Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-15 / 185. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. L G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály) Piaţa Unirii 9- száza. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. JLVJ, ÉVFOLYAM, 185. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2is, félévre ivnrs 84c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, sveuta şv pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözerteí tSwt. 1935 AUGUSZTUS 15. £22&2fZŰMZi£8SlE&m A HÁROMHATALMS ÉRTEKEZLET ELŐTT: Hajszálnyira sem enyhítettél* a tanaeshozásoh az olasz-abesszin viszályt Megérkezett Párisba a népes angol küldöttség. — tárgyalások a kulisszák Az olasz—-abesszin viszály újabb fejezetének az előzményeit éljük. Eden tegnap késő délután Parisba érkezett s ma 11 órakor kezdi meg tárgyalásait Lavallal. Aloisi csak csütörtökön jön, mert addigra formába önhetik a francia—angol megbeszéléseket. A háromhatalmi értekezlet pénteken lesz. Anglia rendkívüli erőfeszítéseket tesz érde­kében. A világsajtó és a külpolitikai tényezők az egyre feszülő légkörben nyilvánvaló söíétláiássa! mérlegelik a lehetőségeket, pedig most már a szóbeszéd is törekszik a bé­kére kedvező hangulatot teremteni. Sokat beszélnek a lappangó olaszországi elégüiet- leoségről s van magyarázat, amely az egész olasz—abesszin válság kiélezését az olasz belügyi és pénzügyi nehézségekkel magyarázza, amelyekről a háborúval igyekeznek a figyelmet eltéríteni. Az olasz Stefani-ügynökség outja a cáfolatokat: a kamatláb feleme­lése nem jelent fenyegető hiányt a költségvetésben; olasz hadkötelesek nem szöknek tiroli területekre; nem igaz, hogy a keletafrikai frontra induló katonák között elégü- letienség bukkant föl és síró olasz anyák a sínekre vetik magukat; ellenkezőleg, Olasz­országban óriási hangulat van. Az olasz sejtő kétségtelenül szelidebb húrokat penget és kijelenti, hogy Franciaország és Anglia keletafrikai érdekeit is mérlegelni, a békés meg­oldást előnyben kell részesíteni: ennek lehetősége Anglia kezében vau, amely nagy ha­tást gyakorolhat Abesszíniára. A legújabb hírek a következők: Megérkezett Parisba az angol küldöttség Pirandello uyilt levelet irt az Uaio közvéleményének az olasz—abesszin viszály ügyében. Termé­szetesen a művészet minden iráuytaai szép­ségével, de agyafúrt piraudelíoi logikával is. A levél eszerint szép és érdekes. Két esz­méje különösen föltetsző. Kérdezi, miért vi­seltetnek idegesen az Unióban az olaszok iránt, akik az egész Abesszíniát a fehér faj uralmába szeretnék juttatni és meggyökerez­tetni az Amerikában is uralkodó polgárosult- ságot? Az Unió százados erőfeszítésekkel a tizenhárom gyarmat keleti kis területéről az Atlanti-óceán meliől terjeszkedett foko­zatosan nyugat felé a prériken keresztül, a Csendes-óceánig. Hol és hogy van a réz- bérü? Aiig-alig lézeng, holott százmilliószám­ra volt és nem tízmilliós tömegben, mint a most esedékes keletafrikai színesek. Piran­dello másik gondolata talán még hatáso­sabb: Lincoln Ábrahám szellemét és müvét Idézi. Ez az elnök micsoda erőfeszítésre kényszerítette az Unió most északi államait az akkor ültetvényes déli államok ellen a négy esztendős polgárháborúban, a győze­lem végén a saját életét is föláldozva egy gyönyörű megjelenésű ripacs, Booth me­rénylete során. Igen, végét vetették a fehér testvéreknél szenvedő néger rabszolgák tűr­hetetlen sorsának. Abesszínia nagyrásze ke­gyetlenül leigázott hübértörzsek területe és az amharák dölyfös és kegyetlen hercegei, a rassok e jobbágyok mellett a lakosság má­sik 40 százalékát szörnyű rabszolgasorban tartják... Persze, Pirandello nem ismerte az amerikai néger protestáns püspöknek a nyilatkozatát, aki most a szabad egyházak budapesti nagy értekezletén népszerű lett érdekes megjelenésével és kiváló szónoki te­hetségével. Ez a fekete pap hatásosan kifejte­gette, hogy az abesszin keresztények lassan- \ lassan már végét vetik a rabszolgaság intéz- ! méfiyéuek, mikor fogják a poigárosultság 5 Világában a munkás néven szereplő rabot fölszabadítani? Bizonyára igaza vau Piracdellonak, főleg amikor- személyeskedve olvassa érveit az Unió fejére s igaza van az amerikai néger püspöknek, ha lehetőséget Iát benne, hogy az egyetlen szabad arfikai szines állam eset­leg Önmaga is megvalósíthatja divatos pol- gárosultságunk intézményeit, melyben végét vetheti a rabszolgaság rendszerének, külö­nösen ha müveit társadalmaink emberibb emberségének ténye és hatalma fogja segí­teni. Olaszországnak igaza van, amikor gaz­dasági érdekekből és a veszedelmesen sza­porodó lakosság kihelyezése céljából gyar­matokat akar, hiszen óriási gyarmatai vau­nak Angliának és Franciaországnak. De... nincs gyarmata Németországnak, amelynek a népe szintén nemzeti Iclkcsültségge! sza­porodik s ugyancsak rászorul a gyarmati nyerstermények áldására sereg más ország Európaszerte, amelynek nincs helye a forró nap alatt. És miért akar mindjárt egy fél Európával fölérő területet kapni az ivigy vagy kijátszott más államok élénk helyes­lését követelve és sértve az angol érdekeket, amelyek természetesen, mint az indiai példa bizonyítja, a benszülöttek épp oly gyűlöletét idézheti föl, mint ahogy ez ég már eleve Abesszíniában? És miért egy csapással, vak­merőén és hevesen? Vájjon általános emberi szempontból kedvező-e most az idő gyarmat- foglalásra? Fokozódik a világháborút lassan amúgy is érlelő feszült légkör. Nem ébred-e föl a feketék világbosszuja majd a fehérek ellen, amikor bujíogat a jövő század regé­nye: a sárga faj? Uj világháborúban pusz­tuljunk megint és a faji kérdés tragikumát árasszuk el az egész világra? Óh Írástudók újabb árulása!... Ámde a világtörténelem sodrát nem az j irók szépített okoskodása, nem a fekete pa- j pok fájdalmas kenetessége intézi. Még ke- j vésbé az emberbarátok vizenyős érzelgős- j sége. A vas kényszer és az önző szükség \ dönt s a rokon vagy ellenszenvet a külküz- j életben kezdeményezők és vállalkozók iránt S — most ezeket az olasz képviseli — a jól j felfogott érdek szabályozza. Az Írás és szó ízetlen fölösleg? Nem. A lépéseket előzni és követni keil ősi ösztön parancsára. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Eden s a feltűnően nagy méretű angol küldöttség Pa­risba érkezett. Eden és Vansittard külügyi államtitkár, továbbá Hankey: Eden magán­titkára és Strang: Angliának a Népszövetség mellé kirendelt állandó képviselője az angol követségen szállt meg, ahol Clark angol nagykövettel a késő éjszakáig terjedő tanács­kozás folyt. A küldöttségbe sok külügyi és gyarmatügyi szakértő van. Ugyan eoben az időben Rómában is szakadatlan tanácskozá­sok, folytak: Mussolini értekezett Chambrun francia nagykövettel, Suvich külügyi állam­titkárral és Aloisi báróval, aki csütörtökön megy egy kisebb olasz delegációval Parisba. A francia lapok londoni értesülése szerint, ha a pénteken kezdődő tárgyalások nehezül­nének, akkor Baldwin miniszterelnök is be­kapcsolódik az értekezletbe, aki most Aix les Bainben nyaral vagy pedig magához kéreti Edent és Chamberlaint, aki Svájcban üdül. Abesszínia függetlenségét védik az angolok PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia külügyi körök abban a meggyőződésben van­nak, hogy Anglia részéről nem lehet várni újabb kezdeményezést. Anglia változatlanul kitart az 1906. évi háromhatalmi egyezmény /+. cikke mellett, amely biztosítja Abesszínia függetlenségét és három gazdasági övre szab­ja a négus országát. A francia sajtó megjegy­zi, hogy Anglia nem volt mindig ilyen szi­gorú és nem mindig ragaszkodott ennyire a szerződések betüszerinti értelméhez. A meg­egyezésnek sok a nehézsége. Anglia tudatá­ban van ennek, de viszont a párisi értekez­let fontosságáról is. Erre mutat a rendkívüli nagy angol kül­döttség. A Paris Soir szerint a római sajtó a párisi értekezlethez nem fűz igazi re­ményt. A Reuter-ügynökség Eden elutazása kap­csán megállapítja, hogy az angol körök min- l dent el fognak követni, hogy a viszályt gaz­dasági engedmények utján megoldják, mert a fegyveres elintézés .szó szerint az egész vi­lágot lángba boríthatja. Meg kell egyezni az olaszokkal! LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Rot- hermere-sajtó erőteljesen képviseli most már az olaszokkal való föltétien megegyezés po­litikáját, amit a kormánypárt számos képvi­selője is óhajt. Kifejti, hogy Angliának abesz­sziniai érdekeit semmiféle veszedelem nem fenyegeti s igy semmi sem igazolná makacs ellenmondását. Ezeknek a lapoknak a föl­fogása szerint Edennek uj formulát kell ta­lálnia. A Daily Mail szerint csak pénteken reggel érkezik az olasz küldött­ség Párisba, hogy ne zavarja a francia— angol egyezkedést, amely tulajdonkép dönt az értekezlet sorsáról. Az olasz küldöttség tagjai Aloisin kívül Malesoonti gróf olasz nagykövet, Montagna államtanácsos, Gurneleschi külügyi osztály­főnök, Cerulli afrikai szakértő és Nestona tanár és természetesen di Cuztozza párisi nagykövet. Valószínűleg Cerutti lovag nagy­követ, akit Becsből áthelyeztek Párisba, szin­tén szerepet kap. Az abesszin küldöttség ugyanaz lesz, amely Scheweningenben is sze­BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A transzfer-panama ügyében a vizsgálóbíró ma fogju hivatalos jelentés szerint aláírni vád alá helyezési indítványát. Ez nem jelenti, hogy az ügyet végleg le­zárják. Csupán azon ügyekben fejezik be a vizsgálatot, melyekben feljelentést tettek a károsultak. Azt hiszik, hogy igy már szep­tember elején főtárgyalásra kerülhet az ügy az Ilfov-i törvényszéken, amennyiben a vád alá helyezési határozatot a feljelentők közül valamelyik cég meg nem támadja. Erre azon­ban nem lehel számítani. A belga szövőgyá­rak ugyanis határozottan kívánják, hogy Nacht és Vasilescu feleségei ellen is terjesz- szék ki a vádiratot. Ez azért fontos, mert a fekete-valutások ősi recept szerint az asszo­nyok nevére Írták azt a vagyont, amit a transzfer-panamával kicsalt pénzből szerez­tek. A károsultak kíváncsian várják a vád­beli cselekmény minősítését is Tony Iliescu szenátusi alel- nökre vonatkozóan. Nem mindegy, hogy ezt egyszerű kijárás­nak, vagy csalásnak tűi nősiti a vizsgálóbíró. repelt: Gaston Jeze, Dela Prodelle és Potter tanár. Itt jegyezzük meg, hogy egy londoni távirat szerint az angol kormány a három- hatalmi tanácskozás alatt is állandó össze­köttetésben marad az Egyesült-Államok kor­mányával. Egyre több jel bizonyítja, hogy a két angol—szász állam együttes politikát folytat ebben a kérdésben. Nem enyhült a feszültség PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A lapok nézete szerint nem lehet visszatérni az Eden- féle első tervre, amely többek között az an­gol Szomáli föld Szeila nevii kikötőjét akar­ja Abesszíniának juttatni kárpótlásul az Ogaden tartományról való lemondásért. A franciák nem rokonszenvezhetnek egy olyan tervvel, amelynek megoldása veszélyeztetné a közelben fekvő egyetlen francia kikötő: Dzsibuti életlehetőségeit. Különben is az egyetlen vasútvonal csak idevezet. Egy lon­doni távirat szerint a ma, szerdai reggeli lapok megállapítják, hogy az eddig folytatott külpolitikai eszmecse­rék során az olasz—abesszin viszályt egy hajszálnyival sem enyhítették. •BERN. (Az Ellenzék távirata.) A svájci távirati ügynökség a leghatározottabban megcáfolja a hirt, hogy a társaság, amely az Addis-Abebat Szudánnal és Egyiptommal összekötő ut építésére engedélyt kapott, an­gol vállalat lenne és az üzletben az angol tőke játszaná a főszerepet. Ez a vállalkozás kizárólag svájci vállalkozás és a benne elhe­lyezett töke is svájci, itt professzióról és nem politikáról van szó. Az előbbi esetben ugyanis Tony Iliescu köny- nyen felmentést nyerhet a főtárgyaláson. Kedvezőtlen minősítés esetén tehát a belga szövőgyárak a vád alá helyező határozatnak ezt a részéi is megtámadják majd, mert anyagilag is felelőssé akarják lenni kárukért Tony Iliescut. Elkobozzák a 25 milliót? A Vasilescu lakásán feltalált pénzt az ügyészség bírói letétbe helyezte. .4 fekete-valutások által vásárolt bérpa­lotákat már zár alá vették s több, mint bizonyos, hogy ezeket el fogják árverezni. Kérdés azonban, mi fog történni az igy összegyűlt összeggel? A Tempo úgy tudja, hogy a Banca Naţionala a 25 millió lej el­kobzását kéri a bíróságtól. A jegybank ebben az esetben is azt az utat fogja követni, me­lyet mindig igénybe vett, midőn törvényelle­nes valuta-kivitel került szőnyegre. A bel­gák tehát csak ,,platonikus“ eredményt ér­nek el s a 25 millióból egy bánit sem kap­nak majd vissza, hiába hangoztatják, hogy veszteségük az ország tekintélyét csorbilja. (Folytatása a 8. oldalon) Ma adják ki a vádiratot a fekeáe-valaitásak ellen Bncuresti «gésa: közvélesuséBnye kíváncsian várja a bilsicseletíHirsémyelk minősítését. —- Szeptemberben akarjál* megtartani a főtárgyaiéit

Next

/
Thumbnails
Contents