Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-07 / 178. szám

HELBTSZßK wamnmmmntmm 1935 4 u p a a zi u t 7. ? AUT IR A ROMÁN SAJTÓ Gépko«-siW. Tanítók nyelv- taiifoU ama. Mentési munkii. UNIVERSUL: Úgyszólván állandó roxalra un vuks«-g azoknak a gépktu-.sis/t-iviK-stM- !<‘nségi-kn<*k közlésért-, melyek a Bucureşti i’loesti <\s Sinaia Brasox i utón nap nap l.m «-lölordulnak. Fel«-sleg«-s ezeknek oká- 1 ol beszelni, hiszen ezt mindenki tudja, i gyesek sértve érzik magukat, ha megelő­zik okét s igy iga/i gyorsasági verseny fej­lődik az országutakon. Igazán torosa, miért nem erük meg. hogy emberéletről van szó, hiszen egyetlen kocsinál sincsen a véletlen baleset kizárva. Vaunak, kik 10 kilométeres óránkénti sebességgel jártak a gépkocsi di­vatja előtt fogataikkal s most 40 kilométer­rel sincsenek megelégedve s életüket áldoz­zák azért, hogy félórával előbb érjenek a kitűzött célhoz. Nagyobb hűn terheli ható­ságainkat. Nem alkalmazzák a törvényes rendelkezéseket. Az eredmény aztán a sok halott és összetört közlekedési eszköz, fáj­dalom és gyász a családban és számadások­ban. Nincs mód ennek megakadályozására? DREPTATEA: Az erdélyi magyar lapok hasábos cikkeket közölnek, melyek megér­demlik. hogy eltegyük őket a Bucuresti-i közoktatásügyi minisztériumban uralkodó állapotok bizonyítására. Ez a minisztérium ugyanis specialitásra törekedett minden ha­szon nélkül a kényes kisebbségi kérdés el­intézésében a liberálisok alatt. A zaklató rendelkezések között szerepelt azon román nyelvvizsgák és tanfolyamok rendezése, me­lyet a kisebbségi tanszemélyzet számára tar­tottak. Igaz. hogy nem lehet román, aki az államnyelv tudását ne követelje. Különös gondosságot igényel azonban ez a kérdés, mikor a célhoz vezető utat tanulmányoz­zuk. Az állam ugyanis nem vetheti el a gyű­lölet magvát a kisebbségek lelkében a ro­mán kultúra és a román nyelv szeretet«- helyett. Ami legutóbb történt, az nem alkal­mas erre. Számos nyelvvizsga után ugyanis a miniszter elrendelte, hogy a kisebbségi tanítók részére ez év nyarán Iasi-ban, Boto- sani-ban és Timisoara-n román nyelvtan- folyamokat tartsanak. Több. mint kétszáz magyar felekezeti tanító jelent meg az elő­írás szerint julius 15-én ezekben a váro­sokban. itt azonban legnagyobb meglepetésre a kirendelt tanerők sehol sem voltak. Hiá­nyoztak azok az iskolaigazgatók is, akik «•Hátasukkal voltak megbízva. Ezek ugyanis nem kaptak értesítést s senki sem tudott arról a tanfelügyelőségeken, hogy tanfolyam lesz a városban. A miniszter egyszerűen el­feledte az aláirt határozatot. Elgondolhat­juk, mit jelentett ez száz és száz tanítónak, akik megérkeztek s ott álltak kevés pénzük­kel szállás nélkül az idegen városokban. Telefoni érdeklődésre azt válaszolták Bucu- resti-ben, hogy a tanfolyamot augusztus 1-re halasztják. Majd augusztus 10. volt megje­lölve ebből a célból. Miután pedig szeptem­ber 1-én otthon kell legyen minden tanító, nyilvánvaló, hogy nem lehet komoly tanfo­lyamról beszélni három hét alatt. Nem ta­nulnak meg egy nyelvet húsz nap leforgása alatt. Hazamennek aztán pénz nélkül. Ez azonban csak egy eset a sokból. Angelescu dr. még több reformot jelentett be, hogy igy ..mentse“ meg az ország érdekeit a kisebb­ségi tanszemélyzettel szemben. Mig a ro­mán tanitó ilyenkor a rossz minisztert szid­ja, addig a kisebbséginek alkalma van arra. hogy az állam szervezetlenségét bírálja. Mit fognak érezni, mikor ily bizonyítékot adunk a {"elsőbbségre nézve ily egyszerű dolog elin­tézésére vonatkozóan? TARA NOASTRA: A brüsszeli interparla­mentáris konferencián nagy költséggel Ro­mánia is képviseltette magát. Eddig a dolog rendben volna. A nemzetközi konferencián azonban a román képviselők és szenátorok a világ közvéleménye előtt azt a nemes fel­adatot vállalták magukra, hogy megvédik a parlamentáris demokráciát. Sok humor van ebben. A mi parlamentünk védi meg a par- lamentárizmust Európában! . . . Rosszul áll­hat ez a demokrácia Nyugaton, ha erre szo­rult. Gondoljunk csak a választásokra, urna- lopásokra, a halottak szavazataira és a de­magógiára. Ne feledjük el azokat a parla­menti üléseket, midőn képviselőink szavaz­nak. Hálásak lehetünk a Brüsszelben ért megtiszteltetésért a demokráciának. Bankok, vállalatok, iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak részére nélkülözhetetlen a MA ÉRVÉNYBEN LEVŐ Egyenes adótörvény az 1935 április 1-i módositások- kal együtt. Jegyzetekkel, össze­foglaló magyarázattal. Ára 75 lel Eiienzék könyvosztá­lyában, Cluj. Vidékre azonnal szállítjuk!! Gyáriás Elemér mondta: „Semmit sem akarónk elvenni mástól, ne meg akartuk tartani a magunkét!“ TIMISOARA. (A/ Ellenzék tudósítójától,) | A Timisonra-i Magyar Napon Gyárfás Ele­mér szenátor nagy beszédet tartott, me­lyen beszámolt u kisebbségi harc jelen­legi állásáról. Gyárfás szenátor mindemvk- e Inti leszögezte, hogy a kisebbségi sorsra legnagyobb veszélyt a: utóbbi időben diva­tossá leli ,, totalitás" nemzeti elv jelenti, melynek alapján némelyek a: állam életét és a közintézményeket a ,,kizárólagos“ nemzeti gondolat érvényesítésével akarják megszer­vezni s minden kérdést az erősebb jogán vél­nek megoldani. E felfogásnak jellegzetes in­karnációja az a kultúrpolitika, melyei Anghe- lescn közoktatásügyi miniszter képvisel s amit még elfogultabb szélsőségbe igyekszik lxdehajszolni az az irányzat, mely Ghibu Oni-sifor nevéhez fűződik és most újabb megerősítést nyert a Vaida-féle mozgalom­ban. Ez. ellen pedig csak egyetlen módon le­het védekezni. Megértő politikát! — Köztudattá kell tennünk — mondta Gyárfás szenátor —, hogy Erdély földjén a ,.totalitásnemzeti elv érvényesülése a magyarságra csak szenvedést és megpró­báltatást zúdíthat. — Meg kell értetnünk a magunk véreivel s a velünk egyiittélökkel, hogy semmit sem akarunk elvenni mástól, de meg akarjuk tartani a magunkét; értsük meg, hogy a kezünkben levő termelő­eszközök csak addig értékesek, amig ezeket mi békésen forgathatjuk, de értéktelenül szétporlanak, ha jártas kezünkből azokat ki­csavarják; értsük meg, hogy mi magunk is csak addig vagyunk termelő- s épitőerő, amig egyéniségünket s faji önérzetünket megőrizhetjük, de bomlasztó ék leszünk s bajt és veszedelmet hozunk magunlcra és másokra, hu ezt az öntudatunkat elveszít­jük. Értessük meg Budapesten és Bucure»- lilxni egyaránt, hogy nem szükségképen baj és hátrány az, hogy milliós magyar tömegek élnek e földön, a románságba ékelve, liánéin ugyanúgy fa­kadhat ebből előny is mindkét ország szá­mára. A mi létünk és elhelyez kedésünk nem okvetlenül ellenségeskedés kút forrása, ha­nem ugyanúgy lehet barátság záloga is. Külpolitika — belpolitika Azl fogják erre sokan mondani, hogy mindez már külpolitika, melynek irányítá­sára alig lehet befolyásunk. Igaz, hogy ez külpolitika, de nem idézhetem elég gyakran Jorga szenátusi mondását, hogy a velünk szemben alkalmazott bánásmód elsősorban a kid politikától függ. tehát nevetségesen sze­rény eszközeikkel is In-le kell ebbe a külpo­litikába — legalább minket érdeklő vonat­kozásaiban - kapcsolódnunk s meg kell ér­tetnünk mindenkivel, kinek fáj a nd sorsunk, hogy az eddig követelt ut a mi szenvedéseinket megsok­szorozza. Nekünk tehát olyan magatartást kell kö­vetnünk a belpolitikában, hogy az népünk érdekeihez hajlamossá tegye a külpolitikát s u külpolitikát viszont olyan irányban kell befolyásolnunk, hogy sorsunk idein-mi elvi­selhetőbbé válhasson. Erdélynek Martinuzzitól Teleki Mihályig és Bethlen Miklós