Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-23 / 192. szám
RLLBlSZßK /fj.9 »UtfUUZtuM 2 1. 'msrnmammmmmummmmmmmum Több meggondoltságot kérünk Kisebbségekkel rendelkezi*! országnak arra kell törekedni, hogy e/ek oly bánásmódban részesüljenek az országot igazgató .szervek részéről, amely a legkisebb mértékben sem érezteti velük, hogy ők nem oly polgárok azonos jogokkal és kötelezettségekkel mint a többiek., boldog nz a kisebbségekkel rendelkező ország, amely ennek az alaptörvénynek eleget tesz. Mert a sziveket csak úgy lehet megnyerni, ha a kisebbségi polgárok látják, hogy a kormányzati intézkedések nem tesznek különbségeket kisebbségi és többségi között. Ha nem dörgölik tolyton arcukhoz kisebbségi voltukat. Ha a kisebbségiek meg vannak győződve arról, hogy nem csak a kötelezettségek, de a jogok terén is teljesen azonos elbírálásban részesülnek. Ezen megdönthetetlen igazságokat nemcsak elméletileg, hanem személyes tapasztalatból kifolyólag is irom, állítom és moadom. Ezt az örökigazságot újból le kell szögeznem, mert olyan hivatalos ténykedés látott napvilágot, amely mélyen kell elszomorítsa mindazokat, akik jól tudják, hogy a faji, avagy a vallási türelmetlenségek, aztán a balkezes kormányintézkedések mindig meg- termik a maguk átkos gyümölcseit. A közvélemény ugyanis már értesült az Ellenzék hasábjairól a Krenner 'Miklóson, a nemes és fenkölt „Spectator“-on eselt sérelemről. Az országszerte közmegbecsülésben és közszeretetben álló Spectator újságírói szabadjegyét nemcsak hogy érvénytelenítették, de el is kobozták. Hányszor nem lehet olvasni az újságokban a nagvképü pártpolitikusaink, avagy kor- mánvférfiaink szájából elhangzó azt a kisebbségekhez szóló felhívást, hogy a kisebbségiek legyenek csak lojálisak, e lojalitásukat bizonyítsák is be szóval és tettel és akkor nem lesz okuk panaszra. Hát kormányzó urak. legyünk már egyszer komolyak is. Ne játszunk a szavakkal. Hiszen azt önöknek kellene és illene elsősorban is tud- niok, hogy ahol a hivatalos ténykedésekből hiányzik a komolyság, a közérdek szemelőtt tartása és ezek helyét elfoglalja a rövidlátás, egyének és tömegek állandó tüszurá- sa, megaláztatása és igy a kedélyek folytonos izgalomban tartása, ott békéről, megelégedettségről és ennek folyománvaképen szilárd és áldásthozó alkotó munkáról szó sem lehet. Miként lehetséges az, hogy önöket nem világosították fel arról az illetékes alantas tényezők, hogy Spectator, ez a kitűnő újságíró egy ideológiának és egy olyan irányzatnak a zászlóvivője, a képviselője, amelynek úgy a többségiek, mint a kisebbségiek körében vannak hivei. Ő egy háládatlan szerepet vállalt magára. Az úttörő szerepét. Ő volt az első a magyarság részéről, aki nem törődve a rövidlátók csipkedésével, gúnyolódásaival, támadásaival és a kishitűek lenéző gesztusaival, nekilátott a román és magyar nép közötti közeledés szükségességének a hirdetéséhez. A két nép közötti szakadék áthidalásához szükséges hid pilléreinek a lerakásához. Mindezt nem egyéni, hanem fönségesen szép eszményi célok érdekében. A két nép testvéresiiléséért. Teljes tudatában van annak a ténynek, hogy az egymás mellett és egymással vegyesen élő népek közötti súrlódások, marakodások és ellenségeskedések egyáltalán nem szolgálják az illető népek javát. És most ahelyett, hog\- egy ilyen embert segítenénk és bátorítanánk nehéz és háládatlan munkájában, súlyos megaláztatásnak tesszük ki. Mintha nekünk nem volna szükségünk megértő barátokra. Mintha a szeretet, béke és testvéresiilés hirdetése bűn volna és aki ily jelszavak hangoztatásával nyújtja felénk baráti kezét, azt oly leckében kell részesíteni, hogy egyszer és mindenkorra elmenjen a kedve hasonló gesztusoktól. És most elgondolom, hogy mily szép volna, ha az ezen ütéstől keletkezett sajgó sebre a gyógyitó irt elsősorban is az erdélyi román újságírók szövetsége hozná el. Mily jól eső tett és nemes érzésekre valló cselekedet volna, ha e szövetség szót emelne a mélyen megbántott újságíró érdekében. Hi: szén ők, mint újságírók, közelről ismerik Spectator nemes küzdelmét egy oly szép célért, amely mindkét nép érdekét szolgálja. Erkölcsi és kartársi kötelességük volna tehát felvilágositani a kormányt, hogy azok, akik ily visszatetsző cselekedetre ösztönözték, rosszul informálták. Ezzel az intézkedéssel sem a kormány presztízsét nem emelték, sem az ország érdekét nem szolgálták. Ne szolgáljon más nekünk eszményképül. A német nép megengedheti magának azt az emberi eltévelyedést, hogy a szeretet tanát sutba dobja és helyébe a gyűlölet tanát válassza. A német nép nagy, egységes és halaimon inas nép. () clhii mindent. Mi azonban csak úgy fogjuk fentarthatni magunkat, ha követjük parasztságunknak a más munzetckkel és vallásunkkal szemben a türelmessé^ terén t a ii ti s i to 11 magatartását. Hiszen különösen mi, erdélyi román intellektuelek, kik valamennyien a parasztságból s/ármazuuk, nagyon is jól tudjuk, hogy parasztjaink nem gyűlölik a más fajtához vagy valláshoz tartozókul. Körükben nem fog a más népekkel szembeni gyűlölet. Nem fog még akkor sem, ha a gyűlöletei szitok élére maga Vaida áll, a kisebbségi jogok és a népek közölti megértés hajdani legbálrabb harcosa. A mi parasztságunk csak az elnyomókat, a helyzetükkel visszaélőkéi gyűlöli. Nem nézi aztán, ha az elnyomó, a visszaélő más, vagy saját fajtájához tarlozik-e. Ennek a ténynek a bizonyítására szolgáljanak pélAz utóbbi napok eseményei a börtönügyekre terelték a figyelmet. A Dimineaţa jelentése szerint százas küldöttség jelent meg a lap szerkesztőségében s elpanas/.ollák. hogy az országos fegyintézetekben a politikai elítéltek tűrhetetlen ellátásban részesülnek. A kívülről való élelmezést nem engedik meg s ugyanakkor teljesen elégtelen a belső élelmezés arra, hogy a fegyházak lakóinak élet- benmaradását biztosítsa. A rabok ellátására szolgáló költségvetési tétel mind jobban apadt az utóbbi években s a következő csökkenést mutatja: 1930 év 31 millió lej, 1931 év 19 millió 602 ezer lej, 1932 év 14 millió 627 ezer lej, 1933—34 év 14 millió lej. így majdnem felére esett négy év alatt az az összeg, ami az elítéltek ellátását kell biztosítsa. Amíg Coroiu .selyempizsamában ült Botosani-ban, addig a többi fegyencek rongyosan járnak, mert nincs az országos fegvintézetekben ruházat. Az erre a célra CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helyi j mészárosmesterek, akik a vágóhíd haszná- 1 tatáért olyan magas dijakat fizetnek, mint még az országban sehol sem. évek óta panaszkodnak amiatt, hogy a vágóhíd kezdetleges, elavult berendezésével egyáltalán nem felel meg a követelményeknek és hogy a sertésvágóhidon olyan nagy a zsúfoltság, hogy néha a mészárosok között közelharcok indulnak meg. Belátta a panaszok jogosságát a földművelésügyi miniszter is, aki több leiratban sürgette meg a vágóhíd kiépítését, a legutóbbi leiratában megfenve- j gette a város vezetőségét, hogy amennyiben az utasításnak nem tesznek elegei, kénytelen lesz a vágóhíd működését beszüntetni. A vágóhíd jelenlegi lelkiismeretes és ügybuzgó igazgatója, aki a vágóhíd kibővítése és fejlesztése érdekében már eddig is sokat tett a jogos panaszok orvoslása érdekében, elkészítette a kibővítést szolgáló terveket és azt a városi mérnöki hivatal műszaki szempontból felülvizsgálta és jóváhagyta. E terv szerint a vágóhíd kibővítése tizmillió lejt venne igénybe, amit öt éven át kétmilliós részletekben fizetnének majd vissza. A kibővítésre előirányzott összeg nem magas, ha figyelembe vesszük, hogy a vágóhíd évi költségvetése 8 millió 66 ezer lejt tesz ki. Többet, mint sok erdélyi város egész évi költségvetése. Ellenére azonban annak, hogy a kibővítésre szükséges összeg fedezve van, a terv végrehajtása mégis akadályokba ütközik. Ez az akadály a város általános pénzügyi helyzetében leli magyarázatát. Az előző városi tanácsok által okozott oktalan költekezések és pazarlás következtében a város pénzügyi helyzete mélyen megrendült, úgy hogy nemcsak az eddigi vállalkozókat nem tudta kifizetni, hanem arra is volt már eset, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok járulékainak kiegyenlítése is akadályokba ütközött. Ilyen körülmények közölt érthető aztán, hogy ilyen nagyobbszabásu munka végrehajtására nem igen akad vállalkozó, mert senki sem mer 10 millió lejt befektetni, hogy pénzét csak öt év múlva kapja meg. A vágóhíd kibővítési munkálataira e hó 27-ére tűzték ki az árlejtést. Majdnem bizonyos, hogy nem lesz vállalkozó és ebben az esetben nem marad más hátra, mint az, (Iául a/ 1918. évi forradalmi cscményrk. Akik visszaéltek a háború alatt a nép hely zetévcl, azoknak menekülniük kellelt, hu az illetők mindjárt román lelkészek vagy jegy /.ük is voltak. Viszont megmaradhatlak helyükön, akik a néppel testvéri és atyai módón bántak. így helyükön maradtak az ösz- szes postások. Az. elismerésnek egy igen szép példáját adták a Beeheto vidéki mó- raink is. Jegyzőjüknek nem csak hogy nem kellett elmenekülni, de az. egész idő alalt mindennel ellátták. Pedig zsidó volt. Igaz, hogy a népet szerelte, megbecsülte és odaadással szolgálta. Mai nap is földhöz ragadt szegény. Tehát kormányzó és pártpolitikus urak, e téren mentselek bölcsességet a parasztságtól. Pocol Victor. szolgáló összeg az állami költségvetésben a következő csökkenést mutatja: 1930 év 6 millió 240 ezer lej, 1931 év 3 millió 587 ezer lej, 1932 év 1 millió 572 ezer lej s 1933-—34 év 1 millió lej. Négy év alatt hatmillióról 1 millió lejre esett tehát a ruházati előirányzat. A fegyházak is rossz állapotban vannak. Vannak olyan helyek, ahol beesik az eső a hálószobákba. A javításokra idők folyamán a következő összegeket folyósították: 1930 év 6 millió 499 ezer lej, 1931 év 4 millió 449 ezer lej, 1932 év 1 millió 350 ezer lej, 1933—34 év 914 ezer lej. A felsorolt adatok igen szomorú helyzetre mutatnak, ami annál érthetetlenebb, mert az elítéltek különböző műhelyekben dolgoznak s a fegyházak eladják az itt előállított árukat. Erről a bevételről nem találunk kimutatást a Bucuresti-i lapokban. Úgy látszik, nem késhet már soká az országos börtönügy reformja. hogy a kibővítési munkálatokat részletekben hajtsák végre. Egyelőre a legsürgősebb a sertésvágóhíd kibővítése és a vágótermeknek csigákkal való felszerelése. Ennek a költségei körülbelül 6 millió lejt tennének ki. A vágóhíd igazgatósága úgy tervezi, hogy elsősorban ezeket a munkálatokat hajtja végre, még pedig úgy, hogy az ehhez szükséges összeget a jövő év folyamán a jelenlegi. jövőévi és az 1937-iki költségvetés terhére egy összegben fogja kifizetni. A munka tényleg sürgős. Alkalmunk volt a mészárosok szövetségének több vezető tagjával beszélni, akik kijelentették, hogy amennyiben a jövő év tavaszán a kibővítési munkálatokat nem kezdik meg, úgy otthon vágják le állataikat, mert otthon kényelmesebb és majdnem olyan higéni- kus a vágás, mint a vágóhídon, anélkül, hogy elviselhetetlen magas illetéket kellene fizetni. Mózgószinházak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPÍTOL-MOZGÖ: A „MATERHORN“ HŐSE. Egv igazi filmalkotás. Hegymászók, turisták, természetimádók filmje. Főszereplő Hans Schmid. EDISON-MÖZGÓ: I. KÉT ARCÚ WORON- ZEFF. Fősz. Brigitte Helm, Albrecht Schönhals. II. HALÁLVÖLGY LOVASA. Tom Mix-el. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁSMOZGÓ: I. MI TÖRTÉNT AZ 56. UTC A BÁN. Fősz. Cay Francis és Gene Raymond. II. ÁMOR PÓRÁZON. Fősz. Schneider Magda és Wolf Albach-Betty. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: Milliók kedvence: Shirley Temple: EZ A KISLÁNY EL .ADÓ, Part- nerei: Gary Cooper és Carole Lombard. ROYAL-MOZGÓ: I. AKI MER, AZ NYER. Vígjáték-sláger. Fősz. Lucie Englisch. II. A CSATA. Fősz. Inkisinoff, Annabella, Charles Boyer. Előadások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. fél 5, fél 8, fél 11-kor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A MALÁJI TÖR. (Charlie Chan Londonban.) Fősz. Warner Oland. Izgalmas filmszenzáció. Előtte Journal és Micky Maus. AÜT iR A ROMÁN SAJT' Naptárharc. — Jódat. — Hew/arábiz. I.UPTA: Újból megkezdődtek — rielyoeblx-n folytatódnak — a falus ak és Ir. tóvágok közötti összetűzések Hesv/arábiiban. l.z annak bizonyáé ka, hogy nem tudtak kellő felvilágosító munkát végezni az uj naptár mellett, míg az ó-orosz r;«p tár hívei: a sül is talk, mind jobban szaporodtak. Előre lel) etett látni, hogy ez összeütközésr: fog vezetni. A legutóbbi összetűzés, melynek során * falus-iák védelmére keltek a beidézett kalugernek nemcsak azért figyelemre méltó, mert halott é> súlyosan sebesült áldozatai voltak, hanem azért is, mert a földművesek cs a csendőrök viszonyát zu. lyosbitotta. Nem volt más mód a kaluger előállításira, mint az, hogy körülvették házát csendőrökkel? Hiszen ismerték a hívők fanatizmusát. Ez a mozgalom vallási jellegű s az egyházi ható. ságnak s nem a csendőrségnek a dolga elintézni a nézeteltéréseket. Az erőszak csak utoLsó eszköz maradhat. Amíg s<zt igénybe veszik, mindent fel kell használni *z ellentetek elsimítására. ADEVERUL: Nem hisszük, hogy diktatúra következzen. Olyan politikusok terjesztik ezt a hirt, akik el vannak szigetelve s maga az államfő cáfol rá ezekre a híresztelésekre. Csak ki kell nyissuk, szemünket és jól körül kell nézzünk Európában, aztán választ kapunk mindéin kérdésre. A parisé tárgyalások felrobbanása nemcsak Afrikában, de Európában is mély benyomást keltett. Senki sem tudja, hogy mihez kezd Anglia, ha nem lesz képes visszatartani Mussolinit a háborútól. A Duce vsszont nem tud már visszalépni, annyira iekötöt. te magát Afrikában. Nyomban támadni fog, amint az esők elmúlnak. F.zt elsősorban Középeurópa érzi majd meg, mert ismét aktuális lesz az An. Schluss kérdése. Vájjon két fronton tudni fog-e harcolni Mussolini? Mi inkább abban hiszünk, hogy meg fog egyezni, a nemzeti szocialistákkal Ez annyit jelent, hogy Berlin elérte a magyar ha. tárt, ami súlyos veszélyt képez a kisantanc államaira. Nem bizonyos, hegy mindez épp igy fog történni. De elég annyi, hogy így is történhet, így a belpolitikai válság a nemzetközi helyzet fontossága miau jelentőségét elvesztette. Nincs tehát idő most hazárd kísérletekre. Komolyságra s arra van szükség, hogy a komoly politikusok nyugodtan dolgozhassanak. Ezért nem nem hiszünk a Bucuresti-ben szárnyra kelt fantasztikus híreknek. TARA NO ASTRA: Besszarábi át ismét, veszély fenyegeti. Nemcsak azért, mert kormányaink ölhetett kezekkel álltak vele szemben, de azért is, mert egy fatális toldalék, gondatlan módosítás következik a román—szovjet orosz viszonyban. Prágai távirat jelenti, hogy pontosan október 15-én kölcsönös katonai segítségre vonatkozó egyezményt ir alá Románia Moszkvában a cseh—orosz egyezményhez hasonlóan. Ez annyit jelent, hogy konfliktus esetén az orosz hadsereg átvonulhat Besszarabián, mely mai napig sem volt orosz részről román területnek elismerve. Kettős veszedelem fenyeget tehát bennünket. Egyik a határon belül, mely gyengeségünk folytán nyer táplálékot, másik veszély kívülről fenyeget, mely ellen össze kell fogni minden' erővel, nehogy arra. az útra lépjünk, mely pusztulásunkhoz vezet. A Cuza— Goga párt képviseli ma egyedül azt a külpolitikát, melyen át megőrizhetjük Besszaribia határát. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszúkségietét a: Ellenzék zenemüosztálg<a utján szerezze be! Olcsó árak! Nag'g raktár* készlet! Minden külföldi kiadósai közvetlen Összeköttetés! Kereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESlU-iéie nagy román szótárt! Leszállított árban a 4 kötet most csak 425'— fel az EHenzék könyvosztáiyában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett porto- mentesen szállítjuk. Az országos börtönügyek szomorú statisztikája Nincs élelem és ruha,.. ■BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) IPésízügyi akadályokba ütközik a vágőbi«! kibővítése Ha késik a kibővítés, sztrájkba tépnek a mészárosok
