Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-16 / 186. szám

BULfíff r fíK 1 93 9 augüBxtun 14. 2 Ahol a világ legértékesebb magánkönyvtáré' orr fi... Barangolás a Targu-Mures-i Telelii-iéfia világlurii könyvei közöií Wegvenezcr kőiéi, amelyeLlie* vzáz éve nem veiiek újai. Egy 18. századbeli „Scköngeisi világbirü öröksége TARGU-MUREST. (Az Ellenzék munkatér­MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ 1POC A: Minik», »mi Dumitrfscu csendőrt^. l'Mnok i’oir körül történt, igti. „s-in.s/olgllta- • hív -1. vii*ól Jkocotc téve» felfog .ut bizonyít- ja A volt csendőrfőfelügyelőt a h.ulbirósüg cl- ir'uc. A -tin jogorvoslatot nyújtott be, ami cto- ilii eredménnyel járt, mert a főnyereményt meg. ütötte, Ezer jogorvoslat körül csak az övé sike­rűit. lv/zel azonban az ügy még nem zárult le. \ 11. fokú hadbíróság tagjait ugyanis a hadügy- miRiszter rendelkezési állományba helyezte. — Akármilyen rosszul is Ítélkeztek ezek a bírák, még sem volt szabad úgy feltüntetni a dolgot, hogy a hadbíróság a miniszter tetszése szerint kell iteljen. A rendelkezése állományba való helyezés azt bizonyltja, hogy teljesen elvesztet­tük özünket s a világ nem tudja, hogy Romá­niában mit lehet és mit nem lehet tenni. A lég­kör u kérdéses ítéletnél is veszedelmesebb. UNIVERSUL: A bulgár sajtóban közölt hí­rek ellenére megállapítjuk, hogy az augusztus hó .p én Várnában rendezett lengyel—magyar—bul­gar ünnepségen csupán a lengyel és magyar kül­döttségek voltak jelen a bulgár hatóságok mel- ctt. Rom'ánia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Tö. rökország, Icái ja és /Ausztria is meghí vót kap- tak, miután azonban az emlékmű felirata kizá­rólag lengyel és magyar vonatkozású volt, a kis. antant és Balkán-szövetség államai úgy tartot­ták helyesnek, hogy nem jelentek meg az ün­nepségen. A beszédekben különben is csak a lengyel és magyar hősiességet dicsőítették s a lengyel—magyar—bulgár barátság hangsúlyozása indokolttá tették a kiwnunt és a Balkán-szövet­ség távoliétét. TARA NOASTRA: A Bulgáriában lakó ro­mánok számit nem lehet pontosan megállapíta­ni. A régi tankönyvekben So ezer román van feltüntetve, a mai bulgáriai statisztikai adatok pedig csak 28.127 férfit és 29.184 nőt tüntetnek fel. Ezt a statisztikát terjesztették a Népszövet­séghez. midőn 1927-ben Bulgária ellen a Duna mentén lakó románok egyik csoportja panaszt emelt. Azt is megjegyezte akkor a bulgár dele­gátus, hogy a románság bulgár vérrel van ott keverve. Ezek az állitások valótlanok s az gazság meg van hamisítva, hiszen V’-din környé­kén egységes tömegben él a románság. A Duna mentén lakó románok száma ico ezer leltet, eh­hez még a maccdo-románok 25 ezer főnyi cso­portját is hozzá kell számítani. Ennyien beszélik a román nyelvet. Ez a bulgáriai román kisebbség száma. Meg kell állapítanunk hogy igen gyá­szos ennek a kisebbségnek a helyzete s a nem­zetközi szerződések dacára a románok a török uralom idején sokkal kedvezőbb helyzetben voltak. PORUNCA VREMII: Senkisem ringatja ma­gát illúziókban. Litvinov berekesztette a Nép- szövetség rendkivüli ülésszakát és ma is fenn­áll az olasz—abesszíniái konfliktus. Választott bíróság elé utalták az ügyet, ez azonbn nem jelent semmiféle javulást. Rossz helyzetbe ke­rült a Népszövetség. Mussolini tovább folytatja útját Abesszínia felé. Genf érezte ezt, s szeptem­ber 4-re újabb ülést hivott össze, hogy tekinté. lyét megmentse. Ezt azonban Alois! báró Olasz­ország nevében elutasította. Erkölcsi halált je­lentett ez a Népszövetség számára. Hogyan fog összeülni. Itália nélkül? Ebből nem fog Genf ép bőrrel kikerülni. Ha valami eredmény lesz, azt már nem a Népszövetségnek fogják köszön­ni. A háromhatalmi tanácskozásoknak az a lényege, hogy a nagyhatalmak a választott bíró­ság munkájában sem bíznak.A genfi munka hiá­bavalóságát jobb helyről nem lehetett bizonyí­tani. ARGUS: A külkereskedelmi és deviza-rend­szer három célja közül egyiket sem tudta el­érni. A cél az volt, hogy: 1. A lej 1929 évi ár­folyamát megvédjék. 2. A külkereskedelmi mér­leg egyensúlyát biztosítsák. 3. A kivitelt emel­jék $ ugyanakkor a behozatalt csökkentsék. A lej nem maradhatott meg törvényes árfolyamán, mert nem tettek eleget annak a kötelességnek, mely az aranyparitást biztosítja. Gyönge mező- gazdasági termelés mellett s jobb ár hijján a külföldi kifizetések mérlege passzív maradt- — Petróleumból és fából nem lehet fedezni az egész behozatalt s a régi magán- és az állami tartozásokat. A feket-tőzsde továbbra is folytat­ta munkáját, annak dacára, hogy a Banca Na­ţionala maga is hivatalos árfolyamon felül 30 százalékkal többet fizet bárkinek az idegen va­lutáért. A külkereskedelmi-rendszer árucseréhez vezetett s ez teljesen megakasztotta a behozatalt. Nagy hiba volna tehát folytatni a jelenlegi rend­szert akkor, midőn sem a lej árfolyamát nem tudták biztosítani, sem az állami tartozások ki­fizetésére szükséges idegen valutát nem tudták előteremteni. Az angol példát kell követnünk. Fel kell szabadítani a kereskedelmet s a Banca Nationalát is fel kell menteni attól a köteles­ségtől, hogy aranyra váltsa be a papirlejeket. Az exportot hatékonyan támogatná az árak emel­kedése, az importot pedig épp az áremelkedés korlátozná a mesterséges koriár helyett. sátöl. Egy Targu-Mures-i tanárnak, n refor­mátus kollégium must nyugalomba vonult rajztanárnak, a (»2 éves Gulyás Károlynak, mindennap hatalmas levélcsomói kézbesít ki 28 év óta a postás, aki gyakran el is álmél- kodik a/011, hogy a szerény, visszavonult életű kisvárosi tanárnak, hogy van olyan nagy levelezése. Mert hiszen, Berlintől kezd­ve, Pekingig, naponta a világ leghíresebb műgyűjtői, irodalomtörténészei, tudósai, tu­dományos akadémiai és egyetemi érdeklődők­nek egv-egy világhíres könyv felöl, amely a Targu-Mures-i tanár gondjaira van bízva. Mert a tanár, egy letűnt kor, fanatikus és romantikus alakja 40.000 könyvet őriz majd­nem három évtized óta abban a házban, amelyben lakik. A Targu-Mures-i Gecse Dá- niel-utca egyik ódon, régistilusn házában, amelyet már most emelt hatalmas, modern épületek vesznek körül, ti mult lcggyöngéd- telenebb profanizálása képen, húzódik meg szerényen, az udvarban, egy jól lezárt, régi helyiségben a világhírű Teleki-téka, az egy­kori „litterátus-kancellár“, gróf Teleki Sá­muel hatalmas magánkönyvtára, amely 40 ezer könyvet számol 12 ezer különböző szer­zőtől. A könyvtár alapításának regénye... Elfogódottan, áhítattal állunk meg Gulyás Károllyal, a hatalmas könyvtár egyszerű vas- ajtaja előtt, amely fölött egy ódon tábla hir­deti a nemes adományozó intencióit. ..Musis Patriis, gratisque posteris D. D. Sam. S. R. .1. Com. Teleki (1739—1822.)“ A hazai múzsáknak és a hálás utódoknak ado­mányozta a tudós gróf ezt a sok-sok milliót reprezentáló könyvgyűjteményt, amely a 200 éves Wesselényi-ház, mintegy 120 évvel ez­előtt hozzáépített uj szárnyában kapott a székely fővárosban otthont. A könyvtár őre pedig, aki amikor a könyv­tár küszöbét átlépjük, valóságos transzba jön, izgatottan, lázasan beszéli el a különös könyvtár alapításának történetét, mintha csak ismerte volna a nagy kancellárt. De el­olvasta a nagy adományozó minden sorát, minden levelét, amelyet akkori thekáriusá- val váltott, akinél akkor afelől érdeklődött, hogy ,,interessál ja“-e az embereket az ő Bib­liotékája és úgy él, abban a hitben, mintha most is, magának a kancellárnak és nem ké­sői utódainak kellene beszámolnia a könyv­Nem hiába „rázkódott öszve az álmélko- dástól" Kazinczy Ferencz. mint ahogy maga írja 1816-ban kiadott ..Erdélyi úti levelei­ben“, amikor a Targu-Mures-i Teleki-théká- ba belépett. A könyvtár templomszerü hatalmas terme, emeleti rendszerben épült és körülfutó fo­lyosókkal ellátott impozáns nagyszerűségé­ben, az asztalokon és a könyvszekrényekben elhelyezett 40 ezer könyvvel, bámulatra kész­teti a belépőt. Az alapitó, gróf Teleki Sámuel képe Szent István ornátusban, ott függ az emeleten és alatta a matematika és rokonszakmái, mö­götte a francia akadémia teljes szótára, a másik oldalon pedig a kancellár korának diplomáciai forrásmunkái sorakoznak fel, a kancellár szellemi fegyverzetében. Gyönyörű kiadásokban és kiállításokban, amelyeket nem kisebbíthet meg az idő vas­foga a könyvalapitó klasszikusai, kódexek, Aldusok, Elzevirek és inkunabilák sorozata fekszik az asztalokon és az egyes szekré­nyekben. Külön-külön is dédelgetett drága kincset, milliókat jelentenek a bibliofileknek, együtt pedig, a maguk impozáns összességük­ben. a magyarság egyik legnagyobb értékét reprezentálják. Hogy csak egynéhány példát említsünk a hatalmas könyvtár leltárából! Károlyi Gáspár 1589-ben kelt bibliájának eredeti példányát, Pető Gergely 17-ik szá­zadbeli kéziratban irt krónikáját, Körösi Csorna Sándor 1834-ben Kalkuttában kiadott tibeti nyelvtanát és szótárát, Galeotti Mátyás olasz történettudós Janus Pannoniusnak ajánlott müvét, Hontems János kosmografiá- ját, Szenei Molnár Albert zsoltárait, Bouché természetrajzát 24 nagy foliánsban, Sepsi Lackó Mát hé krónikáját, Savanarola prédi- káicóit, Cserei Mihály lS-ik századbeli diá- riumát, Sejnovics demonstrációját a lapp— magyar barátságról, Csokonai Vitéz Mihály négy kézzel írott kötetét, a „napkirály“ ide­jében a hugenották ellen kiadott nantesi edik- tumot, Kapronczay Nyerges Ádám örmény imádságos kön ^ét, Bocaccio 1539-ben meg­tár és a könyvek sorsáról. A székelyek hajdani „generálisának“ a nagy Teleki Mihálynak unokája gróf Te­leki Sámuel — kezdi meg érdekes elbeszé­lését a Targu-Mures-i könyvtár őre —, aki a 18-ik század történeti osztályának egy ki­emelkedő típusa volt. Apjának úri házában megfordultak az ottani liszteletes külföldet járt barátai, akiknek társalgásából értesült a távoli országok körülményeiről és az ottani kulturális viszonyokról és „viszontagságos gyermekévei“ után, mint ahogy maga irja, azonnal igyekezett „elméjét u tisztességes tudományokra adva, külső országokat járni“. 22 éves koráig csak négy elemi iskolát járt, apja a tudományokkal szemben viselte­tett averziója következtében, a 18-ik század- l)eli „Schöngeist“, aki ezután négy év alatt beleveti magát a tu­dományok forgatagába. Bázelbe kerül, ahol rövid idő alatt tulsegiti magát az idegen nyelvek nehézségein és ettől kezdve cso­dálatos szellemi fejlődésével egyidejűleg, könyveket, drága és értékes müveket is vásárol könyvtára számára. Talán már akkor benne élt az a tudat, hogy a különleges gazdag és szakszerűen ösz- szeállitott könyvtárat a nyilvánosságnak ado­mányozza, talán csak magának, az önmaga művelésére felhalmozott könyranyagot vá­sárolja a későbbi kancellár, aki egyéb isko­lákkal együtt végigjárja ezután, n számára megnyílt életiskolát is és bizalmas udvari tanácsadója lesz négy monarchiának. Egy­másután szolgálja Mária Teréziát, II. Józse­fet, II. Lipótot és Ferenczet a bécsi Hof- burgban . . . Ezért van az, állapítja meg Gulyás Károly tanár ur, a 40 ezer könyv korlátlan hatalmú ura, hogy a Teleki-könyvtárnak az a saját­ságos egyéni becse is meg van, hogy kultur- históriánk kimagasló alakjától, a gróf stílu­sos egyéniségétől el sem választható. Könyv­tár és alkotója egyazon kulturális közösség­ben éltek, a nagy alapító enciklopédikus tu­dásának. önmaga szerzett könyvtára az alap­ja. Benne ott ragyog a 18-ik század minden számottevő értékkel biró tudománya. Eddig tart a nyilatkozat, amely megelőzi a könyvtárról szóló beszámolót. Valahol a város valamelyik templomában harangoznak és mi belépünk a könyvtárba, amelyet év­századok ódon szelleme övez . . . jelent és a ..hires asszonyokról“ irt, Bernben kiadott könyvét találhatja meg a késői ál- mélkodó utód, aki a kancellár intencióinak megfelelően, „hálás“ is lesz az alapitónak. De ki győzné felsorolni még egy rövid cikk keretében a nagybecsű huiigaricumot, a zsi­natok Írásait, a legfényesebb kiállítású velen­cei foliánsokat. a székely vármegyék gyűlé­seinek jegyzőkönyveit és a nagybecsű Pira­nesi melszélgyiijteményeket, amelyek a vi­lághírű könyvtár kincsei. Évszázadok szellemiségének meg­kövesedett tára . . . Amilyen különös módon jött létre ez a ha­talmas és nagyértékü magánkönyvtár az egy­kori „literarischer Graf“ (mint ahogy kor­társai nevezték) megdöbbentő tudomány- szomjábók mintegj’ 800 ezer akkori forint költséggel egy emberöltőn keresztül, olyan különös a könyvtár azutáni élete is. Szívós, magyar öntudattal gyűjtötte ösz- sze a drága könyveket a kancellár az osz­trák fővárosban, hogy azokat élete végén otthonába irányítsa. Különös rendeltetése a sorsnak az, hogy a kancellár, hajlott korára való tekintettel, már nem láthatta meg az itteni könyvtárt, mert orvosai a delizsánc korában nem engedélyezhettek neki ilyen hosszú utat. Végrendeletében higgadtan diszponált könyvtáráról, amelynek függetlenségét és fennmaradását nagyértókii ingatlanokkal biz­tosította. Utódlás révén most gróf Teleki Ká­roly földbirtokos tulajdonát képezi a nagy- értékű könyvtár, amelynek jogi személyisé­gét azonban 1885-ben külön magyar törvény, mig 1925-ben a Targu-Mures-i törvényszék is biztosította. A Targu-Mures-i Teleki-tékának exotikus becse éppen az, hogy az tulajdonképen egy évszázad óta múzeummá merevült. A kancel­lár 1822-ben bekövetkezett halála után egy könyvvel sem bővült a hatalmas könyvtár, amely igy már csak mint kuriózumok gyűj­teménye szerepelhet a tudományos világ előtt. A YíiágSiií'ü líódexelf, E zevirek és idfrniabilák láözöfó - - ­1)«* nem I« akarja felvenni a Teleki théka a versenyt a napok, órák és percek alatt ha­ladó tudományos világgal, amely csak meg zavarná a maga megkövesedett szellemi nagyszerűségében. A Targu-Mures-i Teleki tékában 40 ezer könyv alszik . . . Együtt alszik velük a kan­cellár szelleme is, amely a nagy alapitól és a nagy felfedezők sorsát vetítik elénk. A 18-ik századbeli magyar zseninek nem adatott meg, hogy könyvei mellett lehessen, pedig az építkezésnél, a könyvtár mellé külön hú lószobát épilletett magának. A kancellár szelleme azonban olt lebeg a könyvtár minden egyes könyve fölött azzal a csodálatos erővel, amit magyar szellemiség­nek hívnak és amely a Körösi Csorna Sán­dorok és a Bólyaiak hatalmas és halhatatlan szelleme mellé a Teleki-nevet is felírja égő betűkkel a magyar szellemiség aranybetiik- kél irt lapjaira . . . Benczel Béla. Mii ir a világ legkomolyabb orvosi folyóirata a Gastro D. kiváló gyógyhatásúról Komolyságuknál és megbízhatóságuknál fogva a Rokkefeller intézetek az egész vi'ágon elis­mert tekintélyek és nv gfelebbezhetetlen fóru­mai az orvostudományi megállapTásoknak. — Amit az ezekben végzett kísérleteknél mint eredményt vagy mint s'keres gyógye'járást megállapítanak, arra — mint mondani szok­ták — „mérget lehet v nri*. Meg kell ezt' említenünk abból az alkalomból, hogy kezünkbe került a „Medizinische Wochenschrift“ cimü világhírű bécsi orvosi folyóirat 1935. évfolya­mának 6. száma, amelyben hosszabb értekezés számol be azokról a rendkivüli eredmények­ről, amelyeket a nemrég felfedezett, de ma már világhírűvé vált uj amerikai gyógyszer­rel, a Gastro D.-vel végzett kísérletek folya­mán, a I elikangasse 4. szám alatti Cb ildfs Sp talban, (amely tulajdonképpen a Rokkffel­ler alapítvány bécsi rákkutató intézete) elér­tek. A szóbanforgó cikk közlései szerint eb­ben a világhírű intézetben is megállapították a Gastro D. kiváló gyógybatását gyomor-, máj-, epe* és vesebajoknál. A kísérletező or­vosok beszámolója szeiint a Gastro D. rend­kivüli hatáfának a titka abban rejlik, hogy olyan dolgot tartalmaz, amely az egész vege­tatív idegrendszerre rendkivüli hatással van és az egész emberi organizmust szabályozza. A Gastro D. Romániában megrendelhető 130 lej utánvéttel Császár Ernő gyógyszerésztől, Bucureşti, C; lea Victoriei 124. Mózüósziniiázak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: Békeffy István világhírű zenés vigjátéka! A KOZMETIKA. Fősz. Helen Mack, aki Titkos Ilona szerepét játsza és Gary Grant, aki Prager Antal szerepét játsza. EDISON-MOZGÓ: I. KÍNZÁSOK HÁZA — a borzalmak filmje. Fősz. Boris Kar- loff-al. II. DALOL A SZIVEM. Fősz. Jan Kiepura, Eggert Márta. III. HÍR­ADÓ. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NE CSALD MEG A FERJED. Főszerepben: Raoul Roulien és Rosita Moreno. II. A HÁRMAS GYIL­KOS. Fősz. William Powel. Előadások: 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: TETEMRE Hl VÁS. Fősze­repben: Myrna Lov, William Powell. Hétfőn: EMBERI BESTIÁK. Fősz. Char­les Laughton és Kathleen Burke. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. BARCA­ROLA. Offenbach zene. Fősz. Gustav Fröhlich, Lidia Baarowa. II. CLEO­PATRA. Fősz. Claudette Colbert. Kez­dete: Barcarola: 3.20, 6.20, 9.20, Cleo­patra: 5, 8, 11-kor. r SZÍNKÖR-MOZGÓ: Ma: BENGALI! A hindu lándzsás. Fősz. Gary Cooper és Fran­chot Tone. Vasárnap délelőtt 11-kor Matiné. Műsoron kívül Sebestyén bácsi bábszínháza. AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents