Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-25 / 167. szám
vm fan*i 29. mzEBirxvK Letartó ziatt áh a onnamázó rendőreié stört ¥lzeoSt nap reiufva már bíróság elé kerülnek a felkelte valutások és iiüniánaik A letartóztatott Calaiorescu ezreesest a fogházba kísérték. — Ks- baiÜgaíáák a panamiliák ércekében közbenjáró szenátusi aMnököt óriási feltűnést keltett Bucuresti-ben, hogy »UCURESTT. (Az Ellenzék távirata.) A belga szövőgyárak romániai követelésének átutalása körül kirobbant panama ügyében elrendelt vizsgálal második fejezete tegnap befejezést nyert. A vizsgálóbíró ötórás kihallgatás után letartóztatta Calatorcscu ezredest, Bucuresti-i I. kerületi remdőrchestort, akit egy böríönőr kíséretében már be is szállítottak a VăcăresJi-i fegyházba, hol Nacht és Vasilescu feketevalutások szomszédságában van külön cellában elhelyezve. Buc.u- resti-i jelentések szerint a volt rendőrches- tor — ki az ország közigazgatásának egyik legelőkelőbb állását töltötte be — sejtette letartóztatását. Sirt, könyörgött a vizsgálóbírónak és ügyésznek, hogy ne tegyék tönkre, a bizonyítékok azonban annyi szennyet kavartak fel s dobtak fejére, bogy lehetetlenség ▼olt kegyelmezni. Az igazságszolgáltatás keze őt is utolérte. Különösen súlyos volt a belga Staerke tanúvallomása, aki szemébe mondta Calatorescu- nak, hogy azért adta a 26 millió lejt a csalók kezébe, mert egy magas rangban lévő állami hivatalnok nyugtatta meg előzőleg. Staerke annak idején ezt le ia szögezte Cala torescu előtt: — Hiszek önnek, hiszen magam is tagja vagyok a belga hadseregnek! A kormány határozata A panama részleteiről tegnap Pop Valér dr. igazságügyminiszter jelentést tett Tătă- rescu miniszterelnöknek. A miniszterelnök felháborodva értesült a vizsgálat fejleményeiről. A liberálisok ugyanis első perctől kezdve azt hangoztatják, hogy erkölcsi téren rendet kívánnak teremteni és hivatalos sajtójukban többször dicsekedtek el ezzel. Érthető tehát, hogy az ország szivében leleplezett példátlanul álló csalások sorozata Tătă- rescut meglepte .A miniszterelnök az igaz- ságügymiriiszter jelentésének meghallgatása után Íróasztalához ült és rendeletet szövege- zett meg az ország összes hatóságai részére. A rendelet szövegét itt adjuk: 1. Bármilyen kérvényt, amelyet valamilyen közhivatalhoz intéznek, «mennyiben a kérvényező nem személyesen nyújtja be, vagy nem postán küldi el, csakis a kérvényező meghatalmazottja által lehet benyújtani. 2. Azokat a kérvényeket, amelyek bármilyen vagyonjogra, vxtgy vagyonigazgatásra vonatkoznak, — úgymint ajánlatokra, árlejtésekre, koncessziókra, bérletekre, szállításokra, stb. — csak hivatalos meghatalmazás alapján lehet a megbízottnak benyújtania. 3. Kereskedelmi társaságok, vagy máj jogi személyek kérvényeit csak postán lehet beküldeni, vagy adminisztrátoraik, megbízottaik és tisztviselőik utján lehet benyújtani a közhivatalokhoz. 4■ Minden közbenjárást, mely a közhivataloknál levő kérvények elintézésének érdekében történik, az ügyirat felzetére kel! feljegyeznie annak a hivatalnoknak, akinél közbenjárnak. 5- Bármilyen kérvényt, vagy bármilyen közbenjárást, amely $ jelen határozat rendelkezéseinek. figyelembe nem vételével történik, semmis, azokat a hivatalnokokat pedig, akik az ilyen kérvényeket és közbenjárásokat folyamatba he. lyczik, megbüntetik. 