Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-07 / 152. szám
193$ lai lua 7. BLLBNZÉK Élelmiszereket vásárolnak Romániában az Abesszínia ellen felvonuló olasz hadsereg számára Ä fizetés egyiptomi bankok utján történik BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz—abessziniai háborús készülődések a román piacon is éreztetik hatásukat. A Prezentul jelentése szerint egy alexandriai olasz cégtől ajánlat érkezett a román állatkiviteli szindikátushoz, mely szerint hajlandó volna 10 naponként 500 szarvasmarhát átvenni egy hónapon keresztül. Az olasz cég paszuly után is érdeklődik és bejelenti, hogy 100 vagon paszulyra volna szüksége. Az első szállítási feltétel az, hogy az ár Massaua afrikai (Eritrea) kikötőben értendő. A fizetést egyiptomi bankok előre meghitelezik. Az árut a Constantái olasz konzul jelenlétében lemérik és 6 százalékot számítanak le a súlyból apadás cimén. Az állatok szállítás közben történt elhullása az olasz céget terheli. Ugyanilyen ajánlatot tettek az olaszok bulgár cégeknek is. A szállítás Constanta— Massaua kikötő között a szuezi-csatorna dijával (5.75 aranyfrank tonnánként) együtt körülbelül 2 lejbe kerül élősúlyban kilogra- monként. A Prezentul úgy tudja, hogy román hivatalos helyről felkérték az Adis-Abebaban (Abesszínia fővárosa) székelő francia követséget, közölje azoknak az abessziniai cégeknek nevét, melyek román árut vásárolnának. Amennjüben kedvező ajánlatok érkeznek, könnyen fogják majd Constantából eljuttatni az árut Abesszíniába s erre a Szuez—Dzsi- buti — francia Szomali — Adis-Abeba utat tartják legalkalmasabbnak. Egyelőre azonban az olasz cégek mutatnak csak érdeklődést. A Prezentul úgy tudja, hogy az olasz hadsereg nagymennyiségű kukoricát vásárolt Jugoszláviában, hol a kukorica ára ennek következtében tonnánként 700 dinárról 880 dinárra emelkedett az utóbbi napokban annak dacára, hogy 30 ezer vagon eladó kukorica volt Jugoszláviában junius hóban. Az olasz hadsereg céljaira vásárolt kukorica egy részét Susakra szállították és onnan küldik tovább, másik részét pedig behajózták és Brailán keresztül viszik le Afrikába. '! fizetési egyezményeket km Eomáiia EfSvHeSs iurtalom — behozatali jutalom íB'UOUiREiSTl. .(Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés szerint tegnap este ülést tartott a kormány állandó gazdasági tanácsa a miniszterelnökségen oly célból, hogy a külföldre induló román kiküldötteknek utasi- tát adjon uj fizetési egyezmények kötésére vonatkozóan. Leon iparügyi államtitkár hétfőn indul Londonba. Le fogja tárgyalni a régebbi tartozások („arierat“) kiegyenlítésének ügyét s igyekezni fog Angliában piacot szerezni a román áruknak. Egy másik delegáció pénteken indul útba Párisba, ahol Ba- dulescu államtitkárt fogja bevárni s a francia kormánnyal kezdett tárgyalások befejezése után tovább fog menni Belgiumba és Svájcba, hogy a kifizetés módját uj egyezményekbe foglalja. Az uj egyezmények megkötéséig a kormány átmeneti intézkedéseket tett, mellyel a 44 százalékos felárra vonatkozó általános intézkedést a következőként módosította: A junius 10-iki uj rendszer értelmében kiviteli jutalék fizetendő a második kategóriába tartozó árucikkekért, amelyeknek a kivitele az 1934 november 1—1935 március 10. közötti időközben történt meg, valamint minden kivitelért, ami 1935 március 11. és 1935 julius 10. között történt, tekintet nélkül arra, hogy az ezen kivitelből származott devizák át lettek-e engedve a Banca Natio- nalának, vagy sem? Nem fizetik ezeket a jutalékokat az ezen időközökben olyan országokba történt kivitel után, amelyek nem fogadták el a kivitelből származó devizák magánkereskedelmi árusítását. Franciaország, Olaszország, Svájc hasonlóképen nem fizetnek jutalékot azokért a kivitelekért, amelyek olyan pénzekkel fizettettek, amelyek nem fordulnak elő az 1935 junius 11-iki 2532. számú minisztertanácsi határozat 2-ik szakaszában. Arieratnak tekintetnek azok a fizetési kötelezettségek, amelyek az 1934 november 1-ig megtörtént vagy a létező egyezményekben megjelölt időpontokig véghezvitt behozatalokból származnak. A Banca Naţionala jelezni fogja, hogy mily arányban lesz minden követelés kiegyenlíthető hivatalos árfolyamon minden ország számra? Hasonlóképen közölni fogja a Banca Naţionala, hogy minden követelés maradékából milyen arányban lesz még lehetséges a fizetés hivatalos árfolyamon? Miután hivatalos árfolyamon beszedte az őt még megillető összegeket az említett országokkal szemben fennálló hátrálékok és arie- rátok megmaradó része 44 százalékos jutalékkal fizettetik. A többi országoknál, ahol a román Nemzeti Banknak nincsenek a régi rezsim alapján hivatalos árfolyamon szerzett deviza- diszponibilitásai, az importőrök és adósok fizetni fogják az uj rendszer szerinti 44 százalékos prímát. A Banca Naţionala is köteles lesz kiviteli prímát fizetni, ezen devizák megszerzéséért. A bizottság elhatározta, hogy a kormány haladéktalanul kezdjen alkudozásokat az arierátok fizetésének hosszabb terminusra való részletezése céljából, a külkereskedelmi mérleg s a fizetések által eredményezett helyzethez viszonyítva. A kormány kiküldöttei jövő hét folyamán kezdik meg az erre vonatkozó tárgyalásokat. Ez az elintézés meg fogja könnyíteni a román adósok terheit, akik kötelesek fizetni a 44 százalékos jutalékot. Politikai vitából mérgezési vád ííph&pí eljárásra Helle a fóbia a lelesz megvádalOfál ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától. A J tábla ítéletet hozott abban az érdekes rá- | galmazási perben, amely annak idején a szilágysági görög keleti papság körében igen kínos feltűnést keltett. Az ügy előzményei a következők: Nedelcu Negroita és Stanciu Vasile lelkészek között állandó politikai vita folyt. A két lelkész más és más politikai pártnak volt a tagja és amikor összekerültek, igen heves jelenet fejlődött ki közöttük. Egy alkalommal annyira összekülönböztek, hogy attól a •naptól kezdve többé nem is beszéltek egymással. A politikai vitának tehát végesza- kadt, azonban ettől a naptól kezdve halálosan gyűlölték egymást. A mult évben feljelentés futott be a Cluj-i püspökség hivatalához, amely feljelentésben súlyos vádak hangzottak el Nedelcu Negroita ellen. A levélben azzal vádolják meg a papot, hogy káromkodik, átlcozódik és hogy Zalaun lakó sógorát megmérgezte. A feljelentést Stanciu Vasilie testvérbátyja Stanciu Alexa irta alá. Az egyházi hatóságok — a felsorolt vádak súlyosságára való tekintettel — természetesen a legszigorúbb vizsgálatot indították meg Nedelcu lelkész ellen. A vizsgálat azonban teljesen tisztázta a megvádolt papot, a kihallgatott tanuk éppen az ellen- 5 J kezőjét vallották, mint ami a feljelentésben I volt. A vizsgálat lefolytatása után Nedelcu Negroita feljelentést tett a rágalmazó levél aláírója, Stanciu Alexa ellen. A törvényszéken ekkor igen furcsa, de igen érdekes dolgok derültek ki. Ugyanis a feljelentés aláírója kijelentette, hogy a feljelentés szövegét nem ő, hanem öccse, Vasilie lelkész csinálta, ö csupán aláírta, de el sem olvasta. Stanciu Vasilie lelkész viszont azt állította, hogy — bár tudta mi van a feljelentésben — ezt nem ő, hanem Dociu Traian Zalau-i törvényszéki tisztviselő szerkesztette. Ezzel szemben Dociu vallomása azt állitja, hogy ő csupán a két Stanciu által megszövegezett feljelentést gépelte le. A törvényszék szembesítette a két testvért s vallomásukból megállapitódott, hogy Stanciu Alexa, a feljelentés aláírója pontosan tudta, mi van a feljelentésben. A törvényszék 8 napi fogházra Ítélte Stanciut, aki a táblához felebbezett, de felebbezett az ügyész is. így került az ügy az Oradea-i tábla elé, amely nyolc napról egy hónapra emelte fel Stanciu Alexa büntetését. Stanciu semmiségi panaszt jelentett be az Ítélet ellen. Még a legdrágább harisnya is olcsó, ha gyakran és gondosan mossa LUX szappan- pehely oldatban. A harisnya igy megőrzi rugékony- ságát és mindig olyan lesz mintha uj volna. Mennyibe kerül — fényié gesen-egy harisnya? MIT ÍR A ROMÁN SA1TÖ Érettségi. — A király $zava. — Koldusdiákok. — Olasz példa. — Maniu forradalma. — Nyugdíj. ADEVÉRÜL: Az egyik lap. a most tartott érettségi eredményével foglalkozik. A jelöltek úgyszólván semmit sem tudtak. Az egyik Bucu- resti-i líceumban nem tudták Erdély határait megjelölni. Nem ismerték az ország hegységeit és folyóit. Ki felelős ízért? Csak a tanulók hibásak, vagy a tanárok is? Vagy egész tanítási rendszerünket kell felelőssé teiini?' Mi hát a teendő? A közoktatásügyi minisztériumnak adjuk át a szót. Most már tisztábban látjuk az egyetemi oktatás bajait. Ez messziről, a líceumok padjaiból származik s nagyobb méretű, mint gondoltuk. ZORILE: A király egy Iasi-i küldöttségnek azt válaszolta, hogy a város fejlődésének hátra. ramaradását a nép passzív magatartása okozta. Az uralkodó is úgy látja, hogy a kollektiv ösz- szefogásban erő van. Joga van a népnek arra, hogy megmozduljon és kérjen. Ki merné ezt most már letagadni? Mégis vannak nálunk szőrszálhasogatók, akik a jószándék köntösében ezt kétségbe vonják. A király szavai jussanak eszükbe. Az a nép, amelyik nem mozdul meg, úgy jár, mint Xasi polgárai, nem tudja érvényesíteni az őt megillető jogokat. LUPTA: Felháborító eseteket hallunk a külföldön tartózkodó román diákok szenvedéseiről. A legutóbbi rendelkezések egészen megakasztották, hogy a szülők segítséget küldhessenek részükre. Azt mondják, hogy a szülőknek pénz- átutalás céljából ezelőtt egy hónappal beadott kérvényei máig sincsenek illetékes helyen elintézve. Kétségbeesett levelek érkeznek. Éhenhal- j nak a külföldön a román diákok. Vannak, akik lemondanak tanulmányaik folytatásáról és haza utaznak. Ez sem megy azonban könnyen, mert a Banca Naţionala annyit sem utal, ameny. nyi az utazás céljára elég volna. Ezt nem szabad tűrni. Kérjük a közoktatásügyi minisztert, lépjen azonnal közbe a- diákok érdekében. Ha külföldre engedték őket, akkor adjanak módot ahhoz is, hogy haza utazhassanak. Különben koldusbotra jutnak s ez kedvezőtlen színben tüntetné fel kormányunkat. CURENTUL: A Corriere della Sera hasábos cikkekben számol be arról, hogyan történt Lit- toriában és Sabandiában az aratás, melyben az idén is résztvett Mussolini munkásruhában. Az ő müve volt ugyanis a Róma körüli lápok le- csapolása. Elmondhatjuk a fascizmus 13-ik évében, hogy minden olasz állampolgár együttérez s Mussolini az eszményképe minden olasziíju- nak. Ez nem jelenti, hogy mindegyik vezér akar lenni. Mert ez nem a demagógiától, de különleges személyi érdekektől függ Itáliában. Minden ifjú haladni akar és telve van kitartással. TARA NOASTRA: Maniu azt mondta, hogy 120 év alatt 3 forradalom volt Erdélyben s hogy ennek említése nem jelenti azt, mintha most is forradalmat akarna. Tehát Maniu kijelenti, hogy más fegyver is áll rendelkezésére, de a forradalomról sem feledkezik meg. Dojara, Honiara és Avram Iancura célzott beszédében. Ezeknek a forradalmával fenyeget Maniu. A forradalomról nem beszélnek, azt csinálják. Ez egészen más lapra tartozik- Most csak azt szögezzük le, hogy Maniu forradalmat ígér. Hogyan? Mivel? És miért? A nemzeti célkitűzés nincs elérve? Hát nem ezért szenvedtek a generációk három forradalom alatt? Nincs földjük a falusiaknak? Nincs olyan fórum, mely igazságot adjon? Akkor miért mondja Maniu: „Sturm! Előre!“ forradalommal? Mert az alkotmánymódosítást nem akarja. Alkotmányt akar védeni forradalommal. Nem törvényes utón akarja az alkotmányt megvédeni, de törvénytelenséggel. Ez az egyik. Aztán: — Kivel akar együtt haladni? Madgearuval (szovjet hócipők)? Aurel Dobrescuval (Fagarasi erdők, ügyészség)? Boilával (Skoda)? S másokkal? Feje- tetejére akarja állítani az országot, Várjuk hát meg a forradalmat... UNIVERSUL: Azok a tisztviselők, akik nem sajátították el az állam nj^elvét, most nyugdíjba helyezésért folyamodnak. Orvosi bizonyítvány alapján kérik, hogy bocsássák őket a nyugdíj- törvény 14. paragrafusa értelmében bizottság elé, mely kérvényeiknek helyt adnak. A nyugdíjpénztárt valósággal megrohanták ilyen kérvényekkel. A pénzügyminiszter elrendelte ennek következtében, hogy azok a kisebbségi tisztviselők, akik nem ismerik az állam nyelvét, nem kérhetik nyugdijbahelyezésüket és az állami hivatalnokok szervezetéről szóló törvény értelmében helyettesítésükről kell gondoskodni. A nyugdíjpénztár közhírré tette a pénzügyminiszter rendeletét. Doktorráavatás. Diciosanmartin-ból jelenti tudósitónk: A Cluj-i egyetemen a közelmúltban avatták a jogtudományok doktorává Ivárpf Ferencet, Farkas Ernőt és Szőcs Ervint. Ugyancsak két Diciosanmartin-i fiatalembert: Farkas Gábort és Kárpf Lászlót avatták az orvostudományok doktorává a prágai német egyetemen. CSAK ÚGY JUTHAT VAGYONHOZ .. ., ha a BANCA ILIESCU S. A. CLUJ-náí egy szerencsés sorsjegyet vásárol. Képviselve mindenütt' i! 1935, JULIUS 15!!!
