Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-08 / 179. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. L G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. Kim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIK At NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési «rak: havonta 70, negyedévre ato, félévre 42^ Prmt» 8<e lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveats ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülÖnbdzertsi röbk. LVI. ÉVFOLYAM, 17 9. SZÁM. A üagero közismert név. Jó ideje suttognak róia min­denfelé és iágy célzásokkal írnak az újsá­gok. Feltűnő dolgok is történtek vele, de nagy hangosan mégse lehetett vele foglal­kozni, hisz az elnöki tisztét magas közjogi méltóság töltötte be. a törvényhozás egyik házának sn elnöke. Minden oldalról, igy a kormánypárt és a kormány felől hulló fény­ben sütkérezett. De légköri változás történt, a világítás módosult. ílyeiíkor hozzányúlnak a nebántsvirághoz is és szóváíesznek díszbe takart dolgokat. Jött a Skoda-ügy politikai része, megismerkedtünk a belgák balgaságá­ból eredő panamával, most már élesen lehe­tett u Cagero mögé nézni. Mit a szenátus elnöke, ha már egy másik ügyben a szenátus alelnokét megbélyegezték és magában a kormánypártban, magában a kormányban kezd felülkerekedni az érdek, hogy egyes panamákat most már némi eréiiyel mégis csak üldözőbe fogjanak, legalább ideiglene­sen, mint Dumitrescu tábornok ur esetében. Á numerus vaíachicus különben újabb szár­nyakat kötött az antiszemitizmusra s a Cuza —Goga féle kis szélső jobboldali pártok egyesítése a szárnyakat repülésre késztetik. A Cagero szálkát szúr e repülő szellembe. A zsidóellenes áramlatban a Cagero kedve­zőtlenül úszik, hiszen élén egy Oradea-i most fölcseperedett zsidó vezérkedik, aki saját fajának és foglalkozásának tulajdonkép es­küdt ellensége kihívó módszereivel és még kihivébb viseletével. Úgynevezett íezőr. Gyorsan felidézte a végzetet az óriási arányú ki s behozatali társaság, mely érthetően használta ki az engedéiyszerzések körül kő- válygó súlyos ztír-zavart és íazaerkölcsiséget, de érthetetlenül mászott be a vakmerő és föösleges egyéb panamába. Gross urék igy lesznek a zsidóellenességnek majdnem in­kább okai, mint az elkomorodott keresztény ir-ikfiletek gyűlölködései. Most már nem suttognak és nem céloz­gatnak többé. Most már metsző éllel beszél­jek és pokolköves tollal Írnak a Cageroról. Leleplezték. Kiteregetik az óriási panamáit. Bűnös vámhivatalnokok nem jelentették a ki- és behozatal teljes mérvét; a Cagero az igy rangrejtett és tűzálló pompás valutákat a feketebörzén értékesítette. Nemcsak rot­haszt, de szegényit. Hozzájárul, hogy a Nem­zeti Banknak ne legyen most 300 millió kül­földi pénze a francia őke és kamatszolgálat­ra, ne legyen milliárdja, mivel becsületszóra kapott angol kereskedelmi tartozás első rész­letét kcllenék törlesztenie. így a Cagero is segített ejteni a külföldön a lejt s lenyomni a román értékpapírok, különösen a rögzítési kötvények árfolyamát. Nem érdemel irgal­mat. Mint a többi, aki vele igy pusztítja el az állam erejét, tekintélyét, hitelét és igy keseríti el még a galamb epéjü állampolgárt is. ő rendit! meg a politikusok cs tisztvise­lők erkölcseit. Ismerjük mind c nagy pana­mistákat. Milyen egyszerű volna elvenni uj házaikat és földjeiket! Hnye Long amerikai szenátor tervét lehetne itt megvalósítani: minden szegényt 5000 dollár vagyonhoz és minden öreget nyugdíjhoz juttatni! De nem. Az ebek harmincadjára kell jutni néhány ezer tiszta értelmiséginek és az apró embe­rek, az „Ußtemienschek“ millióinak. És Iám, ez, a panama se kerül napvilágra, ha nem leplezi le a H-esoport lapja, a Naţio­nalul Nou és pedig a szabadelvű párt Öreg­jeinek az elriasztására, akik viszont az ílfov-i prefekturára küldték a rettegett Goane vezérigazgatót, a tiszta és vaskezéről ismert bizalmi embert, hogy a fiatalok állí­tólagos petróleumüzelmei miatt eljárjon. Úgy átszik belső mcghasonlásnak kellett elő- zudulni, úgy látszik a pártok élet-halálhar- cára volt szükség, hogy végre meginduljon minden oldalról, mindenfelé kölcsönösségi alapon a gyilkos igyekezet a közélet meg­tisztítása céljából. Lehet, hogy sok bálvány összeomlik, lehet, bogy keserves lesz ez a folyamat, de megéri. Hátha nemcsak politi­kai verekedés, hanem gyökeres megtisztulás lesz az eredménye? Tisztaságban megerősö­dik a nemzet és fölösleges lesz az oktalan­ság, amellyel a többségi nemzetet a kisebb­ségek tönkretételére uszítják. CSÜTÖRTÖK 19 3 5 AUGUSZTUS ü. Nmrckí msaâett rrancMországnak az abcsszh császár Aa olasz—abesszin viszály eseményei a *— fegyverszünet alatt PÁR1S. (Az Ellenzék távirata.) Paris Soir mai számában a négus nyilatkozata lát nap­világot. Az abesszin uralkodó a francia köz­véleményhez fordul; hivatkozik pártatlansá­gára és hagyományos békésze. 'ötére. Kéri a francia népet, hogy vállalja el a közvetité* szerepét a viszály megoldásából. A négus dicsőíti a francia nép kitűnő tulajdonságait, bizik benne, hogy nem enged igazságtalan­ságot Abesszíniával szentben. Havariate a négus nevében külön táviratban köszönte meg Laval genfi fáradozásait. A Reuter- ügynökség is közöl interjút. Eszerint a né­gus kijelentette, hogy háború esetén azonnal átveszi a hadsereg vezetését. Nem volna ki­fogása a Népszövetség gazdasági jellegű man­dátuma tekintetében, ha Abesszínia politikai függetlenségét külön biztosítaná. Nem volna kifogása semleges területen a Mussolinivel való alálkozás ellen se. Az abesszin kor­mány különben határozottan cáfolja a hirt/ mintha a fegyverszállítások ügyében egy ja­pán misszió érkezett volna tárgyalni. Egy ilyen embargó-szerződés hirét különben Ja­pán. út cáfolja. Az abesszin kormány ugyan­csak erélyesen tiltakozik azon hir ellen, hogy a dubboi, sidamoi és ourilamoi francia papi missziók ellen támadást intéztek vagy akár csak fenyegető magatartást is tanúsítottak volna. Az olasz álláspont RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Regionale dTtalia cikke megerősíti az olasz álláspont változatlanságát. Ezeket irja: Genf nyugod­tan folytathatja fenyegetéseit, mert Olaszor­szágnak meg van a maga akarata s ezt min­den körülmények közt érvényre is juttatja. Egyébként Rómában az a vélemény, hogy Mussolini a hadjáratot egy hatalmas légi támadással kezdi meg. Négyszáz hadirepülő­gép óránként 300 mérföld sebességgel száll Abesszínia fölé és könnyfakasztó gázbombá- kat dob le. Mussolini csak „enyhe“ gázat íog használni humanizmusból és hogy a la­kosság rokonszenvét el ne veszítse. Marinetti futorista vezér csapatot toboroz, amelynek tagjai csak irók és művészek lehetnek. Ná­polyitól tegnap ismét két gőzös futott ki ha­dianyaggal. Valle tábornok, légügyi államtit­kár keletafrikai útjáról visszatérve, jelentést tett Mussolininek. > ADDLS .ABEBA. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap megalakítotIák nagy ünnepségek ke­retében az abesszin vöröskereszt egyletet. A megnyitó ünnepen maga a négus elnökölt és lelkes beszédet mondott. Egy londoni távirat szerint Tokióból kereskedelmi küldöttség ké­szül Addis Abebaba. Viszont cáfolják egy Ja­pán katonai küldöttség útját Abesszíniába. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap Eden beható jelentést tett Hoare külügymi­niszternek, aztán együttesen Baldwin mi­niszterelnöknek. A három államférfin közt az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a háborút francia—angol összefogás gátol­hatja meg. A három nagyhatalom közt kü­szöbön álló értekezlet csak az Abesszíniára vonatkozó gazdasági kérdésekkel foglalkoz- hatik eredményesen. Véres összeütközések után leverték a francia kommu­nisták zendülését A kormány pénzügyi mndeielei okozták a forrongásokat A francia kormány takarékossági rendszabályai hétfőn és kedden zavar­gásokat okoztak. Az első hírek túlozták ezek mértékét és jelentőségét, mind­amellett joggal keltettek izgalmat Franciaországban és föltiinést világszerte. A kormány azonban rendületlenül tovább halad utján. A ma, szerda, reggeli la­pok azt a szenzációs hirt közük, hogy Laval Párisba rendelte az összes megye- főnököket, akikkel személyesen megbeszéli a szükségrendeletek végrehajtását. Hir szerint a kormány csütörtökön újabb húsz szükségrendeletet bocsát ki. — Ezeket ma, szerdán az államtanácson tárgyalják le Lebrun elnök vezetésével, aki megszakítja szabadságát. A Petit Párisién Laval intézkedésével kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy a harmadik köztársaság alatt még nem történt, hogy az összes megye főnököket egyidejűleg Párisba rendeljék. Az uj szükségrendelet a munkanélküliséget akarja csökkenteni s kifogják mondani, hogy Franciaország területén csak francia munkást lehet alkalmazni. Az uj közmunkaterv még a külföldi származású anyagoknak is csak a legcsekélyebb mértékben való vá­sárlását tervezi. Kommunisták tüntetése PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A hazafias ifjak szövetségének az egyik kávéházbsua tegnap este tartott ülését kommunista cso­port megzavarta. Verekedés keletkezett lö­völdözéssel; a karhatalom lépett közbe és . harminc egyént letartóztatott. Tizenkét sebesülés volt. Chalon Provenceben az Action Francaise gyűlését megzavarták a népfront hívei. A karhatalom vetett véget a verekedésnek. Tegnap késő este Parisban egy szállítási vállalat 1200 munkása tüntető menetté alakult s a rendőrség csak hosszú közel­harccal tudta szétoszlatni őket. Clivnvben egy gázgyár mintegy 300 mun­kása tüntetett. A legsúlyosabb rendzavará­sok tegnap is Brestben voltak, ahol csak este fél 11 órakor lehetett a rendet helyreállítani. A hatezer arzenáll munkás körül háromezer a kikötőhöz közeli ut­cákban tüntetett. A különböző árnyalatú munkáscsoportok összeverekedtek s egy fejsekbe! kórházba került munkás meg­halt. Tüntetéseknél több rendőr is megsebesült, valamint a csendőrség, egy gyarmati ezred és a haditengerészet néhány embere. A mun­kástőzsdén délután lefolyt nagygyűlés na­gyobb baj nélkül mult el. Egy autóbusz több utasát kövekkel megsebesítették és megver­ték az állambiztonsági hivatal főnökét Hogyan kezdődtek a tüntetések? IPÁJRIS. (Az Ellenzék távirata.) Hétfőn tör­tek ki a tüntetések Brestben és Toulonbau. A pénzügyi rendeletek miatt a bresti Arze­nál munkásat megszüntették a munkát. Erre a gyár bezárta a kaput. Â tüntető tömeg a páyandvarra nyomult, megakadályozta a vo­natok indulását. A rendet a mozgó gárda csapatai állították helyre. Később a tünte­tők behatoltak a rendőrségre, letépték a tricolori és vörös zászlót tűztek ki. Ezt vi­szont a prefektus tépte le. Közben az utcá­kon guerilla-harcok folytak és itt-ott barri- kádokat emeltek. Leverik a lázadást A tüntetők behatoltak a gyarmati ezred kaszárnyájába is. A rendet itt ifi a mozgó­gárda állította helyre. A két napos bresti zavargásoknak egy halottja és 160 sebesült­je van. A módosabb lakosság egy része fél a további rendbontástól és előkészületeket tesz az elutazásra. Hétfőn Toulonban is az Arzenál munkásai nyugtalankodtak, hatal­mukba kerítették a munkatőzsdét » kisebb verekedéseket rögtönöztek. Érdekes, hogy még Sanghaiban is baj volt. A francia ex territoriális részből három rendőrt kínai területre hurcoltak, egyet megöltek, kettőt súlyosan megsebesítettek. Ezeket csak sor- tüzzel tudták kimenteni a tüntetők kezéből. Hai emberi kivégeztek Moszkvában LONDON. (Az Ellenzék távirata■> Moszkvai jelentés szerint hat halálra ítéltet kivégeztek. Az volt a bűnük, hogy megöltek egy falusi szovjetmeg bízottat.

Next

/
Thumbnails
Contents