Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-09 / 180. szám
p 6 Árlejtések •Vu^uvtus 16 in a dévai állami kórház a/das-i^i hivatalában árlejtést tartanak, a órhá ly-'/nr havonta ./iiRiianütS 300 k$r turhaiuiN, íoo k;.;r sertéshús, 120 k^r /aar, -300 kgt liszt cs a 30 k$>r nuJlilásJiszt beszar- ’esc érdekében. — Augusztus 7-én a brusovi várod u/án árlejtést tartanak a városi autó- ara/s kibővítési nunikalaiainak vállalatba adása érdekéiben. !■' őirany/at 650 r/er lej. — \ugus7tus 12 -eat a braşovi városházán árlejtést tartanak a C'apitanul-utica aszfaltozási munkálataira. Klőirány.at 658 ezer lej. — Vitjuszcus 17-én Madarat, Áradni egye község hivatalos helyisedében árlejtés utján a vadászati rogoi adjak bérbe. — Augusztus 17-én a I'reiscaune-megyei Lung* község hivatalos helyiségéibe* áj'lejtc> utján 7039 köbméter Icayőfát értékesítenek. — Augusztus 14-én a kenheti erdőinspektorótusnál Sighisoaran árlejtés utján értekesirik a Ciue-onegyei Coz- meai község tulajdonát képező 1346 köbméter ópüíetfa-anyagot. — Auigjusztus 14-én ugyanott árlejtés utján értékesítik a Baraolt község tulajdonát képező 1394 hektár erdőterület faanyagát. — Augusztus 14-én a Tárnává-Mica-megyei Bioan község hivatalos heh'iség ében árlejtést tartanak 2 ezer darab fenyőfa értékesítési céljából. — Augusztus 13-án a c-uji primárián árlejtést tartanak 10 ezer kgr aluminiumszullát beszerzése érdekében. — Augusztus 13-án a Gheorgheni városházán árlejtést tartanak a város tulajdonát képező villanytelep részére szállítandó 34 ezer 872 lej értékű villanykörte beszerzése érdekében — Augusztus 17-én a Ciuc-me- gyei Rcmctea község hivatalos helyiségében árlejtést tartanak 2300 köbméter fenyőfa értékesítése céljából. — Augusztus 9-én a Treiscaune-megyei Martinis község hivatalos helyiségében bérbeadjik a községi vadászati jogot. — Augusztus 27-én a Bistritai helyőrség parancsnokságánál árlejtést tartanak 142 ezer kgr másodosztályú marhahús, 330 kgr sertéshús. 230 kgr bárányhus, 11 ezer 300 kgr sózott szalonna, 2300 kgr füstölt szakma*, ezer kgr zsír és 200 kgr kolbász beszerzése céljából. — Augusztus 23-án a timisoarai városházán árlejtést tartanak 2 ezer darab nittkötés beszerzése céljából. — Augusztus 22-én a brasovi városházán árlejtést tartanak egy 32 méter hosszú önműködő tüzokólétra beszerzése céljából. — Augusztus 22-cn a huedini városházán árlejtést tartanak egy földalatti benzinkút építési munkáktoiaak vállalatba adása céljából. — Augusztus 13-án az oradeai városházán árlejtést tartanak a Ruükovszki temető halottas kamrájában felállítandó hűtőkészülék beszerzése céljából. — Augusztus 17-én a Brasov-megyei Zernesti község hivatalos helyiségébe* 6 évi időtartamra bérbeadják a község tulajdonit képező szállodát. — Augusztus 14-én a Brhor-megyei Toboliu község hivatalos helyiségében árlejtést tartanak a községi iskola építési munkálatainak váákditbia adása céljából. Előirányzat 146 városházán árlejtést tartóinak a városi vilÜU- mosmüvek részére száilii tandó 1000 méter földalatti kábeJ, 3000 darab villanykörte és 320 darab villanyóra beszerzése tárgyában. Augusztus 9-én a Timisoara városházán árlejtést ujxanuk 400 da rab vízóra beszerzése érdekében. Augusztus 9-én a c'liuji klinikák iga/gatówágánJtf árlejtést táj-tanok vatta és egyéb kötszerek beszerzése céljából. — Augusztus to-én az Arod-mcgiyei Scpreus község hivatalos helyiségében árlejtést tartanak 150 köbméter tűzifa beszerzése céljából. Augusztus tó iul a Resita-i primárián árlejtést tartanak a városi vízmüvek részére sz. átlátandó betoncsatorna-csövek beszerzése céljából. — Augusztus 20-án a cluji gazdasági akadémia hivatalos helyiségében árlejtést BAIA-MARE. (Az Ellenzék tudósítójától.) Boia-Mare nemcsak a festők városa, nemcsak az aranybányászat országos