Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-04 / 149. szám

TÍJ* JallOM 4. ELLENZÉK 3 Hányán vettek vészi a nemzeti-parasztpárt nagygyűlésén ? GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ország egész sajtója sokat foglalkozott a nemzeti-parasztpárt szombaton reggel meg­tartott nagygyűlésével. Ugyanakkor a gyű­lésen résztvettek számáról a lapok a leg­különbözőbb adatokat közölték. Városunk­ban számos fogadás is történt és széltében- hosszában találgatják, bogy — ötezer, tíz­ezer, vagy ötvenezer ember vett részt a poli­tikai nagygyűlésen? Az államvasutak, vala­mint az autóbuszvállalatok adatai szerint a nemzeti-parasztpárt összesen 250 vagont bé­relt 420 ezer lejért a vasúttól, amelyből azonban csak 200 vagont vett igénybe. A vasúton tehát mintegy 8000—8500 ember érkezett a gyűlésre. Autóbuszokon hozzá­vetőleg 500 ember jött, mig ezeröt-ezerhat- százan gyalog tették meg az utat. így tehát a legvalószínűbb és legtárgyilagosabb szá­mítás szerint vidékről mintegy 10—12 ezer ember vett részt a nagygyűlésen. Mindazok, akik ötezerre becsülték a megjelentek lét­számát, elvesztették a fogadást. De elvesz­tették azok is, akik 40—50 ezer főből álló tö­megre fogadtak.--------------———B——-------­á33iéanafc fel a gazJésságs és périx­iâfîyi mef^ézségels Sekiizofésére BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) X kormány elhatározta, hogy politikamentes nemzeti tanácsot állít fel a gazdasági és pénzügyi nehézségek leküzdésére. Volt mi­niszterelnökök, volt pénzügyi, kereskedelem­ügyi és ipari miniszterek, a jegybank volt kormányzói s a nagyipar képviselői is tagjai lesznek a tanácsnak, mely az uralkodó el­nökletével a királyi palotában fogja üléseit tartani. A tanács határozatait a kormány is köteles lesz majd alkalmazni. Famunkásolc voltfak a neswzeis-psB'áissápárá nagy­gyűléséit Féssdvevő íefszés székelyed BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító­idtól.) Dr. C. C. Petrovici, a nemzeti- parasztpárt Trei-Scaune-megvei tagoza­tának elnöke nyílt levelet intézett a la­pokhoz, melyben rámutat arra, miért vonultak fel a székelyföldi földműve­sek fejszékkel a nemzei-parasztpárt nagygyűlésére. Petrovici a következő­ket Írja erre vonatkozóan: — A Szé­kelyfölden lakó falusiak nagy része er­dőmunkás, aki bárhova megy, fejszéjét magával hordja. A felvonulás után egy csendőrezredes felhívott, hogy adjuk át a „fegyvereket" s a katonai parancsnok elé vitt emiatt. így történt, hogy teljes felelősséget vállaltam s a megjelentek szerszámaikkal együtt mehettek a vas­úti állomásra, ahonnan békésen tértek vissza faluikba. mmmm Manolesca-Sírunga megkezdte „•szabadságát“ Eredménnyel tárt Svájc, Franciaország és Italia tiltakozása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Meg­írta az Ellenzék, hogy a Bucuresti-i követ­ségek részéről tiltakozás hangzott el a Ma- nolescu-Strunga kereskedelemügyi és ipari miniszter által alkotott uj külkereskedelmi rendszer ellen, aminek következtében az ér­dekelt államok megbizottaival tanácskozások voltak a miniszterelnökségen. A Curentul úgy tudja, hogy a tiltakozásoknak meg volt az eredménye és a külkereskedelmi tanács elhatározta, hogy a Svájcba, Franciaország­ba és Itáliába irányított export után a Banca Naţionala nem fizet kiviteli jutalmat. így a behozatal és kivitel terén a június 11. napja utáni forgalomban is az érvényben lévő clearing-egyezményekben előirt hivatalos árfolyamot alkalmazzák felár nélkül a kifi­zetésekre vonatkozóan. Itt írjuk meg, hogy Manolescu-Strunga miniszter tegnap kihall­gatáson jelent meg a király előtt s hivatalos jelentés szerint külföldre utazott, hogy meg­kezdje „szabadságát". f| AM nem tmd romámul, az nem is ianu Különös változás a székelyföldi igazságszolgáltatásban Sft.-Gheorghe. (Az Ellenzék tudósító jótól.) Az utóbbi időben különös változás állott be a majdnem színtiszta magyar lakóju Trei- scaune székely megye igazságszolgáltatásá­ban. A járásbíróságokat és a törvényszéket felülvizsgáló táblabiró legutóbbi vizsgálata alkalmával szigorúan utasította a bírókat, hogy a tárgyalásokon, még tanúkihallgatás­kor sem értekezzenek a közönséggel más nyeluen, mint az állam hivatalos nyelvén. A rendelet a helybeli járásbiróságnál sem­mi változást sem okozott, mert itt már évek óta, a lakosság többségének nyelvét nem ér­tő regáti eredetű birók működnek. A bírósági jegyzők tolmácsolásán keresztül azonban ezek a birók mégis tudtak értekezni a ki­sebbségi jogkereső közönséggel. Az uj rendelet annál súlyosabban érinti a törvényszék működési lehetőségét, különösen büntető ügyekben, mert a tárgyalási jegyző­könyvet vezető törvényszéki tisztviselők kö­zül mindössze egy beszéli a megyeszékhely lakosságának a nyelvét, más tolmácsot vi­szont nem alkalmaznak. Különösen egyik tanácselnök tartja be na­gyon szigorúan a rendeletet s amely ügyben akárcsak egy fontosabb tanú is nem beszéli a román nyelvet, a tárgyalást egyszerűen nem tartja meg, elnapolva k—5 hónappal. Hogy akkor mi lesz, azt előre nem lehet tud­ni, de ha a rendelet továbbra is érvényben marad s ha a tárgyaláson megint magyarul nem tudó jegyzőkönyvvezető lesz, a tárgya­lást valószínűleg akkor sem fogják megtar­tani — s igy tovább. Az intézkedés az igazságszolgáltatás gya­korlati lehetetlenné tevése mellett a biróság előtti szabad nyelvhasználat elvének megsér­tését jelenti s az alkotmány rendelkezéseibe ütközik. De jogi szempontból sem helytálló, mert tanúkihallgatáskor nagyon fontos köve­telmény. hogy a biró csak a tanúval való közvetlen értekezés utján bizonyosodhat meg a vallomás értékéről. A megyeszékhely lakossága körében nagy az elkeseredés a felügyelő táblabiró különös intézkedése miatt. Megtörténik, hogy egy-egy ügyben a megye valamelyik távoli községé­ből nyolc-tiz személyt is beidéznek, akik pontosan megjelennek a törvényszék előtt, de mikor kiderül, hogy valamelyikük nem tud románul, egyszerűen nem tartják meg a tárgyalást. Senki sem veszi figyelembe, hogy ezáltal milyen nagy kárt okoznak a szegény embereknek, különösen most a nyári mezei munka idején. És ha a különös igazságszol­gáltatási módtól meglepődő székely ember csak egy percre is megáll a tárgyaló terem­ben, csodálkozva, vagy nem értve, hogy mi­ről is van szó, az elnöklő biró azt tanácsol­ja, hogy „menjen a határon túlra s ott majd magyarul fogják kihallgatni". Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy városunk időközi vezetősége italmérési enge­délyt szerezni óhajtó kisebbségi embereknek, ha azok nem tudnak jól románul, egyszerűen nem ad hivatalos bizonyítványt arról, hogy az illetők tudnak Írni és olvasni, holott az italmérésről szóló törvény csak azt kívánja meg, hogy az italmérő általában tudjon irni- olvasni. Mindkét sérelmes ügyre felhívjuk az illeté­kesek figyelmét. Megoldó dott Szilágyság háromnapos szenzációiba 4 iPuláoiá diák és a repülőgép Elhelyezik a nőket a vasúti pénztárakból. Bucuresti-ből jelentik: A CFR vezérigazgató­ság elrendelte, hogy váltsák le azokat a nőket, akik vasúti pénztáraknál teljesítenek szolgálatot. A lapok szerint mintegy 600 női vasúti alkalmazott van erdekelve, kiket ma­gasabb képesítésű tisztviselőkkel fognak he­lyettesíteni. Simleul-Silvaniei. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Egymásután három nap, mindig ponto­san reggel 9 órakor repülőgép jelent meg a város felett. A zugó gépmadár először a ma­gasban irt le köröket, majd mind lejjebb és lejjebb ereszkedve, egészen alacsonyan, 100 —150 méter magasságban folytatta a város­ka feletti körrepülését. A lakosság gyakran lát a város felett repülőgépet elrepülni, a HavoriTfl csűr zoo mm beiül és eby életbe boldob lehet Megkezdődött az Állami Osztálysorsjáték 8. játéka! FONTOS ÚJÍTÁS A JÁTÉKOSOK JAVÁRA! A mi szerencsés kol- iekturánkból került ki a 7-ik játék 4-ik hú­zásán a 12.062-es sz. sorsjeggyel két darab 1,000.000 lejes nyere­mény, azonkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nyeremény. — A Tégi játékban 140.000 sorsjegyből 56.000 nye­remény volt, tehát a nyerési eshetőség 40 száza­léka volt, most 140 000 sorsjegyből 72.319 nye­remény van, tehát a nyerési eshetőség 51'6r szá­zaléka. Vásároljon még ma szerencsés sorsjegyet az Ellenzék könyvoszláiyában Cluj, P. Unirii, Telefon 109. Banca Română de Comerţ S. A. Bucureşti képviselete. — Kérje az ui játékterve­zet részletes prospektusát és szerencsés sorsjegyét. cseh—román repülőjárat gépei a Szilágyság felett szállanak el, de ilyen alacsonyan még nem láttak gépmadarat, mint a bárom nap óta minden reggel pontosan megjelenő, ti­tokzatos biplánt. Eleinte különböző és képtelennél-képtele- nebb birek keltek szárnyra a rejtélyes repü­lőgéppel kapcsolatosan, mindaddig, mig min­denki meg nem győződött róla, hogy a gép­madár szárnyain a román trikolor színei vannak s igy a sürü látogatás célja sem le­het ellenséges. Arról is beszéltek, hogy a reggelenkint pontosan jelentkező gép egyik gyár tulajdona s repülésével reklámcélokat szolgál. Ez a találgatás is valótlannak bizo­nyult. Atnig a gép a város felett kering, min­denki az udvarokon és utcákon tartózkodik és kíváncsian találgatják, kinek integethet a pilóta háta mellett ülő férfi. Az iskolák ud­varai tele vannak vizsgára várakozó gyerme­kekkel s a fiu-gimnázium tanulói is csopor­tokba verődve bámulják u város felett na­ponta 8—10 kört leiró gépmadarat. Ma aztán tisztázódott a helyzet. A repü­lőgép a gimnázium udvara felett olyan ala­csonyan repült el, hogy a gyermekek kétség- beesetten rohantak el az óriási méretű ud­varról, mert azt hitték, hogy a bip/ón le fog szállni. Ehelyett azonban csak egy levelet dobott le a szanaszét rohanó fiuk közé az integető férfi, amely P. V. harmadik gimná- zistánok volt címezve. Ekkor tűnt fel csak a címzett osztálytársainak, hogy barátjuk min­dig eltűnt, amikor a repülőgép közeledett s most is megszeppenve, az egyik emeleti ablak­ból kukucskált kutató tekintetű barátai felé. A rejtély hamarosan megoldódott. A kis diákot nem engedték vizsgára, mert több tantárgyból bukott meg s osztályismétlésre Ffeni szalud elfogultnak lennünk a peklám-HözlemlinpM szentben Tartozom ezzel a megállapítással, mert annak köszönhetem gyógyulásomat, hogy egy gyenge pillanatomban feladtam évtize­des elvemet és újságban megjelent reklám- közlemény alapján rendeltem gyógyszert, írja dr. B. L. cíuji középiskolai tanár. 19 évig szenvedtem gyomor- és epebajban, ké­sőbb gyomorfekélyt és gyomorsülyedést ál­lapítottak meg nálam. Sok pénzt áldoztam kezeltetésemre, bejártam számos bel- és külföldi fürdőt, azonban a javulás mindig csak rövid ideig tartott. Többször olvastam alapokban valami uj amerikai csodagyógynö­vényről, de évtizedes elvem az volt, hogy intelligens ember nem ülhet fel reklámköz­leménynek. Azonban egy jóbarátom — da­cára annak, ön lebeszéltem — megrendelte a „Gastro-D“ gyógyszert és rövid idő alatt hallatlan javulás állott be nála. Szégyeltem magam, hogy fel kell adnom elveimet, azon- ban a gyógyulás vágya mindennél erősebb volt bennem és egyáltalán nem bántam meg, hogy én is megrendeltem a romániai vezér­képviselőtől — Császár gyógyszercár Bucu­reşti, Calea Victoriei 124. 130 Lei utánvéttel — a Gastro D.-t, mert most már biztosan érzem, bogy nemcsak átmeneti a javulás, hanem a végleges gyógyulás utján vagvok. utalták. A szomorú eredményt a kis harma­dikos levélben tudatta szüleivel és közölte velük, hogy nem mer hazamenni, fél a kö­vetkezményektől. Az elkeseredett diák állító­lag öngyilkosságra is tett célzást s ez rémí­tette meg a Bucurestiben lakó szülőket. Azonnal értesítették a bukott diák pilótabáty­ját, aki a második látogatás alkalmával le­dobta szomorkodó öccsének a vigasztaló le­velet, hogy nyugodtan hazamehet, a bukásért nem lesz verés . . . A bátorítás dacára az elkeseredett gimná- zista értesítette bátyját, hogy érte ne repül- gessen, mert úgysem megy haza. Az értesí­tést a repülőgép reggeli látogatása után küld­te a kis diák s rá egy órával, déltájban is­mét megjelent a Simion Barnutiu gimnázium épülete felett a makacs diák nyugtalankodó pilótabátyja, tovább integetett öccsének és hazautazásra nógatta, leszállni azonban nem tudott gépével, mert a közelben nincsen al­kalmas hely. A városban most mindenki ki­váncsi, hogy a kis gimnázista hazautazik-e, mert ha nem, holnap valószínűleg ismét megjelenik a gimnázium felett az eleinte nagy riadalmat keltett gépmadár. Tisztelt Szerkesztő Ur! Nemrégen Galati-ba utaztam Targu-Mures- rŐl és mondhatom, amit az ezen a vonalon közlekedő vonaton tapasztaltam, egészen megdöbbentett. Régi ismerőseimmel: folyosó nélküli ősidőkből származó, rozoga vagonok­kal találkoztam, amelyekhez — bár 75-ik évemet taposom — ifjúkorom óta nem volt szerencsém. Megjegyezni kívánom, hogy ezek a lehetetlen és elavult kocsik már az én ifjúkoromban is kimustrált holmik vol­tak, elképzelhető tehát, hogy milyenek most. az Ur 1935-ik esztendejében. Kérjük a CFR illetékeseit: cseréljék ki saját érdekükben ezeket a kocsikat. A CFR az utóbbi időben örvendetesen fejlődik és nincs is ellene más kifogásunk, mint ezek a régi, nem hozzáillő régi kocsik. Egy volt tanár. Igen tisztelt Szerkesztőség! Nemrégen jöttem haza Arad—Timisoara — Oradea-i utamról és fájdalmasan tapasztal­tam, hogy ez a mi szép városunk a leg­piszkosabb, legporosabb, legelhanyagoltabb talán egész Erdélyben. Különösen az Avram Tancu-utca kibírhatatlan. De poros a? egész város s ha seprik is, ez nem a haj­nali órákban történik, ahogy kellene, ha­nem nappal, a járókelők nagy boldogságára. Amellett kevés az öntözőkocsi, amelynek most ugyancsak működni kellene. Minden itt megforduló idegennek ez a véleménye, sajnos, mi viszont már úgy meg szoktuk, hogy talán fel sem tűnik nekünk Kérem a panaszrovatban helyet adni leve lemnek, hátha felfigyel rá valaki az érde­keltek közül. Tisztelettel: Orvos felesége. A MAGYAR KONYVNAP SeysQksóbh könyve: Asztalos—Pcthő: A MAGYAR NEMZET TÖR 1 ÉNETE, ősidőktől napjainkig. Lexikon- alak, 560 oldal. 64 fénykép-táblával, az eddigi 900 lej helyett most csak i6* lej az ELLENZÉK könyvosztálvában. Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk

Next

/
Thumbnails
Contents