Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-24 / 193. szám

h t I h S / fí K I 9 J 5 a ii U u ■ / t u s J 0/un Löftcq eqésr íoívpiiy elr ólüitöiid <■ luró. — V.imIc /u|soii Iiavr^cuui ycqy/ö nem isméméit sem istent, sem törvényi. — A Loviq«!/- ««jiási leliilvirsqáló 8>«rósc«q Itéi elvi jelentőségű liatáro* atö Ni ANTU-t..Ir.lvOHli'Hl'. (Az ITIorr/ék tudó sitójátől.) Az l'llen/ék n / utóbbi ülőben többször foglalkozott a Treiseaune-inegyei I kim nagyközségben uralkodó törvénytelen állapotokkal. Subán szolgahiró ténykedése lilán az országos botránnyá váll lanáesvá- las/lás következett, amely végeredményben egyetlen inagyarpárti embernek sem biztosí­tott helyet a szinszékely lakosságit község tanácsában. Most a „választott“ tanács tör­vénytelen pénzügyi politikája anyagi meg­semmisüléssel fenyegeti a lakosságot. Az. aj tanács. Vasile Zajzon bíróval az elen, Oavrileseu jegyző értelmi szerző szor­galmazására, oly önkényesen uralkodik a község lakossága feleli, mintha az ország­ival» nem is léteznének törvények. Vasile Zajzon még a közigazgatási bíróság Ítéletei­re is fütyül. De úgy lehel, hogy már nem sokáig lesz ilyen nagy ur, mert a sanyarga­tott helyzetben lévő község lakosságában felébredt az összetartás érzése: példamutató, lankadatlan kitartással és hozzáértéssel fo­gott hozzá diadalra vinni az igazságért és tői vénytiszteletért vívott harcát. Mull év júliusában az időközi bizottság, amelynek elnöke szintén Zajzon volt, látva, hogy a község pénztára a helytelen gazdál­kodás következtében megürült, a közvilágí­tás ellátása, az állami elemi iskola építésé­hez és a községi utak karbantartásához szükséges anyagok szállítási, valamint az átmenti árkok tisztántartása címén a község lakosságát közmunkára kényszeritette és horribilis összegű rendkívüli járulékot (coti­zaţie) rótt ki. h:m nyugodtan várja a pártatlan bíróság Ítéletét. Vasile '/ajzon ur azonban a törvénytelen­ségeknek ezzel a sorozatával sem elégeddI meg. \ napokban újabb iskolíiépilcsi ős más természetű törvénytelen illetékekkel (taxa) rótta meg a lakosságot, annak ellenére, hogy a községi pénzügyekről rendelkező törvény világosan és lélremagynrázlüilallannl ki mondja, hogy csak a törvényhez. melléklet­ként csatolt táblázatban felsorolt illetékeket letud a lakosságra kivetni, rendkívüli köz­terheket pedig csak a törvény állat előirt előzetes formaságok betartásával letud léte­síteni. ()/un-bnn a helyzet ina az, hogy a külön­léle rímeken kirótt törvénytelen adók es illetékek összegsze: iun is nagyobb leitiel jelentenek egy egy lakosnak, mint akaime Iv 1 k vaiosi háztulajdonosra eső Lú/ségi te­her. Ilare m vezetők ellen természetesen a lakosság nem nyugodott bele a törvénytelenül kirótt illetékekbe és a kivető bizottság határozatait megfelebbe/le. Ugyanakkor panaszait terjedelmes emlék­iratba foglalva, a beliig,’v miniszter he/, is el­juttatta, az ügyek felülvizsgálására egy fő­felügyelő kiküldését kérve. A központi köz- igazgatási felülvizsgáló bíróságot is bead­vánnyal kereste meg és kérte a közigazga­tási bíróságok szervezéséről szóló törvény 53 ik szakasza alapján a Vasile Zajzon biró hivatalból való azonnali elmozdítását, mivel a helyi felülvizsgáló bíróság határozatait nem hajtotta végre. tizek után a lakosság reméli, hogy rövi­desen meg fog szabadulni jelenlegi „veze­tői-töt s igy Vasile Zajzon bírótól is. Mindeneseire a lakosság öntudatos és lnn- kadhatntlan kitartása küzdelme a törvény­telenségek ellen példamutató lehet a más községek lakói elölt. A közigazgatási bíróság két elvi jelentőségű határozata pedig nagy elégtételt jelent a község közigazgatásából kiszorított, erre hivatott igazi népvezelök- nek. (—) RIPORT A BULGÁRIAI DIÁKTALÁLKOZÓRÓL Látogatás a kultúra ezeréves várában Búcsú a kedves bulgár néptől és a nagyszerűen fejlődő országtól (Befejező közleményt) A közigazgatási bíróság elvi jelen­tőségű döntései Az öntudatos székelyek azonban a hatá­rozatot megfelebbezték a Cluj-i közigazga­tási felülvizsgáló bírósághoz, amely S. 1T. 1977—1934. számú elvi jelentőségű határo­zatában az időközi bizottság határozatait megsemmisítette és leszögezte, hogy a község lakosságát állami iskola építésé­re és a községi utak karbantartására nem lehet közmunkára kényszeríteni, a/ utszéli levezető árok pedig a közvagyon­hoz tartozik, melynek tisztántartásáról, vala­mint a közvilágítás ellátásáról a község a rendes költségvetéséből köteles gondoskodni s ezekért a lakosságot rendkívüli közterhek­kel nem lehet megróni. Mig a felülvizsgáló bíróság előtt folyt az ügy, az időközi bizottság szabályrendeletet készíteti, hogy közmunkával mikép lehelne felépíteni az állami elemi iskolát és az uta­kat rendbehozni. A község lakói azonban pzt is megtámadták a Cluj-i közigazgatási felülvizsgáló bíróságnál, amely S. II. 163—- 1935. számú határozatával megváltoztatva a községi szabályrendelet intézkedéseit, kimon­dotta, hogy a lakosságot közmunkára kizárólag csak áradás, tűz, hófúvás esetéu, vagy ezekhez hasonló rendkívüli és sürgős munkálatok elvégzésére lehet kötelezni. Az egész község a törvény előtt Az időközi bizottság elnökéből most már ..primár“-rá lett Vasile Zajzon ur azonban, nem törődve a felülvizsgáló bíróság határo­zatával, nagyot gondolt; elhatározta, hogy ba törik, ha szakad, de az uj állami elemi iskola felépítésével — amelyre nincs is szükség, mivel a községnek minta feleke­zeti iskolája van — valamint uj községi utak építésével beírja nevét a község araaykönyvébe. Elhatározását tett követte s a község lakos­ságát a legfontosabb mezei munkák idején, május 5-től junius 10-ig terjedő időben kü­lönféle közmunkák elvégzésére kényszeritet- te. A fogattal nem biró embereket például többek között arra kényszertiette, hogy egyenként 40—40 méter hosszú, mély utszéli árkokat ássanak ki. Természetes, hogy ennek a lehetetlen és törvénytelen kötelezettségnek a község la­kói — egy pár megfélemlíthető egyén kivé­telével — nem tehettek eleget, mert ezzel saját gazdaságukat hanyagolták volna el. A községi biró erre csendőrökkel akarta a la­kosságot közmunkára kényszeríteni, a me­gyei eseadőrparancsnok azonban nem volt hajlandó a törvénytelenséghez hozzájárulá­sát adni. Vasile Zajzon ekkor Ozun község majdnem egész lakosságát a közmunka meg­tagadásáért törvény elé állította s a tárgya­lást a nyári szünet utánra ki is tűzték. A község lakossága igazsága tudatában azon­SZÓFIA. (Az Ellenzék munkatársától.) Szombaton délben fejeződött be tíznapos konferenciánk. Délután két órára pedig elő­állott konferenciánk főhadiszállása: a Ra- denkov-villa elé a bulgăr badiigvminiszté- rium állal rendelkezésünkre bocsátott öl nagy nyitott Krupp-tehernutó, hogy a Riln- kolostorhoz, a bulgăr nemzeti hagyományok szent helyéhez szállítsa nemzetközi társasá­gunkat. Mióta Bulgáriában vagyunk, olvari sokat hallottunk már róla, a bulgár diákok annyi dicshimnuszt zengtek a kolostor szép­ségéről és érdekességéről, hogy érthető kí­váncsisággal várta mindenki a kirándulást. Az erős katonai gépek és az acélosan csil­logó ..Krupp" név betűinek megpillantása hirtelen háborús hideg szellemet lopott be a jókedvű kiránduló társaságba. A német delegátus, dr. Puliiig sietett is megjegyezni: — íme Németország békés szándékainak a bizonyítéka. A Krupp-miivek ágyuk beívelt autóbuszokat gyártanak! Az utón azután nagy elismeréssel adóz­tunk ezeknek a német gyártmányoknak; mert nem valószínű, hogy legyen még gép­kocsi a világon ezeken a gyártmányokon ki viil, melyek kibírnák a bulgáriai utakat és az sem valószínű, hogy legyen még a diák- társaságon kívül más is, mely kibírná eze­ken az utakon, nyitott teherautón a kirán­dulást Csámkorijából Rilába. Iparvasutak sínjein, vízmosásokon, mély gödrökön át döcög az ut s az utasoknak nemcsak a vidék és a hegyek szépségei mialt képes értelem­ben, hanem a szó legszorosabb érlelmében is „megrázó“ élményben van részük. A ju­goszláv, magyarországi és erdélyi kiküldöt­tek együtt fogadjuk meg, hogy soha többet nem szidjuk és nem kritizáljuk az otthoni utakat, otthoni elkeseredésünkben majd mindig erre a nehéz útra gondolunk. A trudovákok munkája Bulgária az az ország, ahol minden uj, ahol mindent most építenek. Szófia min­denütt látható épilő állványai, Csámkorija most épülő uj útja és tere már alakítani kezdték ezt a véleményt bennünk. Utunkban mindenfelé dolgozó trudováko- kat és trudovák táborokat látunk. Néhány esztendős intézmény, amely azon­ban kitünően bevált és amelyikre igazán nagy szüksége volt ennek a többé-kevésbé elhanyagolt országnak. A trudovák -—- bul­gár katona, aki azonban szolgálati idejének csak egy kis részében végez katonai gyakor­latot. szolgálatának fontosabb részét a mun­kaszolgálat teszi ki. A mult vasárnap már megcsodáltuk a trudovákok által épített nagyszerű hegyi utat, mely Bulgária legmagasabb csúcsára, a 2950 méter magas Musszallára vezet fel és autóbuszutunk alatt is sok elismeréssel néz­tük azt az uj utat, mely a mi utunkkal pár­huzamosan a terepviszonyoknak megfelelően hol alatta, hol felette a hegyoldalba vágva készül, mely. ha készen lesz (1—2 év), lé­nyegesen megkönnyíti majd Bulgária párat­lan természeti szépségeinek, megközelítését. A trudovák táborok is mintaszerűek: hosz- szu sor sátorszerii kicsi ház, mindig vala­milyen folyóvíz közelébeiir a házak körül pedig nemcsak katonai gyakorlótér, de sportpálya és tornaszerek is láthatók. Az egyik utkeresztezésnél emlékmű: beton­ba karcolt, taligát toló, de merészen előre tekintő bulgár katona alakja hirdeti büsz­kén azt a munkát, amellyel a bulgár nép az európai civilizáció utján előrehalad. A kolostor Este hét óra, amikor a kolostorhoz érke­zünk. A kolostor egumen je fogad összes szerzetestársai élén. Rövid beszéd, melynek végén elnökünket keleti szokás szerint jobb- ról-balról arcon csókolja, tiz perces rövid liturgia a kápolnában megérkezésünk örö­mére, lepakolózás a számunkra