Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-11 / 182. szám
r» nLLfíWZAK I maammKmmmmam A K.-.vkdt*s lassúnként clador.mu e/iist nyak- orvot, v:i.jk\vat at, póráz it, tédi gvapjuruihá- iir jxxlig cip&ronpvnak haszn.tlm. lXirling mejcsértódvc járkált ide oda, mintegy azt kérdezve, mi történt vele. Barna szeme ÁHondóan csodálkozott ezen s szőnie fölött azok * világosabb harna szőrpamacsok is ezen csodálkoztak. Egy hideg, rsős őszi ötén, aztin a farkit behúzva, végkép eltűnt azon a fenyves soron, amelyen az I'.xcelsiorba vetődött. Nem is látták többé. Karácsony utált a hóban taüliá.k meg hulláját, sebektől Ihuíiv.i, csontváz soványan, ütszemarva az éhes, falusi ebektől, koravénen, ősz lialánték- kal. Az lett a sorsa, mint szegény Árvay Art urnáik, a h őssrnerelmesn ok, aiki szintén zülötten, névtelenül] pusztult d a vidéken, valahai' az árakszéléin. munkás környezetből kerültek az egyetemre. Ezeknek az ifjaknak a lelke nincsen megmételyezve a városi ir .ő társadalom pszihlkai mérgétől. — A két Ifjúság viszonya egy komplikál, társadalomtudományi kérdő,, mely nagyon is beható foglalkozást kiván. önként vetődik fel a kérdés: ellehet-c képzelni és meglehet-e valósa tani két nemzet együttműködését, anélküli, hogy vakwndyik nemzeti büszkeségi csorbulást ne szenvedjen? legtöbben egy teljesen baloldali, vagy teljesen jobboldali felfogásban látják a megoldási lehetőséget. Bár ezek a felfogások már nem felelnek meg a mai helyzet adottságainak. A nemzeti szuverén it ásnak egy uj ércemezcscrc, elfogadására és ami tőlünk függ, elismerem, egy uj alkalmazására van szükség. De ehhez az i® szükséges, hogy egy öntudatos, progresszív magyar ifjúsági mozgalommal álljunk szemben. Egyéni megnyilvánulásokat tapasztaltom, individuálisan sokszor sikerük is megértésre jutnunk. Ellenben kollektive félt kifejteni álláspontját a magyar diákság. Pedig abszolút nyíltságra és őszinteségre kelll törekednie a magyar ifjúságnak, mert igy több eredményt érhet el, mintha meghátrál s az öregek elavult érveire és ideológiájára támaszkodva, szellemi revízió helyett a határok revíziója gondolatával törődik. Tiberiu Rebreanu, a „Női“ c. uj román nemzedék folyóiratának szerkesztője, a noisták vezére — A magyar diákok következetesek, becsületesek, szolidárisak, kiket nem lehet gyűlölni, mint a magyar felső osztályt. Dolgoznak. Látszik, hogy igyekeznek tökéletes nyelvismeretet szerezni. A vizsgákra felkészültén jelentkeznek. Demokratikus, nyugatias gondokozásuk modern voltukra engednek következtetni. — Mivel a mai magyar diákság másképpen gondolkozik, mint elődjeik tették, minden lehetőség meg van arra, hogy a teljes megértés viszonya fejlődjék ki a többségi és kisebbségi diákok között. A kölcsönös viszonyt eddig is a barátság, kollegialitás jellemezte. Az együttlakás, a közös munka, ha kényszernek is bizonyult, összehozta a román és magyar diákokat. Hogy milyen nagy jelentősége van az együttdolgozásnak, arra igen jó példa az irodalmi és bölcsészeti fakultáson uralkodó viszony, hal semmiféle szélsőséges ki engés nem talált talajt. Kár, hogy a magyar diákok nem tiltakoznak a magyarul beszélő zsidók ellen, kik közül egyesek erős balo.dali viselkedésükkel félrevezetik a románokat, magyaroknak adván ki magukat. — A magyar diákság abban az előnyös helyzetben van, hogy a román kulturális és nemzeti életet elemeiben megismerheti. Éppen ezért ávángárdája kell, hogy legyen a román—magyar közeledésnek. És itt nemcsak az erdélyi kulturta álkozásról van szó. A romániai magyar diákság, me y ismeri mindkét nép kultur értékeit a maguk nemzeti jellegükkel, fia kell, hogy legyen a magyar- országi és romániai értelmiségi ifjúság között. Mi nyugatra nézünk és nem keletre. A Duna-medence ifjúságának közös céljai kell, hogy legyenek. Ezeket a célokat pedig csak egymás kölcsönös ismeretével és az ismeretségen alapuló együttdolgozással lehet megvalósítani. Mi, a „Noi“-isták nem imperialista törekvéssel indu’lunk. Mozgalmunkat a románizmussá értékelt és tettekkel követelő szocializmus jellemzi. De amikor saját fajunk uralmáért dolgozunk, tiszteltedben tartjuk mindenik faj törekvését és elismerjük mindenik faj létjogosultságát. — Az állam szabad fejlődést enged felfogásának, amennyiben az állampolgári kötelességeinek eleget tesz. A számaránynak megfelelően a kisebbségi diplomások jogosan tarthatnak igényt állami állásokra. Hazánkban dúló idegen áramlatok nem lehetnek hosszuéletüek. Az uj román generáció „tiszta román“ szellemben. nő fel, távoltartja magát az utánzásoktól és tagiadja a rendszerek, izmusok importálását. A „tiszta román“ uralmat kivánja uralkodó elemé tenni a kisebbségek kérdésének békés megoldásával. A többség és kisebbség a jövőben nem élhet ellenséges viszonyban. Az uralkodó faj a keretei közé belehelyezkedett kisebbséggel a legtökéletesebb egyetértésben kell, hogy éljen. Éppen ezért kívánatos volna, hogy intenzivebb közeledés létesüljön közöttünk. Szeretnénk közelebb megismerkedni a magyar törekvésekkel és hasznos lenne, ha a magyarok is több érdeklődést mutatnának a mi célkitűzéseink iránt. — Az uj magyar nemzedék felismerte életfeladatát, fel, mint ahogy a román fiatalság is felismerte. A régi magyar gcneriációt A magyssr tesfkolai Jiáláság — românii tiikoB&en Helybeli egyebei tanárok érdekes nyilatkozatai ív. Virgil Mancsai, az irodalmi cs bölcsészeti fakultás diákkörének elnöke — A magyar diákok éppen úgy dolgoznak, mint a románok. Szemináriumi munkájukkal, vizsgákon elért eredményükkel elismerést érdemelnek. Jó akaratot mutatnak az iránt, hogy a nyelvet tökéletesen e sajátítsák. Általában elég jói beszélnek románul. És az anyaggal is igyekeznek tisztában lenni. Nemcsak a mi, de a professzorok elismerését is megnyerték a magyar fiuk. — Rossz viszonyról nem beszélhetünk. A mai állapotokkal azonban nem vagyok megelégedve. Nem igen vannak szerveink, amelyeken keresztül érintkezési pontokat ta- 1 áfáink. Egyéni közeledésekről beszélhetünk, de általánosról kevésbé. A tavalyi tudományos összejöveteleinken történtek ugyan közvetlenebb találkozások, de az idén ezek is elmaradtak. A jövő iskolai év folyamán intenzivebben inditjuk be azt a munkát és lehetőségeket adunk, vagy lehet, hogy éppen kérni fogjuk a magyar kollegáinkat, hogy ezeken a tudományos megbeszéléseinken ismertessék meg e őrtünk a magyar értékeket és realitásokat. Tervünk van arra nézve, hogy tudományos kirándulást rendezünk Budapestre és hogy magyarországi diákokat hivjunk hozzánk. — Kétségtelen dolog, hogy a hit, a kulturális tradíció köti az embert fajához. Ez ellen nem is lehet senkinek kifogása. A magyar ifjúságnak kötelessége múltjával, népével fenntartani a lelíkikapcsolatokat. De ennél többet is tehet és cennie is kell. Meg kell ismertetnie a magyarsággal a román szellemi élet értékeit és kulturális elemeit. Az államnak legyen becsületes honpolgára és szeretettel viselkedjék iránta. Mint tanár pedig ismerje feli a nevelés fontosságát s a fiatalságot irányítsa a mai éltet követelményeinek megfelelően. — A magyar diáitoknak mindenek előtt a kisebbségi élet keretei között fennálló intézményeknél kell elheyezkedniök. Ezek az intézmények pedig jogosan működhetnek. De mutassanak bizalmat az állammal szemben és szolgáljanak egy magasabb emberi kultúrát, egy felső ideált. Részt kell vennie azonban a magyarságnak az államszervezet vezetésében is. Kielégítő mértékben keli!, hogy alkalmazást találjanak állami intézményeknél és hivatalokban, mert a megértő és békés együttműködést másképpen nem lehet elképzelni. Az uj román nemzedék minden bizonnyal több megértéssel fog viselkedni a magyarság iránt. — Az uj magyar nemzedék, mint a román és mint minden mis európai nép fiatalsága, uj életstílussal rendelkezik. Uj lelket keres és emberibb méltóságot akar. Az alkotás vágya és az örök értékek keresése jellemzi a mai ifjúság leHkivi (ágát. Úgy a magyar, mint a román fiatal nemzedéknek egy kulturális ujjáértékelést kell végrehajtania, hogy őszinte és eredményekkel járó közeledés történhessék a két nép fiatal nemzedéke között. Tiberiu Cipáu, az orvosi fakultás diákkörének elnöke — Álitalában jó fiuk, jó kollégák a magyar diákok. Becsületesen dolgoznak, eleget tesznek kötelességüknek. Szó se róla, akadnak olyan kollégák is, kiknek munkateljesítménye kívánalmakat hagy miaga után. Ellenben vannak olyanok is, kik minden tekintetben kifogástalan eredményt mutatnak fel. A román nyelvet jól beszélik. — A viszony: harmonikus. Incidensek nincsenek. Fokozni lehetne a barátságot, ha megtalálhatnák annak a lehetőségét, hogy a klinikák területén kivü'j is érintkezhetnénk egymással. Ez az érintkezési hiány nagyon érezhető a mai helyzeten. Kár, hogy a magyar kollegák nem vesznek aktive részt az egycsülieteink életében. A kölcsönös megismerés sok tekintetben elősegítené a viszony jobbátéttÜét. Meg aztán közös érdekeink megbeszélése is megkívánná a szorosabb kapcsolat kiépítését. Magyar kollégáink szolida- ritásávol és egész magatartásukkal teljes mértékben meg vagyunk elégedve. — Ha valaki mint orvos, elküsmeretesen végzi hivatását, betegjévell szemben szeretettel, odaadással viselkedik, úgy a saját faja, mint az állam iránti kötelességének eleget tesz. Az orvos hivatása magaslatán nem ismerhet faji és felekezeti különbséget. Eiogy az orvosi feladatain kivüj fajával és feleke- zetével is érez valaki közösseget, az természetes dolog. — Az egyetemen szerzett érdemek és az etnikai arányszám alapján a magyar kollégák számíthatnak állami állasokra. Az orvosi pályán kü önben az arravaló orvosok megtalálják megélhetési lehetőségüket. Nincs túltermelés. A szabadverseny pedig annak kedvez, aki felkészülten áll a versenyzők közé. Az uj egészségügyi járások feiálitásával egyenesen szükség fog mutatkozni orvosi téren. — A magyar fiatalság mentalitása nagyjában megegyezik az uj román nemzedék gondolkozásával. Ha majd azok a kevesek, kiket az irredentizmus érzése füt, belenyugosznak a mai helyzetbe, tökéletes harmónia jöhet létre a román és magyar fiatalság között. Egy dologra kelj ügyelnie a magyar ifjúságnak, éspedig arra, hogy a baloldali zsidóság ki ne játsza érdekeit. Teofil Vescan, a fizikai és matematikai diákkör elnöke — Dolgoznak a magyar diákok. Munkájuk elismerést érdemel. Viselkedésük sem eshetik kifogás alá. A nye'Jvet kielégítően beszélik. — Nagyon nehéz dolog a közeledés kérdésének (gyakorlati megvalósitása. Igazi közeledés csak egyéni alapon történhetik. Ez meg is van. Kollektiv közeledésről alig beszélhetünk. A magyar kollégák már maguk közt is felekezetek szerint csoportosulnak. Velünk szemben viszont bizalmatlanságot mutatnak. Nem liehet még tisztán látni az egymáshoz vezető utakat. A viszony azért barátságos közöttünk. — A magyar ifjúság hivatása? A múlttal való kapcsolat és faja iránt érzett kötelesség nem jelenthet akadályt abban, hogy ne légyen jó állampolgár. Feltéve, ha kulturális kapcsolatai nem az öreg nemzedék gondolkodását követi, hanem egy revideált, progresszív gondol'kozásu ifjúság mentalitására vallanak. A falun, a gyűlölet-mentes és elfogulatlan parasztrétegeken keresztül a két nép közeledését kelj hivatásául tűznie a magyar ifjúságnak. — A matematikai és fizikai fakultás magyar diáksága minden féle tekintetben, ami a tanulást és a vizsgázást illeti, megüti azt a normális mértéket, amelyet ma a Cluj-i tudomány egyetem a középfokú oktatással foglalkozni kívánó tanárok képzésében megkíván. Különleges tudományos érdeklődést, tudományszomjat, csak a legritkább esetekben lehet tapasztalni. Oka: az erdélyi magyar ifjúság félre lévén vezetve az előrehaladottabb -korú vezetőik á ital, kik nem akarják megérteni a jelen s még kevésbé a jövő szellemét, nem látja szükségesnek egy j magasabb és céltudatosabb tudományos ki- ! képzésre való törekvést. A tudományos pá- j lyákon való elhelyezkedés jelentig, tényleg 1 gyenge kilátással kecsegteti a magyar diáko- j kát. Ezen a helyzeten a magyarság erdélyi j vezetőinek keTi segíteni, mert tudományt • csak érzéssel, szeretettel! és teljes odaadással lehet eredményesen művelni. Az ifjúságnak egy konszolidáltabb jövő reményében is fel kell készülnie az életre. Kevésbé lehet tapasztalni ezt az ideá'izmushiányt azoknál a diákoknál, akik az ősi rétegből származnak és akik úgyszólván a tiszta paraszti, vagy / 9.1 5 au {/ u 1 ■/. i u H II. í« az álmok, látomások, nagy/.ávok jrUcrjírzték A román se volt küilönb: x Kárpátokon | túlra tekintett örökösen. A mai ifjú vág ma gyár, román egyformán a fülét a nép leié iordiija és népe vzolgá atába állítja életét. Az a szeretet és felelősség érvéi, milyet a román és magyar diákság egyformán érez népével1 szemben, íeltétlcn közeledésre vezeti a két ifjúságot. Hiszem, hogy kévé* időnek kell elmu linia és amint a hivatalos szász ifjúsági szervezetekkel, úgy az arra f illetékes magyar ifjúsági mozgalmakkal felvehetjük a kapcsolatot és akkor a három erdélyi történelmi testvér nép fia együttes munkává kezdhet a jövő építéséhez. Szabó Lajos. Ami titok Az alábbi titok birtokába a Szociális Misszió j turdai gyermek nyaraltató telepén jutottam. A Bánya.fürdő hegy koszoruzta, só és fenyőpárás völgyében már messziről mosolyog felénk piros tetője. Zsenge fácskái a szilaj széltől mélyen hajbókolnak. Kavicsos utai nyilván a táncos gyerek, lábak érintésétől csikorognak olyan vidáman talpunk alatt. Szirtid őad ásra vagyunk hivatalosak. A játék j már javában folyik Török Irma tanítónő veze. ,j résével, amikor oda érkezünk. Tagadhatatlan, talpraesett kis számok peregnek frissen, egymásután, szereplőik méltán érdemlik ki a zsúfolt nézőtér apró népének bőkezű elismerését; cseng.zcng szakadatlanul az üde kacagás. A legsikerültebb jelenet azonban mégis a nézőtéren játszódik le kizárólag a mi számunkra. Csigákba csavarodó, fénylő feketehaju kislány áll előttünk, olyan 5—6 év körüli. — Micsoda szépség ez a gyerek, — mutat rá szomszédom. Vál'lára teszem a kezem. Murillo fdhőkön könyöklő angyalkája fordul fdém. Pufók, olajbarna arcában világosszürke szemek csudálkoz. nak. óhajtanám, ne forduljon hamar vissza: — Itt lakik a nyaralóban? — kérdezem hát tőle. — Nem, de minden reggel kijövök. — Hogy hívják? Kissé román hangzású nevet mond. — Román? — Nem, — válaszolja hangosan és bátran. — Tehát magyar? — Nem, — feleli, újra ugyanolyan határozott, sággal. És okkor egész testtel visszafordul, két gödrös, párnás kis kacsóját nagy óvatosságai illeszti oda hangellenzőül szájszögleteihez, kecsesen hajol egészen közel, bele egészen az arcomba s titokzatosan mosolyogva, alig-alig hallhatóan leheli: — Zsidó. Hiába — már a gyermekekben is él a nemzetiségi kérdés napjainkban ... G. M. AZ ATHENAEUM UJ, 66 LEjES REGÉNYE! £LÓzÓ KX>TßT • hCLTAl 7ENO I F 7A BB* Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje a teljes sorozat ingyenes jegyzékéi. ! A legnemesebb erdélyi hejyomj.:,- képviseli és szolgálja az. Ellenzem
