Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-04 / 176. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. âm 5 tu Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I, G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. »^.«avsKttjaMEíaíS»«a MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési írok: havonta 70, negyedévre 2to, félévre 420, évrat* De lej. — Magyarországra: negyedévre to, félévre 23, éven:» 47 pengő. A többi külföldi államokba csak a portók'llönbdzcttei tdbb. LVJ. ÉVFOLYAM, 17 6. SZÁM. VASÁRNAP 1935 AUGUSZTUS 4. A fealand GYŐZÖTT A BÉKE ÜGYE: Genta ma ideiglenesen elintézik az olasz-ahesszin iiiszály kérdését Hosszas tanácskozások után találták meg a megoldási lehetőséget. — Mii téliesítettek a szemben állő felek kéréseiből! Az olasz—abesszin viszály a Népszövetség valószínűleg ma este összeülő zárótanácskozásán ideiglenes nyugvópontra jut. A Laval—Eden-féle második határozati javaslathoz tegnap kora délután Mussolini nagyjában hozzájárult s csak néhány fogalmazási módosítást kívánt, amelyet Laval—Eden—Litvinov meg is ejtettek, úgyhogy az éjjeli órákban meg is érkezett Mussolini teljes hozzájárulása. Az abesszin küldöttség 24 órát kért az abesszin hozzájárulás megszerzésére, úgyhogy lehetséges lesz a népszövetségi tanács ülésének a késő délelőtti vagy késő délutáni órákban való összehívása. Kétségtelen, hogy a megbízottak már rendelkeztek a hazautazás ügyében. Tegnap délután óta föltétlenül bizakodó a hangulat. De hozzáteszik, hogy ez csak a szeptember 4-ig való eltolódásra vonatkozhat. Most csak a békéltető ■ r/ság tárgyalásainak ujrafölvételére történhetik döntés, amikor már teljesítik Abesszínia kívánsága, az ötödik bíró kiküldésére nézve és Olaszország kívánságát, hogy csak az ualuali eset kerülhet a döntőbíróság elé. Az olasz—abesszin vitának még egyéb anyaga is van; erről az este és éjszaka magánjellegű tanácskozás folyt Genfbe; ugylátszik létrehozzák a hatalmak tanácskozását valamely délfrancia fürdőhelyen. A tulvérmes föltevéseket, mint Mussolini és a negus találkozását, valamint az olasz és abesszin makacsság lényeges enyhülését cáfolja. Ellenben megerősítik tegnapi hírünket és magyarázatunkat, hogy az erélyes angol föllépés bírta rá Mussolinit némi engedékenységre, csakhogy ezáltal az általános angol és olasz viszony lényegesen romlott. Legújabb híreink a következők: Mussolini beleegyezése ■ kora ez. Miadig volt kalandor, illetve, ha nem tudjuk ezt a szót kelletlen züngéjétől mentesen fölfogni: mindig volt kalandos. Ember, aki a bizonyosság és rendszer keretéből kitört és az egyik napról a másikra következő bizonytalanságba merült. Élvezte a veszélyes kockázatot. A bizonyosság és állandóság sok föltétele borult már föl az elmúlt huszonegy esztendő alatt. Olyan földrengés után, mi iát aminő a háború és a Karthágói békekötés volt, csakugyan még nem érheti végét az ingás, a forrongás, az alakulás. Mintha Igazuk lenne az erős tör- I éne ti műveltségű bölcseknek: nem egyszerű százados átalakulás — sülyedés-emelkedés — törtésík, hanem korszakos, amely hasonlít a francia forradalom, vagy a harminc éves bábom következményeihez, talán egy kis élénk elképzeléssel a népvándorlás és keresztény térítés világforditó eseményeihez is. Nincs miért csodálkozni, ha ebben az óriás nyugtalanságban és átmenetben, ebben a bizonytalanság és nyitott lehetőség ezernyi törésében és szakadékában gombamód jelentkezik az álhatatlan, a fékezhetetlen, a kalandos szeiíem. Annyi, hogy már nem kalandorokról, hanem egy általános érvényű, istentelen, óriás kalandról lehet beszélni. Az állampolitikai forradalmak, amelyek felelőtlen katonai szervezetekkel kezdődnek, a gazdasági válság, teli uj bűnözéssel és a tömérdek lézengő munkanélkülivel a szilárdság, a rögzítettség, az állandóság hiányának a tudatát fokozza s kalandra kényszerit, kalandhoz menekít, kalandra csábit egyébként kényelmes, higgadt, szabályozott lelkeket is. Reszéijünk-e a kereskedelmi és a pénzügyi forgalom folytonos esetlegeiről, a vámhatárok áttörésére hivó számlálhatalan alkalomról, amely kockázatra és vakmerőségre hizlal szelid embereket is? Az élet csupa izgató alkalom. Korszerű jelentősége van a ténynek, hogy az élet változásaival folytonosan változó üzlet gondolatkörében élő angolszász még az irodalomban is döntő fogalomnak vitte be a kaland szavát. Szerinte az élet minden érdekessége, minden regényre való jelentkezése — kaland, És itt vannak a kész, vagy készülő nagy háborúk, óriási anyaméhe a kaland-magzatoknak. Hol Afrikában, hol Ázsiában. Ilyenkor, akiben túlságosan bizsereg a vér, vagy akinek nines már igaz veszteni valója vagy akit nem szívott még íöi idegen légió vagy a gangszter-alvilág, aztán a rengeteg, akinek a képzeletében még parázslik a bábom re- géoyessége, eped és vágyódik a háborús színterekre. A francia irodalom, n kinai forrongás, a marokkói vagy sziriai csataterek tárgykörével foglalkozik egyre szívesebben. Úti és kaland regény divatozik. A bolseviz- mns fölszitotta helyekről elsősorban. Csoda-e, ha ennek a mai nemzedéknek a bőse a titokzatos Lawrence ezredes? A regényes példa mindig mérgező. Ma is az. Ezt esinálta például — hogy ne beszéljünk a keresztes és zsoldos háborúkról — az amerikai polgárharc: „Észak a Dél ellen“, vagy' a mult század sok szabadságharca. Ha voltak marsalai ezrek, miért ne legyenek amerikai négerek, török tartalékosok, angol repülők, japán diákok, önkéntesek az abesszin hadseregben? Miért ne menjenek Tunisbó! százszám haza az olaszok, ne jelentkezzenek otthon önként az összes atléták s magyar és francia fiatalok ne törekedjenek az olasz hadseregbe? A németek mindenütt felbukkannak, ahol háború van, vívják azt bár a Gran-Cbako területén vagy Sanghai külvárosaiban. Kaland az egész kiilközélet. Kaland a belpolitika. Kaland a közgazdaság. Forradalmak és háborúk ezrivel termelik a kicsiny és egyéni kalandokat. Egyre tüzesebb és mérgesebb lesz az emberek vére. Mint a kigyó a madarat a földre, az események logikája népeinket igy szédíti a háborúba. Egy cseppet se fog meglepni senkit is, ha nyárspolgári életben vagy a társadalmi nyomorúságban meglapuló csöndes ember akaratlan kalandorszellemüvé válik. Egyszerre csak itt lesz a világháború, ez a legnagyobb kaland, amelyben elpusztulhat a fehér világ s a színesek veszik át az élet kormányzását. Ami eztán igazi kaland lesz a javából. GENF. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini az esti órákban elfogadta Laval és Eden második javaslatán megejtett fogalmazási módosításokat. Ez az olasz válasz hangsúlyozza, hogy a viszály békés elintézésének a reményében s népszövetségi érdekből elfogadja ezt a 3 szövegű tervezetet. Ezzel az érdekelt nagyhatalmak között létrejött a megegyezés s akár rögtön a tanácsülés elé terjeszthették volna. A tanácsülést azonban elhalasztották, hogy az abesszin küldöttséget ne ingereljék föl, amély mégis csak úgy viselkedik, mintha Abesszínia hozzájárulása döntené el az ügyet. A kért 24 órás halasztást a három nagyhatalmi főmegbizolt hallgatólagosan megadta, viszont Mussolinire való tekintettel bizalmas megbeszélésre összehívlak a Nép- szövetség tanácstagjait és itt közölték a megállapodást. Természetesen a részletek nem GENF. (Az Ellenzék távirata.) A Népszövetség tanácsáhak bizalmas megbeszélése után Laval—Eden—Litvinov—Aloisi Avenol lakásán magán megbeszélésre gyűltek össze. Laval itt újból összefoglalta és megvilágosi- totta a most folyó tárgyalásokat és hangsúlyozta, hogy sürgősen be kell fejezni őket, mert nem tűrnek halasztást. A megbeszélés szerint fölhatalmazták Láváit, hogg kezdeményezze a hatalmak uj Stre- sáját és ha az újból meginduló békéltetéi vagy az uj Stresct egyéb eset közben vagy után az olasz—abesszin viszály egész tartamának a békés megoldása kedvezőtlen irányba fordulna, gondoskodjék a Népszövetség szeptemberben esedékes közgyűlésének már előbb való összehívásáról. A rövid értekezlet után Laval és Eden nagy vonalakban közölték az abesszin küldöttséggel a megbeszélést és úgynevezett nagy megoldási tervezetet. Érdekes, hogy az este fél 7 órakor lefolyt bizalmas tanácsülésről a legellentmondóbb hirek keringtek. A Reuter jelentés szerint az ellentétek határozottan enyhültek, más vélemény szerint szivárogtak ki. A Matin szerint o megoldás lényege, hogy ötödik döntőbíróval, aki valószínűleg vagy Politisz vagy egy skandináv jogász lesz, utasítják a békéltető bíróságot az ualauli eset megvizsgálására. Ezzel az 1906. évi angol—francia—olasz és Abesszínia határait biztositó egyezményt, valamint az 1928- ik évi olasz—abesszin döntőbírósági egyezményt érvényesítik. A határozati javaslatban szó van arról is, hogy az érdekelt hatalmak a Népszövetség keretein kivül foglalkozni fognak az olasz-—abesszin kérdés egyéb részével. Itt szóba kerülhet az az angol—abesz- szin óhajtás, hogy békéltető és döntőbíróság eredménytelensége vagy egyéb és további nehézségek miatt az egész ügyet a Népszövetség elé utasitják-e, vagy Olaszország belátására bízzák? azonban úgy Laval—Eden—Aloisi—Litvinov —Avenol tárgyalásain, mini a bizalmas tanácsülésen, bár rövidek voltak a felszólalások. mégis heves vita folyt .s a megegyezések ellenére méginkább kiéleződött az angol és olasz ellenszenv. Még Eden is elvesztette hidegvérét és utalt az atlgol hatalom erejére. Aloisi pedig hangsúlyozta, hogy Mussolini a: olasz méltóság gyöngitésére irányuló törekvést látja az angolok magatartásában. Az angol—olasz tárgyalások Egyébként tegnap minden rendelkezésre álló időben, amikor a többiek pihentek vagy másfelé tárgyaltak, Eden és Aloisi folytonos eszmecserét folytatlak. Ezekről csak annyi szivárgott ki, hogy . megállapodtak a népszövetségi tanács szeptember első felében szokásos ülésének — mely a közgyűlést megelőzi — már szeptember 4-re való összehívásában. Eden este 11 órakor ment el Avenol lakásáról és az újságíróknak azt válaszolta: A megegyezés ügye nincs rossz bőrben. Csakhamar elterjedt Genfben az a. hir, hogy az egyik délfrancia városban az érdekeltek hamarosan tanácskozásra ülnek össze és megkísérlik a viszály teljes elintézését, amelynek a politikai megformulázását a Népszövetség szeptemberi közgyűléséhez fogják benyújtani. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A Matin érr;sülése szerint , a határozati javaslat az ötödik döniubiró Kiküldéséről és a viszálynak egyelőre az ualuali esetre való korlátozására vonatkozik. Azonban az ellentétek továbbra is fennállónak. Párisban az az általános vélemény alakult ki, hogy tulajdonkép nem sokat értek el a viszály lényege szempontjából, csak a Népszövetség létét mentették meg ismét — egyelőre. Mit ír a világsajtó? A békét is csak meghosszabbították. A háború azonban minden valószinüség szerint kitör ősszel. Ezt a föltevést képviselik az olasz lapok is, amelyek most élesen támadják Hoare külügyminiszter beszédét, mert „fenyegető“. A Popok) dTtália — állítólag Mussolini tollából — tegnap azt fejtegette, hogy Olaszország most már csak azokat az országokat tartja barátainak, akik Genfben melléje állottak és nem fog megfeledkezni az ellentáborba átvonultakról. Egy mai cikkében már világosan megmondja, hogy Ánglia a genfi megállapodások ellenére is ellenséges magatartással viseltetik az olasz érdekek iránt. A Havas-ügynökség e római sajtóhangokból kiindulva, szenzációs birt közöl: Olaszország hamarosan általános mozgósítást fog elrendelni, hogy igy gyakoroljon nyomást, de viszont, hogy egy olasz—abesszin háború esetén az ország felkészülten biztosítsa határait bármiyen meglepetéssel szemben. ADDIS-ABEBA. (Az Ellenzék távirata.) A négusi udvarból határozottan megcáfolnak minden hirt, amely szerint Abesszínia hajlandó lenne nemzetközi gyámkodást elfogad ni. Abesszínia meg akarja őrizni függetlenségét és ezért nem riad vissza semmiféle áldozattól. A genfi abesszin küldöttség csak azért leéri 24 órai gondolkodási időt. meri Addis-Abeba és Genf között nehéz az érintkezés. Két hordáit maga alá temetett a cewrewS» szállító gépkocsi BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Súlyos kimenetelű gépkocsibaleset történt pénteken a fővárosban. Egy tehergépkocsi, amely cementet szállított és nagy sebességgel haladt, az egyik mellékutcában felborult és maga alá temetett két hordárt. Mindkettőjüket borzalmasan összeroncsolva, életveszélyes állapotban szállitották be a Colen- tina-kórházba. A nagy megoldási fersr
