Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-22 / 191. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 14 x.xó ţ/1929. ARA 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj. Str. I. G. Duca No, 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre xzo, rrsata S<c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évears *» pengő. A többi külföldi államokba csak a portók ülőn bőzectti ri'ök. * i CSÜTÖRTÖK 19 3 5 AUGUSZTUS 2 2. i .an«aw«Mia is, « -?■- « Ulabb borzalmas szeremsétlenség történi Barimban Beomlott a földalatti vasút alagutia Húsz munkás! temeltek masuk alá a — Hivatalos jelentés szerint nines szó merényletről MCü i iliiilllíS, nem a késés okozta, hogy Costa Foruról e helyen csak most emlékezünk meg, elfölde- íése után pár nappal. Ez a hallgatás előkészület volt, a világpolitika rettenetes zsarnoksága közepeit, mely minden talpalatnyi helyet elfoglal az újságok díszhelyein szörnyű feszültségek idején. A lélek díszhelyei hasztalan követelőznek ilyenkor s várniok kelletik a sorsukra. De ... Costa Foru különben se volt a pillanathoz kötött egyéniség. Tele volt nemes szenvedélyek erejével, amely rendesen az idő fölé szokta emelni megszállottjait. Gonosz végzet és a szerény nagyság okozta, hogy sok nemes, nagy, teremtő szenvedély kellő birtokában sem jutott történelmi szerepre. Miniszter fia volt, nagy család sarjadéka, talán maga is miniszter, talán törvényhozó és élemedett kora ellenére is önkéntes katona volt háborúban, aki fiát áldozatul adja nemzeti egység és össze- tartozandóság eszméjének. Hatalmas vagyon ura. Jó szónok és kitűnő toli remek vezetője. Mégis messzi kerül a hatalomtól, amelyet a nagyszellem soha nem keres, de törvényes és igazságos időkben önkéntelenül megkap. Messzi kerül minden zokszó nélkül és a megnyílt lehetőségekben a „kis plasztika“ remekműveit alkotja. Elvégre a bő tevékenység és nyugodt lelkilsmeret önmagában boldogságot és érdemet jelent szintén. Nemcsak nincs vezéri botja, de szinte megbélyegzetten és idő előtt a magányba kellett vonulnia, hol a gyermekét sirató feleség mellett nemes feladatot végzett ugyan, de utána halt most annyi emberbarát! munka küszöbén. Ebben a csüggesztő, de nem csüggedt, ebben a gyakorlati munkától megfosztó, de örök munkát ápoló örök magányba Costa Foru azért szorult, mert önfeláldozó szerepet vállalt. A háború és a nagy nemzeti állam megteremtése után ráeszmélt, hogy az általános örök emberi jogok tekintetében súlyos bajok vannak és hogy ennek az országnak, amely nemzetiségi bűnök cliíéltetése orvén is jött létre, történeti hibákat készül megismételni, holott bölcs szeretetben és a jogok szellemében össze kellenék forrnia derék és munkás kisebbségeivel. Costa Foru volt az első román, aki nemcsak a szájjal, de lélekkel és cselekedettel követelte a kisebbségek egyenjogúsítását, a nemzetközi szerződések elrendelte jogvédelem becsületes végrehajtását. Az üldözöttek és bélpok- losok sorába mert jönni, ő maradt az első, a legbátrabb, áldozatot hozó barátunk, szószólónk és — szenvedőnk. Akinek hamar súlyos végzetet kell vállalnia. Minden úttörőnek többé-kevésbé meg kell szenvednie kezdés gyönyöre miatt: az ember nem szereti, ha kizökkentik a kész elveiből. Mikor az erdélyi és bánsági népkisebbségi újságírók szervezetének első Oradea-i közgyűlése volt — Costa Foru már előzőleg megbarátkozott az Arad-i gyűlésen velünk — az akkori elnök őt az emberi szeretet és az emberi jogok román nagykövetének, a kisebbségi politika gyakorlati mezején az első főkonzulnak nevezte. Akkor a kiváló román résztvevők: hivatalos méltóságok egy államtitkár és tábornok vezetésével — velünk együtt lelkesen ünnepelték Costa Forut. Ekkor ért tetőpontra egy szükséges Ember és Eszme ... Aztán hazautazott. Erdély fővárosának vasúti állomásán felelőtlen ifjú elemek megtámadták és vérbe borították. Ez a sors megismétlődött. Milyen hanyatlás kezdődött ezzel a numerusokig! Costa Foru visz- szavoBult a nyilt közéletből és csak a barátságot ápolta velünk és mi most friss sirhalmá- uál állva csak értéktelen hálánkat és köny- nyeinket jelenthetjük. De díszhelyen őrizzük meg az emlékét, az első románét, aki tudta, mi a kisebbségi fájdalom és mi vele szemben a többségi kötelesség. Nem hangos szájjal, hanem egész akarattal és igaz valósággal. A szószátyárok, taktikusok és hazugok helyébe, akik az ő szavait használják, de nem az ő lelkét gyakorolják — a sorstól uj Costa Forukat kérünk. Akik a félbehagyott utón, a hidverésen át eljutnak a vidám pontig, ahol készen vár a borzasztónak látszó kisebbségi kérdés megoldása: bizalom, jog, az adott szó megvalósítása. Egyszerű böleseség. A Costa Foru korai bölcsesége. BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A berlini rádiókiállitás több pavillonjának leégés« után tegnap újabb súlyos katasztrófa történt a német fővárosban. A földalatti vasút egyik építés alatt álló vonalának alagutja omlott be Berlin egyik központi utcájában, a Brandenburgi kapu közelében lévő Herman Göring-utcában, közvetlenül az amerikai nagykövetség mellett. A beomlás szerencsére a munkások élelmezési szünete alatt történt és igy az alagutat epitő többszáz munkás közül csak kevesen tartózkodtak a beomlás színhelyén. Az ösz- szehulló földtömegek egyes hírek szerint igy is húsz, mâş hirek szerint 14 munkást temettek maguk alá. A szerencsétlenség helyét a rendőrség azonnal körülzárta és katonaság segítségével teljesen elszigetelte a forgalomtól. Azonnal megkezdték a mentési munkát, a romok eltakarítása azonban még legalább 24 órát vesz igénybe. Azt hiszik, hogy ma délelőttre leérnek addig a pontig, ahol az eltemetett áldozatok fekszenek. Az olasz—abesszin konfliktus ügyében egyelőre szélcsend állott be, ami nem jelenti a helyzet enyhülését. A párisi konferencia fölrobbanása után mindenik érdekelt nagy- hatalmi kormány alapos vizsgálat alá veszi a lehetőségeket, melyek további magatartását irányit hatják. A rendkívüli angol minisztertanács, melynek döntése külpolitikai szempontból rendkívüli fontosságúnak tekinthető, holnap ül össze. Bizonyosnak látszik, hoyy ez a döntés nem fogja kizárni a további tárgyalások lehetőségét, viszont alighanem felfüggesztik a magánhadiipar által Afganisztán számára eszközlendő szállítások tilalmát, melyet az angol kormány eddig csak azért rendelt el, hogy az olasz érzékenységet kímélje. A Párisból Londonba visszatért Eden azonnal megkezdte tanácskozásait Sir Samuel Moare külügyminiszterrel, akivel kész indítványt akarnak beterjeszteni a holnapi minisztertanács elé. Hogy mit fog tartalmazni ez az indítvány, arról angol politikai körökben is csak találgatások vannak forgalomban. Olaszországban tovább folynak a csapat- és hadianyagszállitások Afrikába. Mussolini tegnap megint harcias beszédet tartott az Afrikába induló katonák előtt. Newyorkból érkező hirek szerint Roosevelt elnök környezetében szintén rendkívül nyugtalanítónak tartják a nemzetközi helyzetet, A katasztrófa színhelye körüli utcákban óriási érdeklődő tömeg álldogál. A katonai sorfalon azonban csak betegszállító kocsikat, mentőautókat és tűzoltóautókat engednek át s a bejárat előtt a rendőrség páncélozott gépkocsijai vigyáznak a rendre. A mentési munkálatokat Frick belügyminiszter, dr. Ley, a munkafront vezére és gróf Helldorf rendőrprefektus vezetik. Az amerikai nagykövetség, melynek palotája a katasztrófa színhelye mellett fekszik, felajánlotta helyiségeit a mentési munka számára és hozzájárulását a terület megtisztításának költségeihez. Azt hiszik, hogy ma délutánra befejezhetik a romok eltakarítását. Legújabb jelentések szerint az eltűntek pontos számát még nem lehet megállapítani, valószinü, hogy ez a szám a továbbiak során még emelkedik. A katasztrófa okainak megvizsgálására kiküldött bizottság megállapította, a szerencsétlenség okát is. Eszerint a városban elterjedt hirek, hogy úgy ennél a katasztrófánál, mint a rádiókiálli- tásnál merényletről lenne szó, alaptalanok. A bizottság megállapítása szerint az építésnél egyik gyengén megtámasztott fafélnek, hogy a párisi értekezlet balsikerének súlyos befolyása lehet a: európai helyzetre és azt hiszik, hogy teljes eréllyel kell támo- ■ gatni az angol törekvéseket, melyek az utolsó pillanatban is meg akarják akadályozni a háborút. Legújabb híreink a következők: Békéltető tárgyalások Bernben PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz— abessziniai békéltető bizottság, mely az ualu- ali határösszeütközéssel foglalkozik, tegnapi tárgyalásán meghallgatta Lessona «jogi professzornak, Olaszország képviselőjének beszédét, aki azt indítványozta, hogy a bizottság a tényállás megállapítására újabb kihallgatásokat eszközöljön és tanácskozásait ezért Bernbe tegye át. Lessona beszéde után az abesszin kormány álláspontját Gaston Jéze, francia jogi professzor adta elő, ami után a bizottság úgy, határozott, hogy elfogadja az olasz megbízott indítványát és tárgyalásait átteszi Bernbe. A jövő Iehetó'ségei Párisi diplomáciai körökben az a vélemény, hogy az afrikai háború megakadályozására alig maradt még eshetőség. Miután a párisi eszmecsere a megegyezés teljes lehe- i tétlenségét bizonyította be, nem valószinü, ! hogy további diplomáciai eszmecserék ilyen oszlop lezuhant és ráesett a kazánra. A kazán felrobbant és meglazította, vagy ledöntötte a tartó twszíopoknak egész sorát. Az óriási forgalom következtében meglazult földrétegekre épített csarnok erre beomlott, a fakonstrukció egy része a kazánból kicsapó lángoktól meggyulladt és hozzájárult ahhoz, hogy a szerencsétlenség még borzasztóbb következményekkel járjon. A rádiókállitás égő pavillonjait tegnap reggelre sikerült teljesen eloltani. A porrá- égett csarnokokban a kiállitott mintarádiókészülékek teljesen megsemmissültek. Elhamvadt a wifczlebeni rádióállomás is. mely valaha központadója volt a német rádiónak. A tűznek, amint hivatalosan jelenük, két halálos áldozata volt. Egyik a kiállítás egy látogatója, a másik egy rádiócég alkalmazottja. Égési sebekkel és füstmérgezéssel busz sebesültet szállítottak kórházba. Ezeknek nagyrésze könnyű sebesült volt és már el is hagyta a kórházat. A kiállítást nem zárták be, hanem gyorsan megkezdték a leégett rész pótlását, amit előreláthatólag pár napon belül be is fejeznek. ! megegyezéshez vezessenek. Nem hiányzik j mindamellett az az álláspont sem, hogy 1 olasz részről az utolsó pillanatban, ha már ţ a maximális engedményeket kikényszeritet- ték, mégis békülékenyséyet fognak mutatni. Illetékes körök véleménye szerint helyes lenne, ha a népszövetségi szervek már számítanának a közvetlenül küszöb előtt átló háború veszélyével és a szeptemberi népszövetségi tárgyalások program-kitűzésének alapjául ez a felismerés szolgálna. A sajtó magatartásában látható az ingadozás, ami arra mutat, hogy a párisi külügyminisztérium még nem akarja határozott állásfoglalással leszögezni magát egyik irányban sem. \ jobboldali nacionalista Liherté élesen bírálja az angol külpolitikát, mely szerinte oka a helyzet kiélesedésének, mert most tép föl Olaszország afrikai tervei elten erélyesen és nem tette ezt előbb, mikor az olasz előkészületek és afrikai csa- patküldések még nem indultak meg. A lapok nagyrésze hangoztatja, hogy a nagyhatalmak föladata elsősorban annak megakadályozásában áll, hogy az olasz— abessziniai viszály következményei Európára is átcsapjon. (Folytatása a 8. oldalon) Doha* Ml a londoni miitszlerfanács a Mi líroüffiiom iiiiiürlása ttgijtten ■ I... —nMcawaMaaBWBB—---------London szorosan ragaszkodik a népszövetségi alapokmány rendelkező- séhez« — Olaszországból tovább folyjak a csaparfkiildések Afrikába. “ Amerika is aggódik a nemzetközi helyzet súlyosbodása miatt