Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-24 / 193. szám

1*39 ta» 14. B LLB N16tC % Hátf&ru küszöbéi: Elfogad |elen4ezőke( az abesszin-frontfra a helybeli elasz konzulátus Mi* enonJ az olasz konzul? — Beszélgetés egy ielentltezővel CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Van egy szenzációra —- hajolt felém bizalmasan az utcán egyik ismerősöm. — Na, kivele — rohantam meg s már vet­tem is elő ceruzámat. Egy órája sétáltam már az utcán teljesen reménytelenül és anyagtalanul és imádkoztam ebben a keserii ugorkaszezonban valami szenzációért. Ismerősöm félrehivot* az egyik kapu alá és halkan beszélni kezdett . . . Nem vártam meg, inig befejezi, hálásan megrántottam a kezét, aztán elrohantam. Üt perc múlva beléptem aWilson-utcai olasz konzulátus ajtaján. Negyedóra az olasz konzulátuson Itália festői vidékeinek képével megrakott, ragyogó fehér lépcsőháziban, három lépcsőt ugrottasaa egyszerre. Habozás nélkül kopog­tattam be a „Cancellaria" felirásu szoba aj­taján. A szoba mélyén iratokkal megtömött Íróasztala mellől rokonszenves, magas, feke­te férfi emelkedett fel gomblyukában az olasz ciaaerrel. — Dragoné alkonzul urat keresem. — Én vagyok. — Azokról a városban elterjedt hírekről szeretnék beszélni, melyek szerint a konzu­látus az abesszinek ellen induló olasz had­sereg számára külföldi, illetve román állam­polgárok jelentkezését is elfogadja. Megfelel­nek ezek a hirek a valóságnak? — Igen. Már hónapokkal ezelőtt tömege­sen jelentkeztek nálunk Cluj-i lakosok, akik az abesszinek ellen induló hadseregbe való felvételüket kérték. Mivel azonban erre vo­natkozólag nekem a hadügyminisztériumtól semmi utasításom nem volt, kénytelen vol­tam őket visszautasítani. Pár nappal ezelőtt az ország többi konzu­látusaival együtt rendeletet kaptunk, hogy bármely román állampolgár jelentkezését elfogadjuk. — Eddig körülbelül hányán jelentkeztek? — A rendelet megérkezése előtt 99. Ezeket mind vissza kellett utasítanom. Hárman je­lentkeztek a rendelet megérkezése után, akiknek kérvényét továbbítottam. Idegen légió a külföldiek részére — Mi történik azokkal, akiknek elfogad­ják jelentkezésüket? — Mielőtt válaszolnék, egy fontos körül- üuényre akarom felhívni a figyelmét. Az olasz kormány nem azért fogad el je­lentkezéseket, mert szüksége van idegen katonára, hanem azért, hogy igy fejezze ki köszönetét és háláját azoknak, akik jelent­kezésükkel elismerik az olaszok Abesszí­niára vonatkozó jogait. Ez egy nagyon lényeges szempont és ezért hívtam fel rá külön a figyelmét. —Azokat, akiknek a jelentkezését felül - ■Vizsgálta és elfogadta a hadügyminisztérium, idegen légiókba osztják be és indítják őket szükség esetén Afrikába.-—* Mik a jelentkezés feltételei? — Feltételeink nincsenek. Nem nézzük azt, hogy valaki munkanélküli és anyagi ér­dekért áll be. vagy kalandvágy hajtja és kényszeritette arra, hogy bekopogjon ajtón­kon. Mi csak azt nézzük, hogy az az idegen alattvaló azzal, hogy jelentkezett, elismerte igazunkat és jogunkat nz abesszin kérdés­ben és mellénk állott, hogy velünk tartson. Nem fogadhatjuk azonban el azoknak jelent­kezését. akiknek az országból való kijutása, katonaság, vagy egyéb ügy miatt nehézségek­be