Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-08 / 179. szám

BLL EH 7 AK 193 9 aaşunztUB 9. 2 _____________________________________ \m mmmmrmmmBmmmmammmmmmamnmmmKmammamam n MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Küldöttségek. l\-li»ţ;r4. Mrutö munka. Háború. Cserhészuton Lengyeiországban UNIVERSUL: Milliókat költöttünk kültöl. di delegációkra, mclvck Romámat képviselték. »> nemzetközi konferenciákon. A kormány végre ■ nte.-kedect és elrendelte, hop egyetlen bizottság cm mehet c célból a/ idegen metropolisokba. Nagyon helyes intézkedés voit ft. Hiszen egyet­len minisztérium májustól júliusig öt bizottságot küldött kültöWrc, Rómába, Budapestre, Szófiába, Brüsszelbe, s a pénzügyi, pari, hadügyi, kül­ügyi minisztériumok részéiről még hány indult volna! Ha csak egy megbízott indulna. • úgy, mint mis országokban, akkor nem volna ok pa nászra, de a kiküldöttek egész raja megy minden alkalommal, ami jó benyomást kelthet, de renge­teg pénzébe került az országnak. Ma, amidőn nmes ioo ezer lejre sem fedezet a vérbaj orvos­aira, nagy fényűzést jelentenek az ilyen kiszál­lok. Mert ezek — valljuk be — milliókba ke. rülnek. Így például múlt évben 463 millió lejt fizetett ki az állampénztár a nemzetközi mun­kaügyi konferenciára Geníbe indult delegátusok számára. Ebben az évben öt nemzetközi konfe­rencia volt. így, ha csak másfélmillió lejt számí­tunk egy bizottságra, akkor is tekintélyes ösz- svegre rúgnak az utazásokkal felmerült kiadások. A kormányt úgy látszik megdöbbentette az idei költségek összege és rendeletet adott ki, melyben betiltotta az utazásokat. Végre!... Csak aztán nrtsák tiszteletben saját határozatukat. DREPTATEA: A Tawrescu-komúny legújabb reformja szerint a miniszterek szürke cilindert s vörös cipót rendeltek maguknak Londonból. így most már nem lehet többé a közönséges halan­dókkal összetéveszteni azokat, aktk erkölcsi téren rendet teremtenek az országban. Nem vet. te észre a közönség, hogy azért ment rosszul az ország dolga, mert ezek az uniformisok hiányoz­tak? A gondolat tehát nagyszerű több szem­pontból. Mutatja, hogy a miniszterek nem olyan egyszerű emberek, mint mi vagyunk s könyör­telenül sújt le Tony Iliescu büntetőtörvényterve­zete azokra, akik mást gondolnak. Amint tudjuk, angol lordok járnak ilyen öltözetben, legalább a külsőben legyünk hozzájuk hasonlóak, amugyis szeretjük utánozni a nemességet. Oly célból azonban, hogy az újítás ne legyen éles ellentét­ben a valah .sorssal, szükség volna, hogy előbb a kormány tagjai vessenek véget az országban a ptlagrának, mely földműveseinket pusztitja. Mert mégsem lehetséges, hogy pelagrás emberek ve­gyék őket körül ünnepélyek alkalmával. Mert n ncsenek pelagrások Angliában. LUPTA: A mezőgazdaság nem fizetődik ki az I többi években. A válság aztán most már tető­fokát is elérte. Ha jó termés van, akkor a bősé« teszi tönkre mérlegünket. Az ár esik úgy, hogy a termelés költségét sem fedezheti. Mi a veendő? Karbatett kézzel állni is várni idők változását, vagy harcot indítani a helyzet megjavítására? Nem fér kétség ahhoz, hogy harcot kell kezde­ni. De nem politikai harcot, nem stratégiát ké­rünk, hanem módot a helyziet javítására. Nincs helye a nézeteltéréseknek. 12 millió mezőgazda sorsáról van szó, kik a nemzet legdrágább kin­csét tartják kezükben. — Milliárdokat áldozunk évente az iparra. monopóliumokra, helytelen vámpolitikát folytatunk s elfeledjük, hogy mező­gazdák művelik a földet s ez az igazi kincse az országnak. Segíteni kell tehát a mezőgazdaságot. Nem lehet kívánni, hogy a mezőgazda veszte­séggel áruljon. így, nem fog majd dolgozni a kö­vetkező évben. Akkor aztán kétszerannyi lesz a kenyér ára s a falusi munkanélküliség veszélyes mértéket fog ölteni. A várost ellepik majd az éhes falusiak s utat nyitunk a legcsunyább vál­ságnak. El kell ezt kerülni minden áron és azon­nal. Nem érdekel, milyen áldozatot hoznak. — Meg kell javítani a buza árát, le kell szállítani a mezőgazdákat terhelő összes adókat s vannak még más eszközök is, melyek utján javulás le­hetne elérhető ezen a téren. Nincs helye most már a tárgyal ásóknak. Romániában az állam és az ország jóléte mindig egyuton haladt. Mindig megérezte a város- azt, ha szegénység volt a fal­vakban. Zárjuk le a vitát és adjuk ki a jelszót, mely egyet jelent a mezőgazdák részére szüksé­ges anyagi támogatás megadásával. ADEVERUL: Mindenütt háborúról beszélnek s ez a legnagyobb biztossággal előbb-utóbb elkö­vetkezik. Hitler csak azt várja, hogy felkészül­jön, aztán jön a követelések listája, melynek el­utasítása esetén sor kerül majd a háborúra. Sem­mi más értelme nem volna politikájának. Mus­solini 150 ezer katonát gyűjtött össze Abesszínia határán s egymiliiárd lírát fektetett be háborús készülődéseibe, igy bizonyosan háborút csinál holnap. Az összes békekisérletek hiábavalóknak bizonyultak. A népek közötti gyűlölet már so­káig nem tarthat. Átmeneti idő jellegét viseli magán az időszak, melyen keresztülhaladunk. Mindenki érzi, hogy nagy átalakulás felé me­gyünk, melyből egy uj és jobb világ fog születni mindnyájunknak. Spala. — Egy kéi szó a lengyel cserkeszeiről. — „Fadoboz“ a magyar tábor hivatalos lapja. — Megindul a baráíhozás. — Tartózkodók az angolok. — Cigányzene a lengyel éjszakában 111. SPALA. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A hulnlmas. több négyzetkilométer kiterjedésű tábor, amely :i Pitién mindkét partján fek­szik. teljesen n gödöllői világjamborre mill­iójára volt megszervezve. Úgy látszik u lá- borépilésböl iskolát csináltak a magyarok. Ugyanolyanok voltak az ntlvaigazitó táb­lák. az élelmezése, a hangszórók, a közleke­dési rendőrök, a vízvezetékek, a mosdók, az üzletek, mint ezelőtt két évvel a gödöllői sá­torvárosban. Még a tábor felosztásában is a magyar altábornak megfelelő ..podoboz“ el­nevezés szerepelt. Csak az volt a különbség, hogy itt jóval kevesebb idegen volt és min­den őrhelyen, parancsnokságon, utcakeresz- tezödésnél az árvalányhajas magyar cserkész beívelt egy-egy pompás lengyel fin álll. Cso­dálatosan ügyes fiuk voltak ezek a lengye­lek. Határtalanul fegyelmezettek, tökélete­sen egyformák, kedvesek, figyelmesek. Egyetlen hibájuk volt. de azt sem lehelett hibának, inkább erénynek számítani, hogy túlságosan hangsúlyozták mindenhol a len­gyel jelleget. A hangszóró még a legfon­tosabb közleményeket is lengyelül bömböl­te és nem hangzott fel azon soha egyetlen idegen szó vagy beszéd sem, annak ellenére, hogy a táborban sok idegen cserkész volt. Nem volt a tábornak idegen nyelvű prospek­tusa sem. csak egy lengyel nyelvű könyvecs­két nyomtak a markunkba, ami annyit je­lentett nekünk, mintha arabul lett volna írva. Sehol az egész tábor területén nem lehetett találni egy több nyelvű feliratot. Egy dél­után fel akartuk keresni a cserkészlányok táborát. Hat cserkészrendőrt rohantunk meg kérdéseinkkel, mig végül találtunk egy hete­diket. aki készségesen útba igazított. A len­gyel lányok szépek, kedvesek és nekik is csak egy hibájuk van, nem tudnak idegen nyelveket. Egy egész pantomin játékot kel­lett lejátszanunk, ha meg akartuk értetni magunkat. Valóságos csoda volt, ha valame­lyiket meg tudtuk szólaltatni franciául. De a tábor és általában a lengyel nép erő­sen kifejezett nemzeti érzése teljesen érthető. A lengyel egységben van a lengyel erő. Két oldalt a német és az orosz henger fenyegeti őket és ha csak egy pillanatra is ki hal be­lőlük a láng újjászületett hazájuk iránt: el­vesztek. Ebben a kemény küzdeni és élni nkarás­Sétáinak a skótok Csehek voltak még nagyobb számban a táborban. Jókedvű, rokonszenves fiuk voltak és táboruk egyike volt a legszebbeknek. Mi­kor meglátogattuk őket. egy fél napot elle- keregtiink sátraik között. A litvánok kis csa­pattal képviseltették magukat. Hosszú, nyur­ga, szőke fiuk voltak, de nem ismerkedtünk jól össze, mert rövid ideig maradtak a tá­borba. .4 skótokkal nehezen ment a barátko- zás. Magukkal hozták ködös hazájuk zárkó­zott levegőjét, nem eleggedtek szóba senki­vel és legszívesebben mindig csak eggmással sétálgattak. Lengő, kockás szoknyájukat kel­lő tisztelettel bámulta minden épkézláb em­ber és a fotóriporterek még alvás közben is mind fényképezni akarták őket. De ha felen­gedtek merevségükből, nagyon kedvesek és közvetlenek voltak. A románok mindenhol megállották a helyüket. Sambo- teanu ezredes és Nedelcu egyetemi tanár ve­zetésével vettek részt a tábori életben. Szép tábort építettek rövid három nap alatt és több sikeres előadást tartottak a tábori szín­házban. Nemzeti dalaik és táncaik különö­sen nagy tetszést arattak. Rengeteg látogatóink volt, sokat fényképeztek bennünket és külö­nösen a lányok között arattunk nagyobb si­kereket. A csapat látogatott kiállítást rende­zett Chinle Cluj-i cserkészparancsnok veze­tésével, akit a lengyelek érdemeinek elisme­réséül kitüntetéssel ajándékoztak meg. Tábortűznél Megérkezésünk utáni este tábortüzhöz ült össze a húszezer lány és fiú. A nagy Aréna közepén gyújtották meg a tüzet, beállították a mikrofont, elhelyez­ték a hangos filmfelvevő gépeket, meggyuj- , lottók a refleldorokat és kezdetét vette a tábortűz. A különféle nemzetek vezetői állottak elő és mondottak üdvözlő beszédet a mikrofon­ba. Megjelent ezután a kör közepén a kar- szalagos tábortűz vezető és bemondotta: — Az angoloké a szó . . . Fantasztikus szinii pokrócba bugyolált an­gol fiú állott fel és néhány szóval elmagya­rázta, hogy egy egyszerű angol nótára fog bennünket tanítani. A szövege csak ennyi ban nevelik fel a lengyel ifjakat, óriási lö- vtr,sz és katonai egyesületekbe tömörítik őket és ma a cserkészet is félhinatalns katonai intézmény. Nem képezne!z kivételt ez alól a katonás szellemű nevelés alól a lányok sem, akik teljesen a fegyelem és a fegyver jegyé­ben nevelődnek fel a cserkész és a lövés-tá­borokban. A magyarok Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az idegen nemzetek közölt a magyarok vittek fi vezető szerepet. Ötszázan jöttek, mind csupa idősebb fiú, akik átutazóban voltak a stockholmi öregcserkész világjamborre felé. Vezetőjük maga a magyar főcserkész. Teleki Pál gróf volt. akinek jellegzetes alakját is­merte a fél tábor. Mikor a diszfelvonulás al­kalmával kitűnő zenekaruk élén, kalapju­kon a lengő árvalányhnj jal elvonultak a kö­zönség előtt, sapkák, kalapok repültek a le­vegőbe és tombolva ünnepelte őket hosszú percekig a tömeg. Táboruk a közönség gyü­lekező helye volt. Cserkészboltjukhoz nem lehetett hozzáférni a rengeteg vásárló miatt, dohányos sátrai előtt, ahol finom magyar cigarettákat árullak, sorban állottak a pol­gári vevők, (mert a cserkészeknek nem volt szabad cigarettázniok). A tábornak hivata­los lapja is volt a „Fadoboz“, amely a len­gyel podoboz szó elferdítéséből nyerte furcsa hangzású nevét. Ez egy plakát-ujság voll, amelyet a tábor legvastagabb fájára rajzszö­geztek fel. Ilyen tréfás birek voltak benne. Például: „A parancsnokság próbaszivást tartott tegnap a gyűlés után. Követeljük, hogy holnap a próbaszivást terjesszék ki az egész táborra“. (A vezetőknek szabad volt cigarettázniok. a cserkészeknek nem). Ért­hető tehát követelésük. Aznap, mikor több román fiú társaságá­ban meglátogattam a magyar tábort, éppen hivatalos látogatást jöttek tenni a csehek. Bekanyarodtak zenekarukkal a tábor főteré­re, elhangzottak az üdvözlő szavak, aztán szétszéledtek a vendégek. Egy közülük elve­tődön hozzánk és beszélgetésbe elegyedett velünk. Hozzánk csatlakozott egy magyar- cserkész is és nemsokára karonfogva sétál­gattunk a fehér sátrak között. Érdekes tár­saság volt. Égy magyar, egy román, egy cseh és egy erdélyi magyar. Uj! Most jc’en! meg! !• Silone: Fontamara Az olasz Marsica parasztjainak (és min­den ország parasztjainak) küzdelme a kavicsos földdel, babonával, lelki és tár­sadalmi vezetőivel. Ára 60 lei. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj. A magyarság áldozatkészségéből épit uj felekezeti iskolát egy marosmeníi község DEVA (Az Ellenzék tudósítójától.) Deva megyeszékhelytől 5 km. távolságra, a Maros jobb oldalán fekvő Marán község református felekezeti iskoláját ez év június havában a közoktatásügyi minisztérium, mint a hivatás­nak meg nem felelőt, betiltotta. Erre a kevés Hnrnu-i református hívek megrettenve, mint­egy belső parancsszóra határozták el magu­kat, hogy uj iskolát építenek maguknak, hogy ez év őszén már uj és megfelelő isko­lában nyerhessenek tanítást a magyar ta­nulók. A kis egyházközség, mindent meg­mozgatott, hogy a terv megvalósulhasson. A falu református hívein kívül még a katoli­kus hivek is megtették azt, hogy a julius 15-én megkezdett építéshez a legnagyobb nyári munkaidőben, éjszakai is hordták a kővel, téglát, homokot az uj iskola építé­séhez. Hogy az. egyházkerület által kiutalt iskolai segély, valamint a megye magyarsága által adományozott és a Haran-i hivek által befizetett és megajánlott összeghez hozzájá­rulhasson, a dévai református dalárda f. hó 4-én, vasárnap egy kirándulást rendezett a szomszédos községbe, hogv felfrissítse mun- kakedviiket a magyar dallal s az. általa ren­dezett ünnepély jövedelmét odaajándékozva, hozzájáruljon a teherviseléshez. A délelőtti istentisztelet után a paróchia udvarán összegyűlt mintegy 180—200 érdek­lődő az épülő uj iskola megtekintésére, melv közelebbről befejezést nyer. Az érdeklődők előtt Erese Miklós Deva-i s. lelkész, mint beszolgáló lelkész, ismertette az iskolaépítés előzményeit és annak történetét. Keresetlen szavakk ■' ismertette a hivek áldozatkészsé­gét és fáradtságot nem tűrő munkásságát. Délután folyamán népünnepély vette kezde­tét, mely alkalommal a dalárda vegyes és férfi kara szórakoztatta a nagyszámú közön­séget, melyen a szomszédos községekből és Déváról sok magyar vett részt. Barcsi Ist­ván rövid beszédében köszönetét mondott Erese Miklós s. lelkésznek, ki az építési mun­kálatokat irányítja s hasonlóképen megkö­szönte a dévai református dalárdának is k ö zr em ii k öd éné t. LEENDŐ ANYÁKNAK kellő figyelmet