6. Bánmilyen közhivatalhoz intézett kérvényre a beiktatástól számított r? napon belül írásbeli feleletet kell adni. E rendelkezés végre nem hajtása a felelősségre vonható hivatalnok megbüntetését vonja maga után. Ä miniszterekhez ... ■Ugyanakkor a miniszterelnök körrendele- let intézett a kormány tagjaihoz is a következő szöveggel: Miniszter Ur! Véget kel] vessen az eddigi jelenségeknek, amelyek kormányunk minden mSinsiából jelentik, hogy a Va!ea-Larga-i hidat tegnap délelőtt fél II órakor a legutóbbi napok esőzéseitől megáradt Prahova hullámai megrongállak. Megállapítást nyert, hogy a Bucureşti—Oradea-i gyorsvonat néhány perccel azelőtt haladt át a hídon, hogy annak pillérei meglazultak és a hid meggörbült. Már az éjszaka folyamán megállapították, hogy a felhőszakadások következtében a hid veszélyben van és a vonatok lépésben haladtak, de most már annak helytézkedése ellenére még mindig megjelennek a közigazgatási életben és amellyel szemben erélyes ellentevékenységet kell kifejteni. A közbenjárók visszaélései szomorú emlékeknek maradtak meg a múltból és elhomályosítják mindazt a haladást, amelyet a közhivatalok rendes menete megkövetel. Bármilyen közhivatalnál beiktatott kérvényt csakis törvényes utón és törvényes eszközök által lehet elintézni. A mellékelt határozat gátat vet az egyhangúlag megállapított és helytelenített visszaéléseknek. Ké" rém önt, hogy irgalom nélkül járjon el a kötelességüket nem teljesítő hivatalnokokkal szemben és ugyanakkor értesítse az igazságszolgáltatást is- Legyen kíméletlen azokkal szemben, akik törvénytelen befolyást használnak fel, hogy a közérdeket megkárosítsák és közigazgatásunk jó. hírnevét bemocskolják. Iuta helybeli egyetemi professzor, a kitűnő matematikus öngyilkosságát még mindig homály fedi. Megírtuk, hogy a mult héten a városban olyan hirek terjedtek el, hogy a szigorúságáról hires professzor Targu-Jiu- ban, ahol megrongált egészségét akarta helyreállítani, szájonlőtte magát és kiszenvedett. Az egyetem homlokzatán megjelenő gyászlobogó is tudatta a halálhírt. Másnap aztán általános meglepetésre bevonták a lobogót és az egyetemen érdeklődéseinkre azt válaszolták, hogy a halálhír valótlan volt. Hivatkoztak Stanciu professzorra, a tudomány- egyetem bölcsészeti fakultásának dékánjára, aki többet tud az egész ügyről. Stanciu professzor munkatársunk előtt Bucuresti-ből kapott távirattal cáfolta meg a halálhírt, de többet ő se tudott mondani a rejtélyes ügyről. Mi történt a professzorral? Tegnap a városban ismét az a hir lerjedt el, hogy a kitűnő professzor valóban öngyilkosságot követett cl és a halállal vívódik egyik Bucuresti-i szanatóriumban. Az elterjedt hirek valódiságának megállapítása érdekében felkerestük a professzor Ma- niu-utca 2. szám alatti lakásán Albu Lucia házvezetőnőt, aki most érkezett haza a fővárosból, ahová a beteg professzor állapota iránt rnent érdeklődni. Albu Lucia tizenhárom éve áll a professzor szolgálatában, igy érthető, hogy gazdája állapota nyugtalanította. Az elegánsan berendezett ötszobás lakás ajtajában a professzor házvezetőnője kisirt reállitásáig a közlekedés ebben az irányban lehetetlen. A Rapid (Budapest—Becs—Páris) és az Orient-expressz további intézkedésig a Craiova—Timisoara—Arad—Curlic-i vonalon közlekedik, a 201, 202, 401 és 402. számú gyorsvonatokat Piatra Olt—Sibiu—Copsa Mica útvonalon irányítják Cluj és Oradea felé. A személyvonatok átszállással közlekednek autóbuszok segítségével, amelyek Co- marnicról Sinaiaba viszik az utasikat. Felnyitják a zsilipeket a vizsgálóbíró Tony Iliescu szenátort, a szenátus alclnökét tegnap maga elé idézte. Iliescu beismerte, hogy közbenjárt a jegybanknál Vasilescu érdekében. A kihallgatás után késő este Stancscu vizsgálóbíró a sziguraucára ment újabb tanácskozások végett. Azt hiszik, hogy továhhi házkutatások következnek azoknál, akikről az utolsó órákban állapították meg, hogy összeköttetést tartottak a csalókkal. Nacht és Vasilescu feketevalutások már beletörődtek sorsukba. Látják, hogy hiába tagadnak a bizonyítékokkal szemben s mind többet mondanak el arról, hogyan volt a fekete-transzfer az utóbbi időben megszervezve. Az igazságügyminiszter rendeletére az ügyet 15 napon belül letárgyalják az Ilfov-i törvényszéken, hogy példaadó jellege legyen a szigorú büntetésnek, Calatorescu volt rend- őrchestort megmotozták letartóztatásakor és egy hölgy fényképét találták zsebében, akinél másfélmillió lejt rejtett el. Bucuresti-i lapok szerint szenzációs fejlemények és újabb letartóztatások várhatók az ügyben. Most következik a panama harmadik fejezete. szemekkel fogad. .Mikor megmondjuk neki, hogy ujságirók vagyunk és a professzor állapota iránt érdeklődünk, bevisz a szobába és hellyel kinál meg. — Mi van Angheluta professzorral? Életben van-e, vagy meghalt? — kérdezzük.-— Nem tudom . . . A válasz kissé furcsán hangzott azok után, hogy tegnap érkezett haza Bucuresti-ből. További kérdéseinkre a házvezetőnő előadta, hogy a fővárosban a professzor rokonságának ellenállása miatt minden igyekezete ellenére sem tudott az egyetemi tanárral találkozni. Először a fővárosi francia szanatóriumban kereste, ahol azt a választ adták, hogy Anghelutát egyik rokonának lakásán ápolják. A házvezetőnő ekkor elment a megadott cimre, de itt megtagadtak tőle minden felvilágosítást. Másnap aztán újra próbálkozott. Ezúttal a professzor rokonának lakásán találta Filip Georgescut, Angheluta Tg.-Jiu-i nyugdíjas sógorát, aki időt sem hagyott neki, hogy kérését megismételje. Először szidalmazni kezdte, majd nekiesett és öklével súlyosan elverte. A „fogadtatáson“ jelen volt a professzor másik rokona is, akiről csak annyit tud, hogy főhivatalnok az Ilfov-i törvényszéken. Először ő is szidalmazta, de aztán a házvezetőnőt kiszabadította támadója kezeiből. Állításának igazolására Albu Lucia feltörte karján a ruhát és megmutatta az ütések nyomait. Hatalmas kék foltok díszelegnek a felső karjain. — Mi lehet az oka, — kérdezzük — hogy a rokonság ilyen kedvezőtlenül fogadta látogatását. — 1924 óta állok a professzor ur szolgálatában. Ez idő alatt annyira meg volt elégedve szolgálataimmal, hogy ügyeinek rendezésébe beavatott. A professzor ur magános ember volt, minden idejét tanulmányaira fordította. Egyszer azonban elvitt magával külföldi útjára. A rokonság ebből azt következtette, hogy ki akarom forgatni vagyonából. Ez2el tudom csak magyarázni, hogy olyan durván bántak velem . . . Az állandó halálfélelem — Képesnek tartja a professzor urat az öngyilkosságra? — A professzor, aki hipokonder ember volt, a tavasz elején náthalázt kapott. Betegsége nem volt súlyos kimenetelű, mégis gyenge idegei felmondták a szolgálatot és állandó halálfélelem gyötörte. Több orvosnál is volt, akik megnyugtatták, hogy semmi komoly baja nincs. De fejéből nem lehetett kiverni a közeli halál gondolatát. Sokszor éjjel felugrott ágyából, kijött és felébresztett, könyörgött, hogy adjak neki valami mérget, mert nem biri« Miért szeretik a Pengős legényeket ? Irodába siető fiatal leányok hónuk alatt könyvet szorongatnak... Napközben, ha egy-egy percnyi pihenőjük akad, a szőke és barna fürtös fejek vágyakozóan hajolnak le a fehér lapok fölé. A robogó vona'on utazó üzletember ugyancsak könyvet vesz elő kézitáskájából meghitt utitársul. A napi munkájában elfáradt háziasz- szony is könyvvel kezében kezdi meg esti pihenőjét. Könyv és könyv mindenütt, a napnak jóformán minden órájában. Ugyanazok az Ízléses kötésű és művészi fotomontázsokkal díszített könyvek. És mindegyiken Pallas Athéné ízléses profilja ékeskedik. Pengős Regények . . . Vájjon mit adhatnak ezek az olvasónak, hogy fiatalok és öregek, szegények és gazdagok, nők és férfiak egyformán olvassák és szeretik őket? Különösen két fontos értékük van, amivel megajándékozzák az olvasót. Két olyan értékük, amit idáig — legalább is igy együttesen, ilyen világosan és céltudatosan — semmi más kiadványsorozatban meg nem találhattunk. Először is: egészséges irodalmat adnak. Az egészség egyszerűen egyensúly. A testnek és a léleknek, a realitásnak és a költészetnek különös, bonyolult, titokzatos egyensúlya: ez teszi az ember egészségét, de az irodalomét is. Végtelen gond, kényes és érzékeny ízlés válogatja ki a Pengős Regények minden egyes kötetét, hogy szellemi nivóju, erkölcsi és művészi értékű munka legyen és ugyanakkor érdekes, izgalmas, lélegzetfoj- tón robogó cselekraényü. Ez a finom egyensúly, ez a rátartian őrzött egyforma távolság — az úgynevezett „nehéz“ irodalomnak sokszor fárasztó, szélsőséges irányokba, morális bizonytalanságba, „izmusokba“ tévedő tendenciától, de egyúttal a ponyva alacsonyrendü romantikájától, mai embernek idegen, olcsó szentimenta- lizmusátől is — ez teszi az egészséges irodalmat. Ezek a piros, kék és zöld boritéku kedves kötetek bebizonyították, hogy az irodalomnak nem kell immorálisnak, egyben unalmasnak lenni és viszont: gazdag cselekménye lehet annak a könyvnek is, amely nem „ponyva“. íme: ezért szeretik a Pengős Regényeket, ezért szólnak minden olvasó szivéhez. Az egészség friss levegőjét hozzák és lapjaikon a nagyvilág nyilik meg előttük: olyan történetek keretében, amelyek — tárgyukkal és stílusukkal egyaránt — a legolvasottabb könyvekké avatják a Pengős Regényeket. tovább az életei. Később aztán a professzor fővárosi unokaöccse is tudomást szerzett súlyos idegállapotáról és magával vitte Bu- curesti-be. Azóta semmit sem iudok felőle. A Bucuresti-i utam nem járt sikerrel. Fogalmam sincs, mi lehet a professzor úrral. — Mennyi vagyona van a professzor urnák? — Tudom, hogy a moldovai Adam községben 300 holdas birtoka van. Mint hallom, a rokonság többizben az egyetemre sürgö- nyözött pénzért. Mégis csak öngyilkosság Angheluta háziasszonyának felvilágosít:» sai uián telefonbeszélgetést folytattunk Bu curesti-i munkatársunkkal, aki a következő két tudta meg: A professzor a muH héten valóban öngyilkosságot kísérelt meg sógorának Targu-Jiu-i lakásán. Targu-Jiu-ból sürgősen Bucuresti- bc szállították, ahol jelenleg is ápolják. Állapota meg súlyos, de minden remény megvan felgyógyulásához. Az öngyilkosság okáról különböző vélemények forognak közszájon Bucuresti-ben. Általában az a felfogás alakult ki, hogy a professzor tettének elkövetésében nem kizárólagosan súlyos idegbaja, hanem családi okok is közrejátszottak. A professzort az események nagyon megviselték és nem valószínű, hogy ősszel állását elfoglalja. M©0rCM80<Éfiái? e?Z 0S©Z@S®^ a Prafoowa-hidat Véletlen mewieife meg töhhssáz erdélyi utas életét Select Mozgó MEGSZÖKÖTT EGY FEGYENCI j ÍA* ü!«So*ö« szerelmese!«) Csütörtöki kezdettel a Metro-Goldwyn gyár legújabb szenzációs slágerét matatja be i Kisérő műsor: RIVALDAFÉNY ! Rendkívül izgalmas tartalmú film. — Főszerepekben: Robert Montgomery és Madge Evans Csodás rendezésű zenés revü. Mi történi Angheluta professzorral? Élet-halál között lebeg a kitűnő matematikus Bucuresti-ben Angheluta egyik rokona megverte a professzor házvezetőnőjét CLUJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Anghe-
