Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-22 / 191. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 14 x.xó ţ/1929. ARA 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj. Str. I. G. Duca No, 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre xzo, rrsata S<c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évears *» pengő. A többi külföldi államokba csak a portók ülőn bőzectti ri'ök. * i CSÜTÖRTÖK 19 3 5 AUGUSZTUS 2 2. i .an«aw«Mia is, « -?■- « Ulabb borzalmas szeremsétlenség történi Barimban Beomlott a földalatti vasút alagutia Húsz munkás! temeltek masuk alá a — Hiva­talos jelentés szerint nines szó merényletről MCü i iliiilllíS, nem a késés okozta, hogy Costa Foruról e helyen csak most emlékezünk meg, elfölde- íése után pár nappal. Ez a hallgatás előké­szület volt, a világpolitika rettenetes zsar­noksága közepeit, mely minden talpalatnyi helyet elfoglal az újságok díszhelyein ször­nyű feszültségek idején. A lélek díszhelyei hasztalan követelőznek ilyenkor s várniok kelletik a sorsukra. De ... Costa Foru kü­lönben se volt a pillanathoz kötött egyéni­ség. Tele volt nemes szenvedélyek erejével, amely rendesen az idő fölé szokta emelni megszállottjait. Gonosz végzet és a szerény nagyság okozta, hogy sok nemes, nagy, te­remtő szenvedély kellő birtokában sem ju­tott történelmi szerepre. Miniszter fia volt, nagy család sarjadéka, talán maga is minisz­ter, talán törvényhozó és élemedett kora elle­nére is önkéntes katona volt háborúban, aki fiát áldozatul adja nemzeti egység és össze- tartozandóság eszméjének. Hatalmas vagyon ura. Jó szónok és kitűnő toli remek veze­tője. Mégis messzi kerül a hatalomtól, ame­lyet a nagyszellem soha nem keres, de tör­vényes és igazságos időkben önkéntelenül megkap. Messzi kerül minden zokszó nélkül és a megnyílt lehetőségekben a „kis plasz­tika“ remekműveit alkotja. Elvégre a bő te­vékenység és nyugodt lelkilsmeret önmagá­ban boldogságot és érdemet jelent szintén. Nemcsak nincs vezéri botja, de szinte megbélyegzetten és idő előtt a magányba kel­lett vonulnia, hol a gyermekét sirató feleség mellett nemes feladatot végzett ugyan, de utána halt most annyi emberbarát! munka küszöbén. Ebben a csüggesztő, de nem csüg­gedt, ebben a gyakorlati munkától megfosz­tó, de örök munkát ápoló örök magányba Costa Foru azért szorult, mert önfeláldozó szerepet vállalt. A háború és a nagy nemzeti állam megteremtése után ráeszmélt, hogy az általános örök emberi jogok tekintetében sú­lyos bajok vannak és hogy ennek az ország­nak, amely nemzetiségi bűnök cliíéltetése orvén is jött létre, történeti hibákat készül megismételni, holott bölcs szeretetben és a jogok szellemében össze kellenék forrnia de­rék és munkás kisebbségeivel. Costa Foru volt az első román, aki nemcsak a szájjal, de lélekkel és cselekedettel követelte a ki­sebbségek egyenjogúsítását, a nemzetközi szerződések elrendelte jogvédelem becsüle­tes végrehajtását. Az üldözöttek és bélpok- losok sorába mert jönni, ő maradt az első, a legbátrabb, áldozatot hozó barátunk, szó­szólónk és — szenvedőnk. Akinek hamar súlyos végzetet kell vállalnia. Minden úttö­rőnek többé-kevésbé meg kell szenvednie kezdés gyönyöre miatt: az ember nem sze­reti, ha kizökkentik a kész elveiből. Mikor az erdélyi és bánsági népkisebbségi újságírók szervezetének első Oradea-i köz­gyűlése volt — Costa Foru már előzőleg megbarátkozott az Arad-i gyűlésen velünk — az akkori elnök őt az emberi szeretet és az emberi jogok román nagykövetének, a kisebbségi politika gyakorlati mezején az első főkonzulnak nevezte. Akkor a kiváló román résztvevők: hivatalos méltóságok egy államtitkár és tábornok vezetésével — ve­lünk együtt lelkesen ünnepelték Costa Forut. Ekkor ért tetőpontra egy szükséges Ember és Eszme ... Aztán hazautazott. Erdély fő­városának vasúti állomásán felelőtlen ifjú elemek megtámadták és vérbe borították. Ez a sors megismétlődött. Milyen hanyatlás kez­dődött ezzel a numerusokig! Costa Foru visz- szavoBult a nyilt közéletből és csak a barát­ságot ápolta velünk és mi most friss sirhalmá- uál állva csak értéktelen hálánkat és köny- nyeinket jelenthetjük. De díszhelyen őrizzük meg az emlékét, az első románét, aki tudta, mi a kisebbségi fájdalom és mi vele szemben a többségi kötelesség. Nem hangos szájjal, hanem egész akarattal és igaz valósággal. A szószátyárok, taktikusok és hazugok he­lyébe, akik az ő szavait használják, de nem az ő lelkét gyakorolják — a sorstól uj Costa Forukat kérünk. Akik a félbehagyott utón, a hidverésen át eljutnak a vidám pontig, ahol készen vár a borzasztónak látszó ki­sebbségi kérdés megoldása: bizalom, jog, az adott szó megvalósítása. Egyszerű böleseség. A Costa Foru korai bölcsesége. BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A ber­lini rádiókiállitás több pavillonjának le­égés« után tegnap újabb súlyos katasztrófa történt a német fővárosban. A földalatti vasút egyik épí­tés alatt álló vonalának alagutja omlott be Berlin egyik központi utcájában, a Brandenburgi kapu közelében lévő Her­man Göring-utcában, közvetlenül az ame­rikai nagykövetség mellett. A beomlás szerencsére a munkások élelme­zési szünete alatt történt és igy az alagutat epitő többszáz munkás közül csak kevesen tartózkodtak a beomlás színhelyén. Az ösz- szehulló földtömegek egyes hírek szerint igy is húsz, mâş hirek szerint 14 munkást temettek maguk alá. A szerencsétlenség he­lyét a rendőrség azonnal körülzárta és ka­tonaság segítségével teljesen elszigetelte a forgalomtól. Azonnal megkezdték a men­tési munkát, a romok eltakarítása azonban még legalább 24 órát vesz igénybe. Azt hi­szik, hogy ma délelőttre leérnek addig a pontig, ahol az eltemetett áldozatok fek­szenek. Az olasz—abesszin konfliktus ügyében egyelőre szélcsend állott be, ami nem jelenti a helyzet enyhülését. A párisi konferencia fölrobbanása után mindenik érdekelt nagy- hatalmi kormány alapos vizsgálat alá veszi a lehetőségeket, melyek további magatartá­sát irányit hatják. A rendkívüli angol minisz­tertanács, melynek döntése külpolitikai szem­pontból rendkívüli fontosságúnak tekinthető, holnap ül össze. Bizonyosnak látszik, hoyy ez a döntés nem fogja kizárni a további tár­gyalások lehetőségét, viszont alighanem fel­függesztik a magánhadiipar által Afganisz­tán számára eszközlendő szállítások tilalmát, melyet az angol kormány eddig csak azért rendelt el, hogy az olasz érzékenységet kí­mélje. A Párisból Londonba visszatért Eden azonnal megkezdte tanácskozásait Sir Sa­muel Moare külügyminiszterrel, akivel kész indítványt akarnak beterjeszteni a holnapi minisztertanács elé. Hogy mit fog tartalmaz­ni ez az indítvány, arról angol politikai kö­rökben is csak találgatások vannak forga­lomban. Olaszországban tovább folynak a csapat- és hadianyagszállitások Afrikába. Mussolini tegnap megint harcias beszédet tartott az Afrikába induló katonák előtt. Newyorkból érkező hirek szerint Roosevelt elnök környezetében szintén rendkívül nyug­talanítónak tartják a nemzetközi helyzetet, A katasztrófa színhelye körüli utcákban óriási érdeklődő tömeg álldogál. A katonai sorfalon azonban csak betegszállító kocsi­kat, mentőautókat és tűzoltóautókat enged­nek át s a bejárat előtt a rendőrség páncé­lozott gépkocsijai vigyáznak a rendre. A mentési munkálatokat Frick belügy­miniszter, dr. Ley, a munkafront vezére és gróf Helldorf rendőrprefektus vezetik. Az amerikai nagykövetség, melynek palotája a katasztrófa színhelye mellett fekszik, fel­ajánlotta helyiségeit a mentési munka szá­mára és hozzájárulását a terület megtisztí­tásának költségeihez. Azt hiszik, hogy ma délutánra befejezhetik a romok eltakarítá­sát. Legújabb jelentések szerint az eltűntek pontos számát még nem lehet megállapítani, valószinü, hogy ez a szám a továbbiak so­rán még emelkedik. A katasztrófa okainak megvizsgálására kiküldött bizottság megálla­pította, a szerencsétlenség