kell forditaniok arra. hogy bélmüködésük rendben legyen, ami a legegyszerűbben a régóta közis­mert természetes „FERENC JÓZSEF“ kcserüvlz használata által — reggel éhgyomorra egy fél pohárral — érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi FERENC JÓZSEF vizet, mert könnyen bevehető, rendkí­vül enyhe harása oedig gvorsan és minden kelle­metlenség nélkül bekövetkezik. SZERDA: CAPITOL-MOZGÓ: A KIS DORIT. Charles Dickens halhatatlan regénye után. Fő­szereplő: Antny Ondra. aki e szerepében utolérhetetlen. 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. MOULIN ROUGE. Káprázatos esodafilm. A/olnár Ferenc Testőrjének testvérfilmje. Constance Bennettel. II. POGÁNY VÉR. Clara Bow-al. III. HIR- adó. 3, fi, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: T. BORNEOI KALAND. Fősz. Rosemary Ames (az uj Marlene Dietrich), Zassu Pitts. II. TÁNCOS HU­SZÁROK. HI. MICKY MOUSE. OPERA-MOZGÓ: Ala utoljára: NEM VA­GYOK ELADÓ. Fősz. Jean Harlow. Csü­törtöktől: KRISZTINA KIRÁLYNŐ. Fő­szerepben: Greta Garbo, John Gilbert. Hatalmas filmalkotás. ROYAL-MOZGO: Kettős műsor: I. BETYÁR­BECSÜLET. Premier cow-boy sláger. II. SZIGET. Fősz. Brigitte Helm. Willy Fritsch. Kezdete: Betyárbecsület: 3.20. 6.20, 9.20. Sziget: 5, 8. 10.30 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A SZERELEM MESTE­RE (Cellini). Pikáns szatíra tele szerel­mi kalandokkal, fősz. Frederic March, Constance Rennet, Fay Wray. Előtte uj Micky Maus. HŐI DIVATLAPOK legnagyobb vá­lasztéka az Ellenzék könyvosztály ábaa Cluj, Piaţa Unirii. Bankok, vállalatok, iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak részére nélkülözhetetlen a MA ÉRVÉNYBEN LEVŐ Egyenes adótörvény az 1935 április 1-i módosítások­kal együtt Jegyzetekkel, össze­foglaló magyarázattal. Ára 75 lei Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj. Vidékre azonnal szállítjuk! ! volt: Spau-bov dzsem, csiriom. esiriom, csi- riom, amit állandóan emelkedő hangon kel­lett utána énekelni. Szenzációsan ment az éneklés, alig tudtak végül lecsendesiteni bennünket.. Reggelig el­énekeltük volna. Később megtudtuk, hogy a dal a hires spálai gyümölcs ízzel (dzsem) van összefüggésben. Valószínűleg megfekiid- te az angolok bifszlék-hez szokott gyomrát... Ezalatt már gyönyörű nemzeti színű lám- pionos menetbe sorakoztak a háttérben levő magyarok. Egy trombita szóló következett, zenekari kísérettel. Hatalmas taps zúgott fel utána. Aztán előkerült egy bőgő, egy cimba­lom, egy fuvola, egy hegedű, a zenészek a rá­diómikrofon elé állottak (ezt a tábortüzet a varsói rádió is közvetítette) és a következő pillanatban belezokogott a magyar nóta a holdvilágos, csendes lengyel éjszakába . . . Bőrnadrágos osztrák cserkész lépett elő ezután és harmonika kisóret mellett jó tiroli izüen jódlizni kezdett. Tomboló tapsot ka­pott. A románokon volt ezután a sor. Előlé­pett a tábor legjobb hangú cserkésze, Popes- cu az „énekes“ és énekkari kiséret mellett egy román népdalt adott elő. Vatesescu Cluj-i cserkészparancsnok lépett ezután a tűz mel­lé és fuvolájával a tábortűz mellé varázsolta a havasok népeinek bus hangulatát. A számokat nagy tetszésnyilvánítás kisérte. Ezzel be is fejeződött a tábortűz. Kialudtak a vakitóan izzó Jupiter-lámpák. eloltották a tüzet és mindenki felkerekedett hazafelé. Mikor fáradtan magunkra húztuk a takaró­kat, köröskörül megszólaltak és lenyugvóra zengtek a lengyel táborok ezüst hangú trom­bitái. Mátrai Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents