Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-07 / 152. szám

* ELLENIEK 1935 IuIJub 7 annn nrvrf i AM . RIPORTJA A :lölJ ősaRyagánalí sromamÉikus vándora: a léé \ tudomány még mindig nincsen tisztában azzal, bogy minő szerepe van a jódnak az ember életében. I'/. az ibolyaszinii elem néha: méreg, máskor: cso­dás erejű medicina. Titkát száz év óta kutatják laboratóriumok lombikjai kö­zött a tudósok . . . ÓTÁTRAiFÍ'REl). 1935 július elején. (COPYR1GH 1 by .lói) ' Paál.) Goethe életrajzíróinak valamelyike részle­tesen beszámol egyik munkájában arról, hogy a tizenkilencedik század nagy klasszi­kusa aki nemcsak kutatója, hanem tudó­sa is volt a természet tudományának \V-i- mnrhan ámulatba ejtette a tudósokat a jeni gázaival végzett kísérleteivel. A jódnak, ennek a titokzatos elemnek iej- lelnie már Goethét is izgatta. Száz év alatt ezer meg ezer tudós kuta'la titkát a jódnak: és ma sem tudunk sokkal többet, mint amennyit a Faust Írója kidőlt.. Könyvtárak polcait töltik meg a könyvek, amiket a jódról összeírtak, de azért "tt tar­tunk még ma is, hogyha konkrét formában intézünk kérdést akármelyik egyetem tudós professzorához, a felelet, amelyet kapunk: sohasem lesz pozitiv állítás. . . . Földünk egyik legöregebb ösanyaga a jód és talán róla tudunk legkevesebbet . . . Ami a föld őskorából megmaradt... Mi hát a jód? Fenn a Magas Tátra égbe nyúló bércei kö­zött szerény elvonultságban él egy komoly tudós: Szász Emil dr.. az ótátrafiiredi Tátra Szanatórium igazgató főorvosa. Évek óta ku­tatja a jód titkát. Tudományos cikkei éppen úgy feltűnést keltettek a berlini Medizinische Klinik hasábjain, mint felolvasásai a berni nemzetközi golyva-kongresszuson, vagy Bu­dapesten az orvosi nagyhéten. Egyik dolgo­zószobájának fala tele van grafikonokkal, tudományos ábrákkal, amiket ő készített el. Hajnalban kel és késő este tér csak nyugo­vóra. Idejének minden szabad percét kutatá­saira forditja. Vele beszélgettem erről a problémáról. Ezeket mondotta nekem: Mi a jód? Klem. Rejtelmes, titokzatos, telelte szapora elem. ösanyag. Minden geo­lógiai korszakot megelőzően olt volt mar a föld születésénél. Az. eogeában Így nevezi a tudomány azt a gázszerii üsanyagot, ami­ből üsszesiirüsités után a föld keletkezeti már nagy szerepe volt a jódnak. O tette ki a spirális gáz nagyon nagy részét. Azután el­oszlott a földön mindenfelé. Es megállapítot­ta a tudomány, hogy ezen a földön nincsen sehol egyetlen (ingni/, amiben ne lenne jód! A vízben, a levegőben, a tengerben, a fű­szálban, amely észrevétlenül bújik ki a tőid­ből. a szerelmes szóban, amit holdvilágos estén suttogva mondanak ki csöndes tópar­ton.. az örök hó alatt megbújó műszálon, a nyíló rózsabitnbón. az országút porában: mindenütt ott van a jód . . . — Tisztán sehol se fordul elő. Csak vegyii- leteiben. Ha aztán a kémia tisztán állítja elő, akkor ibolyaszinii kristályokat kapunk, ezek hasonlítanak a kálium hypermungán- hoz. Kézre téve: gyorsan elpárolognak. IImi- lyas/inü gázok alakjában szállnak el a leve­gőben. Ez az. ibolya szili jellemzője a jód­nak. Innen is kapta a nevét. Az ibolyaszin görög neve: jód . . . — Az ember életében talán legnagyobb szerepe van a jódnak. Hogy azonban jód- hiány, vagy jód-tultengés okoz-e rendellenes­ségeket: ezzel még nincsen tisztában a tudo­mány. Laikusok számára nem is szeretnék beszélni erről. Elégedjünk meg azzal: ahol a jód nem normális mértékben jut el a szer­vezetbe, ott betegségek keletkeznek. Ezek a betegségek: a golyva, a kretenizmus és az a betegség, amit általában Basedow-kórnak ne­vezünk. Vannak például Svájcban egyes he­lyek. ahol a viz. összetétele olyan, hogy a vi­dék egész lakossága vagy kretén, vagy goly­vában szenved . . . A százesztendős Basedow-kór Colecturile principale din Ardeal, Banat şi Bucovina — A pécsi egyetem tanársegédével, Schaf­fer László doktorral évek óta párhuzamosan végzünk kísérleteket. Közöljük egymással az anyagot és összehasonlításokat végzünk. Ezek a kísérletek orvosi szempontból figye- lemreméltó eredményekkel jártak. ... A komoly tudós azt mondja: figye­lemreméltó eredmények. A riporter nyugod­tan használhat más kifejezést: szenzációs az, amit ez a két orvos megállapított. A jóddal való kezelésnek uj irányt szabtak Tátrafüre­den és Pécset. — Száz éve van annak — folytatta érde­kes előadását Szász főorvos ur —, hogy Gra­ves 1835-ben elsőnek irta le a Basedow-kórt. Az első klasszikus leírás 1840-ben látott nap­világot. A betegség azonban öreg: ismerték más néven, még mielőtt a jódot felfedezték volna. A jódot egy párisi salétromgyáros, I Bernhard Courtois állította elő elsőizben 1811-ben. Tudjuk azonban, hogy a kínaiak jódtartalmú tengeri szivacsokat már évtize­dek óta eredményesen használnak Basedow- megbetegedéseknél és tudjuk azt is, hogy Galienus az asztmánál, Hypokrates pedig a sebkezelésnél használta a jódot. — A Basedow-kór nevét Basedow-német orvostól kapta, ő állitotta fel elsőizben a merseburgi-triász néven ismert szabályokat: a kór ismérvei: a kidülledt szem. a pajzsmi­rigy megduzzadása és a szivdobogás. Mind­ezek következményei ama zavaroknak, ame­lyeket a jód okoz az anyagcserében. Mi hát a szerepe a jódnak az ember éleiében? — Nehéz felelni erre a kérdésre. Egy bi­zonyos: életünk minden megnyilvánulásában szerepe van a jódnak. A jód puszta jelenléte élénkíti a vegyi folyamatokat. Megkönnyiti az oxidációt. Ha költő lennék, azt mondanám, hogy a jódnak még az ember szerelmi életé­ben is szerepe van. Azok az emberek, akik sok zöldfőzeléket esznek: több jódot vesz­nek magukba. Hol dolgozza fel a szervezet a jódot: ez még kérdés, bizonyos, hogy ennél a munkánál legfontosabb szerepe a pajzsmi­rigynek van. Bizonyos, hogy a könnyen élő, jókedélyü, optimista emberek nehezebben kapnak Basedow-kórt, mint azok, akik skru- pulozusak és nagyobb lelkiismeretességgel járják az élet útjait. — Ha valaki hirtelen izgalomba jön: máris megkapta a Basedow-kórt. Szeme ki­dülled, szive szaporán dobog. De: mindez az izgalom megszűntével eltűnik. Ez az egészséges emberek privilégiuma. Akinél a jód rendellenességet okoz: ott a kór állan­dósul. Mitől lehet Basedowot kapni? Egy új­ságcikk keretében ezt a kérdést nem lehet tárgyalni. Elég annyi: tudok esetről, ahol egyszerű, jóddal végzett sebkezelés liasedoiv- kórt okozott . . . Szenzációs kísérletek — A kísérletek, amiket én Sehäffer kolle­gával együtt végeztem, egészen uj keretek között mozognak. Mi azt kutattuk, hogy mi­lyen utón és milyen mennyiségben távozik a jód oz egészséges és a beteg emberből. Ké­szülékeink segítségével a távozó jód meny- nyiségét gammákban tudjuk mérni. A gam­ma = a miligramm ezredrésze, tehát határ­talan kicsi, mikroszkopikus mennyiség. Ezek a kísérletek uj oldaláról igyekeznek megvilá­gítani a problémát és az eredmények, ami­ket elértünk, figyelmet váltottak ki orvosi körökben. — Mi állapítottuk meg azt, hogy az egész­séges ember jódbevétele fedezi a jódkiadá- sát. Az egészséges ember hetven óra alatt annyi jódot ad ki a tüdején, veséjén, bőrén és belein át, amennyit ugyanezen idő alatt a szervezete számára felvesz. A beteg jód-mér- lege passzív, a beteg több jódot ad ki, mint amennyit bevesz. Honnan fedezi ezt a hi­ányt? A szervezetéből. És ez a passzivitás a betegségének az oka . . . — Kísérleteim során más érdekes felfede­zést is tettem. Megállapítottam, hogy a kivá­lasztás helye se egyezik az egészséges és a beteg embernél, ellenben: a golyvás ember jódkiválasztása ugyanott történik, mint an­nál, aki Basedowban szenved és csak a ki­választás mennyisége egyezik meg az egész­séges ember által kiválasztott jód mennyisé­gével. A golyva tehát: középút az egészséges ember és a Basedow-kór között. — A legérdekesebb eredményeket azonban kétségkívül annál a kérdésnél értük el, ahol összehasonlítottuk a pécsi eredményeket a tátraiakkal. — Azt tudjuk jól, hogy a Basedow-kór kezelésénél már régebb idő óta érnek el ör­vendetes eredményeket a magaslati kúrával. Erről a terápiáról sok munka jelent meg már eddig. Azonban: senki se hasonlította Arad Banca Goldschmidt Casa de Păstrare Generală din Arad S. A. Braşov „Fortuna“ Alex. Enkelhardt Cernăuţi Banca Comercială Naţională Banca Oehlgisser & Horowitz Alfred Noe. Cluj Banca Iliescu össze a magaslati helyek jód-kiválasztását a normális fekvésű helyek jódkiválasztásával. A sovány levegő titkai . . . Mutatja a dolgozószobája falán lógó táb­lákat és magyaráz: — Tessék nézni: A Basedowos beteg a Tátrában a bőrön át jódmennviségének bét százalékát adja ki. ezzel szemben Pécset harminchárom százalék jód távozik el tőle ezen a módon. A Tátrában a beteg szervezete kiad 122 gamma jódot, Pécset 219 gammát. Hallatlanul nagy differenciák. Mi ennek az i oka? Két tényező: az oxigénben szegény le­vegő és a fény. A Tátra levegőjének oxigén hiánya a szövetnedvek savanyu vegyhatását a normális felé hajtja. Itt sokkal szaporáb­ban kell lélekzeni az embereknek, mint „oda­lenn", ennélfogva a lélekzés intenzivebben történik a tüdőn keresztül. A jód ezáltal le­kötődik. A fénynek még nagyobb a gyógy- hatása. Kísérleteim beigazolták, hogyha egy í állatot állandóan sötét helyen tartunk, ak­kor olyan pajzsmirigyet kap, amilyent a Ba- sedow-hetegeknél találunk. Tegyük ezt az ál- i latot kvarclámpa fénye alá: pajzsmirigye új­ra normális lesz. Az ultraibolya-fény, amely­nek a Basedow-kór gyógyításánál jelentős j szerepe van, fokozottan fordul elő nálunk, ez is egyik oka annak, hogy eredményeink annyira különböznek a pécsiektől. — Mi tehát az eredmény? Itt a Basedow- beteg kevesebb jódot ad ki- mint alacsonyab­ban és igy akaratlanul is jód-kurát végez, anélkül azonban, hogy mesterségesen kapna jódot. Mert ez: nagyon nehéz és körülményes munka . „ „ * Két tudós: az egyik fennt a Magas Tát­rában, a másik a pécsi egyetem laboratóriu­C I u j Econojnia Institutul Comercial de Credit Oradea Banca Dacia Union Tg. Mureş Ernest Révész Timişoara Banca Centrală Banca de Scont Banca Timişoarei mában lombikok fölé hajol. Elképzelhetetlenül pontos mérlegek a mi­ligramm ezredrészeit mérik, mennyiségét an­nak az ibolyaszinü jódnak, ami a szervezet ezernyi csatornáján visszaszáll a földre, hogy a levesen, főzeléken, üdítő friss vizen, a sze­relmes asszony csókján keresztül újra visz- szajöjjön hozzánk . . . Évmillió esztendők óta végzi titokzatos útját a földön az ibolyaszinü titok: a jód... Ez a két orvos egész sereg tudományos könyvet irt már tapasztalatairól. Ezekből a könyvekből én vajmi keveset értek. Itt fekszenek előttem: még annyi fáradt­ságot se vettem magamnak, hogy felvágjam az oldalakat. Hiába is olvasnám el őket. Talán el is aludnék este, az ágyban olva­sás közben. Én csak egyet tudok: amikor elbúcsúz­tam Ótátrafüreden Szász Emil doktortól, ak­kor vitte ki a tátrai villamos vasút állomá­sára az egyik volt páciens csomagját a sza­natórium szolgája. Ez az asszony hónapokkal előbb súlyos betegen került ide. És Szász doktor meggyógyította . . . A teóriája tehát: nemcsak elmélet . . . Betegek egészségesek lesznek azoktól a számoktól, amik ott futottak vonalakba előt­tem a főorvos dolgozószobájának falán. ... És ez az eredmény nekem, a riporter­nek többet jelent, mint az a sok könyv, amiből nem értek semmit . . . Áthelyezik a vámfőnököket. Bucuresti-ből jelentik: A Curentul értesülése szerint a pénzügyminiszter áthelyezi mindazokat a vámtisztviselőket, akik három év óta egy helyen vannak szolgálatban. A lap szerint egyébként is nagyarányú áthelyezéseket esz­közölnek rövidesen a vámhivatalokban. A pénzügyminiszter rendelkezését bizonyára az indokolja, hogy a vámhivatali tisztviselők a lakossággal nagyon összebarátkoznak s igy állami érdeket képez a vámhivatalnokok időnkénti kicserélése. KEDDEN, 1 SZERDÁN, 9 JULIUsl— JULIUSl 9-én!1 10-én ?! Magyar Színházban BMii vidám esti Tréfák, jelenetek, egyfelvonásosok, aktuális konferanszok.— Jegvefe: 20—60 Sejigl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents