Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-15 / 185. szám

1 9 3 f MugrtMzt na 13. wmmmmwmmmmmmmmmm BLLBNZBK- • • tgysztr becsapták az „éppen olyan jó“ jelszóval. Egyszer Ve ibbbi so/?ű/ Aíosf mű'r megtanulta, hogy a NlVEA-kréme és NIVEA-otaj az egyetlen, eucerittartalmu készítmény az egész világon. íMi is az Eucerit?,.. kérdi. Az Eucerit egy olyan készítmény. mely a természetes bőrzsiradékkal■ rokon é* majdnem tökéletesen azonos fizikai és fiziológiai tulajdonságokkal Hr. M bőr a NI VE A-készítmény eket éppen az Eucerit tartalmánál Jogva magába szívja^ tíz behatol a legalsó bor rétegekig, megerősíti, fokozna a sejtkég&q4£$. ki igjh elősegíti a bőr ujjáképzögeséf megfjataloűqsgJU UTINAPLÓ: Sibiu, az erdélyi szászság legerősebb bástyája-nyáron...------- ■■Cd——------­Riport Fabritiusról, aki már békés húrokat penget, a minta­vásárról, amely Erdély Lipcséjévé lépteti elő ezt a várost és sok más érdekes apróságról... g ................... MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ A jeliünk- Inspektorok. — Kom* muuirmus. PREZENTUL: 1 la nem w történt volna u :: ans. ter panama, akkor is napirendre kellett volna tűzni a Banca National* ügyét. Mindé. ckelőtt le kell szögezni, hogy a jegybank nem . !k••!mázkodik az ország agrun jóllétéhez. ■— Ez .ni uivig, többször beszéltünk mái rola. — A banca Naţionala a s'tabtHzicuS alkalmával csak minima , mértékben tett eleget kötelességének mező.-,i.'.víggal szemben. A Banca Naţionala alapszabályát Vintila Br.u fe-nu vezetésével a libr­is jv.-.rt eh ge» ta ki. Ezt aztán bemutatták 14 küllőiéi: jegybank igazgatécságáivak, melyek meg­ígérték. hogy erkölcsi támogatást fognak nyuj. tani a lej tahi: záciojanak tenntartására. Csupán ugs leli tett volna az alapszaballyokon váltó*, üt: 'kát eszközölni, ha a .stabilizációt kockáz­tat kik, amit viszont nem volt szabad késleltet­ni. mert ez a lej katasztrófáját jelentette volna. Ma már ismerjük ,1 tényeket- A Banca Naţiona­la tartalékait még a stabilizáció előtt felhasznál, tz.k a lej fiktív árfolyamának fenntartására, hogy \ sziliben tűnjék lek mintha ténylegesen sta. öövák ve Ina. Tgv csak kevés lényeges válto­zásra kerülhetett sor a jegybankban, pedig való­iban nem lehet tovább nélkülözői már a ra­dikális reformokat. Ezt egyébként a külföldi pénzügyi szakértők is követelték. A jegybank vezetését szakemberekre kell bízni. Az ügy igen . ürgős, mert a Banca Naţionala csorbult tekin. télyét vissza kell szerezni. LUPTA: Bizonyos idő óta megszakítás né!, kiül tart a hivatalos pénzek e'sikkasztása. A na­pilapok hír-rovata mindennap jelenti, hogy va. lamelyik sikkasztó köztisztviselő öngyilkosságot követett el. A Bucureşti.! sikkasztó köztisztvise­lő öngyilkosságot követett el. A Bucuresti-i ke­reskedelmi törvényszéken történt sikkasztás nem áll egyedül- Felhívja azonban a figyelmet arr1, hogy jó lesz a dolgok mélyére nézni ott, ahol becsületre és rendre volna szükségünk. — Mindenekelőtt a szerencsétlen esetekkel kapcso­latban meg kell álíapitani. hogy nem elégséges az ellenőrzés közhivatalainkban. Annak dacára, hogy valóságos inspektor.hadseregünk van, ezek egyrésze nem végzi becsületesen az ellenőrzés munkáját s a hanyagság talál védelemre soraik­ban. Nem egyszer fordult már elő, hogy a kon. trolok és inspektorok becstelen embereket tolták előre a becsületesekkel szemben. így történik az­tán, hogy