Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-23 / 192. szám

RLLBlSZßK /fj.9 »UtfUUZtuM 2 1. 'msrnmammmmmummmmmmmum Több meggondoltságot kérünk Kisebbségekkel rendelkezi*! országnak arra kell törekedni, hogy e/ek oly bánásmódban részesüljenek az országot igazgató .szervek részéről, amely a legkisebb mértékben sem érezteti velük, hogy ők nem oly polgárok azonos jogokkal és kötelezettségekkel mint a többiek., boldog nz a kisebbségekkel rendelkező ország, amely ennek az alaptör­vénynek eleget tesz. Mert a sziveket csak úgy lehet megnyerni, ha a kisebbségi pol­gárok látják, hogy a kormányzati intézke­dések nem tesznek különbségeket kisebb­ségi és többségi között. Ha nem dörgölik tolyton arcukhoz kisebbségi voltukat. Ha a kisebbségiek meg vannak győződve arról, hogy nem csak a kötelezettségek, de a jo­gok terén is teljesen azonos elbírálásban ré­szesülnek. Ezen megdönthetetlen igazságo­kat nemcsak elméletileg, hanem személyes tapasztalatból kifolyólag is irom, állítom és moadom. Ezt az örökigazságot újból le kell szögez­nem, mert olyan hivatalos ténykedés látott napvilágot, amely mélyen kell elszomorítsa mindazokat, akik jól tudják, hogy a faji, avagy a vallási türelmetlenségek, aztán a balkezes kormányintézkedések mindig meg- termik a maguk átkos gyümölcseit. A köz­vélemény ugyanis már értesült az Ellenzék hasábjairól a Krenner 'Miklóson, a nemes és fenkölt „Spectator“-on eselt sérelemről. Az országszerte közmegbecsülésben és közsze­retetben álló Spectator újságírói szabadje­gyét nemcsak hogy érvénytelenítették, de el is kobozták. Hányszor nem lehet olvasni az újságokban a nagvképü pártpolitikusaink, avagy kor- mánvférfiaink szájából elhangzó azt a ki­sebbségekhez szóló felhívást, hogy a kisebb­ségiek legyenek csak lojálisak, e lojalitásu­kat bizonyítsák is be szóval és tettel és akkor nem lesz okuk panaszra. Hát kor­mányzó urak. legyünk már egyszer komo­lyak is. Ne játszunk a szavakkal. Hiszen azt önöknek kellene és illene elsősorban is tud- niok, hogy ahol a hivatalos ténykedésekből hiányzik a komolyság, a közérdek szemelőtt tartása és ezek helyét elfoglalja a rövid­látás, egyének és tömegek állandó tüszurá- sa, megaláztatása és igy a kedélyek folyto­nos izgalomban tartása, ott békéről, megelé­gedettségről és ennek folyománvaképen szi­lárd és áldásthozó alkotó munkáról szó sem lehet. Miként lehetséges az, hogy önöket nem világosították fel arról az illetékes alantas tényezők, hogy Spectator, ez a kitűnő újság­író egy ideológiának és egy olyan irányzat­nak a zászlóvivője, a képviselője, amelynek úgy a többségiek, mint a kisebbségiek köré­ben vannak hivei. Ő egy háládatlan szerepet vállalt magára. Az úttörő szerepét. Ő volt az első a magyarság részéről, aki nem tö­rődve a rövidlátók csipkedésével, gúnyoló­dásaival, támadásaival és a kishitűek le­néző gesztusaival, nekilátott a román és magyar nép közötti közeledés szükségessé­gének a hirdetéséhez. A két nép közötti szakadék áthidalásához szükséges hid pillé­reinek a lerakásához. Mindezt nem egyéni, hanem fönségesen szép eszményi célok ér­dekében. A két nép testvéresiiléséért. Teljes tudatában van annak a ténynek, hogy az egymás mellett és egymással vegyesen élő népek közötti súrlódások, marakodások és ellenségeskedések egyáltalán nem szolgálják az illető népek javát. És most ahelyett, hog\- egy ilyen embert segítenénk és bátorítanánk nehéz és hálá­datlan munkájában, súlyos megaláztatásnak tesszük ki. Mintha nekünk nem volna szük­ségünk megértő barátokra. Mintha a szere­tet, béke és testvéresiilés hirdetése bűn vol­na és aki ily jelszavak hangoztatásával nyújtja felénk baráti kezét, azt oly lecké­ben kell részesíteni, hogy egyszer és min­denkorra elmenjen a kedve hasonló gesztu­soktól. És most elgondolom, hogy mily szép vol­na, ha az ezen ütéstől keletkezett sajgó seb­re a gyógyitó irt elsősorban is az erdélyi román újságírók szövetsége hozná el. Mily jól eső tett és nemes érzésekre valló csele­kedet volna, ha e szövetség szót emelne a mélyen megbántott újságíró érdekében. Hi: szén ők, mint újságírók, közelről ismerik Spectator nemes küzdelmét egy oly szép célért, amely mindkét nép érdekét szolgálja. Erkölcsi és kartársi kötelességük volna te­hát felvilágositani a kormányt, hogy azok, akik ily visszatetsző cselekedetre ösztönöz­ték, rosszul informálták. Ezzel az intézke­déssel sem a kormány presztízsét nem emel­ték, sem az ország érdekét nem szolgálták. Ne szolgáljon más nekünk eszményképül. A német nép megengedheti magának azt az emberi eltévelyedést, hogy a szeretet tanát sutba dobja és helyébe a gyűlölet tanát vá­lassza. A német nép nagy, egységes és halai­mon inas nép. () clhii mindent. Mi azonban csak úgy fogjuk fentarthatni magunkat, ha követ­jük parasztságunknak a más munzetckkel és vallásunkkal szemben a türelmessé^ te­rén t a ii ti s i to 11 magatartását. Hiszen különö­sen mi, erdélyi román intellektuelek, kik valamennyien a parasztságból s/ármazuuk, nagyon is jól tudjuk, hogy parasztjaink nem gyűlölik a más fajtához vagy valláshoz tar­tozókul. Körükben nem fog a más népek­kel szembeni gyűlölet. Nem fog még akkor sem, ha a gyűlöletei szitok élére maga Vaida áll, a kisebbségi jogok és a népek közölti megértés hajdani legbálrabb harcosa. A mi parasztságunk csak az elnyomókat, a helyzetükkel visszaélőkéi gyűlöli. Nem nézi aztán, ha az elnyomó, a visszaélő más, vagy saját fajtájához tarlozik-e. Ennek a ténynek a bizonyítására szolgáljanak pél­Az utóbbi napok eseményei a börtönügyek­re terelték a figyelmet. A Dimineaţa jelen­tése szerint százas küldöttség jelent meg a lap szerkesztőségében s elpanas/.ollák. hogy az országos fegyintézetekben a politikai el­ítéltek tűrhetetlen ellátásban részesülnek. A kívülről való élelmezést nem engedik meg s ugyanakkor teljesen elégtelen a belső élel­mezés arra, hogy a fegyházak lakóinak élet- benmaradását biztosítsa. A rabok ellátására szolgáló költségvetési tétel mind jobban apadt az utóbbi években s a következő csökkenést mutatja: 1930 év 31 millió lej, 1931 év 19 millió 602 ezer lej, 1932 év 14 millió 627 ezer lej, 1933—34 év 14 millió lej. így majdnem felére esett négy év alatt az az összeg, ami az elítéltek ellátását kell biztosítsa. Amíg Coroiu .selyempizsamában ült Botosani-ban, addig a többi fegyencek rongyosan járnak, mert nincs az országos fegvintézetekben ruházat. Az erre a célra CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helyi j mészárosmesterek, akik a vágóhíd haszná- 1 tatáért olyan magas dijakat fizetnek, mint még az országban sehol sem. évek óta pa­naszkodnak amiatt, hogy a vágóhíd kezdet­leges, elavult berendezésével egyáltalán nem felel meg a követelményeknek és hogy a sertésvágóhidon olyan nagy a zsúfoltság, hogy néha a mészárosok között közelhar­cok indulnak meg. Belátta a panaszok jogos­ságát a földművelésügyi miniszter is, aki több leiratban sürgette meg a vágóhíd ki­építését, a legutóbbi leiratában megfenve- j gette a város vezetőségét, hogy amennyiben az utasításnak nem tesznek elegei, kénytelen lesz a vágóhíd működé­sét beszüntetni. A vágóhíd jelenlegi lelkiismeretes és ügy­buzgó igazgatója, aki a vágóhíd kibővítése és fejlesztése érdekében már eddig is sokat tett a jogos panaszok orvoslása érdekében, elkészítette a kibővítést szolgáló terveket és azt a városi mérnöki hivatal műszaki szem­pontból felülvizsgálta és jóváhagyta. E terv szerint a vágóhíd kibővítése tizmillió lejt venne igénybe, amit öt éven át kétmilliós részletekben fizetnének majd vissza. A kibő­vítésre előirányzott összeg nem magas, ha figyelembe vesszük, hogy a vágóhíd évi költségvetése 8 millió 66 ezer lejt tesz ki. Többet, mint sok erdélyi város egész évi költségvetése. Ellenére azonban annak, hogy a kibővítésre szükséges összeg fedezve van, a terv végrehajtása mégis akadályokba ütközik. Ez az akadály a város általános pénzügyi helyzetében leli magyarázatát. Az előző vá­rosi tanácsok által okozott oktalan költeke­zések és pazarlás következtében a város pénzügyi helyzete mélyen megrendült, úgy hogy nemcsak az eddigi vállalkozókat nem tudta kifizetni, hanem arra is volt már eset, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok járulékai­nak kiegyenlítése is akadályokba ütközött. Ilyen körülmények közölt érthető aztán, hogy ilyen nagyobbszabásu munka végrehajtásá­ra nem igen akad vállalkozó, mert senki sem mer 10 millió lejt befektetni, hogy pénzét csak öt év múlva kapja meg. A vágóhíd kibővítési munkálataira e hó 27-ére tűzték ki az árlejtést. Majdnem bizo­nyos, hogy nem lesz vállalkozó és ebben az esetben nem marad más hátra, mint az, (Iául a/ 1918. évi forradalmi cscményrk. Akik visszaéltek a háború alatt a nép hely zetévcl, azoknak menekülniük kellelt, hu az illetők mindjárt román lelkészek vagy jegy /.ük is voltak. Viszont megmaradhatlak he­lyükön, akik a néppel testvéri és atyai mó­dón bántak. így helyükön maradtak az ösz- szes postások. Az. elismerésnek egy igen szép példáját adták a Beeheto vidéki mó- raink is. Jegyzőjüknek nem csak hogy nem kellett elmenekülni, de az. egész idő alalt mindennel ellátták. Pedig zsidó volt. Igaz, hogy a népet szerelte, megbecsülte és oda­adással szolgálta. Mai nap is földhöz ragadt szegény. Tehát kormányzó és pártpolitikus urak, e téren mentselek bölcsességet a paraszt­ságtól. Pocol Victor. szolgáló összeg az állami költségvetésben a következő csökkenést mutatja: 1930 év 6 millió 240 ezer lej, 1931 év 3 millió 587 ezer lej, 1932 év 1 millió 572 ezer lej s 1933-—34 év 1 millió lej. Négy év alatt hat­millióról 1 millió lejre esett tehát a ruhá­zati előirányzat. A fegyházak is rossz álla­potban vannak. Vannak olyan helyek, ahol beesik az eső a hálószobákba. A javításokra idők folyamán a következő összegeket fo­lyósították: 1930 év 6 millió 499 ezer lej, 1931 év 4 millió 449 ezer lej, 1932 év 1 millió 350 ezer lej, 1933—34 év 914 ezer lej. A felsorolt adatok igen szomorú helyzetre mutatnak, ami annál érthetetlenebb, mert az elítéltek különböző műhelyekben dolgoz­nak s a fegyházak eladják az itt előállított árukat. Erről a bevételről nem találunk ki­mutatást a Bucuresti-i lapokban. Úgy lát­szik, nem késhet már soká az országos bör­tönügy reformja. hogy a kibővítési munkálatokat részletekben hajtsák végre. Egyelőre a legsürgősebb a sertésvágóhíd kibővítése és a vágótermek­nek csigákkal való felszerelése. Ennek a költségei körülbelül 6 millió lejt tennének ki. A vágóhíd igazgatósága úgy tervezi, hogy elsősorban ezeket a munkálatokat hajtja végre, még pedig úgy, hogy az ehhez szük­séges összeget a jövő év folyamán a jelen­legi. jövőévi és az 1937-iki költségvetés ter­hére egy összegben fogja kifizetni. A munka tényleg sürgős. Alkalmunk volt a mészáro­sok szövetségének több vezető tagjával be­szélni, akik kijelentették, hogy amennyiben a jövő év tavaszán a kibőví­tési munkálatokat nem kezdik meg, úgy otthon vágják le állataikat, mert otthon kényelmesebb és majdnem olyan higéni- kus a vágás, mint a vágóhídon, anélkül, hogy elviselhetetlen magas illetéket kelle­ne fizetni. Mózgószinházak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPÍTOL-MOZGÖ: A „MATERHORN“ HŐ­SE. Egv igazi filmalkotás. Hegymászók, turisták, természetimádók filmje. Fő­szereplő Hans Schmid. EDISON-MÖZGÓ: I. KÉT ARCÚ WORON- ZEFF. Fősz. Brigitte Helm, Albrecht Schönhals. II. HALÁLVÖLGY LOVASA. Tom Mix-el. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁSMOZGÓ: I. MI TÖRTÉNT AZ 56. UTC A BÁN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. II. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Albach-Betty. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: Milliók kedvence: Shirley Temple: EZ A KISLÁNY EL .ADÓ, Part- nerei: Gary Cooper és Carole Lombard. ROYAL-MOZGÓ: I. AKI MER, AZ NYER. Vígjáték-sláger. Fősz. Lucie Englisch. II. A CSATA. Fősz. Inkisinoff, Anna­bella, Charles Boyer. Előadások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. fél 5, fél 8, fél 11-kor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A MALÁJI TÖR. (Char­lie Chan Londonban.) Fősz. Warner Oland. Izgalmas filmszenzáció. Előtte Journal és Micky Maus. AÜT iR A ROMÁN SAJT' Naptárharc. — Jódat. — Hew/arábiz. I.UPTA: Újból megkezdődtek — rielyoeblx-n folytatódnak — a falus ak és Ir. tóvágok közötti összetűzések Hesv/arábiiban. l.z annak bizonyáé ka, hogy nem tudtak kellő felvilágosító munkát végezni az uj naptár mellett, míg az ó-orosz r;«p tár hívei: a sül is talk, mind jobban szaporodtak. Előre lel) etett látni, hogy ez összeütközésr: fog vezetni. A legutóbbi összetűzés, melynek során * falus-iák védelmére keltek a beidézett kalugernek nemcsak azért figyelemre méltó, mert halott é> súlyosan sebesült áldozatai voltak, hanem azért is, mert a földművesek cs a csendőrök viszonyát zu. lyosbitotta. Nem volt más mód a kaluger előállí­tásira, mint az, hogy körülvették házát csend­őrökkel? Hiszen ismerték a hívők fanatizmusát. Ez a mozgalom vallási jellegű s az egyházi ható. ságnak s nem a csendőrségnek a dolga elintézni a nézeteltéréseket. Az erőszak csak utoLsó eszköz maradhat. Amíg s<zt igénybe veszik, mindent fel kell használni *z ellentetek elsimítására. ADEVERUL: Nem hisszük, hogy diktatúra kö­vetkezzen. Olyan politikusok terjesztik ezt a hirt, akik el vannak szigetelve s maga az államfő cáfol rá ezekre a híresztelésekre. Csak ki kell nyissuk, szemünket és jól körül kell nézzünk Európában, aztán választ kapunk mindéin kérdésre. A parisé tárgyalások felrobbanása nemcsak Afrikában, de Európában is mély benyomást keltett. Senki sem tudja, hogy mihez kezd Anglia, ha nem lesz ké­pes visszatartani Mussolinit a háborútól. A Duce vsszont nem tud már visszalépni, annyira iekötöt. te magát Afrikában. Nyomban támadni fog, amint az esők elmúlnak. F.zt elsősorban Középeurópa érzi majd meg, mert ismét aktuális lesz az An. Schluss kérdése. Vájjon két fronton tudni fog-e harcolni Mussolini? Mi inkább abban hiszünk, hogy meg fog egyezni, a nemzeti szocialistákkal Ez annyit jelent, hogy Berlin elérte a magyar ha. tárt, ami súlyos veszélyt képez a kisantanc álla­maira. Nem bizonyos, hegy mindez épp igy fog történni. De elég annyi, hogy így is történhet, így a belpolitikai válság a nemzetközi helyzet fontossága miau jelentőségét elvesztette. Nincs tehát idő most hazárd kísérletekre. Komolyságra s arra van szükség, hogy a komoly politikusok nyu­godtan dolgozhassanak. Ezért nem nem hiszünk a Bucuresti-ben szárnyra kelt fantasztikus híreknek. TARA NO ASTRA: Besszarábi át ismét, veszély fenyegeti. Nemcsak azért, mert kormányaink öl­hetett kezekkel álltak vele szemben, de azért is, mert egy fatális toldalék, gondatlan módosítás kö­vetkezik a román—szovjet orosz viszonyban. Prá­gai távirat jelenti, hogy pontosan október 15-én kölcsönös katonai segítségre vonatkozó egyez­ményt ir alá Románia Moszkvában a cseh—orosz egyezményhez hasonlóan. Ez annyit jelent, hogy konfliktus esetén az orosz hadsereg átvonulhat Besszarabián, mely mai napig sem volt orosz részről román területnek elismerve. Kettős vesze­delem fenyeget tehát bennünket. Egyik a határon belül, mely gyengeségünk folytán nyer táplálékot, másik veszély kívülről fenyeget, mely ellen össze kell fogni minden' erővel, nehogy arra. az útra lépjünk, mely pusztulásunkhoz vezet. A Cuza— Goga párt képviseli ma egyedül azt a külpolitikát, melyen át megőrizhetjük Besszaribia határát. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszúkségietét a: Ellenzék zenemüosztálg<a utján szerezze be! Olcsó árak! Nag'g raktár* készlet! Minden külföldi kiadósai közvetlen Összeköttetés! Kereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESlU-iéie nagy román szótárt! Leszállított árban a 4 kötet most csak 425'— fel az EHenzék könyvosztáiyában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett porto- mentesen szállítjuk. Az országos börtönügyek szomorú statisztikája Nincs élelem és ruha,.. ■BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) IPésízügyi akadályokba ütközik a vágőbi«! kibővítése Ha késik a kibővítés, sztrájkba tépnek a mészárosok

Next

/
Thumbnails
Contents