Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-23 / 192. szám

Szerktsztóség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I, G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivat«! és könyvoszcály:_ Piaţa Unirii 9. tzim. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. M AGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTfíA MIKLÓS F.lófizettsi trak: havonta 70, negyedévre na félévre 4,13. r*tnra 84c lej. — Magyarországra: negyedévre iá. félévre iá, rvettta ţa pengó. A többi külföldi államokba csak a portókülSn&dzetrei táwt ananHraaai L¥í. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM. PÉNTEK 1935 AUGUSZTUS 23. ANGLIA A HÁBO ELLEN: A SZUEZt-CSATORNA elzárásának kérdését a mai londoni minisztertanács Ä domíniumok véleményét is kikérték Londonban a mai döntés előtt — Az angol kormány meg akarja mentem a Népszövetséget — Fölvetődött a népszövetségi tanács azonnali összehívásának gondolata is Ameriüa betinta a hadlomjoiHíivltclf a háborusKodö orsiáaohba A ne ' 5zi helyzet súlypontja ma Londonban van, ahol az angol kormány dél­előtt kezuuao minisztertanácsán dönt az olasz—abesszin viszály ügyében elfoglalandó ma­gatartása fölött. A döntés fontosságára jelletuő, hogy a kormány vezető egyéniségeinek tegnapi, előzetes tanácskozásai után megbes élést tartottak a donúniumok londoni fő­biztosaival is, ami annyit jelent, hogy a biroinlom önkormányzati joggal fölruházott tag­jainak hozzájárulását is meg akarják nyerni a mai döntéshez. Sir Sámuel Hoare kül­ügyminiszter ezután másfél óráig tanácskoznit az ellenzék vezéreivel, elsősorban Imus- bury munkáspárti vezérrel és Lloyd George-al, aki ugyan nem áhl még jelentős párt élén, de egyedül is fontos ellenzéki erőt képvisel. Politikai körökben elterjedt hírek szerint fölmerült az indítvány, hogy a helyzet rendíteni,; súlyos voltára 1ratio tekintettel Anglia ne várja be a szeptember 4-én összeülő népszövetségi tanácskozást, hanem azonnal te­gyen indítványt a népszövetségi tanács összehívására. Ezt a tervet a minisztertanács állí­tólag elvetette. Ellenben egyhangú vélemény szerint Anglia komolyan gondol arra, hogy a Szuezi-csatornánál tegyen lépéseket a háb'tru megakadályozására. Ez a kérdés a kö­zeljövőben előreláthatólag igen komoly síik himba fog lépni, erre mutat, hogy francia lapok is komolyan foglalkoznak vele. A félhivatalos Temps is kitér rá és egyik szabad- szájú párisi újság, az 1 ntransigeant, már vitdjci is Anglia jogát, hogy egyedül dönthes­sen ebben a kérdésben, melyhez Franciaországnak is hozzászólása van. Valószínűnek látszik, hogy a minisztertanácsról kiadandó hivatalos jelentés a népszövetségi alapok­mányhoz való rugaszkodásl fogja hangsúlyoz!i és Anglia, már későbbi tárgyalások lehe­tősége érdekében is, igyekezni foy további lépéseit u népszövetségi keretek közé behe Igezni. Legújabb hiteink a következők: történelmi mleniéséwü a mai minisziertanáts Pangás a londoni tőzsdén Értekezni u2 értekezleteken jó! tudunk. Csak épp fo­ganatja nincs az értekezleteinknek. Olyanok, mint a kaiouafegyver, amely a hadgyakor­latokon ropog gyilkos mag nélkül. Az állami tisztviselők elégedetlenkednek a legfőbb élel­mezési cikkek drágasága miatt és ezt az elé­gedetlenséget a román laptársaink is szítják, mert a drágaság tagadhatatlan. Még azt meg­érti a legtöbb ember, hogy a világszerte aszályos nyár miatt a szemes termékek ára uövekedik. De nem érti meg, miért drága meat a hu, amikor a gazdák tele vannak siralommal a takarmány hiány miatt és ál­landóan hajtogatják, hogy olcsón prédálják el állataikat, aminek természetes következ­ni éaye lehetne a kasárak stilyedése az olasz mozgósítás okozta áliatkereslet idején is. Ha kowfrfyaa elégedetlenkednek a tisztviselők, ha keményen Írnak a román lapok ilyen tárgyról, természetesen sietve megszervezik az értekezletet és ezen az értekezleten be­hatóan értekeznek. De sajnos, minden ered­mény nélkül. A régiben maradunk. Ilyenkor ráhőkölüak egy percig a gondolatra, hátba csak hevenyészték az ilyen értekezletet, nem néztek utána kellő alapossággal tárgyi részé­nek, van-e oka, van-e célja ilyen buzgalom­nak, amelynek az okvetetlensége és sikertelen­sége minden félnek keserűséget okoz. Váro­sunk drágasági értekezlete dugába dőlt. Ki­sült, hogy élelmi piacunk nem drágább, mint más városokban és hogy a tagadhatatlanul uagy drágaság, amelyet a fogyasztó, főleg a tisztviselő és a kisember nem bir el, meg van, de nem lehet áriimitálásokkal letörni, csak a termelés és a fogyasztás összes pénz­ügyi körülményeinek a gyökeres megváltoz­tatásával. Amikor az eladónak és a verőnek, a ter­melőnek é» a fogyasztónak egyaránt igaza vau, könnyű az igazságot megtalálni, de alig lehet a tennivalókat végrehajts»!. Becsületes, nagy kíméletlenség kellene hozzá. És nem tud­juk rászánni a fejünket. Ez életünk egy bor­zasztó szomorú játéka. A világ tele van köz­szükségleti cikkekkel, de fogyasztási válság dúl és a habókos közgazdaság az élelmi nö­vénytermést és az állatokat óriási tömegben pusztítja el, csak hogy az árakat tartsa s amikor ilyen hekatoinbás autodafékkal elké­szül, akkor a pénzügyi okoskodások miatt emelkedő árakat nem tudja igazságos és mél­tányos eszközökkel megállítani. Éhenlialunk és koplalunk teli raktárak mellett. Mindenütt válság tömérdek válfaja dúl a gazdálkodás­ban. Tudjuk, hogy miért, tudjuk, hogyan kellene végét vetni és képtelenek vagyunk reá. A városunk esete is ennek az általános uagy nemzetközi és tehetetlenségi betegség­nek az egyik részlete. Hogy itt sokkal rosz- szahbul vau, mint Angliában vagy Finnor­szágban, amely már rég elfelejtette, mi volt a gazdasági válság, hogy ejteni bírják az árakat az Unióban vagy Franciaországban, bár ott egyre betegebb az általános közgaz­daság, de azért keresik folytonosan és láza­san a megoldást, ez természetes, mert mi nem csak szerencsétlenül, de bűnösen is gazdálkodunk, mert mináluuk az értekezlet csak értekezésre, nem pedig döntésre való. Meggyőződésünk, hogy elszigetelten s egye­dül U segíthetnénk magunkon sokban, egy­előre. Különösen, ba belátjuk, hogy minden másra való hivatkozás, okoskodás, számítás ellenére is mégis mi vagyunk a legdrágább város mindenben, egyes dolgokban a fővá­rosnál is és ha ennek megfelelően rajta len­nénk, hogy legalább ne főzzük le sokkal a legfőbb szükségleti cikkek áraiban a többie­ket. Tisztelet az eladóknak és tisztelet a fo­gyasztóknak, de olyan igazság és olyan meg­állapítás, amelynek nincsen okos folytatása, nincsen döntése, az a tények és a tárgyila­gosságok ellenére is sántít valahol. Bűnösen. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A mai I nagyjelentőségű minisztertanácsot, melyet tegnap délután hosszú és fontos megbeszé­lések előztek meg, rendkívüli érdeklődéssel kísérik a politikai körökben. Általános meg­győződés szerint a ma hozandó döntés tatián a legnagyobb jelentőségű mindazok között, melyet angol minisztérium a háború óta hozott. Baldwin, MacDonald, Neville Chamberlain, Sir Samuel Hoare és Eden között lefolytatott előzetes tanácskozáson létrejött terv azt fog­ja ajánlani a kormánynak, hogy szilárdan tartson ki a népszövetségi alapokmányban vállalt kötelezettségei mellett. A népszövet­ségi paktum ugyanis kötelezi a tagállamokat, hogy minden megengedett eszközzel lépjenek föl a háború ellen, amire a háborút kezdő állam ellen közös megtorló rendszabályo­kat is ir elő. Ebbe a népszövetségi keretbe akarja az angol kormány elhelyezni a további lépése­ket és Londonban az a vélemény, bogy a francia kormány, bár minden módon kí­mélni akarja az olasz érzékenységet, lénye­gében szintén hajlik az angol álláspont felé. Ugyancsak a mai minisztertanácson fog szó­ba kerülni az a kérdés is, hogy Anglia a Szu­ezi-csatornánál alkalmazandó rendszabályok­nál nem akadályozhatná-e meg a háborút. A kérdés rendkívül kényes s a helyzet súlyos­ságára jellemző, hogy egyáltalán fölvetődhe­tett. A Havas-ügynökség londoni tudósítója szerint az ellenzék vezéreivel tartóit tegnapi megbeszélések alapján megállapítható, hogy a kormány és az ellenzéki pártok közölt a követendő politika kérdésében teljes a megegyezés. Viszont ugyancsak a Havas szerint a kor- i mány tagjai között bizonyos véleményelté­rések vannak az Olaszországgal szemben al­kalmazandó gazdasági megtorló rendszabá­lyok tekintetében. Mindenesetre biztosra le­hel venni, hogy a nyilvánosságra hozandó ha­tározatok olyan hangon lesznek megfogal­mazva, melyek nem sértik Olaszország ér­zékenységét. Az angol sajtó cikkei Az angol sajtó szintán kiemeld a mai mi­nisztertanács jelentőségét. Az Evening Stan­dard szerint a^ előzetes minisztertanácson szó volt arról is, hogy a parlamentet esetleg összehívják. Erről az indítványról azonban letettek és egye­lőre nem változtattak az eddigi helyzeten, mely szerint a parlamenti tanácskozások október 2i)-iy szünetelnek. A Daily Telegraph azt jelenti, hogy az angol minisztertanács rendkívüli fontosságot tu­lajdonit annak a kérdésnek, hogyan lehetne az elkövetkezendő nehézségek között a Nép­szövetséget megmenteni. A lap szerint való­színű, hogy a szeptemberi genfi ülésszakon az angol népszövetségi delegációt, melyben Sir Sámuel Hoare és Eden is résztvesz, Bald­win miniszterelnök fogja vezetni. Érdekes a Times cikke, mely bizonyos fokig bünbeis- merő mellverést jelent az angol külpolitika szempontjából. A Times szerint abban, hogy Olaszország ilyen engesztelhetetlenül visel­kedik, nagy szerepe van a győző hatalmak háború utáni viselkedésének. Ezek a hatal­mak ugyanis a háború befejezése után elkö­vették azt a hibát, hogy nem elégítették ki a jogos olasz gyarmati igényeket. A megol­dást még mindig ebben az irányban kell a Times szerint keresni és könnyen megtör­ténhetik, hogy rövidesen újra időszerűvé válik a gyarmatok felosztásának módosí­tása. A feszült nemzetközi helyzetnek megvan a hatása a világtőzsdéken is. A Times sze­rint a londoni értéktőzsdén erősen szűk ke­retek közé szorult az utóbbi napokban az értékpapírüzlet és nem is lehet közelebbről számítani arra, hogy ez üzlet újra fellen­düljön. A londoni piacon mindamellett vál­tozatlan a pénzbőség és a pénz továbbra is olcsó Amerika semleges marad A lapok washingtoni jelentése szerint az amerikai szenátus külügyi bizottsága megszavazta a fenyegető afrikai háború­val kapcsolatban eléje terjesztett semle- gességi javaslatokat, melyeket röviddel ez­után a szenátus teljes ülése is elfogadott. A javaslatokat azonnal áttették a képviselő- házhoz, mely előreláthatólag még ma szin­tén elfogadja. A javaslat szövege szerint Amerikában be fogják tiltani a fegyver­és hadianyagkivitelt a háborúskodó orszá­gokba és korlátozásokat léptetnek életbe a vizi utón történő szállításokkal szem­ben is. Ugyancsak a fenyegető háborúval kapcso­latban Spanyolországból jelentik a londoni lapok, hogy a spanyol kormány a Földközi- tenger partjain fekvő stratégiai pontokat semlegességének megőrzése érdekében meg­erősíti és a Baleari-szigetekre egy tüzérezre­det küldött. Mi a francia álláspont? PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó szintén nagyjelentőségű döntéseket vár a mai minisztertanácstól. A Temps szerint ez a minisztertanács a Népszövetségnek ja­vaslatba hozandó szankciókat vitatja meg elsősorban. Tárgyalni fogják a miniszterta­nácson a Szuezi-csatornánál angol részről esetleg teendő lépéseket is. És minden bi­zonnyal szóba kerül a fegyverkivitel eddigi tilalmának feloldása is. A lap közli azt a római értesülését, hogy Olaszország a szeptemberi ülésszakon meg jelenik Centben, de nem fogja tűrni, hogy a vádlottak padjára ültessék. Olaszország nem akar szakítani a hatalmak­kal és Centben való megjelenésével bizo nyitékát akarja adni. hogy a fegyveres akció előtt minden békés eshetőséget kimeríteni óhajt. A tárgyaláson való részvétel azonban csak a szabadkéz politikájának változatlan fenntartásával történik. Az Intransigeant ar­ról cikkezik, hogy Anglia egyoldalú elhatá­rozással néni zárhatja el a Szuezi-csatornát. Ebbe a kérdésbe a lap szerint beleszólása van Franciaország és Egyiptomnak is s az an­gol kormány akkor sem dönthetne egye­dül, ha a háború felidézésében a Népszö­vetség netalán bűnösnek mondaná ki Olaszországot. A Populaire szerint a második internacio- nálé Brüsszelből felhívást intézett a külön­böző országok munkásszervezeteihez, melve- kel tüntetésre hív föl a fenyegető háború ellen. (Folytatása a 10, oldalon.}

Next

/
Thumbnails
Contents