centruma, hanem humusban bővelkedő talajánál cs éghajlati, valamint klimatikus sajátságánál fogva jelentős központja Erdély gyümölcstermesztésének is. Széles e határon termőfák rügyeznek, kertek pompáznak, lankák díszelegnek, hogy az emberek ezreinek kenyeret és megélhetést nyújtsanak még a mai rossz gazdasági viszonyok közepette is. Kezdetleges a gyümölcstermelés Amig a bányák technikai munkája, a festők töltetese lépést tart az idők követelményeivel, addig a gyümölcstermelés a régi cipőkben jár s vajmi kevés előrehaladást mutat. Relative még inkább visszaesésnek nevezhetjük azt a lásuic közömbösséget, amellyel az érdekeltek e problémával szemben viseltetnek. A földművelésügyi kormányzatban meg van a jóakarat, mert a mult év folyamán is küldött a környékre képzett agronomokat, hogy a termelőknek I kellő útbaigazítást és hasznos tanácsokat adjanak. Sajnos, a kerttulajdonosok nemtörődömsége folytán minden jószándék csorbát szenved. Célszerű volna a külföldi példát utánozni, ahol a nagyobb permetezőszergyárak a vidéki gócokban lankákat bérelnek ki hosszabb időre s a gyakorlatban mutatják be a belterjes művelés racionális voltát. Ilyen vállalatok rendesen, a fővárosban ezreket költenek reklámra, holott a legjobb reklám a bőtermésü és hibátlan gyümölcsöt érlelő fa. Kevés befektetéssel, szorgos, kitartó munkával el lehetne érni, hogy e vidék a férges gyümölcs helyett kabinetárut termelne, melynek exportlehetősége a külföldi kereslet következtében biztosítva van. Kevés hely van Európában, amelynek gyümölcse aroma és iz tekintetében vetekedhetne a' baiaiártanák a központi liit.és v/áikségjeteit le dr/ő pakura mennyiség beszerzése tárgyában Augusztus 20-án a Targu Murcs-i állami kórház, gazdasági Ivi vata ánál ónHejtévt tartanak a szülészed osztály részére építendő pavilion munkálatainak vállalatba. adása tárgyiban. Előirányzat i nűl/llió 850 ezer lej. — Augusztus 26 án az. igazságügyi minisztériumiban Bucu restiben árlejtést tartanak az aiudi tégy Intézet rcs/ére szállítandó öt vagon kőszén beszerzése céljától. — Augusztus 20-án az Arad-megyei Pankota köz.scg liiva- tolos helyiségében árlejtés utján hatévi időtartamra bénbeadják a vadászati jogot. — Augusztus 14-cn a Sighisoara-i kerületi erdő- igaz.gatóságánál árlejtést tartanak a Ciuc St. Martin község tulajdonát képező 1346 köbméter fenyőfa értókesitése céljától moreival, de a külföld mégsem reflektál rá, mert hibátlanság tekintetében sok kifogásolni va'ót hagy maga után. A férges gyümölcs- termelés nemcsak az egyén zsebének ártalmas, hanem bűn a köz ellen is, mert a termény fokozatosan elveszti jó hírnevét és igy a tulajdonos nyakán marad még a kevésbé kifogásolható áru is. Akinek nincs módjában a megfelelő befektetéseket eszközölni, vagy adja ki bérbe kertjét, vagy vegyen társnak tőkeerős emberéltet, mert akkor bizonyos, hogy a fái a sok bosszúság helyett örömet cs liasznot fognak neki nyújtani. Az álam feladata pedig, hogy erkölcsi súlyával támogasson cs létesítsen egy tőkeerős bérleti társaságot, amely az egész vidék gyümölcstermelésének megszervezését és irányítását kezébe venné. Akkor azt hisszük minden szorgalmas ember élvezné fáradtságának gyümölcsét. Nem kell félni a félre vert harangoktól, hogy túlsók lesz a produkció, nem található piac az elhelyezésre. Spanyol közmondás szerint: egyél meg minden nap pár almát s akkor az orvost távol tartod a házadtól. Közismert megállapítás, hogy a gyümölcs a legegészségesebb élelmezési cikk egyike, vitám indus s igy fogyasztása napról- napra emelkedőben van. Közleményem konklúziója: Plántáljunk csemetéket, gondozzuk gyümölcsfáinkat, gondoskodjunk szükségleteikről, akkor ők tízszeresen gondoskodni fognak a mi szükségletünkről. A megyeszékhely ügye Baia-Mare, mint hármas centrum hivatva volna arra, hogy a már régen vitatott megyeszékhelyet megkapja. Kevés olyan problémája van a kenyérgondokon kívül a megye lakosságának, mely annyira forrongásba hozza őket, mint a székhely kérdése. Bár a sajtó keveset foglalkozik vele, a hamu aatt ott ég a parázs. A trianoni szerződés folySE2S3HBBSH B r 1U N Z 17 K ezer 7% 1 lej. Augusztus 16-án J vatman------------------II——I I Baia-Maret széljegyzetek A gyümölcstermelés problémája. — A megyeszékhely kérdése I 9.7 S MUffUMZtui 9. MMHanHHMOBMnMMMRMn tán Satu-Maré- és Ugorva megyék jórév/c ma gyár territórium, csupán a lialí/u járás un tol unott j/. utóbbitól hozzánk. A régi nu gyár megyeszékhely Gareí-Mare a kiáziga/ gatás átrendezése alkalmával Salaj-megyéhez lett kapcsolva. Satu-Maré óptigy, mint régen Cáréi Maié kívül esik a központon. Úgy látszott, hogy 1923-ben véglog rendeződik a kérdés, ameny- nyiben a törvényhozás kimondta, hogy .t székhely Baia-Mare-ra helyezendő át. A pre- fektura néhány hivatallal át is költözött hozzánk és itt folytatta működését. A rivális város természetesen protestált e határozat ellen az akkori miniszterelnöknél, J. C. Bratianunál, aki Karlsbadha mentében keresz- t ül utazott Satu-Marén s a jelentkező küldöttségnek elutasító választ adott. Az áthelyezési terv tulajdonképpen az Averescu-kormánv alatt dőlt dugába, amikor is a megyd tanács tuínyomórcszben Satu-Mare-i tagjai a status quo ante fenntartását forszírozták ki. A Baia-Mare-iak viszont elvesztették legbefolyásosabb szószólójukat dr. Dragos Tcofilt, aki ennek a küzdelemnek bátor harcosa és zászló vivője vök. Ha ő életben marad, akkor a liberális kormány uralomrajutása után a székhelyet minden bizonnyá Baia-Mare-ra helyezték volaia át. Alu lmar adása ellenére az ősi bányaváros nem adta fel a küzdelmet, mert bizik abban, hogy végül mégis csak felülkerekedik a józan be átás s a mérleg serpenyője ide fog billeni. Közleményem nem volna teljes, ha fel nem sorakoztatnám azokat az érveket, melyek székhely tekintetében Baia-Mare mellett szóinak Satu-Mare-val szemben. Utóbbi a megye határszélén fekszik s igy sokkal nehezebben közelíthető meg, mint a bányaváros. A nyersanyagok árai s általában mindennek az ára itt sokkal olcsóbb most, mint Sacu- Maren s igy fejlődés szem pont jától a tempó sokkal erősebb volna áthelyezés esetén. Baia- Maret, mint Románia nemesére bányászatának centrumát jobban megilleti a székhely. Ezenkívül klimatikus gyógyhely, ózondus levegővel, ami az ibeköltözést, illetőleg erős gravitációs erőt jelent már egészségügyi tekintetből is. Satu-More nem volt székhely a régi uralom alatt sem, annál kevésbé van erre jogcíme ma, amikor a greográfiai beosztás szerint még kevésbé esik a központba, mint annakidején. Bizonyosak vagyunk benne, hogyha a megye lakosságát az érdekelt Satu-Mare-iak és Baia-Mare-iak kihagyásával megszavaztatnák döntés végett, úgy a mi javunkra billenne a mérleg. A rivális város minden íehördülése ellenére nem térhet ki a békés megoldás eme javaslata elől. Döntsenek az arra illetékesek, döntsön, akinek a bőréről van szó, a lakosság! A mitológiában erős küzdelem folyt Páris almájáért. Most a megyeszékhely szimbolizálja Páris almáját. Harcolni fogunk érte nemes fegyverekkel, mert Baia-Mare alma- termő vidék lévén, itt szebben fog díszelegni Páris almája is. (k. s.) Forditoita: Gaál Andor. - 21. közlemény — Igen, — felelte Tarzan. — De hol van a szőrös bestia? Panatlee lemutatott a mélységbe. — Ott, — mondta. -—- Halott! — Helyes! — kiáltotta a majomember vissza- kuszva a szögeken a leány oldalára. — És te sértetlen vagy? — kérdezte. — Idejében jöttél. — felelte Panatlee. — De ki vagy te és honnan tudhattad, hogy itt vagyok és hon- uan ismered Omatot és honnan jöttél és mit akartál azzal mondani, hogy Omul a gund? — Várj csak, várj, — vágott közbe Tarzan, — egyszerre csak egyet kérdezz! De szavamra, ti valamennyien egyformák vagytok — Kercsak törzsének női éppen olyanok, mint az angol ladvk. vagy mint paluldoni nővéreik! Légy türelemmel és igyekezni fogok mindent megmagyarázni neked, amit tudni akarsz. Négyen kisértük el Omatot Korululjából, hogy léged megkeressünk. A korululok azonban megtámadtak és szétválasztottak bennünket. Engem elfogtak, de megmenekültem. Aztán ismét rábukkantam a nyomodra, kövei lem azt és igy értem ennek a sziklának a csúcsára éppen akkor, amikor ez a szőrös bestia felfelé kezdett kúszni, hogy téged elérjen. Körül akartam nézni, amikor meghallottam a sikoltásodat — és a többit már te is tudod — De te azt mondtad, hogy Ómat a gund Ko- rululjában, — akadékoskodott a leány. — Pedig Essat a gund. — Essat halott. — magyarázta a majomember. -— Ómat megölte öt és most Ómat a gund. Ómat azért tért vissza a törzshöz, hogy téged megkeressen. Ekkor ott találta Essatot a te barlangodban és megölte. — Ez igaz, — mondta a leány, — Essat csakugyan bejött a barlangomba, én azonban leütöttem az arany mellpántommal és elmenekültem. — És egy oroszlán veit üldözőbe, — egészítette ki Tarzanj — és akkor te leugrottál a szikláról Koru- lulba. Csak azt nem értem, hogy akkor hogyan nem zúztad halálra magadat? — Van valami, amit te nem értesz? — kiáltotta Panatlee. — Hiszen te mindent tudsz. De ha azt is tudud, hogy egy oroszlán üldözött és hogy legugrot- tam a szikláról, akkor hogyan van az, hogy nem ludod, hogy egy mély tóba estem és ez mentette meg életemet? — Ezt is kiderítettem volna, ha akkor nem jöttek volna a korululok és nem akadályozták volna meg, hogy nyomodat kövessem. Most azonban én szeretnék feltenni egy kérdést: hogy hívják ezt a lényt, amellyel az imént megküzdöttem? — Torodonnak, — felelte a leány. — En magam is csak egyetlen-egyet láttam ezelőtt. Szörnyű teremtmények ezek. amelyek'eszesek, mint az ember es vadak. mint az állal. Nagy harcos az, aki egymagában meg tud küzdeni velük! — mondta leplezetlen csodálkozással bámulva a férfire. — Nos, — mondta Tarzan, — most menj aludni, mert holnap visszatérünk Korululjába, Omathoz és azt hiszem, hogy az elmúlt kél éjszakán nem sok pihenőben volt részed . . . Panatlée most inár tökéletes biztonságban érezve magát, békésen aludt egészen reggelig, mig Tarzan lepihent a tornác kemény kövére, a barlangon kivid. * A nap már magasan járt az égen, amikor felébredt. És ugyanez a nap már két órája sütött le egy másik emberi alakra, aki sok-sok mértfölddel odébb, hősiesen próbált utat vágni magának azon a mocsaras lápon keresztül, amely Paluldont elzárja a külső világtól. Herkulesi erőfeszítéssel haladt előre ez az ember, örvénylő mélységek és undok hüllők között, úgyszólván méterenként vágva utat magának. Több mint kétórai erőfeszítésébe került, mig végre elérte a mocsár közepén lévő nyilt vizet, amely körülbelül a láp területének felét jelezte. Egész alakját iszap és sár födte már ekkor. És ugyanilyen iszapos sártól volt mocskos dédelgetett Enfield-puskája is, amely két órával ezelőtt még oly gyönyörűen csillogott a felkelő íiap első sugaraiban. A nyilt viz szélén egy pillanatra megállt, aztán belevetette magát, hogy átússzon rajta. Hosszú, köny- nyü, erőteljes csapásokkal úszott, inkább a kitartásra, mintsem a gyors haladásra fektetve a súlyt. Tudta ugyanis, hogy ezen a nyilt vizen lul még újabb kétórai küzködés vár rá a mocsáron keresztül, amig ismét szilárd földre teheti a lábát. Már körülbelül a felét megtette a távolságnak és megelégedetten tekint- getelt bátra a maga mögött liagyot vízre, amikor a mélységből hirtelen egy félelmetes hüllő bukkant fel közvetlenül előtte és éles sziszegéssel, borzalmas száját tágra nyitva, nekitámadt . . . ( Folytatjuk.. Hirdessen as Ellenzéke /
