Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-22 / 191. szám

OMSMHUE ULLBNXAR 193 5 «Bfoii/oi 2 2. meg csali rövid ideig!! Bucuresti-be költözés miatt ? m S. A. CRISTAL, PORCELAN CLUJ, REG. FÉRD. 6. Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött! Megőrült az édesanya, amikor megh, hogy fia a vizb A szabadfürdés uiabb áldozatai MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Védelem. - Demokrata pírtok. — Népszámlálás. Ajánlat. 11N l \ I-KM l.: lv;on licilycs az a bitzdMís: Véd k uifi; a liiirlrli'iot, mely nélkül az állam egész 1 dseági élete elpusztul. 1-7 ,i védelem nem jöhet sem politikusok részéről, akik magúk ölték meg C sem u. ujs.igok résv.éről, melyek .szem elöl té- \ esz tik, hogy nem veszik illetékes helyen őket ti- yeleinhc addig, míg nem alkalmazzak « kormá­nyok a szükséges erkölcsi szankciókat. A Iliiéit igen könnyű megvédeni, ha semmi sem all a megtorlás útjába, híz azonban nem így vari s meg kell állupittmunk, hogy folyton szenvedett a s üágh.iboru óra. Mennyi mihden történt a hábo­rúban! S a szereplők még azt sem várták be, hogy a [>or befödje a múltat s elfeledjék az cse. ménveket. Ismét megjelentek a konyhákban, niintlw semmi sem történt volna. Hogya.ii lehet o I. el védelméről beszélői, midőn az ismert pana­mák történlek s a bűnösök fényes vendégló-asz. tálnál ülnek, ahelyett, hogy a börtön fekete ke- r.verét ennék a cellákban. Így nem lebet a hiteit : megvédeni. A jóakaraton túl még valami másra s szükség van. Meg kell állapítani azt, hogy a Po­litika mérge tönkreteszi állami életünket. Amig a vezetők nincsenek tisztában rz.zcl jz igazsággal, addig sem normális élecről, sem hitelről nem le­het beszélni. PAMANTUL NOSTRU (Argctoianu lapja): A nagy demokrata pártok sorában a liberális part az­zal végzi, hogy büntetéseket oszt, midőn arról van szó, hogy némelyek magukénak tekintik a közvagyont. Azt hitték, hogy az ország bajtársak köztársasága. Időnként feltűnik a büntetések ki. osztásának korszaka, aztán sstnét bírói eljárások következnek, mélyek jól kezdődnek s éveken ke­resztül tartanak. A büntető törvények enyhítő pa­ragrafusait keresik, hogy igy könnyítsenek a bü. nősökön. Elhiszi azt valaki, hogy szigorú bünte­tés következik el egyszer a Skoda-ügybcn s az ál. lám , rengeteg pénzt visszakapja? „Ami neked nem kellemes, ne tedd azt másnak“, — ezzel vigasztalják magukat. Lehet ily körülmények kö­zön: vádlottak padjára ültetni az összes gangszte. reket? Ez a hajó jár a két demokrata párt között, a panamákból forgó-tőke lesz a forgalomban s kölcsönösen kicserélik bűneiket. Egy bánit sem fog látni aztán az állam. Tizenhét év ucán oda- jutoDtunk, hogy rádió.előadást tartanak pana­máinkról a külföldi leadóban, mint midőn régen balkáni komédiákat játszottak Parisban. A politi­ka vizén sikló hajóval, az ország tekintélye is el­tűnik, pedig ennél a szégyennél többet érdemelne ez az egészséges, tiszta ország. PREZENTUL: A pénzügy mm isxter olyan tiszt, viselőkre tett szert, akiket nem kell fizetni. Hat hónap óta kétszáz tisztviselő eszi egészségét 8 órát dolgozva naponta, hogy befejezzék az 1929. évi országos népszámlálás munkáját. Ezek a tiszt­viselők nem kereshetnek semmit „mellékesen“, mert ők csak a papiroson látják a milliókat. A tisztviselők arra törekednek, hogy ily körülmé­nyek között is befejezzék azt a népszámlálást, amit először tartottak 1929-ben a mai határok között RominilLbari. Szomorú helyzet. Pedig tudni kell, hogy semmit sem tehetünk gazdasági, pénz­ügyi, közigazgatási szempontból, ha nem ismer­jük a pontos népszámlálási adatokat. A tisztvis«. iők mind szakemberek és becsületesen küzdenek a nemzeti eszmétől áthatva, abban a reményben, h°gy egyszer mégis eszébe jutnak a pénzügymi­niszternek, aki belátja, hogy ingyen mégsem dol­gozhatnak. Vagy fizessék őket, vagy mondják meg ezeknek a hivatalnokoknak, hogy nincs mi­ből, s tegyék ki őket állásaikból. PORUNCA VREMII: Coroiu banditának vi­selt dolgairól s kiszabadulásáról többet Írtak az angol—amerikai lapok, mint Titulescuról, aki sza­badságát az európai tengerpartokon tölti. Csak nemrég Ítéltek el egy Costachescu nevű nemzet, közi szélhámost 5 évi börtönre Parisban s többet foglalkoztak vele a szövetséges metropolisban, mint pénzügyi ajánlataikkal. Ehhez járult aztán a transzfer-pannma. A londoni rádió is megemléke­zett rólunk. Nem szubvencionált formában, ha. nem teljesen ingyen mutatva be egy balkáni játé. kot. Két évet töltöttem Titulescu mellett az angol fővárosban s jól emlékszem, mily nagy nehézség­be került, hogy nehány román zeneszíímot és ver. set iktassunk a londoni rádió-leadó programjába. S most Titulescu s Shakespeare segítsége nélkül egy egész darab került ott színre Vasálescuval. Három-négy havonként sértő könyvek jelennek meg rólunk a külföldi piacon. A korrupció Gen­ien és Tjtulescun túl legjobb propaganda eszköze 0z országnak. Szubvencionáljuk tehát a csalókat! Betörők jártak a Jibou-i zsidótempíom- ban. Tudósítónk jelenti: Vakmerő betörés történt .Tibou-n, hol ismeretlen tettesek éjjel az ablakon át betörtek a zsidóiéin plomba, f el fesz i I ették a perselyeket s az összes fió­kokat. melyekből ezer lejt loptak. A betörők a kegyszerekhez nem nyúltak. Az eljárás megindult. Küküllömentéről jelenti tudósítónk: A Tarnava-Mica megyei Bachnea község hatá­rában tegnap megrendítő szerencsétlenség történt. Popovici Demeter egyik ottani gaz­dálkodó 21 éves szolgája, több társával a Küküllőre ment kendert mosni. A legények munkájuk végeztével a folyóban fürödni kezdtek. Vidám szórakozásukat azonban Po­povici Demeter hangos sikolya zaivarta meg. Társai azonnal a hangok irányába sietlek, ahol megdöbbenve látták, hogy Popovici a hullámokban az életéért viaskodik. Utána ugrottak, de mire segíteni tudtak volna raj­ta, a másfélméteres vízben kiszenvedett. A szolgalegény hulláját a jelenlevők hazaszál­lították. Alig érkeztek meg a házba, Popovici beteg édesanyja meghallotta a szomorú hirt, el­vesztette öntudatát és ruháit kezdte magá­ról letépni. .4 fiú tragédiája annyira meg­viselte az idős asszonyt, hogy orvosai nem jósolnak számára hosszú élelet. Ugyancsak tragédiákat okozott a szabad­fürdés a Szilágyságban is. Az elmúlt dél­után két szomszédos szilágysági községből is érkezett a zafaui ügyészségre telefon jelen- tés, hogy a szabadban való fürdőzés ismét emberáldozatokat követelt. A Jibou közelé­ben lévő Chendrea község határában füröd­TUSNAD. (Az Ellenzék tudósitójától.) Tusnadtól alig két óra járásnyira van az er­délyi Kárpátok egyedülálló természeti szép­sége és különlegessége: a Szent Anna-tó. Szinte 1000 méter magasban erdő-koszoruz- ta vulkán-kráterben nyugszik a tó, elzárkóz­va minden emberi letelepüléstől és civilizá­ciótól, a végtelen csendet őrizve begyei kö­zött. Könnyen megközelítheti minden erdélyi természetbarát, hiszen olyan közel van egy látogatott, fölkapott fürdőhöz és olyan ké­nyelmes útja van, hogy öreg asszonyok is el tudnak odáig sétálni. A tó partján turista- szálló és vendéglő is van és igy van arra le­hetőség, hogy gyönyörű éjszakát is tölthes­sen ott az idegen. Az ember azt hinné, hogy messze földről jönnek az idegenek a Szent Anna-tóhoz. A beírások azt bizonyítják, hogy tényleg elég sokan megfordulnak a házban, de ugv lát­szik, éjszakára már kevesen maradnak ott I s tovább sietnek. Hogy miért, azt meg fog- * juk érleni. fék a falubeli gyermekek, amikor arra let­tek figyelmesek, hogy egyik barátjuk, aki a folyó közepéig úszott, segítségéit kiabál. A 7 éves kis Bírta Gusztávot elkapta egy örvény s magával ragadta, mielőtt a gyer­mekek kétségbeesett ordítozására előkerült emberek segítségére siethettek volna a szerencsétlen kis fiúnak. A hullát órák múlva vetette partra a viz. — Ugyancsak a Jibou melletti Ciocman köz­ségben történt a másik hasonló gyermektra- gédla is. amelynek áldozata Campan István 17 éves fiú. A vigyázatlan fiú, aki azt tartotta magá­ról, hogy jó úszó. a folyó közepére ment, ahol a viz gyors folyása és az örvények mi­att életveszélyes a fürdőzés. Barátai hiába figyelmeztették, hogy ne merészkedjen ki a szabad Szamosba, Campan nem fogadott szót s ezért életéivel fizetett vakmerőségéért. Alig, hogy a veszedelmes zónába került, elkapta a viz sodra s amikorra csónakok­kal a szerencsétlenség színhelyére érkez­tek, a meggondolatlan fiút mór elnyelte a viz. A kétségbeesett embereik a késő esti órá­kig keresték hulláját, de azt még mindig nem vetette partra a viz. Estefelé érkeztünk meg a Szent Anna-tó- hoz hosszú gyalogos ut után. A Szent Anna- tónál pihenésre alkalmasabb helyet nem kí­vánhat magának az ember, a sok gyaloglás után itt érdemes pár napos pihenőt tartani. A tó mellett csinos kis ház várja a vendége­ket, a vendéglős szobát és vacsorát ígér. ad­dig van elég idő körülnézni a tó körül. Civilizáció ... A parton gyorsfényképész bódéja jelzi, hogy ide is beköltözött a civilizáció, a tavon csónakok himbálóznak és várják a kirándu­lókat. A civilizáció, helyesebben talán a fél- műveltség pár lépéssel tovább már minden helyet megfertőzött és undorral rettenti visz- sza az embert. Végig akartam menni a Szent Anna-tó mentén, ezen az egy km. fenyőfák között bujdosó békés, kis ösvényen, de pár lépés után visszatértem. A Szent Anna-tavá- nak érintetlen természetébe beférkőzött az ember és tönkretette annak hajdani végte­len harmóniáját, megnyugtató, simogató szép­ségét. A tó partja tel* va*> papírdarabokkal, mnvt tulán lietf.k, vagy hónapok alatt a ki rándulók itt clluijigáitaik A kirándulóit gond talanul hnjígálj&k el a wmetet, m*rt sem figyelmezteti őkel hogy azt ne tegyék mintán a szemetet sohasem gyűjtik össze s igy az halmokba gyűl fel idők folyamán. A Szerit Anna-tóhoz kiránduló társaságok nem tudják megbecsülni a természet szépségét Senki sem prólzál még ez ellen védekezni és a ház bérlője semmiféle intézkedést '-in tesz a tisztaság megőrzéséért. Kétfarku harcsák A ló mellett az embernek nincs kedve sé­tálni. tehát visszatér a házhoz. Itt indul meg azután csak igazán a kellemetlenségek to­vábbi zuhataga. Harcsát rendeltünk vacso­rára és kiderül, hogy egy adag harcsának két fanka van s husa alig van valami, amit meg lehet enni. A vendéglős bizonykodik, hogy itt olyan „törpe-harcsák“ vannak, hogyha levágják a fejüket, csak ennyi ma­rad belőle, de ez nem vigasztalja meg a vendéget, aki harcsa vacsorát akart, néni pe­dig halfarkokat. A pincér mostan el akar menni a tóra halászni, hogy megmutassa az itteni harcsá­kat, amelyeknek csak fejük és farkuk van, a vendég azonban inkább lemond erről a kísérletezésről, előveszi a hátizsákját és ab­ból eszik. Az eredmény az, hogy drágán megfizeti vacsoráját és mégis a saját ele­mózsiájával lakik jól. Mert az árakat azután mindenütt borsosán íel- számitják, minthogyha egy előkelő für­dőn volnánk, nem pedig egy igénytelen turista szállóban. Teavizet akarunk magunknak melegíteni, de — nincsen viz! A vendéglős azt mondja: — Tessék, hozzon az ur a tóról vizet, ha teát akar főzni, én nem hozok! Ilyen szives a kiszolgálás a .Szent Anna-tónál, forrásvíz nincs és vizet nem adnak. Nem csoda, hogy igv nincs kedve az embernek napokat ott tölteni. Turista-szoba Vacsora után ideje, hogy a szobáink után nézzünk. Kétféleképen lehet itt meghálni: vagy a közös turista-szobában egy kis szé­nán. vagy fenn a szobákban. A szénát azon­ban nagyon fösvényen mérték, pokrócot nem adnak, pedig a Szent Anna-tónál olyan nagy az éjszakai lehűlés, hogy igy lehetet­len meghálni. Lássuk a szobákat. Az emeleten kétágyas szobák vannak, egv szoba ára száz lej és mit kap ezért az em­ber? . . . Egy kemény, deszkázott ágyat, melyben csak az agyonfáradt kiránduló tud aludni. Az ágyban egy átlátszó, vékony, lyukas pokróc vau s az egyik ablak be van törve. Csak téliesen, melegen felöltözve lehet >tt aludni, ezzel a pokróccal különben az em­ber csak átdidergi az éjszakát. A szoba többi bútorzata: két szék és egy asztal, amit hajdanában kék papirossal von­lak be. A papirost talán évek óta nem cse­rélték, szürkére fakult a színe. Más bútor nincs, még egy mosdótálat sem tesznek olyan szobába, melynek szállodai ára van. A padlón foltokban ragad a piszok, a szemét a kályha mögé van seperve, a nyár eleje óta nem súrolták fel ezt a padlói! Ki az oka? Ilyen állapotok vannak a Szent Anna-tói szállóban és ha az ember az udvariatlan ki­szolgálást is elgondolja, akkor mindjárt megérti, hogy miért sietnek el úgy az em­berek. Ki az oka, hogy a Szent Anna-tó mellett ilyen kellemetlenné vált a tartózkodás? Hogy Erdély egyik legszebb helyén igy lehet üdülni? A ház a község tulajdona, de a község hihetőleg nem törődik az itteni álla­potokkal, mert dr. Fazekas András Miercu- rea-Ciuc-i ügyvédnek és a Tusnad-i primár- nak adta ki bérbe a szállót. Nyolcvanezer lej az évi bér és állítólag azért kell olyan magas árakat számítani és azért nem lehet semmit sem javítani. A bérlő urak azonban nagyon csalódnak, ha azt hiszik, hogy minden beszerzés nélkül, Ölhetett kézzel lehet a ház forgalmát növelni és hogy az itteni piszok, kényelmetlenség, a valóságos ázsiai állapotok esábitani fogják ide az idegent. Az alkalmazott a bérlőre hárítja a felelős­séget és azt hiszi, hogy ezzel jól elvégezte a dolgát, de a saját mulasztásairól megfeled kezik. Valamelyik turistaegyesiiletünknek kelle­ne kezébe vennie a dolgot, különben csak elriasztják az idegeneket a Szent Anna- tótól. Olcsó turistamenházra van szükség a tó­nál, nem pedig nyerészkedő szállodára! Vita Zsigmond. HERMES NAGY NYÁRI VASÚTI MENET­RENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa UntriL Zseb­menetrend 16 lej. Vidékiek még kfiióo 3 lejt küldjenek be portóra. í&y karolták Sei a Surisfa^étiof Erdélyben! Lyukas pokróc, i®w®íi ablak és piszok vár az üdülőkre a Szent Anna-tónál Ahol Etcdarku harcsái fognah

Next

/
Thumbnails
Contents