kancellártól Jósika Sámuelig, mindig voltak fiai, akik megtudtak küzdeni a legnehezebb feladatokkal és egyensúlyt tudtak tere-mteni a logellentétesebb hatalmi erők között s Erdély múltjában ragyogó pél­dáit látjuk az egészséges közvélemény ösz- tőnszerüen helyes állásfoglalásainak. Bíznunk kell lehál egymásban és önma­gunkban és hinnünk kell azt. hogy a jövő nagy feladataira acélosodik meg lelkünk a most ütemesen rázúduló csapások alatt! A transzfer-panama A kormánypárt berkeiben nagy ijedelmet keltett Taturésen szigorúsága a transzfer pa naina bűnöseinek üldözésé-vel kapcsolatban. Senkinek sem kegyelmezünk! jelen­tette ki a miniszterelnök a pártkliibban. Az. «-gyík öreg-liberális erre csöndesen meg jegyezte: — Az ördögbe! . .. Ki adhatta vájjon ezt a tanácsol íutarescunul:! . . Meg akarjál: szántét ni a szénül Hsunkat1! Vasil esc u—Can tál up Hetek óla erről a ,.gangszter“-ről beszél­nek legtöblxit Bucuresti-ben. Ravasz róka. Úgy júr-kel a V«caresti-i börtönben, mintha otthon volna. Kihallgatása után nem azt mondja, hogy a vizsgálóbíró vagy a: ügyész elé vezették, hanoin igy számol be a többi raboknak: — Ma ,,beszéltem“ Jonel Stanescuval (a vizsgálóbíró), megmondtam „neki“: Az „egész világot“ tönkre akarja tenni uram?... Jobb volna valami más megoldást keresni . . . Adjunk néhány millió lejt a bolyuknak, öl: majd békéi hagynak „nekünk“ és haza utaz­nak ! Calatorescu letartóztatása Egv kubai rádió-távirat jelenti, hogy ott n rendőrség a közlekedésügyi minisztérium épületét körülvette és annak egész személy­zetét, az államtitkárral együtt letartóztatta. — Ilyen eset mégsem történt soha nálunk! — mondják a Capsában. — Igen, de Kuba sem érte meg, hogy egy rendőrchestor saját magát letartóztathatta volna! — S sok bajt okozhat még ez a transzfer­panama?-— Tatareséu „turista-hivatalt“ állított fel, hogy ez bonyolítsa le a forgalmat s Vaca- resti-be szállítsa a foglyokat . . , . 1 M>|| (st.) üzgószinliázak műsora: KEDD: CAPITOL: A NŐK BARÁTJA. (Lady Killer.) Főszereplők: James Cagney és Mae Clark, a legszebb amerikai filmcsillag. Műsor előtt Világhiradó. Helyszíni tudósítás a Capsából Ahogyan a nevető politikusok látják a szenzációkat Kormányválság és transzfer-panama a jóízű humor görbetükrében A Bucurcsti.i Capsa.kávéház az or­szágos politika központja. Semmit sem fog fel tragikusan s eredeti humort ve­gyit a napi szcnzác.ókba. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék, tudósitójától.) Tatareseu miniszterelnök Sinaia-i utazásai sok találgatásra adtak alkalmat és mindenki azt hitte, hogy komoly kormányválságra kell felkészülni. Nem szólva egyes ellenzék! csoportokra»], amelyek, nyomban felosztották a miniszteri tárcákat maguk között. Folyton hangozíatták, hogy a kormány „megy", bár Tatareseu nem óhajt távozni s a miniszte­rektől várja, hogy a kibontakozás kedvéért áldozzák jel tárcáikat. Egy befolyásos libo- rálispárti politikus igy jellemezte a hely­zetet. — A kormány ,,marad“, de a miniszterek távoznak . . . „Nem ütött még az óra“ I-nculet belügyminiszterről az a hir járja, hogy intelligens ember. Legjellemzőbb tulaj­donsága, hogy mindig belenyugszik sorsúba és az eseményeket közömbösen fogadja. Ez — hir szerint — tetszik az uralkodónak s a liberális párton nem titok, hogy Incnlet nem egyszer mentette már meg a helyzetei, midőn veszélyesre fordult a kormány sorsa. Ezekben a «apókban ismét szükség volt közbelépésére. — Felség! — mondotta Inculet — én fo­gom elsőnek jelenteni, hogy meneszteni kell a kormányt, ha — majd üt az óra. Ez azon­ban még nem következett be . Mikor fog bekövetkezni? . . . Rossz nyelvek szerint akkor, amikor Inculet olyan erős lesz, hogy maga veszi át a kormány ve­zetését. Párisi pénzügyi tárgyalások I Mult évben Románia nagyobb engedményt ; kapott az állam külföldi hitelezőitől abban a reményben, hogy pontosan fogja az ese­dékes törlesztési részleteket fizetni. Most aztán kiderült, hogy az ország nem tud ele­get tenni kötelességének. (Az. egyedüli kül­földi átutalás a Vasilescu—Nacht—Galato- rescu-féle fekete transzfer lett volna.) A franciák a háború után összesen mintegy 40 milliárd lejt adtak kölcsön Romániának s igy szép meglepetésben volt részük, midőn Badulescu pénzügyi államtitkár egy román delegáció élén most bejelentette, hogy nincs mivel fizetni tartozásukat.-— Ezért kár volt idefáradni — mondták bizonyára a francia fővárosban —, mert egy levél is elég lett volna erre a célra. Inkább küldték volna el azt a pénzt, amibe ez az. ut került maguknak! Ilyen kicsiny összeget is elfogad Franciaország, hiszen ..képletes“ fizetésre maga is csupán egy frankot küldött tartozásának ..rendezése“ céljából Ameri­kába. —• Mi kedvesebbek akartunk lenni s azt hittük, hogy ezt a kedvességet újabb köl­csönnel fogja Paris díjazni — felelt őszintén Badulescu. — Nem kérünk sokat. KétmiL liárd lej is elég lenne . . . — Egy bánit sem adunk! — Nem baj . . . Ismerjük jól ezt az állás­pontot . . . Mindig azt mondják: „Nem!“ — s a végén mégis csak adnak . . . így eredményes lehet még Badulescu ki­rándulása. EDISON: I. MOULIN ROUGE. Káprázatos csodafilm. Molnár Ferenc Testőrjének testvérfilmje. Constance Bennettel. II. POGÁNY VÉR. Clara Bow-al. III. HIR- adó. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. BORNEOI KALAND. Fősz. Rosemary Ames (az uj Marlene Dietrich), Zassu Pitts. II. TÁNCOS HU­SZÁROK. III. MICKY MOUSE. OPERA-MOZGÓ: NEM VAGYOK ELADÓ. Főszerepben Jean Ha-rlow-al. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. MOSZ­KVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harrv Baur, Annabella. II. ÖNAGYSÁGA SZOBA­LÁNYA. Vígjáték. Fősz. Szőke Szakáll. Jön: ..Betyárbecsület“ és „Sziget“. Willy Fritsch, Brigitte Helm. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A SZERELEM MESTE­RE (Gelífni). Pikáns szatíra tele szerel­mi kalandokkal, fősz. Frederic March, Constance Bonnet, Fay Wray. Előtte u j Micky Mans.-------- . —Mo——------­Leszegényédeft milliomos irt levelet a „fekete kéz“ nevében. Bucuresti-ből jelen­tik: Megírta az Ellenzék, hogy a Gatorno nevű Braila-i olasz hajózási vállalat Zervo nevű igazgatója levelet kapott, melyben „kellemetlenségekkel“ fenyegették meg arra az esetre, ha nem fizeti meg a levélben elő­irt összeget. A rendőrség nyomozást indított és megállapította, hogy az igazgató régi tár­sa, egy teljesen leszegényedett A. Georgiaco- dici nevű volt milliomos irta a leveleket. Azzal védekezett, hogy elviselhetetlen nyo­mora miatt fiyult a „fekete kéz“ módszeré­hez oly célból, hogy pénzt szerezzen magá­nak. Letartóztatták s átadták az ügyészség­nek. Áll mi Osz- tálysorsjáték 8-ik játék, Il-ik osztály! Hozás 1935 augusztus 15 A 8-ik játék első, jul. 15-iki húzásán az 1,000.000 lej főnyereményt a nálunk vásárolt 251320 sz. melléksorsjegy tulajdonosa nyerte Állami Osz­tálysorsjáték 8-ik játék, 11-ik osztály! Köztudomású, hogy az ország legszerencsé­sebb kollekturája: Ban­ca Româna de Comerţ S. A. Bucureşti. Cluji képviselet: „Ellenzék“ könyvosztálya Cluj, P. Unirii. Teleíonszám 109 Postai rendeléseket azonnal intézünk! - A sorsjáték következő hú­zása : 1935. aug. 15! Ezenkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nye­remény volt! - Újítsa meg sorsjegyét idejé­ben ! Vásároljon uj sorsjegyet! Uj sorsjegy­árak a Il-ik osztályra: negyed 400, fél 800, egész sorsjegy 1600 lei. Megújításuk a további osztályra: negyed 200, fél 400, egész 800 lei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents