Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-15 / 185. szám

ELZVWZÉK ff 1935 anşmsztas IU (>1 Igazad aJotí a légióit!* bíróság Borcsa tiergely tanárnak Elvi jelentőségűi iiéSetben megbéíyegeiíéb a «évelemiésá CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egész »'Erdély ismeri Borcsa Gergely Mercurea-Giu- cului-i róm. kát. fögimnáziumi tanár külö­nös esetét. Borosa leánykáját a róm. kát. elemi iskolába akarta beiratni, ám ez min­den igyekezete ellenére sem sikerült, mert a megyei tanfclügyclöség és a közoktatás- ügyi miniszter nem adta meg az engedélyt azon a címen, hogy Borcsa román szár­mazású. A fögimnáziumi tanár, akiknek ősei is mind magyarok voltak, a Targu-Mures-i ítélőtáb­lához közigazgatási panaszt adott be. A táb­la helyt adott panaszának és megállapította, hogy nem lehet egyetlen szülőt sem korlátozni abban, hogy melyik iskolába írassa gyer­mekét. Mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyennek a szive diktálja és ennél fogva a tanfelügyelő és minisz­térium rendelete érvénytelen. Ezt a táblai döntést a közoktatásügyi mi­nisztérium a semmitőszékhez felebbezte meg, amely az érdekes ügyben a napokban dön­tött és szintén megbélyegezte az erőszakos és önkényes névelemzést. Már az ítélőtábla kimondotta indokolásá­ban, hogy 1924. évi elemi iskola oktatótör­vény 8. szakasza, mely előírja, hogy azok a román eredetű állampolgárok, akik elmagya- rosodtak, kötelesek gyermekeiket román tan­nyelvű iskolába járatni, nem vonatkozhatik a Borcsa Gergely ügyére, miután Borcsa ki­jelentette, hogy hosszú idő óta magyar és I most is magyarnak tartja magát. Ez állítás- ! sál szemben a közoktatásügyi minisztérium Ş ellenérvet nem hozott fel és ennél fogva a törvény 8. szakasza nem alkalmazható, mert úgy ennek a törvénynek 19. szakasza értel­mében beírathatja gyermekét az állam által elismert bármely magániskolába, ha ezt a szándékát Írásban bejelenti. A semmitőszék érdekes indokolásában tel­jesen osztotta a tábla álláspontját. Felperes — igy szól a semmitőszék indo­kolása — felhozta az elsőfokú bíróság előtt, hogy már ősidőktől fogva magyar, ezz«! szemben a minisztérium nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy elmagyarosodott ro­mán származású állampolgár volna. Ebből következik, hogy a minisztériumnak azon ténykedése, mellyel visszautasította a felpe­res kérését, hogy leányát a törvény 19-ik szakasza értelmében magániskolába írathas­sa, visszaélés és igy megsemmisítendő volt. És mert az Ítélőtábla eképen határozott: a tábla a törvény szövegét igazságosan és jogo­san alkalmazta, úgy hogy a bejelentett sem­miségi panaszok alaptalanok. Ezen indokok alapján a semmitőszék a törvény nevében elutasítja a közoktatásügyi minisztériumnak a Targu-Mures-i Ítélőtábla Ítélete ellen be­adott semmiség panaszát és a közoktatásügyi minisztert ezer lej perköltség megfizetésére kötelezte. E semmitőszéki Ítélet alapján tehát a jövőben nem lehet többé névelemezni, sem pedig önkényesen megváltoztatni valakinek nemzetiségét. Pereg n húsz év előtti gyilkosság iifsnje Meztelenre letiiiief ktemettek e filliiiiiSlil a kukoricás-fölüké i keűnetlen Mikosok CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Né­hány nappal ezelőtt az a hir terjedt el á városban, hogy az Iris-telep környékén, a Chintăului-utca 127. szám alatt húsz év előtti gyilkosságnak bukkantak nyomára. Somlea loan volt közrendőr az udvaron az építési munkálatok alkalmával ásás közben csonidarabokat vett észre. A különös lelet­ről értesítette a IV. kerületi rendőrséget, amely azonnal bevezette a nyomozást. A fel­fedezés után az Iris-telep környékén az a feltevés alakult ki, hogy a csontdarabok egy húsz évvei ezelőtt történt gyilkosság áldozatainak földi maradványai. A hatósá­gok a bevezetett vizsgálat során megállapí­tották, hogy a csontmaradványok tényleg emberi csontok. Arra azonban ezideig nem derült fény, hogy azok húsz évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságból származnának. Látogatás a helyszínen A város szélén, ahol a házak egyre ritkul­nak, van a Chintăului-utca 127. számú háza. Nem régen ezen a városrészen kukoricatáb­lák húzódtak végig. Körülbelül tiz éve kezd­tek építkezni ide az emberek. Akkor még nem is sejthették, hogy építkezéseik előtt ez a terület véres drámának volt a szín­helye. A pár nappal ezelőtt történt felfede­zés tehát joggal lepi meg az embereket. Nagyon nem is kell keressük, hogy hol van a 127. számú ház. Az egész utca pár házból áll és lakói is készséggel jönnek se­gítségünkre. Ahogy az udvarra lépünk be, többgyermekes családanya tart felénk. Az asszony már mutatja is a kocsiszín egyik oszlopa mellett azt a helyet, ahol férje pár nappal ezelőtt az ásást végezte. A gödör már be van tömve, csak a friss földhányás nyomai látszanak. Körülötte apró fekete hajfoszlányok. Mit mondanak a házbeliek? Somleané kérdést sem vár, mesélni kezd: — iPár nappal ezelőtt a férjem elhatá­rozta, hogy kocsiszint épit. Alig fogott mun­kába, egyre nagyobb és nagyobb mennyi­ségben kezdtek előkerülni a földből a csont- darabok. Először állati maradványokra gon­doltunk, de mikor előkerült egy koponya- csont, átvillant előttünk, hogy itt emberi tetemek nyugosszák örök álmukat. Feltűnő volt már az első pillanatban, hogy a halot­takat nem tették koporsóba. — Tehát több embernek csontjait talál­ták meg? Két halott — Ahogy a városi hatósági urak is meg­állapították, egy nő és egy férfi csontjai hevertek itt. A két lest csak úgy he volt gyömöszölve ebbe a kis gödörbe, amely alig volt egy méter hosszúságú és félméter mélységű. Ezek a körülmények voltak azok, amik a gyilkosság feltevését megerősítették. — Nincs itt a közelben valaki, aki vissza tudna emlékezni, hogy történt-e itt valami­kor valami gyilkosság? — Mikor a csontokat megkaptuk és je­lentettük a rendőrségen az esetet, a környék lakói elmondták, hogy van tudomásuk arról, hogy körülbelül 1915—16-ban a mostani Iris-telep környékén tényleg történt egy gyilkosság, melynek áldozata egy pásztor és felesége volt, akiket az éjszaka leple alatt orvul megtámadtak és legyilkoltak. Akkor azonban, mikor a vizsgálatot vezető ható­sági urak kijöttek, nem tudtak pontos vá­laszt adni kérdésükre. — Mi volt a ház helyén ezelőtt húsz év­vel? — Nem tudom biztosan, de ahogy a há­zunk építésekor mondták az emberek, szán­tóföld. Erre az egész területre körülbelül tiz éve építkeznek az emberek. Jórészt kukori­cát ültettek addig ide, de legelők is voltak. Az állítólagos pásztor áldozat és felesége a feltevések szerint itt lakott a mezőn egy kunyhóban, meggyilkolt testüket pedig a kukoricásban rejtették el a tettesek. Mi az igazság? Kétségtelen, hogy ezt a feltevést megerő­síti az a körülmény, hogy a két csontváz egy parányi kis gödörben volt elhelyezve s anélkül, hogy ki lettek volna nyujtóztatva. Természetes temetkezésről annál is inkább nem lehet szó, mert nem valószínű, hogy húsz évvel ezelőtt egy család temetkezési helyül pont a kukoricáit választotta volna. Az utca lakosságának vallomása szerint lehűt fennállhat a gyilkosság gyanúja. Azon­ban néni valószínű, hogy ennyi idő után fény derülhet annak egyes szálaira. Min­denesetre a városi orvosi hivatal elszállit- tatta a csontokat és a bűnügyi osztállyal egyetemben tovább folyó vizsgálat rövidesen teljesen tisztázni fogja azt, hogy kettős gyil­kosság forog-e fenn, vagy pedig más ok miatt kerültek az emberi csontok a köz­rendőr telkére. Az Ellenzék munkatársa beszélgetett dr. Hossu törvényszéki orvossal, aki határozottan kijelentette, hogy gyilkosság­ról van szó. Â két csontváz egy méter hosszú és alig harminc cm. széles gödör­ben volt egymásra dobva és pedig mezte­lenül, mert a gödörben, ahonnan a csont­vázak kikerültek, semmi ruhaneműnek nem volt nyoma. A két holttestet a gyilkosok egymásra dob­ták és azután nagy sietséggel elföldelték. (-u) A BOR SZÉPSÉGÉ Q hoszná/t k r é m tői f ü q p í A bőrkrém szerepe nagyon egyszerű. Mégis okvetlenül szükséges, hogy melyen behatoljon atbőr pórusaiba, egé- szen a DERMÁIG*) (az epidermisz alatti rétegig) hogy frisseségét éserejét meg- tartsa. EUK.U í OL olyan krém, amely meg­óvja abort. Alkatrészei organikus erede­tűek, emiatt a derma cellái Könnyen asszi­milálják, miáltal megerősödnek. Ha Euku- tolt használ, az epidermiszt ellátja mind­azon anyagokkal, amelyekre szüksége yan, hogy megőrizze fiatalságát, erejét és bársonyosságát. Használja az EUKUTOL BORKRÉMET az epidermisz legjobb erősítő szere: *) A BŐR két részből dü : a látható epider­miszből és a láthatatlan dermából. Amíg a der­ma megtartja frissesé­gét, erejét, az arcbőr nem lesz ráncos. Min­dent meg kell tehát tennie, hogy a derma erejét megtartsa. Ki akarja és ki vom akarja a Habsburőohat? Tovább tart a Kavarodás a liciircsti-i sajtóban Caicrc varsói román követ visszahívása liriil BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a kormány Cădere I varsói román követet visszahívta. A kor- j mány határozata sok találgatásra ad alkal­mat és valóságos kavarodás támadt Cădere személye körül az utóbbi napokban a Bucu- resti-i sajtóban emiatt. Az üggyel a lengyel lapok is hosszasan foglalkoztak s annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy Că­dere elhelyezése befolyással lesz a román— lengyel viszonyra. A cseh sajtó szintén be­avatkozott a vitába. Benes lapja szintén részletesen irt a román—lengyel viszonyról s azzal támadta meg Lengyelországot, hogy a tradicionális francia-barát politikát elhagy­ta s Németországgal kacérkodik, minek kö­vetkeztében nem akarja a keleti-paktumot aláírni. Végül maga Cădere is megszólalt s kijelentette, hogy valóban visszahívta a kor­mány s áthelyezik Rio de Janeiroba. A Curentul magyarázata A Curentul legújabb száma vezércikkben foglalkozik az üggyel és a következőket közli erre vonatkozóan: — Cădere mégis szerencsés ember. Az Oradea-i jogakadémia perrendtartás tanára igen egyszerű tagja volt a nemzeti-paraszt- pártnak s neve ismeretlen maradt volna, ha a szerencse szele fel nem kapja s olyan polcra nem emeli, amit maga sem gondol­hatott. Midőn Maniu ellenzékben volt 1928- ban, úgy gondolta, nem volna kár, ha össze­köttetést keresne Carol herceggel, aki akkor száműzetésben volt Parisban s megkérte ösz- szes barátait, hogy legmelegebb, leglelkesebb bizalmát tolmácsolják a francia fővárosban. Azok között, akik üzenetét vitték, szerepelt Cădere is, aki valóságos futárszolgálatot töl­tött be Maniu környezetében, Midőn Maniu kormányra került a régenstanács idején, megszakította ezt az összeköttetést, melyet csak egyes nemzetiparasztpártiak — ezek között Cădere is — ápoltak. Képviselő volt 1 lilsiMiri-rcifiiricl# Titulescu a „kanapé kidobásával1“ akarta megoldani ezt a kérdést — szögezi le a Cu­rentul — midőn Gadaret Varsóból áthelyezte Braziliába. Cădere azonban Beck lengyel j külügyminiszter véleményét helyeselte s ezért nem lehet semmiféle diplomáciai munkát többé reá bízni. Aki megfeledkezik az ország érdekeiről, azt teljesen ki kell kapcsolni a diplomáciai szolgálatból_ Ha minden követnek önnálló véleménye lesz, akkor nem tudunk külpolitikai téren boldo­gulni. A román külpolitika egyébként igen nehéz helyzetben van. Franciaország és Itália a Habsburgok res­taurációját támogatják, Németország pedig a kisantanl tiltakozását tette magáévá. Stoiadibovicsnak a belgrádi szenátusban mondott beszéde helyesléssel ta­lálkozott Berlinben, ami egyet jelent azzal, hogy Németország a Habsburgok visszatéré­sét nem akarja. A „Mercure de France“ cimü nagy francia lap augusztus 1-i számában ve­zércikk jelent meg, melyben a cikkíró Ró­mának ad igazat. Közel van az idő, midőn megpróbáltatás előtt áll majd a román dip­lomácia. Akkor egységre lesz szükség, mely a különvéleményeket kizárja — fejezi be fej­tegetését a Curentul Változások A kormányhoz közelálló Naţionalul Nou cáfolja a Cădere visszahívásával kapcsolato­san elterjedt híreket. A lap szerint ennek igen egyszerű oka vau. Titulescu nagyobb je­I s szerencsével igyekezett pótolni a külonle- j ges képességét. így került a legfelsőbb biza- j lom révén a szigurancia élére 1930-baxi, \ ugyanakkor, midőn Gezianu, párisi követ Gavril Marínescu pedig rendőrprefektus lett a fővárosban. Miután Cezianu Párisban volt, mindent elkövetett, hogy Caderet is diplomá­ciai vezető helyre ültesse, hogy aztán egy vo­nalban dolgozzanak. Cădere tehát meghatal­mazott miniszterként Varsóba, Európa egyik igen fontos pontjára került Cădere varsói munkája Cădere megszerezte a lengyel külügymi­niszter legnagyobb elismerését s arra igyeke­zett, hogy minden ügyben Lengyelország fel­fogását ossza — fplytatja a Curentul. — Aztán alapvető változás állt be Lengyelor­szág külpolitikájában. Beck külügyminiszter szövetséget kötött Németországgal s Cădere nem vette észre, hogy Románia és Varsó ut­jai elválnak s tovább is arra törekedett, hogy a lengyel külügyminisztérium megelégedését vívja ki munkájával. Ezért hívták most vissza. Cădere magatartásának egyébként — Írja a Curentul — a lengyel lapokból kiolvasható álláspont a legjobb bizonyítéka. A ,,Czas“ nevű lengyel lap — Radzivvil hercegnek, a lengyel parlament külügyi elnökének lapja — nyíltan azt Írja, hogy Cădere visszahívása pontot tett a román—lengyel szövetségre. Sok és érthetetlen szolgálatot tehetett Căde­re Lengyelországnak, ha személye körül eny- nyire viaskodnak. Mi azonban joggal kérd­jük — folytatja a Curentul — mi értelme van a román—lengyel szövetségnek, ha egy személy visszahívása folytán ily hangon nyi­latkoznak•? — S még egy kérdést — ismétli a lap — vájjon a mi követünk volt Cădere Varsóban, vagy Beck külügyminiszter politikájának képviselője volt Romániában? Petőfi összes költeményei hönyvncipi hiudúsbtm 53 fejért ízléses kötésben, 430 oldalon. Egész vászonkötésben, jobb papíron 106 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályá- ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azon­nal szállítjuk. lentőséget óhajt adni a délamerikai diplomá­ciai összeköttetéseknek, ezért küldi Caderet Braziliába, kinek majd az lesz a feladata, hogy ott jóbarátságot tartson fenn azokkal a diplomatákkal, akik Genfben a Népszövet­ség keretében dolgoznak. Cáfolat . . . Cădere varsói távozásával egyidejűleg egyébként nagyhorderejű változásokra ké­szülnek a román diplomáciai karban, amiről egyébként már megemlékeztünk. Eszerint Viisoranu hágai követ Varsóba kerül, Pella meghatalmazott miniszter Hágába, Zeuceanu meghatalmazott miniszter Brüsszelbe, I. Th. Florescu Bucuresti-i ügyvéd Madridba, Stür­za meghatalmazott miniszter Venezuelába. Gh. Constantinescu meghatalmazott miniszter Perzsiába, Dianu meghatalmazott miniszter Mexikóba. Zamfirescu meghatalmazott mi­niszter Liszabonba, Valinareanu meghatal­mazott miniszter Rigába és DavideScu meg­hatalmazott miniszter Tallinba (Észtország) nyernek kinevezést a román követségek élére.

Next

/
Thumbnails
Contents