fenntartott legdíszesebb vendégszobákban és azután megkezdjük a kolostor szemléjét esti szür­kületben. majd villanyfény mellett. Az összbenyomás — hadd szabaduljunk annak terhétől: egy nagyon fontos emlék a keleti középkorból. Ez Rila kolostor. Nem az a középkor, amilyent mi isme­rünk. nem az, amelyik tudatunkban össze van nőve a lovagok páncéljaival és a nyu­gati szerzetesek niisszionáló, népnevelő, föld­művelő munkájával. Egészen más középkor, amelynek ugyanazok a velejárói, mint a nyugatinak: a harcos és a szerzetes, de mindkettő egészen más alakot mutat és más életet teremtett. A harcos itt nem úri kedvtelésből vesz fegyvert a kezébe. Nem pompás fegyverzetű lovag, hanem szegény balkáni földműves és pásztor, legjobb esetben hajdú, ki a szom­széd kis törzsekkel és a hatalmas törökkel folytat élet-halálharcot. Várszerii négyszögépület a kolostor. Há­rom emelet magas. Kívülről csak komor falak látszanak, az udvarról azonban na­gyon barátságos, tarkára festett folyosók és árkádos tornácok. Falai méternél vastagab­bak s bár minden törés és keveredés nél­küli tiszta alkotása a bizánci stílusnak, in­kább nagyságával és komorságával, mint szépségével hat. A kolostorhoz vezető ut negyven kilométeren át erdős hegyek kö­zött vezeL úgy, hogy semmilyen emberi tele­pülést nem iehet látni mellette. Az épiiietkotosszus messze bent fekszik a Ilila-hegység mélyén, minden oldalról be­gyek és erdők veszik körül. Eldugott hely­zete magyarázza meg azt, hogyan lehetett 1 üldözött katonák, nemzeti hősök védhelye, nagy veszedelmek idején pedig nem egy, hanem több falu népe is találhatott itt me­nedéket. A kolostornak háromszáz szobája van, melyek egyszerre tízezer embert is képe­sek befogadni. A kolostor közepén épült a templom, szintén bizánci stílusban, kivül-belül nagyon gazdag képdisziléssel és rengeteg aranydisz- szel, melynek minden darabja más-más kor­ból való A képek népies stílusbeli .íbia/ol jak a keresztyén élet örömeit, a imiiyor/a^ boldogságát és különös elos/eiHeltH a po­kol gyötrelmeit. Különösen a külső festmé nyék ilyenek, a belsők mái a modernizáló bizánci stílus alkotásai és nagyobb müvés/.í értéket képviselnek. A kolostor közel ezer esztendős, épületei azonban későbbi korok hói valók. Legrégibb darabja a magas báv tyaformáju kula, melyet Ghrelja szerb vaj da kolostorba vonulása után építtetett 1347- ben közel haltzáz. esztendős. Látogatás egy szerzete* szobában Másnap délelőtt nézzük rneg a kolostor könyvtárát és múzeumát. Egyetlen nagy te­remben rengeteg felhalmozott kincs: görög és cirill betűs régi kéziratok, kódexek, bol­gár fegyverek, hatalmas kereszt gyűjtemény, melynek minden darabja a keleti egyház ötvösművészeiének remekmű ve. püspöki- apáti pászlorbotok. a kolostor régi, sok vi­hari és ostromot kiáltott vaskapui, stb. A múzeum megtekintése, közben tárnád hirtelen vágy bennem, hogy a kolostor régi életének a megismerése után meglássam an­nak mai ételét is, meglátni e nagy bucsu- járó helyben és turista szállóban azt a kicsi részt, ami maga a kolostor. Egy bulgár diák fordítja le kérésemet a minket kalauzoló barátnak aki rövid kérlelés után elvezet szobájába Előszobából és lakószobából álló nagyon barátságos kicsi lakosztály — sok szőnyeg, kényelmes diVány, bulgár varrásu, ajándék­ba kapott diváfiypárnák, modern asztali lámpa, kereszt, Jézus-kép. az asztalon csa­ládi fényképek és egy müncheni fénykép- sorozat — ezek alkotják Dimitroff atya la­kását. Hellyel kínál meg. Ezután balkáni szokás szerint egv kanál édességgel (mézzel) és pohár vízzel kínál. Kérdésekkel halmozzuk el s a ráadott fe­leletekből apránként kikerül a Rila-kolostor lakóinak élete és a kolostor múltja. Pap szerzetesek és tanulatlan szerzetesek vannak Rilában, páterek és frátresek. A pa­pok száma körülbelül 80 (vendéglátónk pap,1. A kolostorba lépők egy esztendei próbaév után lesznek a kolostor rendes tagjai. A fel­vétel fényes ünnepség keretében megy vég­be, a papok a felvételi fogadalmat csak a teológia elvégzése után lehelik le. A kolostor minden rendű tagja háromkor, fél négykor kel fel. Fogadalmuk szerint a nap 24 órájából ötöt áldoznak Isten tiszte­letére. Reggel 4—6, 7—9-ig és délután 4—5-ig van szent liturgia a templomban, amelyen mind kötelesek résztvenni. Szabad időben a szolga-rendtagok munká­jukat végzik, a papok pedig tetszés szerinti tanulmányaikat, ájtatosságukat folytathat­ják. A liturgiális alkalmakon kivid csak vasárnap és ünnepnapokon tartott közös' étkezéseké® találkoznak, különben teljesen függetlenül élnek egymás­tól. A kolostor története A kolostor történetéről is beszél. Rilai Szent Ivánról, aki 876-ban vonult e hegyek közé. tanítványait Methodius és Cirill szelle­mében lanitotta és ő adott első szervezetet e tanítványok társaságának. A kolostor kö­zépkori szerepéről mesél el történeteket, amelvek arra a szerepre mutatnak rá, ame­lyet valószínűnek lát a látogató már az első széltekintésnél. A kolostor azonban nemcsak a politikai történet, hanem Bulgária kultu­rális fejlődése szempontjából is jelentős. A legrégebbi bulgár nyelvemlék a kolostornak Sismán cártól származó adománylevele 1378- ból. A mult században pedig itt élt Neofit atya. aki Bulgária modern iskolaügyeinek a szervezője volt és aki lefordiiotta bulgár nyelvre az Újszövetséget. Ez néhány kiragadott vonás a rilai kolos­torból, az öreg szerzetes beszédjéből és a kirándulásról. Vasárnap delet harangoztak a kolostor­ban, mikor mi újra felültünk az autóbu­szainkra. Kettős bucsuzás ez. Bucsuzás a kedves bul­gár néptől, kolostorától, szent szinódusától. melynek egy napon át vendégei és tizenkét napon át dédelgetettjei voltunk és bucsuzás egymástól keresztyén világdiákszövetséges konferenciánkat befejező kirándulás végén. Bíró István. PÁRISI ©IVAT* legújabb augusztusi száma megjelent a kö­vetkező tartalommal: Nyári ruhák, első Ősz; modellek, prómdiszes ruhák és komplék, ka­bátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké zimunkaiv. Gyerflnekruhák. Kézimunkák, Kö­vetkező rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virág­ápolás, befőzés, őszi nagytakarítás, bridzs­tanfolyam, modern szépségápolás, receptek, anyai örömök, anyai kötelességek, nyeskos2t, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ára 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabé- lyegben. Kapható és megrendelhető: Ellen­zék könyvosztálya Cluj. Piaţa Unirii. Előfi­zetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egesz- évre 240 lej. Székely község lakosságának önvé«feli«B faarca az elvisel- hetfeden közfterliek ellen

Next

/
Thumbnails
Contents