ereken át ellenőrzés nélkül kezelnek közpénztárat, s csak vélelennek köszönhetők a leleplezések. Ezért van, hogy az adózók oly ne­hezen tesznek eleget kötelességüknek. Most, mi­kor ismét állami hivatalok egyszerűsítéséről van szó, jó lesz, ha nagyobb figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. ROMANUL: (A liberális-párt egyik tekinté. Íves csoportjának hivatalosa): A kommunista propaganda eredménytelenséggel záruk és így megváltoztatták taktikájukat. A középutat vá­lasztották. Dimitroff ajánlotta, hogy a kom­munisták fogjanak össze a szocialistákkal, de­mokratákkal és liberáilisokkal is a fasiszmus el. len. Mily könnyű lett volna ezt néhány évvel előbb .megtenni! Akkor a kommunista párt volt leghatalmasabb Németországban, Franciaország­ban pedig kormányra kerülhettek volna a de­mokratákkal. Ugyanez volt a helyzet Angliában. Aztán a többi országokban: Csehszlovákiában, Bulgáriában, Görögországban, Ausztriában ' is jól szervezett munki&ságról lehetett beszélni. — Ma? A kommunizmus fenntartása egyedül a há­borútól való félelem kérdésébe van kapcsolva. Marcel Cachin mondta Moszkvában: „Fogjunk össze mindnyájan azok, kik a háború ellen va­gyunk. Nem ismerhetünk más politikát.“ A VII. kommunista nemzetközi kongresszus antifasiszta határozata gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket. Attól lehet tartani, hogy a forma- változás mellett a lényeg ugyanaz s épp oly veszélyes maradt. legújabb augusztusi száma megjelent a kö­vetkező tartalommal: Nyári ruhák, első őszi modellek, prémdiszes ruhák és komplék, ka­bátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké- zimunkaiv. Gyermekruhák. Kézimunkák. Kö­vetkező rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virág- ápolás, befőzés, őszi nagytakarítás, bridzs­tanfolyam. modern szépségápolás, receptek, anyai örömök, anyai kötelességek, nyeskoszt, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ára 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabé- Jyegben. Kapható és megrendelhető: Ellen­zék könyvosztálya Cluj. Piaţa Unirii. Előfi­zetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egész­évre 240 lej. SIBIU. (Az Ellenzék kiküldött munkatár­sától.) Nyár, fülledi meleg nyár van, ezt már Gopsa-Micatól kezdve tapasztalom a si- biui vonaton, meri mindegyik állomáson tu­ristakosztümben, kis batyukkal a hátukon kisebb-nagyobb szász-familiák kapaszkod­nak fel a vonatra, amelyek mind a Sibiu melletti sósfürdöbe, Ocna-Sibiului-ba igye­keznek. A vonat annyira tele van fürdőzőkkel, aki­ket mindjárt első meglátásra meg lehet is­merni, hogy önként és jogosan feltesszük ezt a kérdést: vájjon ki van otthon Sibiuban? Senki, felel kérdésünkre egy ismert hang- versenyrendező iroda vezetője, akit egy Er­délyben turnézó külföldi művész megbízá­sából kérdezünk meg arra vonatkozólag, hogy érdemes lenne-e most Sibiuban hang­versenyt tartani. Tiz embernél többet nem garantálok, fe­leli rezignáltan informátorom, mert a szász természeténél fogva nem ül be semmiféle terembe augusztusban, hanem minden sza­bad percét a természetben tölti. Sibiu tehát most üres? — kérdezzük. Ami benszülöttjeit illeti, igen — hangzik a válasz. Az ami az utcákon, éttermekben, szórakozóhelyeken látható, az idegenforga­lom, amely nagyrészben a mintavásár nyo­mán jött össze . . . Állandó mintavásár — erdélyi városban . . . Ha már itt tartunk és ha már mi is az idegenforgalom elvét akarjuk követni Sibiu­ban, megnézzük a mintavásárt. Esett már szó a sibiui mintavásár megnyi­tásáról és annak látnivalóiról e lap hasáb­jain. Ezért most csak néhány kommentárt, halk reflexiót akarunk fűzni a sibiui min- tavásárlioz, amely most évenkint megismét­lődő eseménye az erdélyi szászság citadellá­jának. Három évvel ezelőtt a sibiui iparkamara buzgó vezetősége merész ötlet előkészítésé­hez fogott. Megrendezte a mintavásárt, mely­nek keretei az első években nem mulLák fe­lül az eddigi erdélyi mintavásárok méreteit. Az első mintavásárnak szokatlan sikere volt. Majdnem az ország minden egyes részéből összegyűltek a kiállítók és a kiállítást mint­egy 40 ezren látogatták meg. Az első sikeren felbuzdulva, az iparkama­ra vezetősége elhatározta most már, hogy a próbaképen megrendezett mintavásárt állan­dósítja. Ebben az elgondolásban az iparka­mara vezetőségét több szempont vezette. A kontingentálás következtében a külföldi ! ipari termékek behozatala nagyon megnehe­zedett. Van azonban az országban sok olyan ipari termelő réteg, amely pótolni tudná a külföldi szükségleteket. Ezeknek a termelő­képességét azonban nem ismeri az erdélyi vásárlóközönség. Ha a sibiui mintavásár egész Erdély ipari termelését magában foglalná és ez tulajdon- képen a sibiui mintavásár rendezőségének elgondolása, akkor az erdélyi vásárló nem törődnék a kontingentálási törvény akadá­lyaival, hanem a sibiui mintavásárra bízná magát. A másik elgondolás szerint Sibiu eddig érthetetlen okokból elhanyagolt idegenfor­galmát kívánnák az illetékesek fellenditeni, mert a város és környéke földrajzi fekvé­sénél fogva a kirándulóknak a legtöbb szó­rakozást nyújthatja. Az idén rendezte meg a sibiui iparkamara immár a harmadik minlavásárt, amelynek erkölcsi és anyagi sikere most sem maradt el. Sibiuban tehát megvalósították az éven­kint megismétlődő állandó mintavásárt, amely elöbb-utóbb Erdély Lipcséjévé lép­teti elő ezt a várost, amelynek német koloritja így újabb szint nyert. A sibiui mintavásár osztatlan sikere talán felébreszti a többi erdélyi városokat is, ame­lyeknél csak terv, merész és meddő ábrán­dozás maradt évről-évre a mintavásár meg­rendezése . . . Fabritius mérsékelt húrokat penget . . . Pár nappal ezelőtt hatalmas politikai gyű­lésen találkozott az erdélyi szászság Sibiu­ban. Tulajdonképen ez alkalommal mutat­kozott be először az erdélyi szász néptömeg uj vezetője Fabritius, uj minőségében. Mert hiszen azelőtt is ismertük. Mintegy két éve bukkant fel az erdélyi szász kisebb­ségi politikában a Fabritius-név, amely mö­gött egy tartalékos kapitány, puffogó és sok­szor üres frázisai húzódnak meg. Egy évvel ezelőtt azonban Fabritius az élre került. A hitlerizmus általános konjunktúrájában, a német nemzeti szociálizmus „vezérképvise­lőjévé“ léptették elő Erdélyben a nyugalma­zott kapitányt, aki diktátori allűrökkel és pózokkal ragadta magához a hatalmat. Fabritius teljesen lemásolta az igazi „Füh­rer“ összes ténykedéseit és igy történhetett meg, hogy a sibiui ,,Führer^-nek abban az időben a Főtér egyik házának emeletén, külön pa­rancsnoksága, adjutánsai és frontharcosai voltak. Már akkor megkísérelte e sorok Írója, hogy m az erdélyi v.áa/a&g ezm Ardtk<i figurájától nyilatkozatot kapjon. Fabritius akkor nem is fogadott, hanem kiizente: magyar lap számára iiinrnrn man da ni val ám . . . Most is ugyanez volt a válasz, bár azóta Fabritius érdekes politikai skálát futott be. Mint ismeretes, a vasgárdista é.s többi jobb oldali szervezet betiltása nyomán, a korrnánv a szász nemzeti szociálist» szervezeteket is betiltotta. Nem tudjuk, mennyire és miként sikerült a hatóságoknak ezt a mozgalmat lik­vidálni, nem tudjuk, hogy folyik-e földalatti munka ezekben a szervezetekben, tény azon­ban az. hogy Fabritius az erdélyi Führer, ta­karódét fújt . . , A taktika helyes volt. Fabritius tudta, hogy a nemzeti szociálizmus rokonszenves atmoszférában cd fogja nyerni előbb-utóbb a szász kisebbség vezetését. Előbb harcias volt. A mérsékeltebb irányzatok képviselői­vel és magával Glondys püspökkel is sorban összeveszett és nemzeti szociálist:! program­jával kivívta magának a sikert: az erdélyi össz-németség legfelsőbb vezetését. Ebben a méltóságban azonban, nagyon hídyes meglátásokkal, Fabritius, az egykori hitlerista Führer, a megváltozott körülmé­nyekhez alkalmazkodva, más húrokat pen­get. A legutóbbi nagy népgyülésen is a mér­sékelt irányzat mellett lett hitvallást, mert meg van győződve arról, hogy csak ez az irányzat képes fenntartani a törhetetlen szász népegységet. Fabritius alvezérei Gust Valdemár, aki most megkeritette magának a barcasági szász körzetet és annak napilapját, a ..Kronstaedter Zeitung“-ot és a többiek pedig csalódottan szisszentek fel. Árulást emlegetnek, alvezé­rekből vezérekké, illetőleg csak „trónköve­telőkké“ léptek elő és változatlanul, nagv dobbal és puffogó demogógiával hirdetik a nemzeti szociálizmus egyedül „megváltó“ eszméit . . . Fabritius pedig, aki eddig maga is támad­ta Hans Otto Rothot és az erdélyi szászság többi konzervatív vezetőit, nem fél a leszá­molástól. . . Az erdélyi szászság bizalma mellette van és most már nem függ valószínűleg a Har­madik Birodalom utasításaitól . . . Megszűnt a hozomány-probléma... Női olvasóim valószinüleg örömmel ve­szik az alábbi következő tiszteletteljes beje­lentésemet: Megszűnt a hozomány-probléma. Legalább is ezt hirdeti egy német, évek óta fennálló sibiui egyesület, a „Heiratshilfe (há­zassági kisegitő), amelynek az ország sok vá­rosában van már fiókja. Az uj és rendkívül érdekes egyesület pro­gramja abból az ötletből indult ki, hogv ha van „temetkezési egyesület“ (milyen gro­teszk gondolatpárositás), akkor, miért ne lenne kiházasitási kisegitő egylet is. Hiszen a humoristák szerint a házasság is halál — vagy legjobb esetben baleset, amelyet szin­tén be lehet biztosítani. És ebből az ötletből kiindulva, megszü­letet az egylet, amelynek minden egyes tagja száz lej beiratási dijat és havi húsz lej tag­sági dijat fizet. És amikor férjhez megy, illetőleg megnősül, annyiszor száz lejt kap házassága napján nászaj. idékul, illetőleg hozományul, ahány tagja van az egyesü­letnek. Van az egyesületnek egynéhány furcsa sza­bálya is. Az egyesület tagjai hivatalból meg vannak hiva az uj házaspár esküvőjére. Tes­sék elképzelni, ha ezt a meghívást komolyan is vennék és többszázan tényleg megjelenné­nek az esküvőn? Egy érdekes statisztikai adat a még érde­kesebb egyesület történetéből. Az egyesület tagjainak kora nőknél 18-tól 54-ig, mig fér­fiaknál 23 évtől 58 éves korig terjed. Egy tiszteletteljes kérdés: Hát tulajdonké­pen mikor nő be az embereknek a fejük lá­gya?! . . . Benczel Béla.. AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents