Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-25 / 167. szám
u mmm BLLfíNZfíK 19 3 5 Iul I um 15. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Kibocsátási prospektus Budapesti Ftpokb.ui oh.isi.un hogy a o ,:\s auui munkanélküli és l\:u«i vágytól < férfiakon kiviil. akik külön légiói szer- Nc.'iu'k a kiis öhön .illő afrikai háborúra, •'ók is jelentkeznek az olasz igazság vuld- unTe. Elegánsan felöltözött fiatal es szép minők mentek el a kávéházi)», ahol a lé- • aóba való táborozás folyik, hogy bejelentsek barei szándékaikat. Afrikai 60 fokos loiróság, mocsárlá/, vízhiány, félvad ben- sziilöltek vérszomjas kegyetlensége mind- e nem tudja visszariasztani őket, hogy állítólagos kötelességüket teljesítsék. Mert -- a riporternek tett kijelentése szerint emberi kötelességeket éreznek elhatározásukban. A humanizmus jelszavának hangoztatásával ajánlják fel életüket és vérüket egyszóval mindazt, ami ma egy aranvkorszakát élő pesti nőnek életet jelent — Mussolininek, akinek férfias lendületében csak a rabszolgaság eltörlésére irányuló nemes gesztust látják és nem a nagyhatalmi törekvéseket. Az olasz—abesszin viszály kiéleződése erősen felkavarta a népek és fajok képzeletét. A színesek itt is, ott is mozgolódnak fajlest- véreik érdekében. A newyorki Harlemben egyre bővül a lista, amelyre az abesszinok oldala mellett háborúra jelentkező négerek neveit Írják. Japán szintén kezd felfigyelni az. egyetlen független afrikai állam ellen készülő háborúra. Pesten a férfiak nagy része elvek nélkül, az. életfenntartás mindent átfogó és megmagyarázó szükségének elvenfelüliségével futnak az afrikai csábkép után, mely kenyeret és életcélt ígér a várható borzalmakért cselébe. Munka és életcél nélkül tengődő emberek kapaszkodnak a megoldásnak ebbe a szalmaszálába, raelv lehetőségeiben megcsillogtatja a halálba vezető, avagy a gazdagsággal fűszerezett harci dicsőség útját. Vannak ugyan másféle jelentkezők is, kik kaland- szomjukra, raennikésztető vágyaikra keresnek kielégülést egy esetleges afrikai háború IA.SI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Végre megkezdődött a nyári nyelvtanfolyam Tasiban. A tanfolyam vezetője: Botez főinspek- lor, szenátor, aki mindent megtesz, hogy a családjaiktól megfosztott sok beteg tanárnak sorsa elviselhető legyen. Érdekes meg- emliteni, hogy a minisztérium a törvények értelmében az állam által rendezett kurzus diját a résztvevő tanítóktól és tanároktól szedi be. A tanfolyam román nyelvből, történelem, földrajz és alkotinánytan tanulásából áll. Nincs jelentősebb célja, mert a kisebbségi tanerők ezt régen megtanulták s kifogástalanul tudják. Ötvenen vesznek részt egy-egy csoportban. így igen kevés idő jut a szükséges román beszédre. A három székely megyéből berendelt tanítókat a várostól két kilométerre fekvő Vasile- Lupu képzőben helyezték el s igy alkalmuk sincs arra, hogy a román beszélgetésben gyakorolják magukat. Vizsga is lesz? ... A napokban azzal ijesztették meg a kurzusra berendelt tanítókat és tanárokat, hogy vizsgát kell tenni majd a tanfolyam végén Tasiban. Ez teljesen törvényellenes volna. A magánoktatásról szóló törvény szerint ugyanis csak tanfolyamra rendelhetők, szó sincs a törvényben arról, hogy a kisebbségi tanerők a tanfolyamok végén le is vizsgázzanak. Az illetékes egyházi hatóság ebben az irányban meg is fogja tenni a szükséges lépéseket. Elég nagy áldozatot hoznak a kisebbségi tanerők, amikor mindent leküzdenek, hogy a tanfolyamon maradhassanak. Botez fő- inspektor jól ismeri nyomorúságos helyzetüket, hiszen nap-nap után jut el hozzá a panasz, hogy patkányok tanyáznak a hálótermekben s több tanárnak és tanítónak elrágták cipőjét, ruháját, pénztárcáját, az élelmiszerekről nem is szólva. Kár volt ilyen helyre rendelni a kisebbségi tanerőket s elrontani jól megérdemelt vakációjukat. lehetőségeiben \ csalódnunk, akik at ön- gyilkosság «'löl menekülnek, a hosszabb és bizonytalanabb lejáratú halálvagy felé, amely esetleg egy váratlan «-s meglepő kanyarodás sül az életbe vezet vissza Mindez, érthető és bele kell törődni 11» már képtelen egy tár sadalom lehetőségeket nyújtani, mi sem tei més/ctcM’bh. mint, hogy az egyén önmagára bizz.i magát a lehetőségek megválasztásában Annál meglepőbb azonban a posti mik bar eias gesztusa, melyet a humanizmusra való hivatkozás álcáz. A háború még, ha csak sebesüli ápolásról is van szó, nem női tulajdonság. Hiába teszi felelőssé l.aexkó András, a magyar származású osztrák pacilisttí iió a nőket a világháborúért, azt állítva, hogy az ők kötelességük lett volna vétót kiáltani az őrület ellen és nem elengedni a saját halálukba rohanó férfiakat \ nő lelki alkata túlságosan befolyásolható, nem lehet tehát felelőssé tenni, önálló állásfoglalási követelve tőle A posti nők elhatározását sem szabad komolyan venni. Feltűnési vágy, Mussolini férfiasságának hatása, a jelszavaktól való megrészegiilés: mindezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy nőiességüket felejtve. olvan lépésre szánták magukat, amely minden igazi értelmet nélkülöz. Meri bizonyos, hogy nem az abesszíniái rabszolgák sorsának átérzése volt az. ami megindította őket. A nők jelentkezése az emberpáriák felszabadítására bármilyen nagy lelkiszépségeket eláruló lépés, iskolapéldája a jelszavak ösz- szo7avarasának, amellyel igazságosnak lehet feltüntetni a harci szándékot, amelv halalmi vágyakból fakad. Természetesen mindezt nem kell azért halálosan komolyan venni, mert ha arra kerülne a sor, valószínűleg nagyon kérés posti nő akad, aki elveinek megvédésére hajlandó lesz az afrikai pokol füzébe megperzselteim lehetőségekben oly gazdag fiatalságát . . . (k. a.) HA FAJ A FEJE ÉS SZÉDÜL, ha teltséget béüzgalmat. gyomorégést. vértodul.ist, szorongást, vagy szívdobogást érez. igyék minél előbb valódi „FERENC JÓZSEF“ keserű vizet, mert ez a gyomor és a belek működését előmozdítja, az epekivilasztást fokozza, íz anyagcserét megélénkíti és a vérkeringést felfrissíti. Gyomor- és bélbajok szakorvosa igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF viz remek természctalkotta hashajtó, mely méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. Tatarasi — Tatárváros Jól esik. hogy itt magyar testvérekre találunk. Sok magyarra, akik messze estek szülőfalujuktól. Fent a Tatarasi temetőben pihennek — a hősök sírjában. Elzarándoko- j lünk hozzájuk. A vörös villamos lassan ka• paszkodik fel a hegyre. Az úttest vonalán jellegzetes házak. Az utcáról egyenesen a szobába lehet belépni. Szép, kemény, erős, tagbaszakadt emberek hordják itt az élet terhét. Tatarasi — Tatárvárosban vagyunk. A fővonalon díszes házak, a keresztutcákban a nyomorúság lakik. Leszabunk a villamosról, a többi utat gyalog tesszük meg. Hirtelen megállunk, valami erősen megütötte a figyelmünket. Egy nagy cukros-bonbo- nos üvegben sok száz kihúzott fog van a kirakatban reklámnak kitéve. Megnézzük a firmát: egy borbély és fodrász, de alatta az is oda van Írva, hogy „subehirung“ — alsebész. Betérünk a pápaszemes borbélymesterhez, félve kérdezzük, hogy fáj-e a foghúzás? — Csak addig, amig fogom! — szól a válasz. A szerszámai felöl érdeklődünk. Bemutatja őket s borzadály fut végig hátunkon, mikor az ősi eszközöket iátjuk. Kísérőm megkérdezi, hogy vakbelet tudna-e operálni? — Az semmi kérem — válaszolja — egy kis nyúlvány, az semmi! Könnyebb a műtét, mint egy foghúzás — nekem! . . . A hősök utján ... A hősök utján, a Caiet Eroüor-on megyünk végig. Itt találjuk meg a világháborúban elesett, magyar katonák sírjait, akik az itteni kórházakban haltak meg sebesülten, vagy betegen. íme a nevek: Csibi János, Flóris László, Marczell Antal, Peti István. Adorján András, Horgos János, Csernyik Károly, Kantár István, Kovács István, Kisbér \ Samui, Kovács Árpád, Dombi Mihály, Pásztor j György, Vargha Mihály, Nagy Márton, Mohács f András, Márton József, Kovács Imre, Mikó Jóí zsef, Fábián István, Farkas József, Károly János, « Kozmanovics Gy., Balogh János, Gáspár János, j Molnár János, Róth Pál, Kovács József, Martin András, Rácz János, Vigh J., Hajdú J., Vargha 1 A KÖLCSÖN CÉLJA. Az 19.14 évi július l()-én megjelent Monitorul Oficialban közzétett törvény, a minisztertanácsnak 1935 június ‘21-én kelt 1085. sz. naplója és az 1935/36. évi állami költségvetési törvény 19. szakasza alapján a pénzügyminisztérium felhatalmaztunk arra, hogy bocsásson ki 193a. évi 3%-os kötelezvények cime alatt bemutatóra szóló kötelezvényeket, amely „Az 1935. évi 3n/o-os konszolidációs belföldi kölcsönt“ képezi. Ezek a kötelezvények a következő követelések kifizetésére szolgálnak: a) az. 1935/36. évi költségvetés II. részébe beirt azon kifizetésekre, amelyek az 1934 április 1-én lezárt költségvetési év likvidálására szolgálnak: b) ideiglenes leiéli vevények kifizetésére, amelyek adóbonokkal, vagy rekompenzáció után kifizetve nem lettek: c) az 1934 március 31-ig kibocsátód kincstári bonok: d) a megyék fölöslegeire vonatkozó kincstári vevények; f) a románok által birt petróleum járadékok címleteinek: g) az államnak 1934 április 1-e elődről származó adósságainak kifizetésére, amelyek a fenti pontokba felvéve nincsenek. 2. A KÖVETELÉSEK FIZETÉSI ÉRTÉKE. A fenti a — f pontokba felvett követelé- lések fizetésül elfogadtatnak névértékben, amelyekből azonban a törvényes levonások eszközöltetnek. \ megmaradt netto összeg olyképen kerekítendő, hogy vagy három nullával, vagy 500-zal végződjék a szám. Ezért a netto ősz- szegből legfeljebb 249 lej üthető le, vagy ahhoz legfeljebb 250 lej ülhető hozzá. Akiknek ugyanannál a hatóságnál több követelésük van. azok számára az összes követelések egv fizetési utalványba foglalan- dók össze és a kerekítés az igy elért összegnél alkalmazandó. A 100 font sterlinges petróleumjáradékok címletei 36.000 lej névértékkel fizetendők ki. A bemutatott címleteken rajta kell lenni valamennyi szelvénynek, kezdve 1935 december 1-től, valamint a perforált vagy le- bélvegzett szelvényeknek 1933 junius 1 - töl kezdve. A hiányzó kuponokért a névértékből a következő levonások eszközöltetnek: 300 lej az 1933 junius 1-i kuponért, 750 lej az 1933 december 1-i kuponért, 300 lej minden, 1934-ben és az 1935 június 1-én esedékes kuponokért. Ebben az esetben a kifizetésre megmaradó névérték a fentiek szerint kerekítendő le vagy fel. A g) pont alatt említett tartozások a pénzügyminisztérium által esetenként megállapítandó névértékben fizettetnek ki. 3. KÖTELEZVÉNYEK. A kötelezvények 500 lej, 1000, 2000. 5000, 10.000. 20.0000 és 50.000 lej névértékkel bocsáttatnak ki és sorszámozva lesznek. Az 500 lejes kötelezvényekből csupán egy- egy adható ki és pedig csak olyan esetekben. mikor a fel- vagy lekerekités után fen- maradó netto összeg 500 lej. 4. KAMATOK. A kamat évi 3%-ban állapitta tik meg, két féléves egyenlő részletben fizettetik ki május 15. és november 15-én. Az első féléves kupon 1936 május 15-én kerül kifizetésre. A kötelezvények egy, a féléves szelvényeket tartalmazó lappal, valamint egy talonnal lesznek ellátva, amely az első lap lejárta után egy uj szelvény-lap átvételére jogosít. 5. AMORTIZÁCIÓ. A kötelezvények legfeljebb 50 év alatt amortizáltatnak, az 1937 —38 évtől kezdődőleg a piacon való megvásárlás utján. M., Kovács Mihály, Horváth György, Nagy János, Balogh M., Fekete István, Papp József, Koz. ma István, Gáli Demeter, Kovács Gábor, Lukács János, Telegdi István, Iros András, Stornek Alajos, Bihari János, Jánosi Pipi, Vargha József, Vastagh Lajos, Széplaki János, Szűcs Béla, Pap János, Kovács Ignác, Fehér Nándor, Kocsis Sándor, Antoni Mihály, Jánosi Mihály, Halasi Ignác és Nagy István. Ezekre a hősi, árva, magyar sírokra hozott velünk virágot két hasiban élő finomlelkü magyar asszony: Virágh AntaJné é Vájná Blanka. Mi csak a könnyeinket hoztuk. Két magyar esküvő Vasárnap újra magyar templombajárás volt úgy a római katolikus, mint a református templomban. Jellemző, hogy Robu katolikus püspök, akit a köztudat Raab csángó családból származtat, nem engedte meg a római katolikus paptanároknak a székesegyházban a magyar prédikációt, csupán magyar énekes mise tartását engedélyezte. így is megható és lélekemelő volt az istentisztelet. Az elmúlt vasárnap nyolcvankét reformáMinden költségvetési évben a kóvetk'-ző amortizáció esedékes Az első 10 évben évi 1 — 1 °/o a kibocsátott névértékből A következő 10 évben évi 1.5% a kibocsátott né vértekből A következő 10 évben évi 2% a kibocsátott névértékből A következő 10 évben évi 2.5% a kibocsátott névérték bő) A következő 10 évben évi 3% a kibocsátott névértékűül Ha valamely évben nagyobb amortizáció történt, mint a fenntebb felsorolt százalékok, az amortizált többlet átvihető költségvetési évre vagy évekre, ha e/l a pénzügyminisztérium szükségesnek tartja, vagy pedig az amortizáció időtartama rövidiltetik meg. A vásárlások a piacon történnek, napi áron és csak abban az esetben, ha kötelezvények ára kisebb mint a névértéke. Ha az árak meghaladják a kötelezvények névértékéi s ez okból nem lehelne megvásárolni az amortizációra meghatározott évi mennyiséget, az amortizálatlan hányad a következő évre viendő át. A minden költségvetési évben amortizált kötvények a következő év május ló-én té- letnek közzé. 6. A SZELVÉNY ADÓMENTESSÉGE. A kamatok mentegek az elemi és pótadó (sup- racola) alól. 7. LOMBARDIHOZÁS. GARANCIÁK, ÓVADÉKOK. Ezen kölcsön címletei lombardiro- zás végett elfogadtatnak a román Nemzeti Rank, a letéti pénztár és a postatakarékpénztár által. A címletek névértéken fogadtatnak el garancia és óvadék gyanánt, ahol a törvények és szabályzatok ilyeneket előírnak. 8. A KIFIZETÉS ELÉVÜLÉSE. Azok a kuponok, amelyek 5 év alatt nem mulattatnak be kifizetésre, elévülnek, valamint a visszafizetésre felszólított és 10 év alatt be nem mutatott címletek is. 9. JEGYZÉSI KÉRÉSEK. A követelések tulajdonosai a kéréseiket a következő hatóságokhoz tartoznak beterjeszteni: a) A lezárt évekből származó követelésekre nézve, amelyek még nem folyósittattak és nem utaltatlak ki, vagy kiutaltattak, nem lettek kifizetve: azokhoz a minisztéciumok- hoz. amelyek az adósságot csinálták (számvevőségi igazgatóságok); b) az ideiglenes letéti vevényekre vonatkozólag azokhoz a pénzügyigazgatóságokhoz, amelv azokat kiadta; c) a kincstári bonokra vonatkozólag, a pénzügyminisztériumhoz, a kibocsátó igazgatósághoz (költségvetési és állami számviteli főigazgatóság, vagy köztartozások igazgatósága) ; d) az adóbonokra vonatkozólag az amortizációs pénztárhoz; e) a petróleum járadéki címletekre vonatkozólag a köztartozások igazgatóságához; f) minden egyéb tartozásra vonatkozólag a pénzügyminisztérium költségvetési és állami számviteli főigazgatósághoz. 10. MIKOR FOGADTATNAK EL A KÉRÉSEK. A jegyzési kérések az említett hatóságoknak 1934 julius 1. és 1935 augusztus 1. között mutatandók be. A kérések a pénzügyigazgatóságoknál kapható nyomtatványokon készítendők el. Azok a hitelezők, akik kéréseiket nem terjesztik be 1935 augusztus 1-ig, elvesztik a jogukat ahhoz, hogy követelésük a belföldi konszolidációs kölcsön címleteivel fizettessék ki. 11. A CÍMLETEK KIADÁSA. A címleteket az a pénzügyigazgatóság adja ki, amelyet a kérvényező kérésében e célra megjelölt. Bucureşti, 1935 junius 23. tus magyar jelent meg a luteránus templomban tartott kálvinista templomozáson, ahol két idegenbe sodródott magyar ifjú pár: Papp Zoltán—Incze Sára, meg Papp József —Réti Mária felhasználva az ünnepélyes alkalmat, esküdött egymásnak örök hűséget. Juhász Albert, a Bethlen-kollégium kitűnő tanára tartotta a magávalragadó prédikációt . . . — Vájjon fáj-e valakinek az — emelte fel súlyos szavait — hogy évente a regáíban annyi magyar vész el, szívódik fel, mint egy népes székely falu? A krisztusi szeretetben találta a jeles hitszónok a megoldás titkát, mikor a mi fájdalmunk. mikor a mi keserűségünk nem lesz idegen a Krisztusért lelkesedő embertestvérek előtt . . . Dr. Muzsnay László rector-professzor elé lépett két fiatal párt ezután megáldotta a gyülekezet, mi alatt az orgonán Rák tanár drága, szent melódiákat muzsikált, a gyülekezet nagyrésze zokogott, ez volt az énekszavuk az úristenhez ... I* * L.------------------■MM———.............................. ■ Vizsgával rémülik a kisebbségi ^asafalyam baikgaiéitf lasi-bao 4 vizsga föirvényellenes volna. — Kihúzod fogak egy kirakatban. — Látogatás a hősök temetőjében. Hetven magyar hős sírja. — Két esküvő a vendégmagyarok tiszteletére ív. Pénzügyminiszter: Victor Antonescu.
