Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-24 / 193. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No, 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. txáni. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre eto, félévre 420, í-reat» f4” lej- — Magyarországra: negyedévre ie. félévre 10, rven» 1» pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülSabőzerraí tibíw. LVI. ÉVFOLYAM, 19 3. SZÁM. SZÓMBA T 19 3 5 AU íi LI S Z T US 2 4. » ftTtrrnnv«ininriit ini”«™—'“»■ I sici! hm ista körül uralgó bajukkal foglalkozott teguap az Ellenzék egy jelentős beszámolója. Nyilvánvaló, hogy ott a fölséges helyen nyomasztó és tarthatatlan a helyzet. Nem a megközelítés nehézségeit hánytorgatjuk, hiszen azért természetjáró valaki, hogy fáradtan Is győzze az akadályokat. De az ilyen erőltetés és a természet szépségeinek élvezése után a pihenés gyönyöreibe akar elmerülni. A pihenés nem öröm, ha nines vele legalább sportszerű kényelem, főleg ha ezt a kényelmet nem lehet észszerű árakon vásárolni. A Szent Ansa tavához vezető ut a természetjárónak minden örömöt készséggel és szívesen nyújt. De amivel az embernek meg kellene mindezt tetézni, a legélesebb elégedetlenségre és bírálatra ad elég sok alkalmat és okot. Érthető, ha ezt megint szóvátessziik; több és fontosabb ez, sem hogy csak egyetlen cikk tárgya legyen. A Szent Anna tónál észlelhető bajok sok felé vannak és többnyire ott, ahol a természet úgy látszik az emberi gyarlósággal való összehasonlítás örvén is pazarul osztja kegyeit. Ahol fölséges és nehezen megközelíthető szépségek csábítják a természet- járókat. Ahol a népi képzelet érdekesebbnél érdekesebb meséket sző. Ebben a méltatlan hibánkban a nyomorúságaink egyik fontos válfaját kell látni, egy uj érvényünk önellenségét. A természetjárás, az utazás, az itthon Eolyő szórakozás és fürdőzés az utóbbi időben hatalmas mérveket kezd ölteni. Hála istennek csak örvendezhetünk rajta, mert a szépségimádat és a testedzés virágzó szolgálatát jelenti s éppen ama rétegek sorában, amelyek anyagi eszközök híján a külföld kényelmesen megközelíthető és kényelmesen pihentető helyeit nem kereshetik föl. Ezt a lendületet keseríteni, ezt nehezíteni, ezt drágítani oesmány társadalmi magatartás. Minden rendelkezésre álló eszközzel mentői gyorsabban és mentői alaposabban végét kell vetnünk az ilyen és hasonló pimaszságoknak, melyekről annyit hallunk a nyári évadban. Van ennek a kérdésnek egy másik, nemzetgazdasági szempontból különösen hangsúlyozható részlete is. Erdély és az egész Románia tele van szebbnél-szebb és érdeke* sebbnél-érdekesebb látnivalókkal: utazó, tanulmányozó, szórakozó, természetjáró, gyó- gyulnivágyó, különösségeket kereső számára valóságos édenkert vagyunk. Olyau idegenforgalmat lehetne ide penderíteni, aminő kevés más helyt van. Meg kellene tenni most már, amikor az állami költségvetések lényeges tételei közt szerepel az idegenforgalom és vele kapcsolatos egyéb iparág. Sokáig nem mertek versenyre kelni az idegenforgalom klasszikus területeivel, Svájccal, Olaszországgal, a görög földdel, Észak-Afri- kával, a skandináv területtel és a világvárosokkal. Ma már erős versennyel küzdenek ezek, mert a dalmát tengerpart vagy a Bala- ton-vidéke, a bnlgár Várna fövénye, éppen agy, mint a Hortobágy vagy Bugac, a vörös Moszkva csak úgy, mint újabban Budapest, az idegenforgalom friss gócpontjai lettek és ugyancsak pénzelnek belőle. Mi még mindig csak tétován, csak bárgyún, csak szellemtelenül törekszünk idegenforgalomra szert tenni, holott játszva felvirágoztathatnánk. De lehetséges-e, amikor annyi baj van útjainkkal, a közforgalom eszközeivel, a Szent Anna tavak menedékházaival, a drága és kezdetleges fürdők nyaralóival és vendéglőivel? Mikor nem tanulunk se a távoli, se a közeli példákból? Mikor erkölcstelen, köny- nyü, panamás üzleteket akarunk csinálni, gyorsan meggazdagodni? A Sovata-1 fürdőügyi értekezlet talán megkereshetné a jobb idegenforgaim politika lehetőségeit. Legalább felhördülhetne a természet kupeinck széles tábora ellen. Tetemrehhiás a Brasov-i munkás-tragédia színhelyén Halott pallér-mesterére akarta tolni a felelősséget a bűnös építész. — A léügyész szerint példátlan lelkiismermiien- $éggel és gondatlansággal vezették a féri építkezést. — Tsz haloiiia és számos sebesülnie van a katasztrófának BRASOV. (Az /Ellenzék tudósitójától.) Tegnap a déli órákban borzalmas tömegszerencsétlenség történt a városban. Beomlott a repülőtéren egy épülőfélben lévő hangár és az építésnél foglalkozó 25 munkást maga alá temette. A szerencsétlenség óriási izgalmat keltett a városban, valóságos tömegvándorlás indult meg a Brasovtól 2 kilométernyire fekvő porfelhőbe burkolt repülőtér felé. Hogyan történt a tragédia? A szerencsétlenség déli 11 órakor történt. A repülőtéren már hónapok óta készül egy S00 négyzetméter kiterjedésű és 80 vadász- repülőgép befogadására alkalmas vasbeton hangár. A hangár műszaki terveit Gan'ea Bucuresti-i mérnök tervezte, a munkálatok végrehajtását pedig Java építész irányította. A hangár építésénél állandóan 120—ISO munkás volt elfoglalva. Tegnap Ganea mérnök azt az utasítást adta a munkásoknak, hogy a hangár első részének mennyezetét tartó faoszlopokat az úgynevezett zsaluzásokat távolítsák el. 25 munkást rendelt ki erre a munkára, akik hozzáláttak a parancs teljesítéséhez és háromnegyed órai megfeszített munka után eltávolították az alátámasztó gerendákat. Mikor az utolsó gerendát is elvették a hangár borzalmas robajjal összeomlott és maga alá temette az összes munkásokat. A dörrenés olyan nagy volt, hogy az egész város hallotta. A szerencsétlenség színhelyéről óriási füst és porfelhő szállt a levegőbe és az egész város meg volt győződne arról, hogy az egész repülőtér a levegőbe repült. Az áldozatok A szerencsétlenség megtörténte után megszólalt a repülőgyár gőzszirénája és a gyár minden részéből a szerencsétlenek megmentésére siettek. Ugyanakkor Brasov-ból is megindult a népvándorlás a szerencsétlenség színhelyére. A gyár katonai őrsége a riadó elhangzása után körülvette a területet. Rohamlépésben két század katonaság érkezett a helyszínre, amit nyomban követtek a mentők és a tűzoltók is. Pár perc múlva megérkezett a helyszínére a Mar- zescu-kórház teljes orvosi és ápolói kara és hozzáláttak a mentési munkálatokhoz. A romok alól velötrázó sikoltások és ha- lálhörgések hallatszottak ki. Az első órában nem tudták a romok alatt levő munkásokat megközelíteni. Két órai munka után kerültek elő az ősz- szeroncsolt testű halottak és öntudatlan sebesültek. Délután k órára már hét halott és 15 sebesült került elő a romok közül. Három munkás még hiányzott, tovább folytatták a mentési munkát és az esti órákban előkerült a három munkásnak a holtteste is. gépgyár villamosüzemének építési munkálatait. Mint ismeretes, ez a tető is beomlott rövid időn belül befejezése utáu, mindenben pontosan hasonló körülmények között, akkor is több munkás vesztette életét a katasztrófánál, de Ganea akkor is azzal védekezett, hogy a parancsot nem ü, haliéin egyik alantas tisztviselője adta ki. Azt a tisztviselőt akkoriban elbocsátották a szolgálatból és egzisztenciáját tönkretették. A vizsgálat megindult ebben az ügyben is, mert a tegnap történtek után bizonyosra veszik, hogy a villamosüzem épületének be- omlásáért is Ganea a felelős. ,, Éjszakai mentési munkálatok A hatóságok tegnap éjszaka különleges fényszórókat állítottak fel a beomlott hangár környékén és azoknak nappali fényénél folytatták a mentési munkálatokat. Bueuresti*ből és Brasov környékéről számtalan luxus és teherautó érkezett és hozta magával az érdeklődők ezernyi tömegét. Az ügyészség kérésére a Brasov-i hadtest- parancsnokság két század katonát rendelt ki a tömeg visszaszorítására. Halottat vádol a bűnös A vizsgálatot vezető Badu Pascu főügyész végig jelen volt a mentési munkálatoknál és maga elé rendelte Jova építkezési vállalkozót és még a helyszínen, a romok eltakarítása előtt kihallgatta. Jova váltig tagadott és Sárközi Lajos magyar pallérmesterre akarta kenni a felelősséget, mert tudta, hogy Sárközi szintén meghalt a szerencsétlenség alkalmával. A főügyész azonban rábizonyította, hogy hazudik és kihirdette előtte a letartózta tási parancsot. Radu Pascu még az este folyamán, kint a helyszínen elkészítette vádiratát Ganea és Jova ellen. A vádiratban megállapította a főügyész, hogy minden felelősség Ganeat terheli, aki fiatal kora ellenére Románia egyik építkezési szaktekintélye volt. Nagy összeköttetésekkel rendelkezett és nagy építkezéseket kapott meg összeköttetései révén. Súlyos felelősség terheli azért is, mert Jovát bízta meg az építkezés vezetésével, akinek nincs ehhez semmi felkészültsége. Ganea ritkán tartózkodott Brasov-ban, állandóan Bu- curesti-ben időzöl!. Mit mond a főügyész? Munkatársunk beszélgetést folytatott Ru du Pascu főügyésszel, aki kijelentette, hogy hosszú működése alatt soha ilyen fejetlenséget, lelkiismeretlenséget és példátlan vétkes gondatlanságot építkezésnél, ahol annyi ember élete forog kockán, nem tapasztalt. Azt is kijelentette a főügyész, hogy a vizsgálatot a legerélyesebben fogja lefolytatni és hogy a bűnösök elveszik méltó büntetésüket. Legutolsó jelentések szerint a szerencsétlen munkások közül eddig egy embert nem sikerült megtalálni. A borzalmas katasztrófának tiz halottja, hét életveszélyes és 12 könnyű sebesültje van. Az anyagi kár másfélmillió lej. Ki a felelős t A szerencsétlenség színhelyére kiszállott Radu Pascu ügyész és a rendőrség egész tisztikara, hogy a szerencsétlenségért felelős tényezők bűnösségét tisztázzák"? Először Ganea mérnököt akarták kihallgatni, csakhamar kitűnt azonban, hogy az lehetetlen, mert Ganea is súlyos belső sérüléseket szenvedett, úgyhogy életbenmarúdásához kevés a remény. Jova építészt beszállították a Marzes- cu-kórházba és őrizetbe vették. Az épitész kihallgatása rendjén elhárította mayától a felelősséget. Az ügyészség rendeletére 5 építészmérnök látóit hozzá, hogy a szerencsétlenség okát megállapítsák. Az épitész kihallgatása egész délután át tartott. A vizsgálat adatai Az összeomlott hangár építése egy évvel ezelőtt kezdődött meg és az árlejtési feltételek szerint szeptember elsején kellett volna kész legyen. A munkálatok megkezdése óta a hangár építésénél szálkadatlanul tartott a munka. Az utóbbi időben a munka már befejezés előtt állott. A mennyezetet tartó faoszlopok és az oldalfalakat tartó zsaluzás eltávolításához is hozzá lehetett fogni, most már csak a tisztítási és csiszolási munkálatok voltak hátra. Vétkes könnyelműség A vizsgálat megállapította, hogv Ganea GFR mérnök, mig tanulmányi szabadságon volt, többször közbenjárt, hogy megkapja az építési megbízást. A 3 milliós munkát egyedül nem tudta megfelelően megszervezni és irányítani és ezért felvette Jova nevű munkavezetőt, akinek azonban nem volt meg az ilyen nagy építéshez szükséges szaktudása. Jova építész, aki tudta, hogy a munkának szeptember elsején késznek kell lenni — adta a tanácsot a tetőszerkezetet tartó oszlopok lebontására, bár a cement réteg még nem száradt meg. Egy munkás nekiállt, hogy kiüsse az egyik oszlopot, mire 40 méter szélességben leszakadt a betonleto és óriási robajjal ráomlott a munkásokra. Azt is megállapították, hogy Ganea főmérnök kevés mennyiségű és korhadt faalkatrészeket használt. A bizottság tagjai Palade Brasovmegvei ut-főmérnök, Halmogiu megyei főmérnök, Socol városi főmérnök és Nicolau Cornél mérnök, valamint az ügyészség kiküldöttje megállapították, hogy mindenért Ganeat és Javat terheli a felelősség. Az építészt letartóztatták, az önkívületben lévő mérnököt őrizetbe vették. Az ügyészség elrendelte, hogy az összes, az épitésnél felhasznált anyagokat szakértők vizsgálják meg. Az építést három napra — amíg a szakértői vizsgálat tart — felfüggesztették. A Bu- curesti-i lapok természetesen hatalmas cikkekben foglalkoznak a szörnyű lümegsze- rencsétlenséggel. A Dimineaţa szerint Ganea, bár tudta, hogy a cement nem száradt az előirt 21 napon keresztül, mégis, még szombaton kiadta a parancsot a tartó oszlopok lebontására. A vizsgálat azt is megállapította, hogy Ganea ugyanazt az anyagot kétszer használta fel, vagyis megvárta, mig egy helyen kiszáradt a betonréteg, kiszedte a tartóoszlopokat és máshol újra felrakatta azokat. Eí már a második eset! Ganea a múlt évben fejezte be a repülő- t
