Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-26 / 168. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.1Í3/1929. /. ... . Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. F;ókkiadóhivatal és könyvosztály: Pista Unirii 9. trim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ——^aOanmaBm auanamBoanoB I-VI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS PÉNTEK msssssmmm Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre 2to, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évrtxts ts pengő. A többi külföldi államokba csak a porcókülönbózectei täb'a. 1935 JULIUS 2 6. A Sárga Kína, az arany, a legkegyetlenebb H legnyugtala­nabb zsarnokunk megint megsebesült. Hála Istennek. Az olaszok szakították le most a pénzüket az aranyalapról. Bár mindenféle címen szeretnék elkenni vagy kendőzni ennek a ténynek igazi jellegét, pedig semmi szé- gyelnivaló sincs benne, sőt. Ma már a rövid- nadrágos pénzügyi tehetségek, a családi erő­vel, ifjú fővel a bankigazgató székbe heppe- nő fiatal óriások is tisztában vannak vele, hogy a pénzügyi válság csak akkor gyógyul meg, ha két babonától fogunk megszabadul­ni: az arany föltétien imádásától és a papír­pénz mesterséges szűkítésétől. Olaszország fennen hirdeti: fönntartom a 40 százalékos aranytakarót, megvédem a Ura külpiaci ár- szintjét, uj rendeletem a világért se letérés az aranyalapról, csupán egy félmilliárdos fize­tési kötelezettség sima elintézése. Pedig, aki ért a szóból, jól tudja, valójában megint egy állam tért le az aranyalapról, mást hirdető szépséges jelmezben. Csehország és Belgium nyomában egy nagyhatalom, amely már a nemzeti büszkeségből és a külsőség szenve­délyéből ragaszkodott az aranyhoz. Igaz, 5 sem engedte szabadjára ki a bank pincéjéből az aranyat, de legalább jó ezüstből vert ér­mekkel képviseltette. De mindegy az okadatolás, mindegy c ta­kargató beszéd. Rangrejtve is igaz, ami tör­tént; az olasz pénz kilépett az aranyágyból. Bölcsen. Mondhatnák — végre. Csehország és Belgium se akarta bevallani, mégis egész világ tudta, mit csinált okos belátással és elutasithatatlan kényszerből, pénzérték lerög- zitésének neve alatt. A külkereskedelmi for­galom megcsappanása vitte rá őket hosszú tusakodás után, Olaszországot pedig a há­borús élettel mindig együttjáró pénzügyi za­var, szintén súlyos belső emésztődés után. De ha két olyan gazdasági hatalmasság, mint Anglia és Amerika is annak idején, amikor persze mind a kettő nyíltan bevallotta, mi az ok és mi a cél, megtehette és ma is csinálja, miért habozni tovább másnak? Megtanultuk drága leckepénzért az uj gazdasági tételt: az arany csak akkor biztos fedezet, csak akkor pontos szabályozója értékmérésnek és a cse­rének, ha zavartalan éldegél a közgazdasági élet s ha nincs félelem a szivekben. Mihelyt beteg a gazdaság és félszben szurkolunk, az arany hanyat-homlok bolondul: többé nem segítő, nem barát, sőt ádáz ellenség: haza­áruló mód elbuvik, vagy megszökik. Igaza volt Mithridatesnek, a Kisázsiába tévedt nagy pusztai turánnak, amikor aranyat töltött az elfogott római prókonzul szájába, hadd lak­jék jól vele s tanítsa meg az emberiséget, hogy kár a végletekig törni magunkat útón­ná. Ez az olasz példa most éppen jókor jön, amikor Londonban a gazdasági világértekez­leten, Roosevelt uj . pénzügyi bölcseletével szervezkedve mereven szembeszálló arany arcvonal feje: Franciaország válságba kerül és még mindig makacsul védi a két babonát: az aranyat és a bankó pénzszűkét. Hátha 5 is kényszerül leszállani az aranytrónusról. Az olasz—abesszin viszály akár békésen, akár szűkén körülhatárolt háború módján intéződik el, talán nagy és általános haszon­nal fog járni. Megbuktatja most már végle­gesen az aranyalap arcvonalát és az arany- fedezet elvének a kizárólagosságát. Talán elő fogja segíteni a bimetalizmus, az arany-ezüst alap átmeneti rendszerét. Ez is könnyebbség lesz. Ha pedig csoda történnék s most már gőzerővel érkezne a tisztán nemzeti munkára és hasznos termelésre alapított uj pénzrend- 8t*r, akkor a fölgyulás következnék. Az aranylidérc leszállna mellünkről. Vége tenne a szívrohamnak, a fuldoklásoknak, bénulá­soknak. •< Toteren a hormány átszervezéséről tett javaslatot az inloiiil A mSniszi&relnök item a kormányt, hanem a párí­egységef akarja menteni BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Két nappal előbb már jelentettük, hogy küszö­bön áll a Tatarescu-kormány átszervezése. Tegnap délelőtt a miniszterelnök királyi kihallgatáson jelent meg s politikai körökben úgy tudják, hogy a kihallgatás a kormány átszervezésével volt összefüggés­ben. A miniszterelnök beszámolt az ural­kodónak a kormány belső helyzetéről I s rámutatott arra, hogyan szeretné az át- ! szervezés munkáját levezetni, miután nincs I egység a jelenlegi kormány kebelében. Ellen­zéki lapok úgy tudják, hogy gazdasági és ) pénzügyi indokai vannak Tatarescu elliatá­• rozásának. A kormány feje mindenekelőtt a í gabonaértékesítés módjával nincs megelé- j gedve. Tisztán látja, hogy a Sassu földmi- I velésügvi miniszter által életije léptetett renö- jj szernek nem lesz meg a kívánt eredménye • s hiábavaló minden fáradozása, ha Sassu > miniszter és Negura államtitkár álláspont- i jaikból nem engednek. így föltétlenül szük­ség van kicserélésükre. Ugyanez a helyzet Manolescu-Strunga szabadságon levő keres­kedelemügyi miniszterrel, aki féltékenykedik Costinescu dr. egészségügyi miniszterre és elégtételt követel. Tatarescu után Inculet belügyminiszter je­lent meg a Sinaia-i kastélyban kihallgatáson. Bucuresti-i lapok szerint nem fog könnyen menni a kormány átszervezése. A fiatal li­berális képviselők most feloszlatott ,,H“ csoportja ugyanis nincs még egészen eltemet­ve s a fiatalok ismét igényeket támasztanak Tatarescuval szemben. Erre vezethető vissza az a hir, hogy Bejan — a „H“ csoport egyik vezére — lép a kereskedelmi és ipari mi­niszter helyére. Bejan hadfelszerelési almi- niszter jelenleg s az volna a feladata, hogy a Hadfelszerelésre az országos ipart megszer­vezze. Iamandi tárcanélküli miniszter is ak­tiv miniszteri méltóságot igényel. A lapok úgy tudják, hogy munkaügyi miniszter lesz. Bucuresti-i politikai körökben egyéb szen­zációra is készülnek. A jobboldali lapok sze­rint arról van szó. hogy Bejan hadfelszere­lési alminiszter helyét Malaxa mérnökkel töltik be, hogy a hadügyminisztériumban a kormány álláspontját kellő szakértelemmel képviselje. Politikai körökben megállapítják, hogy igen nehéz Tatarescu helyzete, miután nem könnyű a fiatal és öreg liberálisok közötti egyensúlyt megtalálni a mai helyzetben. Úgy tudják, hogy az uj kormányban Tatarescu az öregek állandóan nyugtalankodó és elége­detlen képviselőjének: Tancred Constantines- cunak is szőrit egy helyet. Tatarescu ugyanis a hadfelszerelési tárcát annak idején magá­nak tartotta fenn. Szó van arról is, hogy ezt Tancred Constantinescunak átengedje. A lapok megállapítják, hogy Tatarescu ma már nem a kormányt, de a pártot menti. Elejtette eddigi harcos politikáját s egyedüli szándéka csak az, hogy a liberális pártot uj szakadások nélkül ellenzékbe vezesse. Az olasz—abesszin viszály ügyében tegnap I a derülátók kerekedtek felül. Ezek abban I a meggyőződésben vannak, hogy az európai pénzpiacon mutatkozó általános ingás, amely tegnap a holland forintot gyöngitette meg, másrészt a színesek mozgolódása a békehan­gulatot fogja elősegíteni. Hivatkoznak az olasz hangulat szelidülésére, bár az olasz lapok nem nagyon tükröztetik ezt. A derü­látók szentül tudják, hogy Mussolini mór némi hajlandóságot mutat a megértésre és Abesszínia meglepő fordulatot készít elő a Népszövetség tanácsülésére. Mindebből helyt­álló hogy az európai pénzpiacon valóban súlyos baj van, a romlandó holland forint már áldozatul követelte tegnap a kormányt. Erős támadás indult meg újra a „belga“ ellen s hir van arról is, hogy a francia frankhoz igazodó és még arany alapon álló országok pénze ellen szintén támadás készül és egyes bankkormányzók lemondásáról szóló hirek ezzel függenek össze. Az olasz lira tovább gyengül. A másik kétségtelen dolog, hogy a szinesek nyugtalansága igaz és tegnap már a diplomácia komolyan kez­dett foglalkozni ezekkel a jelenségekkel. Legújabb híreink a következők: Az angol külügyminiszter beszéde LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A teg­napi események közül a legfelötlőbb, hogy Hoare külügyminiszter mind a két házban nyilatkozott. A lordok házában elmondotta a napok óta beharangozott nagyobb szabású beszédet és csakugyan teljesítette ígéretét, hogy a fegyverszállításról fog nyilatkozni. Kijelentette, hogy Anglia nem látja szükségét fegyverkiviteli tilalomnak bármilyen irányban. Abesszí­niának és Olaszországnak egyaránt jogá­ban van, hogy angol fegyvert és más hadi- szert vásároljon. Ez volt az utolsó minisztertanács határoza­ta. Ellenben tény, hogy Franciaország meg­tiltotta a hadianyag kivitelét Abesszíniába. Belgium és Csehszlovákia álláspontja még ismeretlen. Hoare mind a két házban rész­letesen fejtegette, hogy Anglia szoros kap­csolatban áll az Unióval s Franciaország bekapcsolásának a keresésével igyekszik a népszövetségi alapokmány világos határoza­tai alapján a békét fenntartani. És ezt a fehérház a Kellogg—(Briand-féle párisi pak­tum szellemében is teszi. Két angol-szász állam a legvégsőkig elmegy a békés erőfe­szítés terén. Az alsóházban Hoare ígéretet : tett, hogy a nyári szünet bekövetkezése előtt még egyszer teljes részletességgel beszámol külügyi helyzetéről. Komoly veszedelmet jelent a szí­nesek akciója iPÁRI'S. (Az Ellenzék távirata.) Francia- ország tegnap részletes jegyzékben közölte Angliával, hogy a fehérek ellen Afrikában egyre fokozódó mozgalom komoly veszedel­met jelent. Anglia a jegyzék átvétele alkal­mával kijelentette, hogy hasonló megfigye­léseket tett Szudánban és Egyiptomban. Uta­sította is Sir Eric Drummond római angol nagykövetet, hogy közölje ezeket a részle­teket Mussolinivel, aki hir szerint szinten mérlegelni kezdi a szinesek körében egyre növekvő bujtogatás lehetőségeit és most már hajlik a békés megoldásra. Az olaszokat kü­lönösen a Japánból érkező hirek aggasztják. A japán társadalmi megmozdulások mérete és készülődése sokkal nagyobb, mint eddig képzelték. Á „Fekete Sárkány“ az olaszok ellen Nemcsak a „Fekete sárkány“ nevű vér­szövetség és nemcsak a tisztikarban nagy be­folyású nacianolista szervezet bujtogat Olasz­ország ellen s egy abesszin-barát hangulat érdekében, hanem higgadt és nem politizáló szervezetek is erősen mozgolódnak. Attól tartanak, hogy az olaszok ellen sérelmeket követnek el és igy kierőszakolják Japán beavatkozását a háborúba, vagy legalább is lehetővé teszik a japán ön­kéntesek részvételét és japán hadianyag kül­dését. Ebből a célból nagyarányú gyűjtések is folynak. Mussolini ma tárgyal a japán nagykövettel, akivel ezeket a jelenségeket véglegesen tisztázni óhajtja. PARIS. (Az Ellenzék távirata. Újabb hi­rek szerint a szinesek mozgalma a fehérek ellen a belga birtokban lévő Kongo állam­ban is erősen érezhető. Részben ez a körül­mény, részben a belga frank röviden: a „bel­ga“ ellen mutatkozó tőzsdei mozdulatok okozták, hogy Van Zeeland belga miniszter- elnök tegnap hirtelen Parisba utazott és utána rögtön látogatást lett Láváinál. A Temps keletafrikai Dzsibutiból, vagyis francia Szomáli kikötőjéből azt jelenti, hogy az olasz—abesszin feszültség kiéleződése kö­vetkeztében egyre szélesebb keretek közt éb­redezik a Szomáliák nacionalizmusa. Az Abesszínia határán kívül eső törzsek is harc­ra készülnek, mert reményük van, hogy Abesszínia győzelme esetén ők is lerázhatják az európai igát. (Folytatása a 10. oldalon.) Ami meggondolásra inti a nagyhatalmakat; Újjáéledd a „fehérek** elleni fjyüiiSled a „színesek** küzifid a világ sninden részéken japánban ^sválsls az olaszok elleni lázi^ás. — Hírek az olasE-aisesszűBí viszály békés elintézésének lehetőségéről. — i.emonsfotá a hollandi kormány

Next

/
Thumbnails
Contents