Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-03 / 175. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I, G. Duca No. 8. l':ók kiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. rzim. — Tclcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési «rak: havonta 70, negyedévre 210. félévre tzo, éren.*« ?4C lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 23, éveata 4» pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküldnbdzetrel tő»». LV í. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM. szombat 1935 AUGUSZTUS 3. HETVENMILUÓ LEJJEL károsították meg a Nemzeti Bankot a fekete-valutások Brüsszeli bankigmxgató rejtélyes romániai utazása. —Hétátutalási mseiben kétségtelen szabálytalanságot álla&itoitak meg Savanyu kenyér, keserű sors a nyugdíjasé. Az élet erős munkájával és a nehéz befizetésekkel szolgál ja meg a gyönge kis illetményt, amely- ivei elteag-ieng munkaképtelen vagy öreg korában. Ezt a nyugdijilletményt is mindenütt a világon meg-megkurtitják. Ha gazdasági vagy pénzügyi válság tör ki, először a nyugdijakra fenik a kést. Vágnak és csonkítanak ilyenkor. Nincs az a rituális metsző, aki többet fáradna és jobb eredménnyel járna. Nálunk talán inég jobban elkeserítették a sorsukat, mint másutt. A megkiseb- bitett pénzecskéket olykor-olykor hónapokon keresztül sem adják meg s amikor adják, veszteség árán kapják meg, mert az eleve csinált adósság törlesztése és kamatja nyel el belőle jókora részt. Aztán ismerjük a bosszú, méltatlan, fájditó, szomorú játékot, amit az adóbon korszakának nevezhetnénk el. Valamikor a lapok állandó és dús hasábjai számoltak be a nyugdijaskálvária rengeteg csapásairól. Az ok és cél nélküli állongásról, tolongásról, rosszullétről, hirtelen halálról. Mert a nyugdíjhoz vezető ut éppen úgy, mint a pokol tornáca, jószándékokkal és édes reménységekkel van kikövezve, de sokszor megrepedezik a szív. elvás a talp, vérbe borul az öreg vagy özvegy test, amíg egy életkaland a pénztárhoz vezérli. Eh ... ne idézzük föl ezeket a keserű emlékeket. Nem is szükséges a jelentől elfordulni, hiszen a találékony közigazgatás, amely egyszerűség helyett napról íor?". ne- hézkesit és összekuszál, nj rendelkezésekre • /egezteti az izgatott, éber, gyanakvó figyelmet. Uj rendelkezés szerint a forró napsütés < s a hideg tél gyönyörűségei visszatérnek. Még a betegágyból is kikelni tartoznak a gyöngyélet koldusai, hogy sovány ujjúikkal a megszolgált, sőt megfizetett illetményt megkaparinthassák. Az uj rendelkezés szerint többé nem lehet közjegyző előtt Írásba foglalt meghatalmazással hozzájutni a pénzhez. Most személyazonossági s arcképes igazolvánnyal személyesen kell odajárulni, mint ha oltár lenne, a pénztár rekeszéhez. Aki elmarad, ütheti a fővárosba visszaküldött pénz nyomát. Hí nem használ semmiféle szépítés, semmiféle okadatolás. Ka ilyen visszafejlődést Jelentő kegyetlen intézkedés ürügyének azt i emlegetik, hogy nyugdijfölvevő társaságok alakultak kisebb-nagyohb jutalék fejében, határozottan tiltakozni kell. Az ilyenhez tu- Jajdonkép senkinek a világon semmi köze. Ne fájjon a kis jutalékokért a szőrös szív, amely annyiszor megrövidítette a nyugdíjast. Miért alakul ki ilyen esetleges rendszer különben is? Csak önmagára vethet az állam, mert a kifizetés kínzó módja idézi elő, hogy a szerencsétlenek elfogadják a segítséget, amely uj üzletágként kivirágzik esetleges ny ugdij megszerző társaságok alakjában. Miért ne keresnének az ilyen üzérek, amikor nyugdijbamenetkor, vagy a tisztviselő családfej elhalálozása esetén a méregdrága kijáróhoz, vagy baráti sürgetőhöz kell fordulni. hogy hónapok múltán az uj illetményt meg lehessen kapui? A közigazgatás szüli a nvugdi ifölvevő üzletet, mindennek megvan a maga érthető oka-foka. Bezzeg, ha igazán ápolnák n szivük mélyén a nyugdíjasok érdekeit, akik eldöntik a pénzügyi közigazgatás szellemét és módszerét, akkor az „iij rendelkezések“ helyett inkább körülnéznének a szomszédságokban és távoli országokban. miképen intézik el ott a nyugdíjazást s miképen fizetik az illetményeket? Ha valaki nyugdíjba kerül másutt,' már másnap az uj utalvány birtokában van. Ha özvegyi nyugdíj fájdalmas szüksége következik be, akkor egy-kettőre már ott a család asztalán a temetési költség és hamarosan megtörténik a nyugdi (illetmény kifizetése. Ez säblon dolga és tisztviselők tiszte. Gyorsan elintézni! Láthatnák továbbá: ezt a nyugdijat az állam küldi el pontosan cs rendesen posta- j ▼al az illetőnek. E helyütt a jó közigazga- i tásnak nincs szüksége személyazonossági és í fényképes igazolványra. Ezt a rendet ée ezt j az emberi megértést tükröző eljárást illenék | tanulmányozni, megszívlelni és életbeléptet- ] ni. Nem keserűbbé tenni a régi keserveset. * BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A fekete-transzfer ügyében a bűnügyi vizsgálat tovább tart. Stanescu és Ttetinescu vizsgálóbírók és Manea ügyész úgyszólván megszakítás nélkül eszközlik a kihallgatásokat s szembesítik a gyanúsítottakat. A jobboldali sajtó szerint eddig hét olyan átutalást lepleztek le, mely a belgák átutalási ügyéhez hasonlók s megállapítható, hogy mind a hét ügyben a kérvényt Vasilescu nyújtotta be a jegybankba. A Porunca Vremii jelentése szerint a kedvezés nyilvánvaló. Olyan határozatot hoztak ebben a hét esetben, mely elütött a többi üqyekben hozott határozatoktól. A vizsgálat érdekében ezideig még nem adtak ki semmiféle hivatalos jelentést erre vonatkozóan. A Dreptatea úgy tudja, hogy igen sok feljelentés fekszik a vizsgálóbíró asztalán, melyek 30—50 százalékos jutalék fizetésével szerzett átutalásokra vonatkoznak. A belga megbízottak is csaltak? Vasilescu—Cantalup a belga megbízottakat is csalással vádolja. A vizsgálóbíró ennek folytán most azt kutatja, hogyan szerezték meg a vesztegetéshez szükséges 25 millió lej készpénzt forgalomban sem volt ezresekben a belga megbízottak s nem hozták-e be ezt a pénzt tiltott utón az országba? Arról is szó van, hogy a belga megbízottak az átutalás körül meg akarták csalni a szövőgyárakat és az ezeknek cjáró . 100 millió lejből csak 50 milliót akartak Brüsszelbe juttatni. Egy titokzatos látogató Az ügy a belga szövőgyárak igazgatóságát is foglalkoztatja. Tegnap éjjel két órakor egy külföldi szállt meg az Oradea-i Rimanóczy-szállodában. Azt mondta, hogy reggel tovább utazik Budapest felé. Kiderült, hogy az idegen Cop- pens 0- Bobért, brüsszeli bankigazgatóiról azonos. Julius 19-én — tehál a deviza-csalás kirobbanásakor kért útlevelet Brüsszelben s 150 ezer lej értékű külföldi valutát hozott magával. A belga bankigazgató nem utazott a megszokott egyenes utón Bucuresti-be. Előbb Belgrádba ment, ott hajóra iilt s másnap hajóval érkezett Romániába. A határon bejelentette, hogy 530 csehkoro- na 400 pengő, 480 német márka, 500 belga frank és 1000 lej van nála s azt mondta, hogy utazásának célja „Oradea“. Mit mond az idegen? Az egyik Oradea-i lap munkatársa beszélgetést folytatott Coppens O. Robert bankárral, aki kitérő választ adott az újságírónak. — Nem akarok naiv színben feltűnni Önök előtt — mondta végül s ezért közlöm, hogy ismerem a devizacsalás ügyét, melyet a dunai hajón a cseh követtől hallottam először. Csak annyit mondhatok, hogy a Bucuresti- ben szereplő s az ügybe kevert belga személyiségek nem játszanak nagyobb szerepet a brüsszeli társaságban. A titokzatos bankár utazásával kapcsolatban azonban mégis felmerült a kérdés: Miért jött Oradea-ra és ott kivel tárgyalt? Miért ment kerülő utón Bucuresti-be? Miért érkezett feltűnően sok idegen valutával? Miért volt szükség a cseh követtel való találkozásra a hajón? Valószínű, hogy ezekre a kérdésekre néhány napon belül választ kapunk. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Vaiaa-párt köréből ellentétes hirek kerültek forgalomba az utóbbi időben a „numerus valachicus“ mozgalom jövő sorsára vonatkozóan. Megállapítják, hogy a vezért saját hivei elgáncsolták s a mozgalom kétségbevonhatatlan kudarcáért mindenekelőtt C. Anghelescu volt bankkormányzót, a Vaida-párt Bucuresti-i tagozatának fejét okolják. A mozgalom sikerébe vetett remény ugyanis elsősorban az ifjúságra volt alapítva, C. Anghelescu taktikája azonban ezt a tagozatot valósággal megfojtotta. A vezér nem engedett álláspontjából, a Bucuresti-i „központ“ azonban erősebb volt Vaidánál. akit megaláztuk s félretoltak. Ez igen nagy gondot s még nagyobb lelki fájdalmat okozott a „numerus valachicus“ mozgalom atyjának, aki úgy tervezte, hogy Tileál fogja megbízni az uj párt ifjúsági tagozatának vezetésével. A Naţionalul Nou jelentése szerint azonban abban a percben, midőn az „öregek“ Vaida tervéről értesültek, nyomban összefoglak s rákényszeritették, hogy mondjon le elhatározásáról. Ez a mozgalom leijében történi. Programot kellett kidolgozni, szervezkedni kellett, nem volt már visszalépés s Vaida lemondott szive választottjáról — Tileáról s arról, hogy az ifjúságot külön tagozatba csoportosítsa Tilea parancsnoksága alatt. Az ifjúság azonban ezt nem akarta tudomásul venni s igy állandó harcok keletkeztek az egyes vidéki ! tagozatokban. A Naţionalul Nou úgy tudja, { hogy C. Anghelescu valóságos „diktátor“ akart lenni az uj Vaida-pártban. Féltékenykedett Tileára s miután két kard nem fér meg egy hüvelyben, a párt vezetői szervezkedés helyeit állandóan marakodtak. Ezért utazott el annak idején Becsbe Tilea. Az ifjak észrevették a kulisszák mögött fo) Hetvenmiliió kár A devizacsalás ügyében tegnap a vizsgá- lóbiró és ügyész az egyik legnagyobb Bucuresti-i magánbankban házkutatást tartottak. Megvizsgáltak bizonyos ügydarabokat és néhány okiratot lefoglaltak. A Tara Noastra jelentése szerint Vasilescu a bizonyítékok súlya alatt megtört és töredelmes vallomást tett. Beismerte, hogy közbenjárásaival a Banca Naţionala! közel betvenmilló lej erejéig megkárosította. lyó munkát és nyomban megjelentek Vaida előtt, hogy tiltakozásukat jelentsék be a történtek miatt, mire Vaida, a Naionalul Nou jelentése szerint, kijelentette: — Én vagyok a legfelsőbb parancsnok s továbbra is Tileával maradtok! A nagy szervezkedés azonban elmaradt. A veszteség igen nagy volt. A lap szerint az volt a terv, hogy katonai jellegű szervezetté építik majd ki az ifjúsági tagozatot, mely ,,avanlgarda“-ja lesz Vaidának. Még egy utolsó kísérletet tettek aztán Vaida helyzetének megmentésére, midőn 150 volt diákvezér aláírásával felhívást bocsátottak ki az „avantgarda“ megszervezésére. Ennek a hatása is elmaradt. Általános kedvtelenség állt elő a „numerus valachicus“ soraiban és a Cluj-i Patria No. I. után a Bucuresti-i Frontul Romauese is beszüntette megjelenését, úgy hogy az uj párt hivatalos sajtó nélkül maradt. A valóság az, hogy ma is C. Anghelescu kezében van a „numerus valachicus“ további sorsa. Pártelnök akar lenni és a „diszelnöki“ címet tartogatja Vaidának. Vaida haragszik s békülni szeretne már Maniuval. Az utóbbi napokban olyan hirek kerültek forgalomba, melyek szerint Vaida visszatér a nemzeti-parasztpártba. A hirt Vaida ezideig még meg nem cáfolta. Orvosi kísérletekre ajánlotta fel magéi a munkanélküli mérnek 1ASI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Egy \ Fáidén nevű állásnélküli mérnök testét I felajánlotta kísérleti célokra az orvo- ' soknak, lia ennek ellenében neki enni . adnak. Az orvosok azt hiszik, hogy el- ! mebajossal van dolguk. Vai Ja „numerus vaiachicus“-a végleg csődbe jufotf Hivatalos sajtó nélkül maradt az uj párt
