készíti elő „őfelsége“ beiktatását. tal, mint uj találmánnyal, bombasikert ' ért el. A kávéház állandóan zsúfolva volt vendé­gekkel és a fagylalt nagy divat lett Parisban. Mindez pedig — 1680-ban történt. Azóta a fagylalt divatja az egész világon elterjedt. Egyik legnagyobb ango fagylalt­gyár statisztikája azt állítja, hogyha árnyék­ban 24 fok Celsiust mutat a hőmérő, akkor már naponta másfélmillió adag fagylaltot tudnak a gyár lerakatai eladni. Ha már most két fokkal ugrik a higanyoszlop, akkor a napi forgalom már negyedmillió adaggal emelkedik. Az idei zavaros nyáron, a sze­szélyes időjárás ellenére, naponta három- és félmillió „porciót“ sikerült eadni a fagylalt- gyárnak. A csikorgó gyémánt — ez az arma .—danii gyémánttőzsde iegírűebb szenzációja. \ csi­korgó gyémánt nem valami különlegesség; 1 minden gyémánt csikorog, csak megfelelő módon kell kezeim. De mé:ü nagy jelentő­sége van a gyémánt csikorgatásának, mert ez a legújabb és biztos próbája a gyémánt való­diságának. Az eljárás abbó áll, hogy a meg­vizsgálandó követ érintkezésbe hozzák a fa­gyasztott szénsavval. Ha a gyémánt gyémánt a talpán, a hirtelen lehűlés következtében rezgések támadnak bensőjében és világosan hallható csikorgással szolga tatja tanúbizony­ságát valódiságának. Ezzel szemben a hamis vagy mesterséges gyémánt sohasem csikorog. * Saját klimája van a legújabb tengeri óriás­hajónak. Londonból jéentik: A Cunard- vonaJ uj óriáshajója, a Queen Mary, saját klímával fog rendelkezni, mikor átkel az Óceánon. Az egész világon csak két hajónak, a Normandienak és az Orionnak van olyan berendezkedése, amivel a levegőt és annak: hőfokát olyan magasságban ■ ehet tartani a hajó helyiségeiben, amilyenen éppen akarják. Különleges berendezkedések révén ki lehet szárítani a levegőt a hajón, nedvessé lehet j tenni, hideggé vagy meleggé, úgyhogy az a | lehető legjobban alkalmazkodjék a külvilág időjárási viszonyaihoz. A Queen Maryn lévő helyiségek száma azt mutatja, hogy ezen a hajón lehet majd a legtöbb utast szál­lítani az Óceánon. A hajón külön fedélzetet rendeztek be a napfürdőzők és a különböző játékok számára. A hajón lévő uszoda a leg­nagyobb, amit eddig, hajón előállítottak. A belső berendezkedést az egyszerűség és a praktikusság jellemzi. A különböző stílusokat és a díszítések túlzásba vitelét mellőzték és a 'legnagyobb súlyt a világításra és az ab’ak- diszitésekre fektették. Ezenkívül újfajta szí­nezésű fémalkatrészek adnak érdekes diszt az óriási hajónak. Egy gomb megnyomása által a legkülönbözőbb szinti fényekbe borítható a hajó hatalmas bálterme. A hajó diszkeseit j és a képeket a lege sőrendübb művészek ké- | szitették. A hajót óriási összegre biztosítót- j ták é; a fedélzetek csaknem teljes egészük- ■ i ben fémbő'1 készültek. úgyhogy tűzveszély j I szinte egyáltalán nem forog fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents