Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-15 / 185. szám
A fí í. I. ti /V / /î K 1 mjto: tmbkt» í m '«aw;*} ^aaKuaaa^ínannja« tnytvwmM I V 3 5 n u y it */. t u % IU. Az első vér Ha vendégek érkeztek a háziasszony mindjárt panaszkodott, hogy milyen rossz Zoli: rakoncátlan, helytelen, nem eszik eleget es a nevelőimnek nem fogad szót. Lehet, hogy igaza volt a Zoli anyukájának, bar kissé igen rossz, véleménye volt az alig négy éves gyermekről. l)e nem árthatott sokat vele. A mindig vidám és élénk gyermeket azért nagyon szerették az ismerősök s megrovás helyett állandóan dicsérték anyjának. Uiaha. A rendes háziasszony csak nem volt megelégedve fiacskájával. Attól félt, hogy ahogyan nő Zoli, mind rosszabb és rosszabb lesz. Férjének is gyakran mondta, hogy nagyon sok bajuk lesz vele. Szerencsére az apa annál nyugodtabb természetű volt, semhogy megijedjen felesége baljóslatától. Még örült, ha hu neu tkod ni látta fiát. Felesége ilyenkor persze dühöngött. Fs ha nem szerette volna annyira Zolit, meg is verte volna talán. Egy alkalommal ajánlattal állott elő a gyermek. — Anyu! Ha vesznek nekem egv olyan járgányt, amilyen a doktor bácsiék Kvikéjé- nek van. jó fin leszek. Egészen megeszem a vajas kiflit. Vesznek anyuka? Igen? Anyja meglepődött a gyermek önkéntes ajánlatán. Hinni azonban nem hitt Ígéretének. Már sokszor becsapta. Csak addig volt jó, szófogadó, amig megadták amit kért. Azért megkapta a járgányt. — Legalább többet fog mozogni a friss levegőn — gondolta magában anyja, amikor pénzt adott Katónak, a nevelőnőnek, hogy menjenek és vegyék meg a járgányt. Megvették. Zoli azt választotta ki a játéküzletben, amelyiket a legjobban szerette. Hazamenet már próbálkozott is biciklizni vele az aszfaltos úttesten. Persze, nem tudott. Fs Kató is hiába próbálkozott. Rövid idő alatt azonban annyira belejött a járgány kormányzásába, hogy apjának igen nagy örömet szerzett vele és anyjának is, mert azonkívül. hogy sokat tartózkodott friss levegőn, mintha némi kis javulást is mutatott volna. * Kató a liget árnyékos sétánya egyik padján ült. Olvasott. A gyermek tőle néhány lépésnyire járgányával játszott. Egyedül és boldogan. Nevelőnője, ki minden lépését szemmel kisérte, most nem nézett rá. A képes újság elvonta figyelmét. Hogy is ne. Hisz kedves filmcsillagjáról és uj partneréről irt valamit ez a minden jó családból való uri- lány nélkülözhetetlen kutforrása. Zoli nem bánta. Járgánya vékony kerekeivel megnyujtott nyolcasokat vágott a homokos útra. Vidáman dölingézett jobbra-balra biciklijével. Kacagva kormányozta járgányát nevelőnője előtt tova. Élvezte első szabadságát. A sok futkosás annyira kifárasztotta Zolit, hogy a százados fák hűvös árnyékában is kiültek az izzadság gyöngyei homlokára. Erőtlen karjai is annyira elfáradtak, hogy alig tudta már kormányozni futója kerekét. Mintegy száz lépésnyire távolodhatott el nevelőnőjétől. És ott játszadozott tovább a kis sport csemete. De megadta árát szabadságának. Járgánya a sétány szélére szaladt és a föld gyepet körülfutó elszakadt vastag rozsdás drót mélyen felszakitotta járgányáról lecsúszott lábszárát. Az első pillanatban nem tudta mi történt vele, nem érzett fájdalmat. De ahogyan lábára nézett és fojni látta belőle az addig még soha nem látott piros vért, felsikoltott, elejtette járgányát és menten összeesett. Mikor másodszor is sebére pillantott, a bosszúra nyúlt vércsik már fehér zokniját is megfestette, szandáljába szivárgott. Borzalmas pillanatai voltak Zolinak. Az első vér félelme szólni sem engedte. Apró könnyei azonban végig futottak elsápadt arcán. Lehet, hogy az a kép lebben tova szeme előtt, amikor a szakácsnő elvágta a csirke nyakát és megdöglött a csirke. A kis hős szinte mozdulatlanul feküdt a zöld fíivön. Haragosain nézte szeretett járgányát, mely kidögölve nyújtózkodott mellette, mintha halálára várna. Ebben a pillanatban a szerencsétlenség helyére érkezett Kató, ki még jobban megijedt, mint a katasztrófa áldozata. A vér még mindig szivárgott. Ezért illatos zsebkendőt kapott elő retiküljéből. És átkötötte vele Zoli lábszárát. Ekkorra már a járó-kelők egész csoportja érdeklődött, hogy mi történt. — Vér! Vér! — Hebegte a sebesült. Kató öiébe kapta a gyermeket és a taxiállomás felé sietett vele. (szí.) SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kara* csonyi tévé! — A németség tttja — Dob* receni tanulságok — Feltámadás Ma* kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 tef az Ellenzék könyvosztályában Clu}, §*iata Unirii. Bécsi mintavásár 1935. szeptember 1—7. — (Műszaki és mezőgazdasági mintavásár szeptember 8 ig.) — Küzépeurópa nagy mintavására. — 1H állam kiállítói. — 72 ország vá árló közönsége. Jelentékeny utazási kedvezmények a román, jugoszláv, csehszlovák, magyar és o-ztrák vasutakon, a Dunán, a Fekete-tengeren, valamint a légi forgalomban. — Utlevél-vizum nélkül! Vásári igazolvánnyal és útlevéllel szabad határátlépés Ausztriába. Csehszlovák átu a/.ás Wiener Messe — Ä. valamint a következő Cluj: Osztrák konzulátus, Piaţa Unirii 15. Cluj : „Europa“ Hermes, Cal. Reg. Ford. 13. vi/.um nélkül! A magyar átutazási vízumot a vásári igazolvány felmutatása ellenében a határon adják meg. — Mindennemű felvilágosítások és vásári igazolványok (150 lejért darabonként kaphatók a <G.-aál, Wiest VIL. képviseleteknél: Cluj: „Europa“ Economia, Piaţa Unirii 23. Cluj: Waggons Lits/Cook S. A. P. Unirii 18. RIPORT BULGÁRIÁBÓL fHem jöhetett eS a maisadén oroszoL corfa Széliáha, hegy az aranyiospolás főszékesegyisázatf felszentelje Franciául beszélnek a bulgórok, de német érzelmitek II. SZÓFIA. (Az Ellenzék tudósi tója tói.) A fényképezőgépekben uj filmtekercs, a szemekben frissen lobogó kíváncsiság, az ajkakon e/.yr kérdés — igy néz ki társaságunk, mikor elhagyja a hajót, mely két napos dunai hajózásunk alatt otthonunkká vált. Egv napunk van a konferencia kezdetéig s ez alatt két városon visz át utunk. E két városban sűrítve szerelmik kapni egész Bulgáriát, népével, szokásaival, kultúrájával, kertészetével és nagy embereviel. Lóm A Duna mellett épült kikötőváros. A „Reisebuch für die Donau“ adata szerint 25 ezer lakosa van. Megtörténik a hajóról való leszállásunk sok csomaggal és sok izgalommal, mikor egyszerre kedves meglepetés ér. Azt az öt órai időt. amit a vonat indulásáig I.ómon töltünk, nem mint egyszerű átutazók, de mint a város vendégei fogjuk ift eltölteni. A polgármester üdvözlő beszéddel fogadja hatvan főnyi diáktársaságunkat és a csomagok elhelyezése után rögtön megindulunk a város megtekintésére hivatalos kalauzolás mellett. Velünk tart a város minden rendű lakosa, aki csak valamilyen idegen nyelven beszél s igy közel minden két-három emberre jut egy-egy idegenvezető — nem számítva a pár száz főnyi utcai sokaságot, mely lelkes bámulattal nézi ezt az idegenből jött szenzációt. Bolyongás A városi templomhoz vezetnek minket. A templomtól nem messze azonban különös alakú házat pillantok meg. Megkérem vezetőmet, hogy a társaságtól elszakadva, mutassa meg nekem és magyarázza el azt a házat. Egy emeletes négyszög ház, amelynek sajátossága az, hogy a fából készült emelet kinnebb épült a földszintnél: „kiugró emelet“. Megkérdem, hogy ezt miért építették igy, mire hosszú magyarázatba kezd, de úgy 1 látszik, vagy ő beszél rosszul, vagy én nem értek jól franciául, mert magyarázatának nem tudtam kivenni a velejét. Egy mindent helybenhagyó ,,oui“-jal tehát lezárom ezt a kérdést. Homályos sejtésem bebizonyosodott: többet ér egy kis önálló szemlélődés és magánakció a hivatalos útvonal engedelmes folytatásánál. Vezetőm látva, hogy érdekelnek a régi házak, néhány mellékutcán vezet át, hol csupa ilyen régi bulgár stílusban épült ház áll. Köztük két épület, abban a stílusban, mely török hatásra honosodott meg a Balkánon, de amelyik már hosszú ideje kivesző félben van. Nagy, magas, kopasz házfal, mellette kis ajtó és hosszú kopasz fal, mely az udvart keriti