Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-04 / 149. szám

t: L I t: /V / /? K

I V .1 H /uliu»

ysjnmmw

Magyar szó

az ókirályság városaiban

A craiovai 200 magyar család gyerekei sem írni, sem olvasni nem tudnak magyarul

I K \I0\ \ l.\/ 1 lleu/<-k tudósítójától.) A

i. ih’m ' enLéle/ot lakos! > ainlalo 'áros ut• .tiu ai.mylag gyakrabban lőhet illa var szót hallani, mint az őkirálvstig akármelyik vá- s'O'ahan. \ l.iaio'a-i magyarok kévés kivé- tellel s. ikmunkasok cseléd alig van kózöt- íak ami azzal magyarázható, hogy messzire van a székely es csángó vidéktói \/ itteló magyarok inkább Oradea ról. Titnisoara-ról es Arad ról ■ írtnazlak Székely es kiejtés és hangsúly ak a háború előttiül ittmaradl '.reg ajkakról hallható \ hahóm elüti he- vandorolt magy arok nagy i esze azonban már temetőben nyugszik kezeknek gyirmekai pedig jórész I beleolvadtak a többségi népbe. \. utolsó magyar tannyelvű iskola ( raiova- ban 1915-ben működött.

A háború után lieköltözött töt) 200 ma- ivar család gyermekei nem tudnak magyarul sem írni, sem olvasni.

\ s/ül'.k nehéz helyzetükben eddig nem tudtak ez ellen semmit sem lenni. \ magyar szó azonban mindennapos, mert a bevándorlás egyre tart.

Ma Craiova-n összesen 220 -250 magyar család él. Jő szakmunkások, megbecsülik okét. Közöttük 60—70 család református vallásu, amelyek most fiókegyházközséget.

bibliakört, vasárnapi iskolát, könyvtarat akarnak létesíteni.

Iloss/ii évek után a reformátusok piin kösd vasárnapján a német evangélikus lem plombán istentiszteletet tartottak, amelyen úrvacsorái is vetlek. Az istcnliszlelelnd távozó gyülekezet délután újból összegyűli a szervezési munka megbeszélésére'

Az értekezlet kimondotta, hogy a löegy- há/i hatósághoz folyamodnak egy retornia- Ius teológusnak a nyári hónapokra való kiküldésé érdekében, aki vasárnapi iskolát is szervezne a gyermekek számára Az egy begyültek köszönettel vetlek a Hm uresli i Kmis Ferenc Kői és a Bucuresti-i Keformá- tus Iparos Kör könyvtára által felajánlott kölesünkön yvckrl. \ továbbiak során a gyülekezel vasárnapi iskola és a könyviét helyiségének lelállilásal határozta el. majd a közterhek fedezésére perselyeket vetlek magukhoz a hívek.

\ Craiova-i reformátusok hosszú évek után most újból élei jeli adlak magukról. Bíznak az erdélyi és az életképes ókirálysági egyházközségek támogatásában. Meri minden reményük meg van arra. hogy ha lesz aki a beszervezés munkáját elősegítse, biztosítani tudják rövidesen egy állandó lelkésznek az életlehetőségéi is.

Snips vallomást telt a vád koronatanúja a bűnös főhadnagy ellen

A nagyszabású lisxípanama második napja a badbiróság előtt

CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap reggel fél 9-kor Rosenfeld Lajos, a „Crisul“ szövetkezet ügynökének tanúvallomásával folytatódott a helybeli hadbíróságon az Ora- dea-i katonai panamák pere.

Az érdekes bünper második napján is több igen fontos tanúvallomás hangzott el. melyek kevés kivétellel terhelők voltak a vádlottakra. Rosenfeld vallomásában meglehetősen kedvezőtlen megvilágításba helyezi Voisa gyógyszerész-főhadnagy szerepét, aki az általa végzett lisztvegyelemzés alkalmával a munkájáért járó összegről nem adott nyugtát. Muresan Liviu orvosföhadnagy a következő tanú, az elnök kérdésére kijelenti, hogy a katonai pékmiihelvből kikerült kenyér nem volt rossz minőségű. Benedek Lajos a Ste- fania-malom főkönyvelője a malom által szállított liszt analizálása céljából többször fennjárt a katonakórházban, de valamennyi alkalommal Neublum igazgató utasítása szerint járt el. Vass, malomigazgató elmondja, hogy Tocilescu 1000. Jeleriu pedig 500 lejt kapott ajándékképen. A dolgot azonban Neu- blum, a Stefánia miimalom közelebbről meghalt igazgatója és társtulajdonosa intézte és ü csak közvetve szerzett erről tudomást. Az ajándékokra vonatkozólag kijelenti, hogy a malmoknak érdekük volt, hogy ajándékokkal kedveskedjenek Tocilescunak, hogy aktáikat minél gyorsabban állítsák ki és visszakaphassák idejében zsákjaikat. Barsevan orvosföhadnagy, a katonai felülvizsgálat alkalmával a katonakenyeret jónak találta. Az elnök itt megkérdi: ..Tudták előzőleg, hogy felül- vizsgálalot fog tartani“, mire a lanu igennel válaszol. lonescu Aristide csendőrkapitány kijelenti, hogy a kenyeret az ezredben jónak találta. Jeleriu jó kenyeret sütött.

Ezután kerül sor Vasilescu Leon őrnagy, élelmezési ellenörzőtiszt. a vád koronatanújának vallomására. Vasilescu őrnagy a Ne- gulescu katonai ügyész által lefolytatott vizsgálatok alkalmával, mint könyvelési szakértő, technikai tanácsosi minőségben vett részt a vizsgáló ügyész munkájában és nagy szerepe van a panamák leleplezésében, ö volt, aki átvizsgálta úgy a katonai könyvelés, mint a Grisul szövetkezet üzleti könyveit melyeknek alapján részleteiben is sikerült megállapítani a bűnös tizeimet. Vasilescu őrnagy először szóval ismerteti, majd beadott jelentését felolvasva, ismerteti a könyvvizsgálat eredményeit, melynek alapján legkisebb részleteiben fény derült a Tocilescu főhadnagy panamáira a Crisul szövetkezet szerepére, valamint arra is, hogy mily módon sikerült könyvelői műveletekkel el titkolni a visszaéléseket. A szakértői jelentés felolvasása közel egy órát vett igénybe és rendkívül érdekes dolgokat mond el, a vizsgálat lefolytatásával kapcsolatban, hogyan sikerült pontosan megállapítani az összegek nagyságát, melyeket Tocilescu különböző alkalmakkor elkövetett visszaéléseivel szerzett. A vizsgálat alkalmával előkerült egy füzet, amelybe

esetenként feljegyezték a szövetkezet utasítására a különböző malmoktól kiutalt lisztmennyiséget, valamint azokat a tételeket is, melyeket visszaszámoltak Tocilescu főhadnagynak.

A szakértői jelentés pontosan megállapítja, hogyan történtek a visszaélések. Kél katonai lisztraktár volt. Az egyik az úgynevezett átvételi raktár, ideszállitolták a malmok a megrendelt lisztmennyiséget. Ebből a raktárból aztán átvitték a szükséges lisztmeny- nyiséget a kenyérgyár raktárába. Jeleriu pékmester ügyessége folytán a megtakarított lisztet Tocilescu főhadnagy visszavitette az átvételi raktárba, ahol a katonai hivatalos bizottság átvette a többi szállítmánnyal és kiállította a fizetési meghagyást. .4 megtakarított liszhpennyiség ellenértékét aztán a Grisul szövetkezet Rosenfeld ügynök utján visz- sza fizet te Tocilescunak.

Vasilesen őrnagy az elnök kérdéseire elmondja még. hogy Tocilescu született könyvelői tehetség volt és Oradea-ra való áthelyezése után azonnal rendet teremtett a katonai élelmezési ügyosztály kissé kuszáit könyvelésében. Dolgát mindig a legnagyobb pontossággal és hozzáértéssel végezte és annál nagyobb meglepetést keltett, mikor kiderültek bűnös üzelmei.

A tárgyalás folyamán Buiculescu ezredes, hadbiró-elnök kijelentése szerint Tocilescu főhadnagy minősítési lapja a főhadnagyi iskolában olyan rossz volt, hogy olyant még katonai karrierjében „nem látott“.

A tanúvallomások után mint informátort kihallgatták Jileriu pékmester feleségéi is, aki saját megtakarított pénzének ismerte cl a házkutatás alkalmával a pékmester lakásán megtalált mintegy 40 ezer lejt kitevő összeget.

|M

Mit hallgassunk meg?

Péntek, julius 5.

BUCUREŞTI. 13-05: Lemezek. 14.35: Lemezek. j8: Hangverseny. 19-15: A hangverseny folytatása. 20: Előadás. 20.20: Hangosfilm.slá. gerek. 21.15: Kamarazene. 22.30: Hírek. 22.45: Hangverseny. — BUDAPEST. 11.20: Időszerű apróságok. Felolvasás. 13-05: Budapesti Koncert Szalonzenekar. 14.40: S. Manneberg Rózsi és Sebestyén Sándor dr. zongora-gordonka számai. 18: Közvetítés a föld mivel és tani-intézetből. Beszél: Turchányi István. 18.45: Hanglemezek. 20.20: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 21.30: Hogyan bánjunk az idegennel. Nagy Endre csevegése. 22: Némethy Ella énekek zongorán kiséri Polgár Tibor. 23: Kurina Sírni és cigány- zenekara. 24: Kóla József jazz-zenekarának műsora Weygand Tibor énekszámaival.

BECS. 18.10: Régi mesterek müvei kórusra és orgonára. 21: A windsori víg nők, opera. —*

lit Kl INI. .’4.24 Mozart korabeli zene‘/er/ők

müvei MÜNCHEN. 18 Hangverseny. (Idő low, Strauss sib miivel.)

Szombat, julius 6.

BUCUREŞTI no} RiduV/enckar 1455 A

hangverseny folyiatáva. 20: T.loodis. 10.10: I.c- iiir/ek. 2t.,05 Tánczcnr 22.50; Hangverseny- 2 ti 5 I lurk BUDAPES T, ii.ico: Az első magyar regényíró tragikus élete Telolvasis. 15.05 I ionved/enckai. 14.30: Suncns/ky Valéria

zongorázik 18: Mit üzen a rádió? 18.30’ Ha- mory Imre magyar nótákat énekel 19.30: Egy nagy vzumutrai ültetvényen. Székely László clő- jili j 20: Hanglemezek. 21 30 A Budapesti Hangversenyzenekar előállásának közvetítése a margitszigeti Polo -színpadról

BECS. 16.35 Kórus hangverseny. — LÓN. DON REGION AI 22 Zenekari és zongora, hangverseny Haydn és Mozart müveiből - PARIS. 21.45: |ózsef, biblia; opera — MÜNCHEN. 20.05: Szimfonikus koncert. Wagner és Debussy müvei.

A tabla in teliui-ntctte .1 fi-kHcK/a-s/ (>••• hamis esküvel vádolt tunuit. Mi • I 933 j;•

ililiirjáh.iii foglalkozott ;i helyi » iiveiiys/ék I első szekciója Tarka* Lajos Saripaul 1 sz< sz gyáros és társainak feketes/esz bűnügyével A tárgyaláson nyolc tanul hallgattak ki kik valamennyien a «zeszgyái alkalmazottai vol tak .s igy a bíróság erdei eltel,uek találván «•két, nem kötelezte egyikiil.et sem eskü tételre Később dr Tersigan ügyvéd lelje leütésére az ügyészség liarnislauuzás eimén vádat emelt a tanuk ellen, akiket azonban a törvényszék bizonyítékok hiányában 1**1 mentett. Az ügyész felPbbezell és így került tegnap az tigy másodfokon a tábla elé ahol hosszas tanácskozás után a törvényszék ítéletét másodfokon is helybenhagyták.

Egységes, erős olvasótábor 399hl diadalra az Ellenzék célkitűzéséit*■

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

1 A KÖLCSÖN CÉLJA. Az. 1934. évi július l()-én megjeleni Monitorul Oficialban közzétett törvény, a minisztertanácsnak 19.’’5 június 21-én kelt 1085. sz. naplója és az 1935/36. évi állami költségvetési törvény 10. szakasza alapján a pénzügyminisztérium fel- hatalmaztatik arra, hogy bocsásson ki 1935. évi 3°/o-os kötelezvények cime alatt bemutatóra szóló kötelezvényeket, amely ,.Az 1935 évi 3%-os konszolidációs belföldi kölcsönt“ képezi.

Ezek a kötelezvények a következő követelések kifizetésére szolgálnak:

a) az 1935/36. évi költségvetés TI. részébe beirt azon kifizetésekre, amelyek az 1934 április 1-én lezárt költségvetési év likvidálására szolgálnak:

b) ideiglenes letéti vevények kifizetésére, amelyek adóbonokkal, vagy rekompenzáció után kifizetve nem lettek;

c) az 1934 március 31-ig kibocsátott kincstári bonok;

d) a megyék fölöslegeire vonatkozó kincstári vevények:

f) a románok által birt petróleumjáradé- kok címleteinek;

g) az államnak 1934 április 1-e elöltröl származó adósságainak kifizetésére, amelyek a fenti pontokba felvéve nincsenek.

2. A KÖVETELÉSEK FIZETÉSI ÉRTÉKE. A fenti a — f pontokba felvett követelé- lések fizetésül elfogadtatnak névértékben, amelyekből azonban a törvényes levonások eszközölielnek.

A megmaradt netto összeg olyképen kerekítendő, hogy vagy bárom nullával, vagy 500-zal végződjék a szám. Ezért a netto ösz- szegből legfeljebb 249 lej ülhető le. vagy ahhoz legfeljebb 250 lej ülhető hozzá.

Akiknek ugyanannál a hatóságnál löbb követelésük van, azok számára az összes követelések egy fizetési utalványba foglalan- dók össze és a kerekítés az igy elért összegnél alkalmazandó.

A 100 font sterlinges petróleumjáradékok címletei 36.000 lej névértékkel fizetendők ki.

A bemutatott címleteken rajta kell lenni valamennyi szelvénynek, kezdve 1935 december 1-től, valamint a perforált vagy lebélyegzett szelvényeknek 1933 junius 1-től kezdve.

A hiányzó kuponokért a névértékből a következő levonások eszközöltetnek;

300 lej az 1933 junius 1-i kuponért,

750 lej az 1933 december 1-i kuponért,

300 lej minden. 1934-ben és az 1935 június 1-én esedékes kuponokért.

Ebben az esetben a kifizetésre megmaradó névérték a fentiek szerint kerekítendő le vagy fel.

A g| pont alatt említett tartozások a pénzügyminisztérium által esetenként megállapítandó névértékben fizettetnek ki.

3. KÖTELEZVÉNYEK. A kötelezvények 500 lej, 1000, 2000. 5000, 10.000, 20.0000 és 50.000 lej névértékkel bocsáttatnak ki és sorszámozva lesznek.

Az 500 lejes kötelezvényekből csupán egy- egy adható ki és pedig csak olyan esetekben, mikor a fel- vagy lekerekités után fen- maradó netto összeg 500 lej.

4. KAMATOK. A kamat évi 3%-ban álla- pittatik meg, két féléves egyenlő részletben fizettetik ki május 15. és november 15-én. Az első féléves kupon 1936 május 15-én kerül kifizetésre.

A kötelezvények egy, a féléves szelvényeket tartalmazó lappal, valamint egy talonnal lesznek ellátva, amely az első lap lejárta után egy uj szelvény-lap átvételére jogosít.

5. AMORTIZÁCIÓ. A kötelezvények legfeljebb 50 év alatt amortizáltatnak, az 1937 —38 évtől kezdödöleg a piacon való megvásárlás utján.

Minden költségvetési évben a következő amortizáció esedékes

Az első 10 évben évi 1—1% a kibocsátott névértékből.

A következő 10 évben évi 1.5% a kibocsátott névértékböl.

A következő 10 évben évi 2% a kibocsátott névértékből.

A következő 10 évben évi 2.5% a kibocsátott névértékböl.

A következő 10 évben évi 3% a kibocsátott névértékből.

Ha valamely évben nagyobb amortizáció történt, mint a fenntebb felsorolt százalékok, az amortizált többlet átvihető költségvetési évre vagy évekre, ha ezt a pénzügyminisztérium szükségesnek tartja, vagy pedig az amortizáció időtartama rövidittetik meg.

A vásárlások a piacon történnek, napi áron és csak abban az esetben, ha kötelezvények ára kisebb mint a névértéke.

Ha az árak meghaladják a kötelezvények névértékét s ez okból nem lehetne megvásárolni az amortizációra meghatározott évi mennyiséget, az amortizálatlan hányad a következő évre viendő át.

A minden költségvetési évben amortizált kötvények a következő év május 15-én tétetnek közzé.

6. A SZELVÉNY ADÓMENTESSÉGE. A kamatok mentesek az elemi és póladó (sup- racota) alól.

7. LOMBARDIROZÁS, GARANCIÁK, ÓVADÉKOK. Ezen kölcsön címletei lombardiro- zás végett elfogadtatnak a román Nemzeti Bank, a letéti pénztár és a postatakarékpénztár által. A címletek névértéken fogadtatnak el garancia és óvadék gyanánt, ahol a törvények és szabályzatok ilyeneket előírnak.

8. A KIFIZETÉS ELÉVÜLÉSE. Azok a kuponok, amelyek 5 év alatt nem mulattatnak be kifizetésre, elévülnek, valamint a visszafizetésre felszólitott és 10 év alatt be nem mutatott címletek is.

9. JEGYZÉSI KÉRÉSEK. A követelések tulajdonosai a kéréseiket a következő hatóságokhoz tartoznak beterjeszteni:

a) A lezárt évekből származó követelésekre nézve, amelyek még nem folyósittattak és nem utaltattak ki. vagy kiutaltattak, nem lettek kifizetve: azokhoz a minisztériumokhoz, amelyek az adósságot csinálták (számvevőségi igazgatóságok);

b) az ideiglenes letéti vevényekre vonatkozólag azokhoz a pénzügyigazgatóságokhoz, amely azokat kiadta;

e) a kincstári bonokra vonatkozólag, a pénzügyminisztériumhoz, a kibocsátó igazgatósághoz (költségvetési és állami számviteli főigazgatóság, vagy köztartozások igazgatósága) ;

d) az adóbonokra vonatkozólag az amortizációs pénztárhoz;

e) a petróleumjáradéki címletekre vonatkozólag a köztartozások igazgatóságához;

f) minden egyéb tartozásra vonatkozólag a pénzügyminisztérium költségvetési és állami számviteli főigazgatósághoz.

10. MIKOR FOGADTATNAK EL A KÉRÉSEK. A jegyzési kérések az említett hatóságoknak 1934 julius 1. és 1935 augusztus 1. között mutatandók be.

A kérések a pénzügyigazgatóságoknál kapható nyomtatványokon készítendők el.

Azok a hitelezők, akik kéréseiket nem terjesztik be 1935 augusztus 1-ig, elvesztik a jogukat ahhoz, hogy követelésük a belföldi konszolidációs kölcsön címleteivel fizettessék ki.

11. A CÍMLETEK KIADÁSA. A címleteket az a pénzügyigazgatóság adja ki, amelyet a kérvényező kérésében e célra megjelölt.

Bucureşti, 1935 junius 23.

Pénzügyminiszter: Victor Antonescu.

ítelSUi 31-ss liOKSlitóciós KS Itt