okát is. Eszerint a városban elterjedt hirek, hogy úgy en­nél a katasztrófánál, mint a rádiókiálli- tásnál merényletről lenne szó, alaptala­nok. A bizottság megállapítása szerint az építésnél egyik gyengén megtámasztott fa­félnek, hogy a párisi értekezlet balsikerének súlyos befolyása lehet a: európai helyzetre és azt hiszik, hogy teljes eréllyel kell támo- ■ gatni az angol törekvéseket, melyek az utol­só pillanatban is meg akarják akadályozni a háborút. Legújabb híreink a következők: Békéltető tárgyalások Bernben PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz— abessziniai békéltető bizottság, mely az ualu- ali határösszeütközéssel foglalkozik, tegnapi tárgyalásán meghallgatta Lessona «jogi pro­fesszornak, Olaszország képviselőjének be­szédét, aki azt indítványozta, hogy a bizottság a tényállás megállapítására újabb kihallgatásokat eszközöljön és ta­nácskozásait ezért Bernbe tegye át. Lessona beszéde után az abesszin kormány álláspontját Gaston Jéze, francia jogi pro­fesszor adta elő, ami után a bizottság úgy, határozott, hogy elfogadja az olasz megbí­zott indítványát és tárgyalásait átteszi Bernbe. A jövő Iehetó'ségei Párisi diplomáciai körökben az a véle­mény, hogy az afrikai háború megakadályo­zására alig maradt még eshetőség. Miután a párisi eszmecsere a megegyezés teljes lehe- i tétlenségét bizonyította be, nem valószinü, ! hogy további diplomáciai eszmecserék ilyen oszlop lezuhant és ráesett a kazánra. A kazán felrobbant és meglazította, vagy le­döntötte a tartó twszíopoknak egész sorát. Az óriási forgalom következtében meglazult földrétegekre épített csarnok erre beomlott, a fakonstrukció egy része a kazánból kicsa­pó lángoktól meggyulladt és hozzájárult ahhoz, hogy a szerencsétlenség még borzasz­tóbb következményekkel járjon. A rádiókállitás égő pavillonjait tegnap reggelre sikerült teljesen eloltani. A porrá- égett csarnokokban a kiállitott mintarádió­készülékek teljesen megsemmissültek. El­hamvadt a wifczlebeni rádióállomás is. mely valaha központadója volt a német rádiónak. A tűznek, amint hivatalosan jelenük, két halálos áldozata volt. Egyik a kiállítás egy látogatója, a másik egy rádiócég alkalma­zottja. Égési sebekkel és füstmérgezéssel busz sebesültet szállítottak kórházba. Ezek­nek nagyrésze könnyű sebesült volt és már el is hagyta a kórházat. A kiállítást nem zárták be, hanem gyorsan megkezdték a le­égett rész pótlását, amit előreláthatólag pár napon belül be is fejeznek. ! megegyezéshez vezessenek. Nem hiányzik j mindamellett az az álláspont sem, hogy 1 olasz részről az utolsó pillanatban, ha már ţ a maximális engedményeket kikényszeritet- ték, mégis békülékenyséyet fognak mutatni. Illetékes körök véleménye szerint helyes len­ne, ha a népszövetségi szervek már számíta­nának a közvetlenül küszöb előtt átló hábo­rú veszélyével és a szeptemberi népszövet­ségi tárgyalások program-kitűzésének alap­jául ez a felismerés szolgálna. A sajtó maga­tartásában látható az ingadozás, ami arra mutat, hogy a párisi külügyminisztérium még nem akarja határozott állásfoglalással leszögezni magát egyik irányban sem. \ jobboldali nacionalista Liherté élesen bírálja az angol külpolitikát, mely szerinte oka a helyzet kiélesedésének, mert most tép föl Olaszország afrikai tervei el­ten erélyesen és nem tette ezt előbb, mi­kor az olasz előkészületek és afrikai csa- patküldések még nem indultak meg. A lapok nagyrésze hangoztatja, hogy a nagyhatalmak föladata elsősorban annak megakadályozásában áll, hogy az olasz— abessziniai viszály következményei Európára is átcsapjon. (Folytatása a 8. oldalon) Doha* Ml a londoni miitszlerfanács a Mi líroüffiiom iiiiiürlása ttgijtten ■ I... —nMcawaMaaBWBB—---------­London szorosan ragaszkodik a népszövetségi alapokmány rendelkező- séhez« — Olaszországból tovább folyjak a csaparfkiildések Afrikába. “ Amerika is aggódik a nemzetközi helyzet súlyosbodása miatt

Next

/
Thumbnails
Contents