be. Itt már több szerencsém van a magyarázatta] : — A török családi élet zárkózottsága magyarázza azt, hogy az utcára csak csupasz falat építettek s az ablakokat befelé helyezték el. Az udvar falkeritésének a magassága pedig a gazda előkelőségét jelezte. Kézcsók Európai utcákon térünk vissza a templomhoz és szerencsésen meg is érkezünk az istentisztelet végére, úgy hogy tanúi lehetünk annak a jelenetnek, mikor az egyház részéről történő üdvözlések során az ortodox papok kezet csókolnak konferenciánk egyik vezető tagjának, a klérushoz tartozó Croydon anglikán püspöknek. A hivatalos fogadtatást hivatalos és nagyon szívélyes bankett zárja be Lóm legnagyobb vendéglőjében. Este fél 12-kor nagyon jó hangulatban és kedves emlékekkel ültünk fel a szófiai vonatra. Az ortodox bazilikák városa Talán önkényes dolog egy impresszióról adni nevet egy városnak, de Szófiára keresve sem lehelne jobb meghatározót találni. A nevét az 1329-ben épült Szent Zsófia templomról kapta, melynek restaurálási munkálatai most folynak. Az első kép, amely a vonatról már az idegen szeme elé villan, a város főszékesegyházának arany kupolája s a legerősebb impresszió, amelyet innen magával visz az utas, amelynek képe legutoljára fog kikopni tudatából, ugyancsak ez a székesegyház. Szófia egy eléggé fejlődő, európai mértékkel is mérhető, csinos város. Forgalma nem nagyobb, mint Erdély fővárosáé, lakóinak száma 250—300.000. Van mindenféle épülete, amire szüksége lehet a hatmilliós ország fővárosának. Egy rendes kis főváros — ez az igazságos megállapítás. Székesegyháza azonban valami egészen rendkívüli és nem mindennapi jelenség. A csúcspontja mindannak, amit a bizánci stilus, az ortodox egyházi művészet ezerhat- száz év alatt fel tudott mutatni. Gyönyörű a Curtea de Arges-i kolostor, de nem lehet a szófiai székesegyházhoz hasonlítani. Méretei, folyton emelkedő kupolarendszere, a márványoszlopok csodálatos színgazdagsága, a rengeteg festmény és mindennek az elemnek a mélyen misztikus keleti harmóniája olyan hatást tesz a szemlélőre, hogy hosszú időre elakad a szava s amikor egy nap múltán beszámolót akar irni róla csak su- perlativusokban tudja azt tenni. A templom a balkán háború kitörésekor már készen állott. Orosz művészek készítették. Úgy volt, hogy maga a cár fog eljönni felszentelésére és Nevszki Sándorról, az oroszok főszentjéről nevezik el. A Bucuresti-i békével azonban (1913) és a világháborúval még inkább kútba esett az orosz barátság s igy a templom ma a minden orosz befolyástól felszabadult önálló bulgár ortodox egyház főtemploma, mely a bulgárok első misszionáriusainak Kirillnek és Methodnak nevét viseli. Apróságok Nem jó egy városból csak a nagy dolgokat látni, mert elvész különben annak életszerűsége. Viszont az is igaz, hogy egy napos ide-oda való hivatalos autóztatás, mutogatás és magyarázat alatt kevés alkalom nyílik az apróságok, a kis életnyilvánulások megfigyelésére s a város falainak ismerete marad a város igazi megismerése helyett. Ami keveset meg tudtam látni, azt is elmondom. A bulgárok praktikus emberek. Régi igazság, uj dokumentuma azonban ennek a ténynek az, amit hirdető oszlopaik mutatnak: a hirdető oszlopon mozi-x-eklámok között vannak kifüggesztve a gyászjelentések, azt hiszem sok címzést spórolnak meg ezzel. A bulgárok konzervatív emberek — még Szófiában is és ez nagy dolog, hogy valamely állam fővárosa inkább akarjon saját népéhez tartozni, mint a metropolisok nemzetközi világához. Azért irom ezt, mert Szófiában ma is minden felirat cirill-betüs. Hogy Lómban az volt az egészen természetes, de Szófiáról fel lehetett volna már tételezni, hogy ilyen külsőségekben is nyugati lett. Amikor efeletti csodálkozásomat kifejtettem annak a fiatal bulgár jogásznak, aki kalauzom volt és megkérdeztem: i — Ha már falvakban és kis városokban íl gyópiv inyeli az emberiség jótevői Már az ŐKkorkorbari iu különféle gyógy- füvekkel gyógyította sebeit óh betegnég«-:' az ember, sőt még az állatok is önztön- szerüleg megtalálják és has/rí alják a gyógyfüveket. A Chinint, a malária ellenszerét is a Chin n-fából állítják elő és állítólag még az őserdő elefántjai is megtalálják és használják, amikor szükségük van rá. Nemrégen egy tudós az amerikai ősvadonban felfedezett egy uj gyógynövényt, amelynek kivonata az emberiség egyik legnagyobb jótevője, mert az ebből készült „Gastro D.“ nevű gyógyszer, még a legmakacsabb gyomor, bél, epe, máj és vesebajokat is teljesen meggyógyítja fi0—15 esztendős, elhanyagolt betegségeknél is majdnem biztos a siker). Tekintettel arra, ho’y a központi ideg.endázert is megnyugtatja és a megzavart idegpárokat egyensúlyba hozza, a kezelés nemcsak véglegesen megszünteti a betegségei, hitnem már az első kezelési időszakban feloldja a görcsöket és megszünteti a fájdalmakat. A modern orvostudomány örömmel üdvözölte és használja ezt a nagyszerű, természetes gyógyszert, amelynek elnevezése „GASTRO Ü.“ és kapható a vezérktpviso lőnél: Császár gyógyszertár Bucureşti, Calea Victoriei 124, vidékre 130’— Lei utánvéttel küldi. ilyenek a feliratuk, legalább az idegen forgalmú fővárosban miért nincsenek latin betűs feliratok? H-u az elemi és középiskolában már ezt az ábécét használják, legalább egyetemi tankönyvekben, tudományos müvekben miért nem térnek át a latin betűkre? — A mi tradícióink közösek az egész néppel és ebben a tekintetben nincs különbség műveltségi rétegeink és helységeink között — volt a határozott önérzetes válasz. Harmadik apró megfigyelés: A bulgárok politikus emberek, franciául beszélnek, de német érzetmüek. Szófiával kapcsolatosan beszámolót kellene Írnom arról is, hogy mennyi kedvességgel és szeretettel fogadott ott bennünket az állami hatóság, az egyház, az ifjúság és a bulgár társadalom egyaránt. De most tanultam egy bulgár közmondást: „Ha két nyutat. kergetsz, egyiket sem fogod meg“ . . . Nem akarok ebbe a hibába esni s inkább a következő alkalomra halasztóm az erről való beszámolót. Biró István. SZÁMOS NŐI BAJNÁL reagál, éhgyomorra félpehárnyi természetes „FERENC JÓZSEF4 keserüviz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a- belek tartalmát felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. A nő- gyógyászati klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy az igen enyhe hatású FERENC JÓZSEF vjzet különösen a szülészeti osztályon, a legjobb eredménnyel alkalmazzák. Sikkasztás miatt letartóztatott tanárnő. Bucuresti-ből jelentik: ,A Cernăuti-i leány- liceumban 25 ezer lej tűnt el az iskolai pénztárból. A bevezetett nyomozás során megállapítást nyert, hogy a helyzettel teljesen ismerős egyén követte el a betörést úgy, hogy a pénztárhelyiséget és pénzszekrény! saját kulcsával kinyitotta. A rendőrség a felmerült bizonyítékok alapján Augustina Chirilov tanárnőt, a líceum pénztárosát letartóztatta és átadta az ügyészségnek. m műsorai SZERDA: CAPITOL-MOZGÓ: A KIS DORIT. Charles Dickens halhatatlan regénye után. Főszereplő: Anny Ondra, aki e szerepében utolérhetetlen. 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. TITOKZATOS ASSZONY. Lukács Pál, Elisa Landi, Warner Oland. II. ALEXANDRA. Jeritza Mária, Szőke Szakáll. III. MÁRMAROSI MEDVE — erőmüvész. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NE CSALD MEG A FÉRJED. Főszerepben: Raoul Roulien és Rosita Moreno. II. A HÁRMAS GYILKOS. Fősz. William Powel. Előadások: 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: ELSŐ MEG A MÁSODIK! Főszerepben Clark Gable és Joan Crawford. Csütörtöktől: Premier: TETEMRE - HÍVÁS. Fősz. William Powell és Myrna Loy. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. CLEOPATRA. A Ben-Hur testvérfilmje. Fősz. Claudette Colbert. II. BARCAROLA. Fősz. Gustav Fröhlich. Kezdete: Cleopatra: 3.20, 6.20, 9.30. Barcarola: 5, 8, 11 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: A VÖRÖSBÖRÜ ASZ- SZONY. Főszereplők: Sylvia Sidney és Gene Raymond. Csütörtöktől: BENGALI. Gary Cooper-el.