ütközik. — Még egyet szeretnék kérni. Nem tud­hatnám meg a három elfogadott jelentkező közül valamelyik címét és a nevét? — De igen. Jelentkezett nálunk egy pol­gári, egy katonái repülő és X. Y. ür —mon­dotta ki egy ismeri helyi sportember nevét. Meg kellett fogódzkodnom az íróasztal­ban, hogy el ne essek. A harmadik jelent­kező az én emberem volt, az, aki félórával ezelőtt leállított a korzón! Ezzel nyújtotta is kezét a Duce napsütöt­te országának rokonszenves képviselője. El- rebegtem a köszönő szót, aztán siettem, hogy előkerilsem azt az embert, aki maga volt a szenzáció . . . Egy a jelentkezők közül . . . Hamar rátaláltam. Elegáns fehér ruhá­ban sétálgatott az utcán és forgatta botját. Városunkban talán minden tizedik ember is­meri. A nyilvánosság előtt sokat szereplő sportember, egyik egzótikus sport mestere, volt osztrák—magyar hedseregbeli katona­tiszt, aki a világháborúban megszerezte az összes háborús kitüntetéseket. Feldúlta fi rohanta üi meg. — Uram! Miért nem mondta már az élső pillanatban meg, hogy miket forgat a fe­jében? Mikor látta rajtam, hogy mindent tudok, megrémült. — Elmondok mindent, csak ígérje még, hogy nem Írja ki a nevemet. Súlyos családi bonyodalmaim keletkeznének belőle. Sokáig kérlelt, mig megígértem, hogy kí­vánságát teljesítem. — Mi indította önt arra, hogy az olasz hadseregben való felvételét kérje? Az elóbb még mosolygó férfi elkomolyo- dott. — Nem anyagiak, nem kalandvágy, ha­nem meggyőződés és a tényeknek tisztán va­ló látása. Messze Afrikában a fehérek és a színesek élethalálharca fog megkezdődni. Én sokat éltem közöttük, tudom mit jelent ez, mert nem hiába kóboroltam évekig Japán­ban. Most úgy érzem, hogy kötelességem, hogy a fehérek mellé álljak. Mindenhol forrong a színes világ ellenünk és várják az órát, hogy ránk törhessenek. Az óra elérkezett, nekem az ellenük szeg- zett fronton van a helyem. — Mit tud társairól? — Nagyon keveset. A két repülőt nem is­merem, a visszautasított jelentkezőkről pe­dig annyit tudok, hogy kevés volt közöttük anyagi érdekért jelentkező munkanélküli. Sokan voltak vagyonos emberek és rengeteg a 18 év körüli fiatalember. Elmondotta aztán, hogy miért kért titok­tartást: —- Van egy pár rokonom, akik szörnyet halnának, ha tudnák, hogy mit forgatok a fejemben., Pedig és is me rent a világháború borzalmait és mégis ezetszerte szívesebben halok meg a csatatéren, mint itthon, lassan elsorvadva . . . * Népiden, csendes utcán folyt ez a beszél­getés. A világháború véres zivatarának vi­- • • tüytobr becsapták az .éppen olyan jó* jelszóval. Egy Siet áé többé soha! Most már megtanulta, hogy a NI VE A-krémé és NiVEA-olaj az egy étim •euceritiartaimu készítmény az egész világon. ü» U as E ne er it? . . . kérdi. í }Az Eucerit egy olyan készítmény, mely a természetes bor zsiradék kát rokon éss majdnem tökéletesen azonos fizikai és fiziológiai tulajdonságokkal bír. /%j bőr a NIVEA -készít menyeket éppen az Eucerit tariaimdnál fogva magába szívja * űz behatol a legalsó bőr rétegekig, megerősíti, fokává a *4j(é4élAáéé&L* i&p ttfcegjti a bőr ujidkéjzö&sá, megírni gledqşgL tézsegi érmes hőse elgondolkozott, elnézett a járókelők feje fölött és olyan keményen szo­rította meg botját, mintha kardot szoron­gatna. így készül távol a ragyogó oszlopsoros Rómától és a fekete négus egzótikus Addis- Abebbájától a Kincses Város csendes, régi fa­lai között a fehér és színes faj öldöklő har­ca, az olasz—abesszin háború. Mátrai Béla. EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, le- sOvíbyodás, sápadtság, mJrigybecegségek, ekcémák, furunkulusok eseteiben a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű viz gyorsan szabályozza a belek annyira fontos működését és a vért biztosan fel­frissíti. Utartftziaffdk az aMMMMt, aki aflKMag tanaiét rabolta ki DEJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Tegnap éjszaka — mint Dej-i tudósítónk jelenti — rejtélyes merénylet történt Iclodnl-Mace községben, ahol Moga adóhivatali főnököt leütötték. A fő­nök előadása szerint éjfélkor, mikor az adóhivatalból a lakása felé tartott, útköz­ben a sötétségből egy alak ugrott elő és fejbeütötte, úgy hogy eszméletlenül esett össze. Eszméletlenségét a támadó kihasználta és kivette zsebéből az adóhivatal kulcsait, be­hatolt a hivatali helyiségbe, kinyitotta a pénzszekrényt, ahonnan 96.000 lejt vitt el. Az adóhivatal kifosztása után a támadó visz- sznment a támadás színhelyére és a még mindig eszméletlen Mogat a község szélére hurcolta, ahol egy bokorban ru­háit letépte és azután eltávozott. A perceptor csak a hajnali órákban nyerte vissza eszméletéi, összekarmolva, megtépett ruhával és véresen jelentkezett a csendőrsé­gen. ahol éjféli kalandját előadta. Elbeszé­lése annyira gyanús volt, hogy a esendőrség nyomban őrizetbe vette. Az­után esendőrjárőr kereste fel azt a helyet, ahova a támadó állítólag elhurcolta s a csendőrök legnagyobb meglepetésére a bo­kor tövében elásva megtalálták az elrabolt 96 ezer lejt, ami a perceptor letépett alsó- ruhájába volt csomagolva. A csendőrség jelentette az esetet a Dej-i pénzügyigazgatósághoz, ahonnan a pénzügy- igazgató és két ellenőr kiszállottak a helv- s/inére és megkezdték a vizsgálatot. A vizsgálat gyanús színben tünteti fel a perceptor szerepét. Állítólag a rablótámadás meséjét ő koholta ki, hogy hivatali szabály­talanságait elleplezze vele. Á perceptori teg­nap beszállították a Dej-i ügyészség fog­házába, ahol a vizsgálóbíró megkezdte ki­hallgatását. iMoga fenntartotta előtte is állí­tását, előadása azonban olyan zavaros volt, hogy nem engedték szabadon. 411 a harc M©lias (ölJgáz­vezéé'iga.ígaáó és Dfa^assu polgár* mester közöli HARCIAS HÁZASPÁR TÁMADÁSA A VÉGREHAJTÓ ELLEN. Oradea-Maren majdnem megismétlődött az a véres eset, ami pár hónappal ezelőtt játszódott le, ami­kor Randies Miklós piaci árus agyonütötte Popésoti llaralambíe végrehajtót. Ezúttal Fiutiu Dumitru szőlősgazda házánál történt meg az összeütközés. A szőlősgazda régóta tartozott a községi adóval. Két végrehajtó és egy rendőr mentek hozzá foglalni. A ka­pu zárva volt. A hatóság emberei az ablak­ban lévő Fiutiunét felszólították, hogy az ajtót nyissák ki, az asszony megfenyegette őket. A végrehajtók és a rendőr ennek elle­nére beléptek a lakásba, ahol a házaspár konyhakéssel támadt reájuk. A rendőr nagy nehezen megfékezte a harcias házaspárt és mindkettőjüket megbilincselve a rendőrségre szállította. Gyújtogató fantom szerepét játszotta Ua lati-ban egy beteges hajlamú ember. Bucii resti-bői jelentik; Az elmúlt éjjel az egyik rendőrőrszem különös alakra lett figyelmes Ualati-han. Egy fehér álszakállas, álarcos férfi tiint fel az egyik ház tetején, ki ben­zinnel telt üveget tartott kezében, hogy az épületet felgyújtsa. A rendőr segítséget kért s fellármázta a lakókat, mire a titokzatos idegen eltűnt a sötétben. Azt hiszik, hogy beteges hajlamú ember akart gyújtogatni. Erélyes eljárás indult kézrekeritésére. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálg» utján szerezze be! Olcsó árai! Nagy raktár* készlett Minden külföldi kiadóval közartha tszzekőitetést CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A föld­gázbevezetéssel kapcsolatban valóságos pár­baj indult meg Draganu polgármester és a földgáz érdekeltség fővezére, Motas vezér- igazgató között. A harc akkor kezdődött meg, mikor Motas vezérigazgató az iparka­marában a gazdasági érdekeltségek jelen­létében a földgáz bevezetésének előnyeit is­mertette és burkoltan azzal vádolta meg Draganu pol­gármestert, hogy a földgáz bevezetését el akarja gáncsolni. Azóta a harc egy pillanatra sem ült el. Motas vezérigazgató nyílt levelekben támad­ta a város vezetőit, ezekre mindig megkapta a megfelelő választ. A sajtópolémia most már Bucurestire terjedt át. Újabban a Dimineataban jelent meg tá­madó cikk Draganu ellen és ennek a cikk­nek ugyanaz a szelleme, mint Motas előbbi támadásainak. Draganu polgármester, aki ebben az ügy­ben kizárólag a város érdekét képviselte, ezt a cikket sem hagyta válaszolatlanul. A Dimineaţa cikkírója azt állítja, hogy a földgáz sokkal gazdaságosabb a fa vagy a szén használatánál és igy legfontosabb fel­adata az lenne a város tanácsának, hogy a földgázát bevezesse. Azzal vádolja továbbá a város vezetőségét, bogy szándékosan halo­gatja a tárgyalások eredményes befejezését. Szemben ezzel az állítással és váddal a pol­gármester határozottan megállapítja. hogy a város vezetősége mi mindent meg­tett az ügy mielőbbi elintézése érdekében. A földgázlársaság volt az, ameiv nem akarta elfogadni a város feltételeit és ellen- ajánlatot telt a füldgázmező megváltoztatá­sára. a város várható jövedelmére, a gáz árára és a városnak a kommerciált üzemben Való képviseletére. Az időközi bizottság — folytatja nyilatkozatát a polgármester —* a megegyezés kedvéért megvizsgálta a teltéte­leket és nagyfokú engedékenységet mutatott n gáildrsúsag óhajaival szemben. Egyetlen fiúidban nem sikerül! megállapodás, ez pedig a város haszonrészesedését illeti. A város a földgáz bevezetésével járó megfelelő haszon- részesedésről semmi szilt alatt sem hajlandó lemondani. .4 tárgyalások megszakadását tehát egye­dül Motas mérnök makacssága okozta. A cikk egyébként tele van valótlan állí­tásokkal s ha a cikkíró tárgyilagos akart volna lenni — igy fejezi be nyilatkozatát a polgármester — kötelessége lett volna előbb a tényekről meggyőződni és a város iratlá- rában, levő iratokat tanulmányozni, hogy az igazságról meggyőződjön. Ki I^ ffí megvételre 13*75 kg-os kS^jfä és 15—20 kg-os sine- ít» K i két. ing. Tánczos A, km Arad. Bdul Carol 37. I

Next

/
Thumbnails
Contents