Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-24 / 193. szám

' m.i.p.n z tot 19 3 5 augunr tun 2 A. mit JR a román sajtó m*K i s fáradság... nagy jótétemény. Diktatúra, 1 ibcrilis program. — Vidék. Háború, Furópa. ADl'.Vl RUL: A gaxcktsági váLit; nun czünc- tol a »und ^ulvivnibb tormában jelentkezik nz utóbbi időben. A.- államot u.- > veszély fenyegeti, oogj annyit sem tud bevételezni, amennyi „ leg­elemibb kiadásokra .szükséges. A hadsereg mind nagyobb költségét igcnvel s ugyanakkor az előirt s/invouaion kell tartani a belügyi, toldmivelésügyi, isüzoktatasügyi költségeket. Ma valamikor, úgy ma erezzük a pénz szükségességét, midőn a határú, kon belül konszolidációs' munkáról kell gondos­kodni. Az éveket nem szabad elveszíteni, lel kell használni őket. Mivel töltjük meg a hézagokat? í gy diktatúra csak megnehezítené a helyzetet. A diktatúra csak erőszakot jelent. í zt a fényűzést most ue.ni engedhetjük meg magunknak. MIŞCAREA: (Bratiaiu.j 'György lapja): Közeleg szeptember i j., amikor lejár a cenzura és ostrom- ailapot ideje. A nemzetközi helyzet okos és meg. -rtő politikát parancsol részünkre. Nem szabad t hát Tatar esc u játékát megkönnyíteni. — Dinu Bratjanunak kötelessége, hogy a pártot az igazi hberálizmus utján vezesse. Midőn a háború árnyé­vá feltűnik, Romániának kötelessége, hogy csönd­ben, nyugalomban vizsgálja az eseményeket. Az ostromállapot és' cenzura meghosszabbítása pedig elégedetlenségét szülher. Jonel Bratianuc j ha. szoníesés sohasem vezette. Aki elhagyja a liberális programot, annak sors* meg van pecsételve. DREPTATEA: Egy Bucuresti-ben járt külföldi a következő megjegyzést tette: ,,önük borzasz­tóén fejlesztik « fővárost és nem törődnek a vi. uékkel. Ezer módja van annak, hogy az ország erejer egy helyre összpontosítsák.“ Az ellentét te­hát már feltűnik az idegeneknek. A betegség va­lóban félelmetes. Az egyik faluban fel akartunk váltani egy ötszáz lejest s egy óra telt el, mig ez Sikerülhetett. A kereskedők napokon át semmit nem áruinak s a tisztviselők ünnepnek tekin­tik, mikor kifizetik őket. Vasárnap egy pohár sör rogy a vendéglőkben. Olyan falu is van, hol alig akad málélászt mamaliga készítésre. Ugyanakkor 20 mozi, 50 park, 6 éjjeli bár nyújt szórakozást Bucurestiben s alig lehet helyet találni ezekben. Aztán még le is nézik a falut. Azt mondják, hogy lusta a földműves. Bucureşti elleni morajlás hali- szák a vidéken. Arr* várunk, hogy megszervezzék ezt a gyűlöletet? DIMINEAŢA: Igaz, — mi nem tudjuk a há­borút megakadályozni, mikor Angliának és Fran. cwarszágaak sem sikerült ez. Épp igy az is igaz, hogy háború esetén csak semlegesek maradhatunk. Vannak azonban események és következmények, melyeket nem lehet megakasztani, akármint is akarjuk, A világsajtó kedvezőtlenül Ítélj meg a helyzetet s az a legszomorubb, hogy veszély fe­nyegeti a Népszövetséget. Még abban az esetben is, ha nem szüntetik meg s nem tűnik el teljesen, tekin. tálye zéró lesz a jövőben s az államok más esz­közök igénybevételére lesznek majd kötelezve. Ez. zel egyidejűleg a békeszerződések is sokat veszíte­nek értékükből. A fenyegető nagy háború tehát legfontosabb érdekeinket érinti. így legalább arra van szükség, hogy erősek legyünk belső téren. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha eltűnnek a pár­tok közötti ellenségeskedések. TARA NOASTRA: Az olasz—abesszin viszály tulajdonképen gyarmatügyet jelent. Anglia, nem nézi Olaszország szerény elhelyezkedését Afriká­ban jó szemmel. Abesszínia viszont hódol a nem­zeti mozgalomnak s azt hiszi, hogy fegyverbe ál­líthatja a színeseket a fehérek ellen. Ebből tehát európai.háború, vagy szines-háboru lehet. Japán már Abesszíniát támogatja, az amerikai feketék is megmozdultak a negus mellett. A világháború na­gyon lerontotta Európa tekintélyét s máshova he­lyezte el a világ súlypontját. Egy uj háború még jobban emelné a szegénységet és uj tényezőket dobhatna felszínre. Európa őrületbőLőrületbe megy a pusztulás utján. Nem nehéz dolog minden nap egy kevés URODONAL-t szedni; aminek bámulatos hatása van. Ezzel az egyszerű eljArissal Furt« vórf, jó vérke- ' Ufc ringóst, <j szervek Idfogájtalon működését bizfositjuk /rjnUEw ' -JJwBl magunknak és meggátoljuk az elhájasodás. az asztma vURl L'iMOtwäi és mindazon bántalmak kifejlődését, amelyek olkese­— --'.v ritik életünket. Senki sem cáfolhatja meg azon tényt, miszerint a szervezetünk a mérgeknek állandó gyára és az ember 50 óra alatt annyi mérget halmoz fel szervezetében, amennyi elegendő lenne, hogy megmérgezze, ha ezen mérgek nem távolodnának el a szervezetből az izzadság, a szoklot. de főleg a vizelet utján. Eb- bŐi is látjuk, hogy ezen mérgeknek a szervozotből való eltávolítása javasolt és amióta a világ fennáll, mindig igyekeztek az embűrok egy olyan gyógyszert előállítani, ami ezen mérgeket eltávolítsa s mely el­járást diuretikus modikációnak nevezzük. Már Hyppo- cratos is gyakorolta ezen gyógyítási eljárást, Hogy megérthessük azonban azt, hogy hogyan távolodnak el szorvezetünkből ezen- káros anyagok, amelyeket a szervezet vagy nem tud teljesen feldolgozni, vagy pedig nem tud eltávolítani, szűk- séges volt az örök időkre hires URODONAL-t előállítani, amelyre vonatkozóan Lagerot profosszor a következő mogjogyzóst teszi: „A több éve folytatott tanul­mányok. amiket ai URCDONAL korül végeztem, meggyőztek ennek a ki­váló gyógyszernek terapeutikus értekéről. Ezen gyógyszernek hatása állandó, nincsen semmi ellen javaslata és a szervezetre ártalmatlan. A kémiai, élettani és klinikai kísérletek alapján, amiket az URODONAL körül folytattam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezen gyógyszert a francia gyógyszertan egyik elsőrendű készítményének kell tekintenünk, mely minden bizalmunkat kiérdemli. Az URODONAL biztosítja szervezetünk kifogástalan működését. CHÂTELAIN készítmény MEGBÍZHATÓ GYÁRTMÁNY Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Nyilatkozik a „zsarnok“ nővér. . . Szabó Dezső városunkban élő nővére elmondja, hogy miért haragszik rá iró-öccse Életrajzot ir családjáról Szabó Erzsébet. — Színes emlékek a múltból masssmmsm Legjobb módszer a román nyely elsajátítására: 150 Lei imuMí hú uiiMoaa AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva ittMiamimnxmumnssBsp s} mely esetben egy-egy rész csak 75 lei CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szabó Dezsőről, a ma élő, kitűnő magyar íróról van szó, akinek megjelent miivei az utolsó évtizedben, egyetlen magyar Írónál sem ta­pasztalt hullámokat vertek fel. Erdélyből, jó magyar családból származik és itt ma is nagykiterjedésii rokonsága és ismerős ta-bora van. Érthető tehát, hogy Erdélyben sokan érdeklődnek utána: Magyarországon telepe­dett meg, olt él ma is. meglehetősen sziik baráti körben. Sokat irt és sokai ir meg min­dig. Az „Elsodort falu“, „Segítség”. „Nincs menekvés“, „Panasz“, „Ölj”, „Karácsony Kolozsvárt“, stb. nagvobbszabásu munkái, tanulmányai, füzeiéi kétségtelenül erős nyil­vánosság középpontjába állították Szabó De­zsőt. Munkás ember, különös elméjével a dolgok mélyére tud látni, szeret gondolkozni és csaknem egyedülállónk meglátásai. Tény ezzel szemben az is, hogy kevés magyar irat támadtak írásaiért oly keményen és hevesen, mint Szabó Dezsőt. Készült már elhagyni magyar faját, szerette volna összetörni a vi­lágot. szerelte volna megmenteni, megtisztí­tani, felfrissíteni egész nemzetét. Eszméiért harcolni tudott mindig. Hogy miért szeretik és rajonganak érte olyan sokan és miért tá­madják őt, miért tagadják meg a barátságát még többen, ezt nem kivárijuk e helyen vi­tatni, mikor egyik vele kapcsolatos helyi vonatkozásról számolunk be olvasóinknak. Az iró nővére Kevesen tudják, hogy városunkban él az iró egyik nővére, Szabó Erzsébet, akire Sza­bó Dezső legutóbbi munkáival éppen most hívja föl az érdeklődést. Legutóbb ennyit olvastam Szabó Erzsébet­ről : ..Erzsi, a hetedik gyermek, sajátságosán hetedik volt. Külsejében, belsejében teljesen különálló tünet volt. Kern örökölt sem az anyai, sem az apai belső és külső arcból semmit. Az egyetlen barna gyermek volt a családban. A Szabók zsenialitásából és gyors felfogásából sem volt benne semmi. De vas­szorgalma volt, zsarnok akarata, konok, ki­tartó, messzicélu ravaszsága. Idegenül állt az egész családdal szemben, de anyámra megmagyarázhatatlan végzetes hatást tudott gyakorolni“. Szabó Dezső irta ezeket a sorokat nemré­gen az „Életeim: születéseim, halálaim, fel­támadásaim“ cimii füzetének első számában, amelyben a Szabó-család gazdag eseményei sorakoznak egymás mellé. A havonként meg­jelenő füzet fenti cim alatt összefoglalt csa­ládtörténetében több helyen kap szerepet, meglehetős rossz színekben, „az egész csa­láddal szemben idegenül állt”, városunkban élő idős. köztiszteletnek örvendő uriasszony: Szabó Erzsébet. Ferdinand-ut 84 szám alatt megnyomtuk a villanycsengő gombját: Kicsiny, összetöpö­rödött néni meleg hangon kérdi: — Kit tetszik keresni? —- Szabó Erzsébet őnagyságát! — En vagyok kérem, lessék bennebb fá­radni . . . Az udvaron haladok a lakás felé. Pilla­natra elgondolkozom, hiszen az első benyo­más. az első szó, az első tekintet nem azt tükrözi szemembe, amit váriam. Emlékek A kis szobában ülünk. A falon, az. Író­asztalon. az asztalkán fényképek hevernek: Szabó Dezső és néhai Szabó Jenő ismert alakjai. A szekrényen és a szobában körös- körül régi dobozok, papírzacskók, évszáza­dos levelek és iratok: a Szabó-család nagy­becsű öröksége. Csendesen beszélgetünk. Az öreg néni ked­ves hangja néha eTcsuklik. Fájdalmat érez, mikor a mult és a jelen találkozik. Boldog gyermekkor, szülői és testvéri szeretet után ez a nagy távolság . . . — Nagyon szerettem és nagyon szeretem ma is Dezsőt — mondja Szabó Erzsébet, olyan hangon, mintha az. édes anya szólalna meg. A legbensőségesebb testvéri közösség tartott össze. Egész apró gyermek volt. én tanítottam meg Írni, olvasni. Még azután is szerepelt Írásaimban a ..két lábú és három lábú“, az n és m belii. En voltam az „Athe* neum Képes Naptára“, a mindent pontosan, évszamszerint ■ tudó családi kalendárium, amire még hetedik gimnazista korában is jól emlékezett. En segítettem a tanulásban Jenő bátyámat, én maradtam kitartó az édes anyánk melleit élele Végéig, én őrzöm a család egész „örökségét“ és mégis én vagyok a ravasz, messzicélu. a zsarnok akaratú, a családban idegenül álló hetedik gyermek... Az öreg néni szavaiból nem a harag, vagy a bántani akarás szava, hanem a szeretet, a nitígbocsájtás, vagy talán a megéltél hangja sugárzik. Egyszerűen nem tudja megérteni, hogy tudott Dezső így hátai fordítani a mull mi k. /Miért a harag? — Mégis, nem volt valami a néniék kö­zött, ami befolyásolni tudta volna Szabó Dezsőt a szereplők megrajzolásánál? Hat évvel ezelőtt, mikor meghallottuk hogy faját akarja elhagyni, két levelet irtain neki. Kértem, könyörögtem, mindenre ráírni tattam, csakhogy valahogy meg tudjam má­sítani szándékát. Hégi hagyományainkra, a baráti körre hivatkoztam. Talán ez volt. amiért most el kell szenvedjem a: ö megve­tését. Ez volt az utolsó érintkezésünk . . . Szabó Erzsébet lassan előszedi a „levél­tárat“. Előkerül egy kis szürke papír, ame­lyen ezek a sorok állanak: „Dezső hajfürtje születésekor“. A papirt felnyitjuk, tényleg ott fekszik a kis aranysárga sz.inii gyermek huj. Elolvassuk a Szabó Jenő levelét, melyet 1898-ban irt a néninek llieni Trescaune me­gyei egyházközségből. A levél végén rövid mondat cáfolja meg, mintha Erzsébet ide­genként állott volna a családban: „Látod. Bátyád bolond, szerelmes leveleket ir húgá­nak“. Az iró gyermekkora — Tessék néni mesélni az iró gyermekko­ráról. — Még iskolába sem járt, már írni, olvas­ni tudott. Zsenialitása feltűnő volt. Valóság­gal körülrajongták ismerőseink. Hétéves sem volt a ..welsi bárdokat“ kívülről szavalta, olyan kifejezően, hogy mi testvérei is bá­mulatba estünk. Dezső ilyenkor olyan bát­ran kiáltotta anyám felé, hogy „anyám nem adnám oda semmiért, amit tudok“. Csupa önbizalom és fellépés volt az egész gyer­mek. — Mikor volt az első nyilvános fellépése? — Tizenhárom éves korában, 1892-ben. Rengeteg verse volt már ekkor. Három da­rab versét ekkor küldte fel az „Ellenzék- hez leközlés végett. A versek mellé pár ki­sérő sort irt. Elő is kerül a 43 éves „Ellen­zék“. amelyben a szerkesztői üzenetek között az alábbi sorokat olvassuk: „Tizenhárom éve annak, élvezem az éle­tet és öt éve annak, hogy én Faragom a rí­meket. Száznyolcvan verset faragtam s mind azzal bosszantanak, Hogy ezek a híres ver­sek Napot még nem láttának“. A szerkesztői üzenetekben a szerkesztő hosszasan fejtegeti a három beküldött vers értékét. Kétségbevonja azonban, hogy azokat egy tizenhárom éves gyermek irta volna. Az Ellenzéknél... Ekkor jelent meg másnap a gyermek Sza­bó Dezső az Ellenzék szerkesztőségében, ahol bemutatta iskolai érlesitőit. Az asztalra állí­tották fel. úgy csodálták a tehetségét . . , Tovább szemléltük a család levelezését. Sza­bó Dezső, Szabó Jenő leveleiből áll nagy­részt. Egy olyan lüktető életű család levelei, amelyekkel ma nem találkozunk. Már két órája, hogy beszélgetünk Szabó Erzsébettel. Még csak annyit jegyez meg, hogy élete hátralevő napjait ennek az örök­ségnek feldolgozására szenteli. A tizenegy gyermekes család kibontakozó életének em­léke jelent számára mindent. Ezt a hagyo­mányt szeretné összeállítani és hátrahagyni az utókor számára, amelyekből reméli, hogy Szabó Dezső is bizonyos vonatkozásban tisz­ta képet fog kapni a család eseményeit il­letően. — Kezemben levő adatok alapján írom meg történetünket, ha még lesz annyi erőm, amivel azonban nem akarok ütni, sem bántani senkit, csak magamat akarom meg­védeni ... — mondta a hat év óta köny- nyet ejteni nem tudó. meleg szivü, mindent magába fojtó, szenvedő Szabó Erzsébet. László Zoltán. Mózgószinházak műsora i PÉNTEK: CAPITOL-MOZGÓ: A „MATER-HORN“ HŐ­SE. Egy igazi filmalkotás. Hegymászók, turisták, természetimádók filmje. Fő­szereplő Hans Schmid. EDISON-MOZGÓ: I. KÉT ARCÚ WORON- ZEFF. Fősz. Brigitte Helm, Albrecht Schönhals. II. HALÁLVÖLGY LOVASA. Tom Mix-el. 3. 6. 9 órakor. MUNKÁS MOZGÓ: I. MI TÖRTÉNT AZ 56. UTCÁBAN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. 11. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Albach-Betty. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGO: Milliók kedvence: Shirley Temple: EZ A KISLÁNY ELADÓ. Part­nerei: Garv Cooper és Carole Lombard. ROYAL-MOZGÓ: I. AKI MER. AZ NYER. Vigjáték-sláger. Fősz. Lucie Englisch. II. A CSATA. Fősz. Inkisinoff, Anna­bella, Charles Boyer. Előadások: I. 3.20. 6.20, 9.20. II. fél 5. fél 8. fél 11-kor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A MALÁJ1 TÖR. 'Char­lie Chan Londonban.) Fősz. Warner Oland. Izgalmas íilmszenzáció. Előtte Journal és .Micky Maus,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents