Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-04 / 176. szám
2 BLLENZfíK 199 8 «(ifaii/u« 4 ...IMII ■■ 1I !!■■»——— 4 hét világpolitikája Viaskodás Afrikáért MIT ÍR A ROMAN SA|TÓ Kloil clolt. Kei kKénlct. — Sper- cck. - Utak. ( I RENTUI.: A.- o.v/irák ügyben sok tinta logvott cl a/ utóbb; illőben. A.t mondjak, hogy a Habsburgok, katolikus oaliilját a Vatikán támogatja. A Romániában, Csehv/lovákiában és lugos/.láviiban élő kától kusok nagy száma to ytán ivem láts/ik valószínűnek, hogy Róma 'iag.it ilyen irányban lekötötte volna. A kivan *m pedig leszögezte, hogy csak általános meg. egyezéssel s ,i Népszövetségen keresztül lehet •női a kérdésről beszélni. Az osztrák problémát három szempontból kell megb rálni. Osztrák, dunai és európai szempontok veendők tc- imtetbe, melyeknek figyelmen kívül hagyása az oly nehezen elért békét ismét felforgathatná Ku. opában. A béke és háború tényezői jől tudják, mit kell tcnn.ök, ha befejezett tények elé állít- iák őket. A kisantant politikáját nem szerződés, de a földrajzi helyzet diktálja, ez. garantálja ízt, hogy nem változik külpolitikája. Nem kiabálnak, de tudják, mi a tennivalójuk. Gazdasági szövetségre törednek. melyhez, meghívtak ösz- sz.omszédaikat. Nem lesz könnyű ezt megvalósi- :an;. A Bled-ben összeülő kisantant konferencia egy lépést képez ismét előre a római dunai, konföderáció felé. A kisantant a biztonság megerősítésével a köziremüködésért előnyöket adhat. De csak abban az esetben, ha a szerződő féj a elenlagi határokat garantálja. EPOCA: Két nagy esemény történt a napokba*. Az egyik az volt, hogy Franciaország nagy I cszállvtást eszközölt költségrecésében, a másik pedig az. hogy Itália a lira fedezetét leszállította. Mindkét esemény kísérletet jelent arra, hogy az ercfckolt államok megbirkózhassanak a válsággal a mindkét kísérlet előrehaladást jelent a pénzügyi politikában. Belátták, hogy nem lehet kölcsö- nökkei táplálni a költségvetési hiányokat s két elleaoétea ut«n haladva, mindkettő ugyanazt: — a költségvetés egyensnlyát akarja. Egy magánember költségvetését könnyű rendbehozni. Eh. hez csak akarat szükséges. Annál nehezebb ezt az életében keresztül vinni. A kormányok ugyanis féltik népszerűségüket és nem akarják feláldozni. Ezért történt, hogy a költségvetési leszállítás oly későn következett be Francaországban. 8o milliárd lej kölcsönt áldottak fel s öt kormány bukott meg, míg ida jutottak. Itália a könnyebb utat választotta, mert pénzre van szüksége háborús célra. Azt állitják, hogy :tem érintették a lira törvényes aranyfededezetét, csupán a tartalékot csökkentették: Az olasz kísérlet még így is veszélyesebb. Mi lesz ugyani« «kikor, ha egy hosz. szan tartó háborúban Olaszország minden tartalékát felhasználja? TARA NOASTRA: Legyünk őszinték, — ki nem jár közbe Romániában? Mindenki. A legkisebb vidéki zsarnoktól kezdve a legnagyobbig, mindenki közbenjár ás axt követeli hogy ki legyen szolgálva. Sokféle indoka van ennek. Barátságtól kezdve mindenfélével találkozunk a pénzcsengésig. A képviselők táskája telve van kérvényekkel. Mindent megigérnek a választóknak, keresztül.kasul járják a minisztériumokat s sokszor törvényellenes határozatot kényszerítenek ka maguknak. Legjobban virágzik a kijárás a nagy vidéki városokban. Valóságos uj mesterség született, moly nem foglalkozik mással. — Amig ügynökök és csalók fognak dolgozni köz- igazgatásunkban, addig sohasem lesz vége a spercnek. PORUNCA VREMII: Bizonyos, hogy a külpolitika nem függ Génitől. Volt idő, midőn hit. tünk abban, amit egy elmebajos adott a világnak. Mert minden amerikai tudja, hogy Wilson elnökségének utolsó éveiben nem volt beszámítható. Amerika azonban ezt titokban tartotta. Az egész világ ilyen bolond volt akkor. Előfordul az ilyesmi egyszer az emberek életében. De csak egyszer. Bocsásson meg tehát Genf, de nem hiszünk már benne. Japán adta meg a kegyelemdöfést részére és ne feledjük el, hogy a Népszövetségnek sohasem voit tagja Amerika. Mondhatná ma valaki, hogy Japán okosabb volna, ha Genf békebeszédeit hallgatja? Németország ugyanígy tett. Ma nagy erővel rendelkezik s mi mégis Oroszországhoz huzunk ezen a címen. A jelek azonban azt mutatják, hogy Németország a szovjetnél is hatalmasabb lesz. De nem Genf s a békeszerződések révén, melyeken csupán a kifegyverzett államok állnak. Itália szintén önálló utón halad. Nem Genf és nem Versailles az európai népek útja, sem nem Moszkvai, melyet annyira gyűlöl Anglia. Szenvedés helyeit életerőt! nyer a legjobb és legbiztosabb óvszer használata által! A világ fölött való osztozkodás még nem őrt véget. Nemcsak abban a viszonylatban, amit történelmi élet-halál harcnak nevezünk, hanem abból a szempontból sem, amit a fajták harcának, gyarmatosításnak a színes világrészekért folyó küzdelemnek nevezünk, Most Afrika került előtérbe. Afrika, amelyből a franciák és angolok kikergették a német gyarmatosítókat. Ahol csak tűrik a belgát és már elnyomták a portugált és hollandit. Sokáig csak a Kairo- Fokváros vo nal és Francia Szahara volt a lehetőség. Utmost már számba kell venni a mohón előre törtetőt, Olaszországot, auiely 1889-ben kezdett gyarmatok ntán körülnézni. Az uj, nagy afrikai probléma mindjárt a világháború múltán jelentkezett. Mozognak a színesek. Az emberiség még visszaemlékezik Abd el Krímre s a véres marokkói harcokra, melyekből a spanyol forradalom is ered. Olaszország pedig szakadatlan munkát úd, mely egész Tunisra, másrészt Keletafrikára irányul. Tunisban 80 ezer olasz él HO ezer francia melleit és állandó nehézséget okoz. az olasz állampolgárság és politikai jog kérdése. Három hónapről-három hónapra hosz- szabbitották meg a régiekre vonatkozólag és a fiatal olasz anyák Itáliába utaznak szülni, hogy gyermekeik olasz állampolgárságát biztosítsák. Most már 1935 január 7 óta, mikor Rómában Laval és Mussolini a történeti fordulatot jelentő ölelkezést megcsinálták, a tunisi kérdés erősen javult s ugyanakkor más olasz törekvések is kielégül lek. Olaszország a század elején a törököktől elvevén Líbiát és Kirenejkát, sóváran törekszik a francia birtokban lévő Tibesti—Borku, illetve a Csad-tó felé, ahol az aranyat most is dináriának, egy öt frankos francia pénznemet cincuénak hívnak és különben is valamikor római terület volt. Nos, ennek az. étvágynak a kielégítése céljából Laval januárban Libia és Szudán alatt egy több mint 100 ezer négyszögméteres sivatagot adott Olaszországnak egy karavánultal és két kut- tal, hogy Libia kormányzója, a hires Bnlbo. akinek az egyetemén olaszok tanulnak cserében, mert a benszülöttek római iskolába mennek, még több homok ellen harcoljon. A római tárgyalás során jelentős részesedést — 20 százalékost az eddigi 5 százalék helyett — kapott Olaszország a Vörös-tenger partján fekvő francia Dzsibutiból az abesz- sziniai Addis Abebaba vezető vasútvonal részvénytársaságban. Ez az egyetlen abesszin vasút a külforgalom 80 százalékával. Itt is vagyunk már az olasz törekvések tulajdou- képeni magjánál, észak-keleti Afrikánál. Olaszország itt II. Menelik abessziniai négus negestitől az Uccialiban 1889 május 2-án kötött szerződés után megkapta a Vörös-tenger partvidékén Eritreat. Ezt 1896- ban fegyverrel próbálta kiterjeszteni, de ekkor bekövetkezett az auduai rész: Baratieri tábornokot március 1-én az abesszinaiak megverték, seregének javát legyilkollak és megcsonkították. A Crispi-kormány nfegbu- kot s az addis abebai béke megállította Abesszínia felé az olasz előretörést. 1908-ig, mikor Olaszország ha tárki igaz i tás t csikart ki Ogaten-ben. A világháború kitörése azonban alkalmat adott a gyarmatositási vágy uj fölélesztésére. Az 1915-ben kötött londoni egyezmény kimondta, hogy amennyiben a világháború befejeztével Anglia és Franciaor- i szág részt kap az afrikai német gyarmalok- ■ ból, Olaszország is igényt emelhet. A béke j megkötésekor azonban kijátszottak Olaszor- ; szágot és ezért volt lehetséges, hogy Mussolini a szociális elégedetlenség kihasználásával a fascizmust hatalomra emelje. Jelszó lett: ,.Olaszország a Földközi-tenger foglya“, „Olaszország sziget“. Málta és Szuez is kell az olaszoknak! Anglia elég okos volt, hogy a londoni egyezményre visszatérjen és ezért 1924-ben lemondott az olaszok javára szo- máli Juha földről, 1926-ban pedig a líbiai Kufra-vidékről, vagyis összesen 90 ezer négyszög kilométerről. Közben 1925-ben jegyzékváltás történt Mussolini és Graham között. Eszerint Anglia koncessziót kapna zsilip- épitésre a Tana-tónál és autó-utra a gát és Szudán között (ezzel a szudáni öntözés felől minden veszedelem elhárulna.) Itália kapna koncessziót vasútra és igazgatásra Eritrea és olasz Szomáli között; Abesszínia csak földjei számára kapna vizet és Olaszország gazdasági befolyása kizárólagos lenne Ethiopia nyugati részén és az építendő vasútja mentén. Abesszínia és Franciaország azonban tiltakozotl, mire egy még ismeretlen titkos olasz angol szerződés jött létre. Olaszország nem volt hálás ezért és a gazdasági, valamint politikai érdek melleit ez egyik oka a mostani olaszellenes angol álláspontnak. 1934 januárjában ugyanis az olaszok egy kis l'asodát rendeztek az angol kézben levő Szudán területén; mintegy 30 ’kilométerre nyomultak be a Szudánba és csak az angol páncélautók előtt álltak meg. Erre június 20-án egy megegyezés uj határvonalat állapított meg Szudán és Libia közölt. Az uj angol közmondás értelmében: „Angliának több a területe, mint amennyi szükséges’, egy nagy háromszögű területet adott Itáliának, a sziklás El-Owenál, a karavánul három kulja közül kettővel. Mindennél fontosabb azonban, hogy az olasz népszaporodásra való tekintettel, amelynek fölöslegét most már nem lehet észak és délamerikai kivándorlással évenként legalább egy millióval apasztani, Olaszország egyre inkább szemet vetett arra az óriási területre, amely nagyobb mint Franciaország, Németország és Spanyolország együttvéve s csak pár millió lakosa van. Abesszíniára: tele kincsekkel, egymás fölött három terményzónával és diplomáciailag kényes helyzetben, mert az angol Szudán, az angol Keletafrika, Szomália Itália, angol Szomáli föld, francia Szomália és olasz llrit- rea határolja. Így sokféle érdek miatt mesteri diplomáciát lehet játszani. Ezt a helyzetet a fontosabb politikai és diplomáciai fejlemények világítják meg legjobban. Abesz- sziniában az első idegen a svájci Ilg mérnök voll 1878-ban, aki utakat és hidakat épített, majd nagy szerepel játszott 1894-ben a Dzsi- buti—Addis abebai közti vasútépítés körül, aztán államminiszter volt 1908-ban történt száműzetéséig. Ma szerepét dr. Martin tölti be és azok a belga tisztek, akik 1929 óta vannak itt. No meg újabban a japánok, akik szintén részt vesznek a vezérkar kiképzésében és az 1933. évi koneessziós-emigráeiós egyezmény folytán jogot kaptak nagyméretű gyapot ültetvények létesítésére japán munkásokkal, akiknek abesszin nőket kell feleségül venni. Az első olasz volt abesszin földön Sa- ! peto, aki Assaban vállalatot létesített, amiből a Rupadin nevű olasz hajós társaság keletkezett. Ennek védelmére 1882-ben egy kis olasz katonaságot küldtek, majd létrejött az Uccialiai szerződés, aztán Adua következett. Az abesszin kérdés 1902-ben kezdett jelentős lenni. Ekkor jött létre Abesszínia és az angol Szudán között az a szerződés, amelyben Menelik kötelezi magát, hogy a Kék Nílus és a Tana-tó vizét nem lehet értékesíteni a brit szudáni kormány tudta nélkül. Ez „Cotton Witthin Empire“ elve. 1906-ban angol—francia—olasz megegyezés jött létre, amely Abesszínia függetlenségét biztosítja, de három gazdasági érdekterületre osztja föl az országot a szisztematizálás céljából, amire Menelik ennyit mondott: „Semmi közöm hozzája“. Fordulat következett be a jelenlegi császár, Flaile Selassie idejében, aki még mind Ras Tafari közeledett Olaszországhoz és 1924-ben látogatást tett Rómában, Londonban. Ekkor kapta meg az egyik olasz nagykeresztet, miután Anglia ellenére, amely okul a rabszolgaságot hánytorgatta, Olaszország kicsikarta 1923-ban Abesszínia fölvételét a Népszövetségbe. 1930-ban, koronázása során már az austai herceg is megjelent. Érthető, ha 1928-ban nagy barátsági és döntőbírósági szerződés jött létre Olaszország és Abesszínia között. Ez kimondta, hogy a vitás kérdéseket nem fogják fegyverrel elintézni, hanem döntőbíróság elé viszik. Ez a szerződés útépítést engedett Eritrea és Abesz- szinia közt és Assabo kikötő megnyílt számára. De hamar beköszöntött a feszüllség, mert 1932 óta már parlament van a négus mellett. Okai voltak: egy konferencia 1933- ban, amelyen Abesszínia, Egyiptom, Szudán megbízottjai az amerikai .White céggel megállapodtak, hogy a Tana-tó vízműt kiépíttetik. Ezért mondta rögtön az auluali vérfürdő után Simon angol külügyminiszter: a Tana- tó Abesszíniában fekszik és az ő kormánya dönti el, kit biz meg a vizmü kiépítésével. Aztán jött a belgák és japánok dédelgetése. A feszültség 1934 decemberében válságos lelt. Egy angol—abessziniai határbizottság járt-kelt olasz Szomáli közelében, (mint 1910-ben egy olasz abessziniai) pedig „a sivatagban bármikor meg lehet változtatni a gpspgggjjgg A sztárok sztária SZÍNKÖR MOZGÓ JÎ'* **L,^NE.------------------- ÖRDÖGASSZONY (Az asszony és a bábu) I c. legragyogóbb filmjében. Partnerei Lionel Atwill, Cesar Romero. Szerelem, féltékenység, pompa és izgalom. Előtte uj Silly Simphonie és Mickey Mouse. ţvola. vqJjdcCl Qrtorvnjoußl határkövek helyét“ — és ekkor történt, hogy Cimrauruta olasz kapitány egy csapattal beavatkozott azon a ciinen, hogy ott már olasz terület van, pedig a saját térképe szerint 100 kilométerrel .nyomult előre. Cifford angol ezredes rögtön visszavonult, az abessziniaiak és az olaszok közölt pedig lövöldözés támadt: 107 színes és ismeretlen számú olasz elpusztult. Itália 200 ezer Mária Terézia tallér kárpótlást s formális elégtételeket követelt, mire az 1935-ik évi januári népszövetségi tanács elé ment Abesszínia. Genf fölfüggesztette az iigyef s csak május 25-én állított föl Scheweningenben egy békéltető bizottságot. Eden június végén fölajánlotta Ogadent Olaszországnak és Zeila kikötőt Abesszíniának, de siker nélkül. A békéltetés dugába dőlt és most várhatjuk, hogy mik lesznek a fejlemények. Emilio do Bono és Rudolfo Graziani, mind a kettő quadriumvir •— a Mussolini bevonulás első sorának nagy embere — mint Balbo, Eritreában és Szomália Itáliában nagy sereggel várja Mussolini parancsát. hogy „bosszú Aduaért“ jelszóval megkezdje a háborút. ARANYÉRNÉL és az ezzel járó béldugulás, végbe! reped és, ke!és, terhes vizelési inger, máj- duzzadtság, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési rohamok esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata csakhamar kellemes megkönnyebbülést eredményez. A belső bajok orvosai az igen enyhe hatású FERENC JÓZSEF vizet gyakran mindennapi használatra, reggel és este egy.egy félpohárnyi mennyiségben rendelik. Mózgósziniiázak műsora: SZOM B ÁT—VASÁRNAP : CAPITOL: A NŐK BARÁTJA. (Lady Killer.) Főszereplők: James Cagnev és Mae Clark, a legszebb amerikai filmcsillag. Műsor előtt Világhiradó. EDISON: I. LÁTHATATLAN EMBER. H. G. Wells világhírű regénye filmen. Claude Rains és Gloria Stuart-al. II. HOFFMANN KISASSZONY MESÉI. Anny Ondrával. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. BORNEOI KALAND. Fősz. Rosemary Ames (az uj Marlene Dietrich). Zassu Pilts. II. TÁNCOS HUSZÁROK. III. MICKY MOUSE. Szombaton 6 és 9-kor, vasárnap 3. 6, 9, hétfőn 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: AZ ORVOS. Sidney Kingsley világhírű színdarabja fimen. Főszerepben: Myrna Loy és Clark Gable. Hétfőtől: NEM VAGYOK ELADÓ. Jean Harlow-al. ROYAL-MOZGÓ: Szombaton: I. MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. II. CSAK ENGEM SZERESS.. Vasárnap: Il-ik műsor: ÖNAGY- SÁGA SZOBALÁNY. Szőke Szakállal. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. SZÍNKÖR-MOZGÓ: ÖRDÖGASSZONY. (Az asszony és a bábu.) Fősz. Marlene Dietrich. Lionel Atwill. Cesar Romero. — Előtte uj Mickey Mouse és Silly Simphonie. 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. §za’ma özvegy urak ligyeímé’i“ 1 A tegkelíemesebb és legolcsóbb étkező, szórakozó hely, Cluj főterén az America étterem KOMJÁT3ZEGI vezetése alatt. — Minden este Halász Lajos muzsikál. — Román, magyar konyha
